Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-24 / 46. szám
1999. február 24., szerda 5. oldal Roma Körkép A települések támogatása híján Veszélyben a roma önkormányzatok? Az országban tavaly megalakult 775 cigány kisebbségi önkormányzat kilencven százalékánál a működési kiadásokra sincs fedezet - állítja az országos cigány önkormányzat alelnöke. Dr. Pálfi Miklós szerint mindennek az az oka, hogy ma hazánkban nincs kisebbségi politika, csak pártpolitika. Ebbe pedig nem fér bele a cigány önkormányzatok támogatása. A hagyományőrzésre már alig jut pénz- Az állami támogatással együtt kétmillió forintot kértünk az önkormányzattól, ám ennek felét kaptuk meg - válaszolja érdeklődésünkre a jász- ladányi cigány önkormányzat elnöke. Kállai László mégsem panaszkodik, hiszen a falu fizeti az irodájuk rezsijét, sőt vállalták az épület felújításának költségeit is. Ennek ellenére néhány tervbe vett programról- így például az iskolások kirándulásának támogatásáról - le kellett mondaniuk. Jászapátiban, ahol tavaly alakult meg először a kisebbségi önkormányzat, szintén hasonló feltételekkel látnak munkához. Farkas András, a helyi cigány önkormányzat vezetője szerint - aki „civilben” a CÉSZ elnöke is - a Jászságban nem mindenütt rózsás a helyzet. Ezt bizonyítja Jászjákóhalma, ahol se hely, se támogatás. Tavaly decemberben ugyan ígéretet tettek a falu vezetői, hogy rendbe hozatnak egy irodát a kisebbségi önkormányzat számára, ám az a mai napig nem történt meg. Előbb március végére tolták ki a határidőt, legutóbb pedig azzal küldték el a cigány önkormányzat vezetőjét, hogy később újítják fel a kiszemelt épületet. A romák azonban nem csak „otthonra” várnak hiába, de az önkormányzat anyagi segítségére is. Kérelmüket a település nehéz anyagi helyzetére hivatkozva utasították el.- Azt mondták, hogy csak a kiemelt civil szervezetek segítésére van módjuk. Mi pedig, úgy tűnik, nem tartozunk ezek közé - panaszolja Murisa Miklósáé, a jászjákóhalmi cigány önkormányzat elnöknője. Karcagon a telefonszámla kifizetése is gond. A képviselők fizetésére ugyan kaptak a várostól félmillió forintot, de az iroda fenntartásához egyetlen fillérrel sem járulnak hozzá - állítja a kisebbségi önkormányzat vezetője. Varga István éppen ezért azon gondolkodik, hogy egyirányúsíttatja a telefonvonalat, azaz az irodát lehet majd hívni, de onnan nem lehet telefonálni. Farkas András szerint számos településen a tiszteletdíjakra sem adnak pénzt. A roma politikus azonban nem érti, ha a „nagy” önkormányzat képviselői pénzt kapnak, miért gondolják, hogy a romák ingyen dolgoznak majd. Idén ugyan megemelkedett a kisebbségi önkormányzatok állami támogatása, ám a központi kasszából érkező 530 ezer forint édeskevés. Ennyiből lehetetlen fedezni a képviselő-testület kiadásait, egy iroda fenntartását, de az önkormányzatok igazi feladatát jelentő, a hagyomány- és nyelvápolást szolgáló rendezvényekre csak szűkösen futná. Pálfi Miklós szerint mindez azt mutatja, hogy gazdaságilag és politikailag akarják ellehetetleníteni a cigány önkormányzatokat. Éppen ezért márciusban egy konferenciát szerveznek a megyében működő cigány önkormányzatok - mondja Farkas András. A beszélgetésre a jegyzők, polgármesterek mellett a közigazgatási hivatal és a parlament embeijogi biztosa is meghívást kap majd. Tejó „Politikai attitűdök a cigányság körében” Ilyen felmérés még nem volt Magyarországon Hamarosan egyedülálló felmérés kezdődik Magyarországon Politikai attitűdök a cigányság körében címmel, amelynek témája a cigányság körében élő politikai irányultságok feltárása. A felmérésről dr. Kerékgyártó T. Istvánt, a Cigányságkutató Intézet tudományos igazgatóját kérdeztük.- Mi teszi szükségessé a felmérést?- Kiindulópontunk három hipotézis, ezekre szeretnénk megerősítést vagy cáfolatot keresni. Az első, hogy a közvéleményben a cigányság mint politikai névtelenek csoportja jelenik meg. A második, szintén a közvéleményben élő felfogás, hogy a cigányság társadalmilag homogénnek tekinthető. A harmadik, ami már nem is hipotézis, hanem tényként állítható, hogy a cigányság politikailag is sorstudatra ébredt.- Hogyan készítették elő' a felmérést?- Végeztünk egy felderítő jellegű vizsgálatot, interjúelemzéssel, önkormányzati elemzésekkel, ezek alapján készültek el a kérdőívek. Már ezek az előzetes tájékozódások is sok érdekes eredményt hoztak. Kiderült például, hogy a cigányság körében létezik politikai affinitás, léteznek pártpreferenciák. Ezek alapja a személyes motívumokon túl, hogy a megkérdezett személy milyen településen él, hány éve munkanélküli (a cigányság körében ugyanis 85-90 százalékos a munkanélküliség), milyen az életkora, a neme, milyenek a közösségi kohéziói.- Mindezek nyilván közrejátszanak a vélemények kialakulásában, de van-e egy vagy egykét olyan alapelv, amely sajátosan a cigányság politikai affinitásának szervező elve?- A legfontosabb szervező elv a szociális érzékenység. A cigányság döntően azzal a politikai irányzattal azonosul, amely megjeleníti számára a szociális érzékenységet. Fontos szempont, hogy itt azok a témák kerülnek elő, amelyek egyébként a társadalom alsó harmadának a problémáiként is megjelennek, legföljebb a cigányság körében halmozottan. A szegénységnek is vannak fokozatai. Vizsgáljuk azt is, hogy a cigányságnak melyek a legfőbb hírforrásai, ahonnan politikai természetű kérdéseire választ kaphat. Előzetesen úgy látszik, hogy az önkormányzatiságnak itt is nagy szerepe van, ez olyan tanuló iskola, amelynek a jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Fontos a Lungo Drom és más szervezetek által kezdeményezett politikai képzés. Ezenkívül a tévé szerepe nagyobb, mint a társadalomban általában, és a roma lapok is széles körben alakítják a cigányság politikai gondolkodását.- A felmérés milyen merítéssel dolgozik, és mikorra várhatók az első feldolgozott eredmények?- Ezer ember megkérdezését tervezzük kérdezőbiztosok közreműködésével. Ez elég nagy mentés, ha tekintetbe vesszük, hogy a közvélemény-kutatók általában ezerkétszázas mintát használnak az országos felméréseken. A mintát természetesen úgy állítjuk össze, hogy reprezentálja a cigányság minden rétegét nem, életkor, település, végzettség, népcsoporthoz való önbesorolás alapján. Az első tanulmányok körülbelül fél év múlva várhatók. Azért ilyen sokára, mert a cigányság szétszórtan él az országban, sokáig tart, amíg mindenhová eljutnak a kérdezőbiztosok.- Ki használja majd a felmérés eredményeit?- Elsősorban az Országos Cigány Önkormányzat, de természetesen eljuttatjuk a kormányzatnak is. És gondolom, érdeklődnek majd iránta az egyes pártok is, hiszen ezek az anyagok nekik is segítséget nyújthatnak, hogy megszólíthassák a cigányságot mint potenciális szavazókat. Bistey András Feketelistán Nem jártam még Amerikában, de úgy gondolom, jobb ott négernek lenni,, vagy ahogy némi szépítéssel nevezik, afroamerikainak, mint cigánynak idehaza. (Bár bőrömön egyiket sem tapasztaltam még, hiszen sem ez, sem az nem vagyok.) Tudom, a színesbőrűek a tengerentúlon sem tartoznak a társadalom legmegbecsültebb rétegéhez, ám mintha nagyobb volna az (állami) akarat a feketék, sárgák, vörösek elfogadására. Cigány - ennek a szónak van valami lebecsülő hangsúlya. Cigány, mondjuk, és csupa rossz jut eszünkbe: bűnözés, szegénység, betegség. Cigányútra szalad a rosszul nyelt falat. Cigánykodik, mondjuk arra, aki kunyerál, vég nélkül alkuszik, vagy éppen az igazságot próbálja elkendőzni. Mindezt a hivatalos politika igyekszik ellensúlyozni. A roma - ma még valamivel jobban hangzik ez a szó - nyelv, hagyományok ápolására tavaly már másodszor választottak kisebbségi önkormányzatokat. Sokan, gyakran még a cigányok egy része is - tisztelet a kivételnek - Európának szánt kirakatnak tekinti ezeket a testületeket. A bűnügyi tudósításokból jogszabállyal száműzték az utalásokat az elkövetők etnikai hovatartozására. Mindettől azonban alig-alig változott meg a cigányság megítélése. Egy roma politikus szerint ehhez az kellene, hogy a jót is megmutassák a médiumok. Hiszen tévéképernyőre sohasem, de még az újságok hasábjaira is csak ritkán kerül cigány tanár, roma vállalkozó. Nem úgy Amerikában. Ott kínosan ügyelnek a szerkesztők, hogy rendszeresen színes bőrű bemondók tűnjenek fel a televízióműsorokban. Tévéfilm szinte nem is készülhet úgy, hogy ne szerepeljen a „jó fiúk” között egy néger. Nálunk cigány még mindig csak dokumentumfilmekben és a híradókban válhat „sztárrá”. Teleki József Az Oktatási és Továbbképző Központ tervei A szövőszéktől a „nagypolitikáig” Nem tétlenkedik a Lungo Drom Oktatási és Továbbképző Alapítványa. Miközben munkanélkülieket tanítanak a rongyszövés fortélyaira, egy politikusképző beindításán fáradoznak. De szervezik már a hagyományosnak mondható Ki mit tud?-ot és egy szövődé alapjainak lerakását is fontolgatják. December eleje óta tizenhárom munkanélküli hajol nap mint nap a szövőszékek fölé a szolnoki oktatási és továbbképző alapítvány műhelyében. ők a megyei munkaügyi központ és a Debreceni Regionális Munkaerő-fejlesztési Központ támogatásának köszönhetően ingyen sajátíthatják el a rongyszövés „tudományát”. A május végéig tartó tanfolyam után valószínűleg munkát is találnak majd a legügyesebbek az alapítványnál. Az oktatási központ ugyanis tervbe vette egy szövődé kialakítását. Az oktatóterem a szövőtanfolyam lezárulása után sem marad üresen. A közéleti felkészítő tanfolyamnak nevezett cigány politikusképzést ugyanis már március elején el szerette volna indítani az alapítvány. Tanteremhiány miatt azonban az első foglalkozásra csak áprilisban kerül sor. A politikai alapismereteket negyven kisebbségi önkormányzati képviselő sajátíthatja majd el úgy, hogy nemcsak a tandíjat, de még az utazási költségeket is az alapítvány állja. A politikuspalánták után a számítógépek szerelmeseit várják a központban. A szeptemberben kezdődő tanfolyamon a komputerek világába vezetik majd be a szak- képesítést megszerezni igyekvő romákat. Az oktatási központ munkatársai a szórakoztató programokról sem feledkeztek el. Május 8-án például Ki mit tud?-ra várják a kicsiket és nagyokat. A hagyományosnak mondható rendezvénynek - melyet korában a megyei pedagógiai intézet szervezett - immár második éve házigazdája az oktatási és továbbképző központ. Szintén többesztendős múltra visszatekintő programra várják az ország irodalomkedvelőit. A nyáron ugyanis már a hetedik alkalommal szervezik meg az olvasótábort. Augusztusban pedig kisgyerekek népesítik majd be a központ termeit. A tavalyi sikeren felbuzdulva ismét megszervezik az iskolaelőkészítőt azoknak a kicsiknek, akik szeptemberben kezdik tanulmányaikat, de nem jártak óvodába. T. J. Képviselők az iskolapadban A szolnoki kisebbségi jogvédő egyesület február közepén tanfolyamot indított a cigány kisebbségi önkormányzatok képviselőinek. A képzésen - melyet a Magyarországi Cigányokért Köz- alapítvány 400 ezer forinttal támogatott - elsősorban gyakorlati ismereteket igyekeznek átadni az oktatók. Az elmúlt négy évben ugyan számtalan felkészítő programot szerveztek a kisebbségi képviselőknek, de azok csak részben érték el céljukat - állítja a mostani tanfolyam „házigazdája”, a jogvédő iroda vezetője. Dr. Pálfi Miklós szerint az eddigi fórumokon elsősorban az elmélet kapott nagy szerepet, ám az ott szerzett ismereteket a képviselők többsége nem tudta átültetni a gyakorlatba. Éppen ezért a február 15-től március végéig tartó programban a gyakorlati tennivalókra helyezik a hangsúlyt. A tervek szerint a megye mind a harmincnégy kisebbségi önkormányzatának külön-külön tartanának előadásokat Szolnokon. A „tantervben” olyan témakörök szerepelnek, mint a képviselő-testület feladata és hatásköre, az egyetértési, észrevételezési, kezdeményezési jog a gyakorlatban. De az oktatók tanácsokat adnak arra, hogyan kell költségvetést készíteni, pályázatot írni, és.szó esik a vagyongazdálkodásról is. Az előadók: dr. Kerékgyártó T. István társadalomkutató, Csilléi Béla oktatási szakértő, dr. Pálfi Miklós és dr. Cseresznyés János jogászok. Te A szolnoki Roma Esély Alternatív Alapítványi Szakiskolában a tizenhárom harmadikos tanuló félévkor sikeresen vizsgázott gépírásból és szövegszerkesztésből. A tanév végi vizsgák után - az adott tárgyból - állami szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek.FOTó: csabai Három év után Támogatást remélő jogvédők Harmadszorra sikerül - remélik a Kisebbségi Jogvédő Egyesület vezetői. Bár a szervezet már háromesztendős múltra tekint vissza, ám működéséhez eddig még egy fillér állami támogatást sem kapott. A közelmúltban az egyesület közhasznú szervezetté alakult át, így kiemelt támogatásra számíthatnak. Éppen ezért bíznak abban a szervezet irányítói, hogy idén a Parlament Emberjogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága méltányolja pályázatukat, és megkapják a szükséges pénz. Az egyesület működéséhez, a jogvédő iroda fenntartásához körülbelül kétmillió forintra lenne szükség.
