Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-03 / 28. szám

1999. február 3., szerda Megyei Körkép 3. oldal Operatív csoportot hoznak létre Előkészületek a millenniumra Az országban először, még tavaly februárban megala­kult megyénkben a millen­niumi bizottság, amelynek elnöke Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke, titkára pedig Horváth Attila, a me­gyei művelődési és ifjúsági szolgálat igazgatója. A bizottság tegnap ülést tartott a megyeházán, ahol az országos elképzelések és a megyei fel­adatok összehangolása volt a téma. Horváth Attila tartott be­számolót az eddig végzett munkáról. A meghívottak, polgármes­terek, papok, térségi szövetsé­gek és megyei kulturális intéz­mények vezetői, több mint harmincán, megerősítették a megyei koncepciót, sok kiegé­szítéssel járultak hozzá a gaz­dagításához, illetve felajánlot­ták a segítségüket a megvalósí­tásához. Már több település (ezúttal Jászberény és Karcag) átadta a bizottságnak 2001-ig szóló konkrét millenniumi programját. A résztvevők elhatározták, hogy a munka intenzívebb szakaszba lépésével létrehoz­nak egy kis létszámú operatív csoportot a konkrét teendők elvégzésére. Egyúttal kifogá­solták, hogy a millenniumi pá­lyázati kiírások szétszórtan je­lennek meg különböző lapok­ban, ezért nehéz azokat figye­lemmel kísérni, és vannak, amelyeknek a kiírása még nem is történt meg. -ba­Változatok a régiókra Az elhelyezkedésben segítenek a támogatások is Új munkahelyek Törökszenlmiklóson Törökszentmiklóson és térségében az elmúlt év végén 15,9 szá- , zalék volt a regisztrált munkanélküliség, ami az utóbbi hetek­ben körülbelül egy százalékkal emelkedett. (Folytatás az 1. oldalon) Bár a régiófogalmat mindhá­rom megyében eléggé miszti­fikál tnak tartják, elfogadják egy regionálisan is szerveződő területfejlesztési struktúra szükségességét. (Az „is” szócskán mindhárom megyé­ben erős hangsúly van.) A legtöbb ellentét a régiók földrajzi kereteinek meghatá­rozásakor bukkan föl. A hajdú-bihariak elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereggel és Borsod-Abaúj-Zemplénnel képzelik el a közös régiót, megyénk csak harmadsorban szerepel a listán. Véleményük egybeesik a szabolcsiakéval, azzal a kü­lönbséggel, hogy megyénk náluk még a harmadik helyen sem szerepel. Érdekes vi­szont, hogy a szabolcsiak el­(Folytatás az 1. oldalról) Végezetül arról beszélt, hogy a TÖOSZ több kérdésben is az Alkotmánybírósághoz akar fordulni, ezt a jelenlévők többsége támogatásáról bizto­sította. Ezután megválasztották azokat a képviselőket, akik a megye TÖOSZ-tag települé­seit képviselik majd a szerve­zet március 10-én tartandó jubileumi tisztújító küldött­gyűlésén. A választás után dr. Köllner Ferenc az energia-közműva- gyon önkormányzati tulajdo­nára vonatkozó tudnivalókról és tennivalókról beszélt. Ez a Legfelsőbb Bíróság és az Al­kotmánybíróság vonatkozó döntései után különösen idő­szerű volt. Mint ismeretes, a képzelhetőnek tartanak egy országhatárokon átnyúló terü­letet, amely nyilván fejlesz­tési régió lenne. A megyénkbeli megkérde­zettek többsége egy hatme­gyés alföldi régió kialakítását tartaná elsősorban célszerű­nek. Második helyen a dél-al­földiekkel vagy bármely szomszéd megyével kialakí­tandó kapcsolat szerepel, harmadsorban pedig szóba jöhet a Jász-Nagykun-Szol- nok, Pest és Heves megye összefogása is. A régióközpontok tekinte­tében is nagy a vélemények szóródása. A szóba került vá­rosok: Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét, Szeged, sőt Tokaj(!), Szolnok viszont nincs közöttük. Legfelsőbb Bíróság döntése kizárta azt a lehetőséget, hogy hatáskör hiányára hivatkozva zárják ki az önkormányzato­kat tulajdonukból, meg­fosztva őket a jogorvoslat le­hetőségétől is, az Alkotmány- bíróság pedig megsemmisí­tette azt a jogszabályt, amely az önkormányzatok tulajdo­nába adandó belterületi gáz- közművagyonból a potenciá­lis tulajdonosokat csak e va­gyon 40 százalékában ren­delte részesíteni. A TÖOSZ most igényérvényesítő társa­ságok létrehozását kezdemé­nyezi, hogy a vagyon tulaj­donlására jogosultak, ameny- nyiben a kormány ezután sem hajlik a megegyezésre, mind­azt megkaphassák, ami jár nekik. Tavaly januárban még 17,5 százalék körüli volt ez az arány, novemberre 15 száza­lékra csökkent, azóta pedig enyhén emelkedett. A ConAvisnál és a HM Ra­darnál történt leépítések nem változtattak igazán a munka­nélküliségi helyzeten - tudtuk meg a megyei munkaügyi központ törökszentmiklósi ki- rendeltségének vezetőjétől, Hevesi Tóth Ferenc-tő\. - Az elbocsátottak közül ugyanis sokan el tudtak helyezkedni. Az elmúlt évben több mint 2 ezer személyre volt munka­erőigény (44 százalékkal többre, mint 1997-ben). A ki­Az IE-New York Bróker Rt. vidéki ügyfélszolgálatát látja el Szolnokon a Credit ’98 Kft. Tegnap azért látogatott el Fa­luvégi Lajos, az igazgatóság elnöke Szolnokra, mert a cég fejleszteni és erősíteni kívánja vidéki jelenlétét. Egyébként az egykori pénz­ügyminiszternek az a feladata, hogy részt vegyen és irányítsa az Inter Európa Bank által rendeltségen keresztül 1037- en tudtak elhelyezkedni, első­sorban szakmunkásokként, kereskedelmi szakmákban és ügyviteli területen. Segítettek a támogatási formák is, az elhelyezkedet­tek közül 761 munkavállalót támogattak és 443-an köz­hasznú foglalkoztatásban dolgoztak, amire a kirendelt­ség 36 millió forintot költött. Több mint tizenötmilliót tudtak fordítani foglalkozta­tásbővítő támogatásra, ami 200 munkavállalót érintett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a támogatás folyósításá­nak lejárta után az így elhe­megvásárolt brókercég piaci stabilizációját, fejlesztését. Kovács Kálmán cégmenedzser, vezérigazgató-helyettes lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a tavalyi brókercégcsődök hatására az ügyfelek a banki háttérrel rendelkező brókerek felé fordultak. A kisebb cégek bár rugalmasabbak, esetenként az ügyfél bonitásánál is, azon­ban megfelelő informatikai hát­lyezkedettek 80 százalékát tovább foglalkoztatják. Pályakezdők támogatásával tavaly 94-en helyezkedtek el. Az állást talált munkavállalók általában 35-40 ezer forintos bruttó bért kapnak. A kirendeltségekhez tar­tozó kilenc település közül az idén is Törökszentmiklóson várható, hogy jelentős számú új munkahely létesül. A Vebatronic 200 személy foglalkoztatására tervezett üzemében mintegy százan már az idén elkezdik a mun­kát, a Videoton pedig két üzemet is indít. Az egyikbe 40-50 munkavállalót várnak, a másikat 300 személyre ter­vezik, ebből 150-200 alkal­mazottat már az idén felvesz­nek. P. É. tér nélkül könnyen bajba kerül­hetnek. Túl sokat kockáztatnak sokszor a kisbefektetők, ráadá­sul a tanulási folyamat még nem ért véget. Azt is megtudtuk Kovács Kálmántól, hogy aki a tavalyi mélyponton kiszállt a tőzsdéről, az 40-50 százalékos veszteséget is szenvedhetett. A szolnoki jelenlétét tovább erősíti a IE-New York Bróker, úgy látják ugyanis, hogy a befek­tető kör egyre igényesebb, a szolgáltatási területen pedig el­sősorban a befektetési döntések­hez kívánnak segítséget nyúj­tani. Einvág Lékveszély a Tisza-tónál Télvíz idején a Mohosz a Kö- tivízig szakembereinek bevo­násával rendszeresen méri és ellenőrzi a jég alatti vízi világ oxigéntartalmát. A Tisza-tó­nál a legutóbbi mérések azt mutatták, hogy a tiszafüredi Holt-Tisza-ágban, a poroszlói úgynevezett óhalászi terüle­ten és a Poroszló és Tiszavalk között található „Háromágú” elnevezésű részen kritikus szinten van az oxigéntarta­lom. Ezért a Mohosz Tisza- tavi kirendeltségének halőrei legalább 150, egyenként kö­rülbelül 10 négyzetméteres lék kivágásával igyekeznek szellőztetni a vizet, biztosítva ezzel a telelő halállomány oxigénellátását is. Mivel az átlagosan leg­alább 20 centiméteres jégpán­cél továbbra is sokakat csábít téli sportolásra, beleértve a lékhorgászokat is, a Mohosz kéri a lakosságot, hogy foko­zott figyelemmel közlekedje­nek az említett területekeikp­Meghosszabbított tanyabérlet Tavaly áprilisban vette bérbe a túrkevei Györffy-tanyát a Her­man Ottó Természetvédelmi Kör (Hotek). Most ezt a szerződést egy évvel meghosszabbították. A bérlet eredetileg öt évre szólt, évi 200 ezer forintos díjjal. A Hotek ezt az összeget felújítá­sokkal, az ingatlanon végzett munkák beszámításával fizette volna. Az eltelt időszakban bebi­zonyosodott, a rekonstrukció ke­retében elvégzett munkálatok ér­téke megközelíti az egymillió fo­rintot. A bérbe adó város ezeket s a küszöbönálló karámfelújítás szükségességét (ami várhatóan 250 ezer forintba kerül majd) el­ismerve egy évvel meghosszab­bította az eredeti szerződést. Ugyanekkor született arról is döntés, hogy a köztisztviselői il­letményalapot megemelik. Bár decemberben már egy módoza­tot jóváhagytak a képviselők, az alpolgármesterek indítványára újratárgyalták a kérdést. Az ak­kor megszavazott 28 ezer 200 fo­rintos illetményalap így 29 ezer forintra módosult. -gg­TAVASZ A TÉLBEN! Tekintse meg a KRISTÓF exkluzív télbúcsúztatóját! AKCIÓS „IKRISTÓF-HÉr' február 1 - 6-ig! | KRISTÓF X? Férfidivat JAá Szolnok, Magyar u. 6. B. A. Elégedetlen önkormányzatok Csépán, az egykori téglagyár helyén már hosszú évek óta készítenek kondicioná­lóberendezéseket. A Bordéró Kft. kondigépgyártó üzeme és varrodája kisebb-nagyobb ne­hézségek árán, de talpon tudott maradni. Nemcsak egyedi kondicionálógépeket gyártanak, hanem komplett konditermi berendezéseket is szállítanak kívánság szerint. Felvételünkön a kész gépek szállítás előtti utolsó ellenőrzése látható. fotó: mészáros Fejleszt a New York Bróker Szolnokon Az egykori pénzügyminiszter is segít A Credit ’98 Kft.-nél tett tegnap látogatást az IE-New York Bróker Rt. igazgatóságának elnöke, Faluvégi Lajos, aki 1973 és 1979 között Magyarország pénzügyminisztere volt. Mint meg­tudtuk, az rt. fejleszteni kívánja vidéki irodáit. Kerekasztal-beszélgetés a Tisza-tóról Megtorpant a fejlődés üteme? Tiszafüreden tegnap a Tisza-tó területfejlesztési, idegen- forgalmi tennivalóiról tartott vitaindító előadást dr. Szeke­res Imre, az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának az elnöke azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen részt vettek a érintett tárcák, valamint négy megye önkor­mányzatainak, szakhatóságainak, idegenfogalmi vállal­kozásainak képviselői. Az érdeklődést magyaráz­hatta a vitaindító kulcsmon­data, amit a kerekasztal ösz- szehívói - Herbály Imre és dr. Szekeres Imre szocialista or­szággyűlési képviselők - úgy fogalmaztak meg: a Ti­sza-tó vonatkozásában meg­tört az a lendület, amely az elmúlt önkormányzati ciklus végére kialakult. Szekeres Imre bevezetőjé­ben hangsúlyozta, hogy szívügyének tekinti a Tisza­tó fejlődését, ezért mindent megtesz azért, hogy ez a mesterségesen létrehozott tó - a maga körül kialakult eu­rópai értékeivel - jelentősé­géhez méltó kormányzati megítélést kapjon, párt és politikai érdekektől függet­lenül. Ezen folyamat része lehet, hogy a közelgő elbírálás után felhasználhassák a 2,5-4 mil­liárd forintra tervezett Phare támogatásnak legalább a felét. Továbbá az is, hogy a jelenlegi kabinet, a korábbi kormányhatározatok felül­vizsgálatával meghozza azo­kat a döntéseket, amelyek a következő évtől lehetővé te­szik a gyakorlati megvalósí­tást, s amelynek legfőbb pil­léreit a környezetvédelmi beruházások (szennyvíz- és hulladékprogram), az ide­genforgalmi infrastruktúra fejlesztése és a vízszint eme­lése alkotják. Szekeres Imre kifejezte szándékát, hogy interpellál ez ügyben, s amennyiben az Országgyűléstől pozitív visszajelzést kap, akkor az általa vezetett bizottság na­pirendre tűzi a kérdést. P. M. Kistérségi konferenciát szerveznek Jászberényben Európából az Európai Unióba Magyarország európai uniós felkészültségéről, a tagság előnyei­ről és hátrányairól, valamint a csatlakozás várható hatásairól tartanak kistérségi konferenciát jövő szerdán Jászberényben. A Jászsági Önkormányzatok Szövetsége szervezésében, a Külügyminisztérium támogatá­sával rendezett hasonló, átfogó kistérségi konferencia még nem volt a Jászságban - mondta az előkészületekről Vérségi László térségmenedzser. Bármikor va­lósul meg Magyarország uniós tagsága - 2002-ben vagy né­hány évvel később -, az állam­polgároknak, intézményveze­tőknek, polgármestereknek tudniuk kell, hogy mit jelent a csatlakozás. Ismerni kell az előnyöket, a szükségszerű hát­rányokat, információval kell rendelkezni a tagság hatásairól. A február 10-i konferencia a szándékok szerint ilyen infor­mációkat ad majd a résztve­vőknek. A kistérség intéz­ményvezetői, polgármesterei, falugazdászai, a különböző kamarák, cégek képviselői mel­lett a Kistérségi Fejlesztő Szer­vezetek Országos Szövetségé­nek néhány tagszervezete is meghívást kapott a konferenci­ára. A különböző minisztériu­mok, kutatóintézetek képvise­lői előadásában a résztvevők beszámolót hallhatnak a felké­szülési folyamat jelenlegi állá­sáról, az uniós strukturális ala­pokról, a regionális politikáról. Elemzik a csatlakozás iparra, mezőgazdaságra gyakorolt ha­tásait, illetve betekintést kapha­tunk a közösségi tagság társa­dalompolitikai összefüggései­ről. Vérségi László hozzátette: a konferenciát nem csak egy egyedi eseménynek szánják, hanem egy folyamat első lép­csőfokának. Szeretnének mind több tájékoztatást, információt adni a Jászságban élőknek az Európai Unióról. Korábban fel­vetődött egy térségi Európa- nap megszervezésének lehető­sége is, melyet a polgármeste­rek támogattak. Ha lesz is Eu- rópa-nap a Jászságban, azt az idén már nem lehet megszer­vezni. Banka Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom