Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-20 / 43. szám

2. oldal 1999. február 20., szombat Körkép Magyar-magyar. A legfonto­sabb célnak azt tartom, hogy Magyarország és a határon túli magyarság között bizalmi elven alapuló megegyezés jöjjön létre - mondta pénteken Budapesten Németh Zsolt a szombati ma­gyar-magyar konferencia előtt. A külügyi államtitkár szerint a kettős állampolgárság esetleges bevezetése mellett szóba jöhet a hosszú lejáratú vízum alkal­mazása, vagy például a vízum­mentesség fenntartása is. Mindennapi adatvédelem. A médiában olyan helyzetet kell te­remteni, hogy a személyiségi jo­gok megsértése valós jogi kocká­zatot jelentsen a hírközlő szervek számára - nyilatkozta Majtényi László adatvédelmi biztos pénte­ken a,Mindennapi adatvédelem” címmel rendezett konferencia előtt. Befagyasztott tartalékok Szigorítani kell a fiskális politikát A kormány befagyasztotta a gazdasági folyamatok kedvezőt­len alakulásának esetére a költségvetésben képzett 40 milli­árd forintos tartalékot - jelentette be Járai Zsigmond pénz­ügyminiszter pénteken a jegybankelnökkel és a gazdasági miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján Budapesten. A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy a további 19 milli­árd forintos tartalékhoz sem kíván hozzányúlni a kabinet. Reményeik szerint ebből leg­alább 10 milliárd forintot meg lehet takarítani, így az állam- háztartás hiánya 3 százalékra csökkenthető. A kormány 2,2-2,7 milliárd dollár folyófizetésimérleg-hi- ányt vár erre az évre, és bízik abban, hogy a deficitet ezúttal is fedezi a külföldi tőkebe­áramlás, mondta Járai. Abban, hogy a folyó fizetési mérleg deficitje egy év alatt 1,3 milliárd dollárral nőtt, a legfontosabb szerepe annak volt, hogy 1997-ben és 1998- ban enyhült a fiskális politika szigora - jelentette ki Surányi György, a jegybank elnöke. Az MNB álláspontja szerint az idén nem kellene elkölteni a központi költségvetésben zá­rolt tartalékokat. Surányi az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szólva közölte: „Az MNB felfogása eltér attól, amit bankfelügyeleti szempontból az APTF végzett. A jegybank úgy ítéli meg, hogy az adott törvényi keretek között aktívabb beavatkozási lehető­sége lett volna a felügyeletnek, így a helyzet értékelését te­kintve az MNB véleménye nagyjából egybeesik a kormá­nyéval. Indokolt az APTF megerősítése törvényi és sze­mélyi szempontból egyaránt.” Schröder és Primakov FOTÓ: FEB/REUTERS A kisgazdák különvéleménye még nem jelent koalíciós vitát Konfliktusok pedig nincsenek A Fidesz sajtófőnöke szóra sem érdemes ügynek, az FKGP alelnöke a „liberális sajtó mesterkedésének” tartja, hogy a két párt közötti nézeteltéréseket egyesek a kormánykoalíció gyengüléseként értékelik, s afféle csemegeként tálalják a közvélemény asztalára. Az elmúlt hetekben többször is előfordult, hogy egyes ftde- szes és kisgazda politikusok az ország közvéleményét is foglalkoztató kérdésekben egymástól eltérő véleménye­ket fogalmaztak meg. Ütköző­pontnak bizonyult például a Kaposvári Tanárképző Főis­kola és a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem összevonásának fideszes öt­lete, illetve az MLSZ vezérka­rának menesztése. Az össze­vonást a kisgazdák egysége­sen ellenzik, a sportvezetők felfüggesztésével kapcsolat­ban pedig Lányi Zsolt fogal­mazta meg aggályait. Pár napja egy Répássy Róberttel (Fidesz) készült interjúból az derült ki, mintha a Fidesz az FKGP-n belüli utódlási harc jeleit érzékelné. Miután a kis­gazdák barátságtalan lépésnek nevezték, hogy politikai part­nerük az FKGP belügyeit boncolgatja, Répássy azt mondta, hogy az újság félreér­tette szavait.- Azért, mert olykor külön­véleményt fogalmazunk meg, vagy mert saját ötletünket vet­jük fel, esetleg saját jelöltün­ket szeretnék bejuttatni egy- egy posztra, még nem veszünk össze koalíciós partnerünkkel - szögezte le Lányi. Szerinte a liberális sajtó mindenképpen össze akarja ugrasztani a Fi­deszt és az FKGP-t, de ez nem fog sikerülni. Tagadta, hogy utódlási harc indult volna pártja soraiban, egyelőre Torgyán József az el­nök, arról pedig, hogy kit je­lölnek 2000-ben államfőnek, még korai beszélni. Farkas Attila, a Fidesz saj­tófőnöke nem tartja olyan horderejűnek a két párt „nem létező” konfliktusairól felröp­pent híreket, hogy arra reagál­janak. Takács Mariann Kétségbeesett diplomáciai erőfeszítések a határidő lejárta előtt Belgrad nem fél a bombázástól Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada után Né­metország is felkészül a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapá- sokra. A bonni külügyminisztérium pénteken felszólította a balkáni országban tartózkodó német állampolgárokat, hogy haladéktalanul hagyják el az országot. Bővülő szerep. A 2000-ben életbe lépő új büntetőeljárási törvény szerint az ügyész sze­repe kibővül - mondotta tegnap Varga Zoltánné, a fővárosi fő­ügyészhelyettes egy tanácsko­záson. Az ügyész az új törvény értelmében már a nyomozás kezdetekor aktív részese lesz az ügy felderítésének. Idősek éve. Harrach Péter szo­ciális és családügyi miniszter pénteken az idősek nemzeti éve országos rendezvénysorozatát megnyitó tudományos tanácsko­záson elmondta: a rendezvények arra törekednek, hogy rádöbbent­sék az időseket, értelme van az életüknek, fontosak a család, a társadalom számára. * A 2002-re remélt európai uniós csatlakozás után két év­vel hazánk tagja lehet az Euró­pai Monetáris Uniónak, illetve az euróövezetnek - mondta Göncz Árpád köztársasági el­nök Melboume-ben a ma­gyar-ausztrál üzleti fórumon. Nem jelentek meg az Újvi­déki Forum kiadó nyomdásza­inak sztrájkja miatt pénteken a kiadónál készülő szerbiai napi­lapok, így az egyetlen vajdasági magyar nyelvű napilap, a Ma­gyar Szó sem. A lap szerkesz­tősége szerdán döntött arról, hogy a jövő héten kétnapos munkabeszüntetést tart, mert a kiadó közel öthavi bérnek meg­felelő fizetéssel tartozott a munkatársaknak. Tájékoztatást kért az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala Törökországtól Abdullah Öcalan kurd felkelővezér fogva tartásá­nak körülményeiről. A délkelet­törökországi Mardin közelében fekvő Kiziltepe városában a rendőrség feloszlatta azt a tünte­tést, amelyen a részvevők Abdul­lah Öcalan kiszabadítását köve­telték. A karhatalom beavatkozá­sának halálos áldozata is van. Külpolitikai elemzők felhív­ják a figyelmet arra, hogy hasonló evakuálás előzte meg mindkét alkalommal az Irak elleni beavatkozást is. Emlékeztetnek: Javier So­lana NATO-főtitkár változat­lanul érvényes felhatalma­zással rendelkezik, hogy bármikor kiadhassa a koszo­vói tűzparancsot. A szerb és az albán félnek adott határidő lejárta előtt egy nappal gőzerővel folytak a diplomáciai erőfeszítések, hogy a béketárgyalások si­kerre vezessenek, s a tűzpa­rancs kiadására ne kerüljön sor. Az ügyben közvetítő amerikai diplomata, Cristop- her Hill pénteken Párizsból Belgrádba utazott, hogy még egy utolsó kísérletet tegyen Szlobodan Milosevics meg­győzésére. A jugoszláv el­nök azonban nem fogadta őt, viszont kijelentette: Belgrád a jugoszláviai célpontok „ki­látásba helyezett bombázása árán sem adja” a tartományt. Rambouillet-ba érkezett Ro­bin Cook brit és Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter. A konferenciához közel álló források szerint bár a megállapodás szelleme válto­zatlan maradt - autonóm par­lament felállítása, helyi rend­őrség, bíróságok létrehozása, a jugoszláv hadsereg kivo­nása a határok ellenőrzésének fenntartásával -, számos mó­dosítást hajtottak végre első­sorban szerb kérésre a doku­mentumon. Az albánok is ál­dásukat adták, hogy a szerb lakosság nagyobb képvisele­tet kapjon majd a koszovói alkotmányos testületekben. Nagyobb hangsúlyt kap Jugo­szlávia területi integritása, hogy elejét vegyék Belgrád félelmének a tartomány maj­dani elszakadását illetően. A külügyminiszterek ezen az alapon közvetítenek. A Kremlben pénteken meg­nyílt a kibővített orosz-német csúcs, amelyen - akárcsak ta­valy júniusban Bonnban - a két kormány kulcsminiszterei is részt vettek. Borisz Jelcin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár előbb szűkebb körben folyta­tott eszmecserét, majd orosz és német miniszterek is csat­lakoztak a megbeszélésekhez. A találkozó előtt Jevgenyij Primakov orosz kormányfő kü- lönmegbeszélést folytatott a német kancellárral. A két poli­tikus elégedettségét hangoztatta az orosz-német együttműködés dinamikus, szerteágazó fejlő­désével kapcsolatban. Prima­kov és Gerhard Schröder re­ményét fejezte ki, hogy a má­sodik orosz-német kibővített csúcs újabb lendületet ad a két­oldalú együttműködésnek. Napjainkban százezernél is több harci kutya tartja rémü­letben földrészünket; a nagy­városokban a dzsungel törvé­nyei érvényesülnek. A mai harci ebek őse a buldog, amelyet a 15. századtól idomí­tottak a véres vásári szórakozta­tás céljából úgy, hogy még a legerősebb, legvadabb bikát is képes legyen harcképtelenné tenni. A 18. században keresz­tezték a terrierrel, s így alakult ki a pitbull, a brit kutya-küzdő- arénák marcangoló ördöge. Ma is sokan nem az ebet, hanem a gazdáját hibáztatják az állat ag­resszív magatartásáért. Elsőként a francia törvény- hozás ocsúdott föl és hozott törvényt még két hónapja a pit- bullok kiirtására. Szigorúan büntetendő ezen állatfaj te­nyésztése, adásvétele és aján­dékozása egyaránt. Hollandiá­Az orosz kormányfő és a német kancellár elsősorban gyakorlati kérdéseket tekintett át, különös súllyal a gazdasági­kereskedelmi kapcsolatok, a német beruházások ösztönzé­sének lehetőségeire. A két poli­tikus megegyezett több konkrét terv megvalósításának beindí­tásáról az ipari kooperáció és a fejlett technológiákban. A Kremlben csaknem egy órán át tartott Borisz Jelcin és a német kancellár szűk körű eszmecseréje. Schröder, aki igazságosnak tartja az igénye­ket, ígéretet tett arra, hogy ál­lami szinten kezelik a második világháborúban németországi koncentrációs táborokba, il­letve kényszermunkára hurcolt orosz állampolgárok kárpótlá­sát. Moszkvai források szerint legalább 100 ezer orosz re­ménykedhet különböző ösz- szegű kifizetésekben. ban még tovább mentek: rövi­desen várható a kormányrende­let, amely szerint a pitbullon kívül a Staffordshire terrier, a fila brasileiro, az argentin dog és a masztinó tartása is tilos. Bajorország és Baden-Würt­temberg külön hatósági enge­délyhez és a 18. életév betölté­séhez köti a harci ebek tartását, Majna-Frankfurtban évi 1800 márkára (havi csaknem 20 ezer forintra) emelték az ilyen „ter­mészetellenes élőlények” után fizetendő adót. Brandenburg tartomány 14 kutyafajtát minő­sített nem kívánatossá, köztük a bordeaux-i dogot és a különö­sen agresszív japán tosa inu-t. A német főváros illetékes szenátora a harci kutyák tartá­sát ugyanúgy akarja szankcio­náltatni, mint az engedély nél­küli fegyverviselést. Addig is: minden közterületről kitiltják a gyilkológépeket. FEB A gazdik felelősek az állatok viselkedéséért Törvény a kutyatartásra Emberi jogokat a majmoknak! De ki érteti meg velük, hogy kötelességeik is vannak? A korszerű génkutatás is megerősítette Darwin állítását: bioló­giai rokonság van a két lábra állt ember, a homo erectus és az emberszabású majmok között. Mára már jogászok és törvény­hozók is levonták a következtetést a darwinizmusból. Új-zélandi jogászok, természet- tudósok és filozófusok készítet­ték el azt a törvényjavaslatot, amely különleges jogi véde­lemben kívánja részesíteni az ember őserdei rokonait, a goril­lákat, a csimpánzokat és az orangutánokat. A demokratikus államok alaptörvényeiben ko­rábban megfogalmazott alap­vető és emberi jogok ily módon állatokra is kiterjednének. A wellingtoni parlament mostanában készíti elő azt az új állatvédelmi törvényt, amely külön paragrafusban írná körül az emberszabású majmok jo­gait. A távoli szigetország szakértői csoportjának nem tit­kolt szándéka, hogy az általa szorgalmazott jogszabály végül is az ENSZ közreműködésével nemzetközi érvényűvé váljék. Ha az új-zélandi törvényho­zás elfogadja a nem minden­napi törvényjavaslatot, akkor a jövőben nem zárhatják állat­kerti ketrecbe az emberszabású majmokat. A törvényjavaslat sürgetőinek vezetője, David Penney professzor szentül hiszi, hogy olyan paragrafust alkot­nak, amelyet bármely más ál­lam nyugodtan elfogadhat. A professzor legmeggyő­zőbb érve: az emberszabású majmok génjei 98,4 százalék­ban megegyeznek az emberé­vel. „E lények meglehetősen öntudatosak, egyedi személyi­ségi jegyeket viselnek, intelli­gensek, egyszerűbb szintű be­szédkészséggel is rendelkez­nek, és képesek érzelmileg kö­tődni egymáshoz.” A Sheba nevű csimpánz példáját említi a szakember: tavaly megtanult kilencig számolni, és tudását képes bizonyítani is. A New Scientist tudományos magazin meglehetősen gúnyo­san reagált a majomjogi vitára: „Ezek szerint ha egy csimpánz megöli a másikat, akkor ügyészt vagy ügyvédet is ki kell majd rendelni számára?” Az Oscarért sem adná Brazil bestia Egérke nem úszik Csak színpadi szerelem A hét sztárja: Kabir Bedi Tvr-hét - a műsorújság Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin I Fejlődő kapcsolatok Bonn kárpótolja az orosz hadifoglyokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom