Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-19 / 42. szám

3. oldal 1999. február 19., péntek Megyei Körkép Előzetesben a „lányos” nevelőapák Terhes ügy lett a megrontásból Egyszerre két, abádszalóki megrontási üggyel kell foglalkoznia a Tiszafüredi Városi Rendőrkapitányságnak. A párhuzamosság több hasonló elemet is tartalmaz, ugyanis mindkét esetben az anyukák tettek feljelentést a „lányos” nevelőapák ellen. Azonban van egy lényeges különbség: míg az egyik esetben tagad a gyanúsí­tott, addig a másikban már beismerte a szexuális kapcsolatot a ne­velőapa, akiknek azért is terhessé válhat a megrontás, mert a 14. évében járó nevelt lánya második hónapos terhes. A 37 esztendős E. Zoltán azok után ismerte el tettét, hogy élet­társa, akivel 11 éve él együtt, és két közös ikergyermekük is van, feljelentette őt. Az anyuka ugyanis többször látott arra utaló jeleket, hogy kislányát szexuálisan zaklatja a nevelő­apa. Ám bizonyosságot csak akkor szerzett, amikor a házi terhességi teszt eredményét a nőgyógyász szakorvos is meg­erősítette. A férfi tagadta, hogy közösült nevelt lányával, de a rendőrségi vizsgálat eddigi ada­tai szerint a hathetes terhes fia­talkorúnak eddig csak vele volt szexuális kapcsolata. A másik esetben ugyan még tagad az 59 éves B. János, aki­nek azonban annak ellenére terhessé válhat az ügy, hogy 13 éves nevelt lánya azt erősítette meg- édesanyja feljelentése után, hogy a nagyon is „lányos” a nevelőapja, aki gyakran megmutatta neki nemi szervét, igaz, „csak” fogdosta és puszil- gatta, de nem közösült vele. Ez a vallomás azért is lehet terhes a gyanúsított számára, mert az 59 éves férfi korábban már két­szer is ült (1981 és 1987 után) hasonló eset miatt. Akkor saját lányai voltak az „áldozatai”.-P­Veszélybe kerülhet több cserkeszőlői ház Tragédiát is okozhat az olvadás Cserkeszőlőn meglehetősen tartanak az emberek a hóolva­dástől. A talajvízszint tíz esz­tendeje nem volt ilyen magas, a mélyebb területeken lévő öre­gebb házak számára könnyen a végítéletet jelentheti a várva várt melengető napfény. Alighanem a múlt heti ítéletidő egyik legszerencsétlenebbül járt megyei polgára az a nyug­díjas korú cserkeszőlői férfi, alönek háza nem bírta el a rá­hulló hótakarót. A tető beszakadt, és a tűzol­tóknak fóliával kellett letakarni a sérült részt. Sajnos nem csupán ez az egyetlen gond: valószínűleg szerkezetileg is megviselte az épületet az omlás, s az öreg fa­lakban is komoly károsodások keletkezhettek. Hangya István, Cserkeszőlő jegyzője arról tájékoztatta la­punkat, hogy már megvizsgál­ták az épületet, s jogilag is alá­támasztottnak látja az elemi kár tényét. Magyarán a szerencsét­lenül járt ember nem tehetett semmit, hogy megakadályozza háza tetejének beomlását. Egyébként az önkormányzat már vizsgálja, miként tudnának segíteni a község polgárán, és a lehetőségek szerint meg is te­szik a kellő lépéseket. A jövőben is lehet még baj, a hóolvadás akár kisebb-nagyobb tavakat is létrehozhat, hiszen a talajvíz annyira magas, hogy nem tud minden csapadékot a föld felszívni. A mélyebb területen lévő öregebb házak pedig visszafor­díthatatlan szerkezeti károso­dást szenvedhetnek. PE Emelkedik a hulladékkezelés díja? (Folytatás az 1■ oldalról) hanem az azt tükröző más muta­tókhoz (például szobák és más helyiségek száma, nagysága, a lakásban élő személyek száma, a kiürített edények száma, űrmé­rete stb.) kötik, fokozottan töre­kedjenek a szolgáltatás és ellen­szolgáltatás egyenértékűségének megvalósítására.” Ezért az önkormányzat és a Rethmann cég két változatot dol­gozott ki a díj meghatározására. Az egyik számítás a szobák és a bennük élő személyek számán kívül bizonyos rendelkezésre ál­lási díjat is figyelembe vett. Ez a változat azonban igen jelentős el­tolódásokat eredményezett a fize­tendő díjakban. Volt olyan variá­ció, amelyben 110 százalékos emelést, más esetben 17,2 száza­lékos csökkentést kellett volna végrehajtani, és éppen az egy­szobás lakások tulajdonosainak fizetnivalója emelkedett volna a legnagyobb mértékben. Mindezek figyelembevételé­vel az előteijesztők a 14,5 száza­lékos emelést tartalmazó változat elfogadását javasolják a közgyű­lésnek. Az anyaotthonban félnek a tavasztól Pénzügyileg valamelyest „biztosabb lábakon állnak”, de az épü­let állapota és az esetleges újabb tiszai árvíz hírei miatt még mindig nem érezhetik magukat biztonságban a tiszasülyi anya­otthon lakói - mondta Csordás Mária, az intézmény vezetője. Az igazgatónő örömmel szólt arról, hogy rendeződni látsza­nak az otthon előző vezetőjé­nek ideje alatt felhalmozódott adósságok. Tavaly sok helyről kaptak nagyon jóleső és hasz­nos segítséget. A Palotási Me­zőgazdasági Rt. például állandó Az ide kényszerült anyák általában példamutatóan gon­doskodnak gyermekeikről. Talán ez is közrejátszik abban, hogy a kicsik arcán nem látszik, milyen nehéz körülmények között élnek — állítja az igazgatónő. fotó: csabai i. támogatójuk, a környező épüle­tek valamikor a cég elődjének tulajdonában voltak. Áz elmúlt hónapig - több mint egy éven keresztül - az Alcsi Mg. Rt. heti 100 liter tej­jel segítette az anyaotthont. Ez az adomány különösen azért képviselt nagy értéket, mert tej­termékre igen nagy az igény az intézményben. Az előírások szerint 40 férő­helyes az épület, amelyet az anyák és gyermekeik szinte maradéktalanul ki is használ­nak. Mindazonáltal az igények ennek többszörösét teszik ki. Az ide kényszerülőket mind­össze három gondozó és a ve­zető segíti, jelenleg csupán erre ad lehetőséget anyagi helyze­tük. Igaz ez akkor is, ha tavaly a Mól Rt. 600 ezer forinttal tá­mogatta az otthon alapítványát. Csordás Mária szerint a normatív támogatásból a tisza­sülyi anyaotthon aránylag prob­lémamentesen fenntartható volna, de eddig az adósságok törlesztése jelentő^ összegeket vitt el. bugány Túlzottan sok energia vész kárba A magyarországi energiafelhasználás több mint a duplája az európai uniós országokénak, ezért a csatlakozásig sok a tenni­való. Az azonban biztos, hogy az energiatakarékossághoz meg­felelő mennyiségű pénze nincs az államnak - derült ki többek között tegnap a megyeházán megtartott fórumon. Az uniós csatlakozáshoz folyik energiapolitikánk átalakítása, mely olyan elemeket is tartalmaz, mint például a liberalizálás. Az eddigi magyar modell ugyanis monopolhelyzetekre és hatósági árakra épült - fejtette ki ár. Szer­dahelyi György, a Gazdasági Minisztérium főtanácsadója. Előadásából az is kiderült, hogy a hazai energiafelhasználás több mint duplája az uniós országoké­nak, bár a lakossági fogyasztás elmarad a nyugatitól. E szerint egységnyi termelési érték előállí­tásához hazánkban sok energia kell. Ezért nemcsak energiataka­(Folytatás az 1. oldalról) A hazugságvizsgálat eredménye­ként a gyanúsított - az áldozat egyébként régi, jó ismerőse -, Réti Lajosné megtört, és részle­tekbe menő beismerő vallomást tett. Később aztán meggondolta magát, és mindvégig ártatlansá­gát hangoztatta. Mivel beismerése során egy sor olyan körülményt mondott el, amit csak a valódi tettes tudha­tott, ezért a bíróság mégis azt a vallomását fogadta el igaznak. rékosság szükséges, hanem a gazdaság olyan átalakítása, melyben a kevés energiafelhasz­nálású termelés növekedjen. Évente Magyarország 2 milli­árd dollár értékben importál energiát. Ezt már Halász Fe­renc, a Magyar Energia Hivatal főosztályvezetője mondotta. Többek között azt is kifejtette, hogy 1988-tól 1996-ig az állam teljesen kivonult erről a területről, csak a „német szénsegély” mű­ködött. Az 1996-97-ben indult programok között a legsikere­sebb az Energiatakarékossági Hi­telprogram (EHP), melynek ön­Rétiné rendszeresen látogatta az egyedül élő idős férfit, volt, hogy élelmet vitt neki, de leg­többször pénzt kért az öregtől. A szakértek által is kimutatottan al­koholbeteg asszony feltehetőleg pénzt akart kérni 1997. december 14-én is, amikor megjelent Mik­lós bácsi lakásán. A férfi épp a kályhába akart begyújtani, amikor vendége egy tűzifával valósággal szétverte a fejét. A zsákmány nem volt „vas­tag”, az elkövető mindössze egy kormányzati alprogramja folya­matos forráshiánnyal küzd. A 30 millió márkás Panelhitelt az elő­adó működésképtelennek ne­vezte, mert annak feltételei nem a magyar valóságot tükrözik. Az EHP keretében idén indul a távhőprogram - mondotta újdon­ságként Halász Ferenc. Erre egymilliárd forint van, s a szol­gáltató beruházása mellett a fo­gyasztói oldalon a mérést és sza­bályozást is meg kell oldani. Ez a program azért is fontos, mert a magyar lakások 17 százalékában van távfűtés, s az ország egyév­nyi energiafelhasználásának 10 százaléka jut a távhőre. Már készül a terv, mely épü­letenergetikai program néven fut majd. Továbbra is fehér folt azonban a lakosság energiameg­takarítási támogatása. E. Z. papírszázast és még némi aprót vitt magával. Az idős ember sú­lyos agysérüléseibe halt bele nem sokkal azután. A holttestre más­nap délben az ebédet hozó szociá­lis gondozó talált rá. A vádlottat elsőfokon nyere­ségvágyból elkövetett emberölés bűntettében találta bűnösnek a megyei bíróság, és Rétinét 11 évi fegyházra ítélte. Az ügyész sú­lyosabb büntetésért, a vádlott és védője felmentésért fellebbe­zett. H. Gy. Alap a kapcsolatok erősítéséért A Karcag Testvérvárosaiért Közalapítványt az önkor­mányzat azzal a céllal hozta létre, hogy segítse Karcag és a testvérvárosok (Székelyke- resztúr, Ómoravica, Merki) között létrejött kapcsolatot a kultúra, oktatás és egészség­ügy területén. így az alapítvány részt vesz kul­turális rendezvények, találkozók szervezésében, a rokon népek megismertetése érdekében kuta­tások segítésében, kiadványok megjelentetésében. Tervezik ösz­töndíj alapítását a testvérváro­sokból Karcagra érkező kutatók számára, és a nekik szóló szak­mai programok szervezésébe is bekapcsolódnak. Jelentős ösz- szeggel támogatták a Keleti Örökségünk sorozat 5. kötetét a közép-ázsiai néprajzi tanulmá­nyokról, segítették a Székelyke- resztúrra menő könyvadomány kiszállítását, valamint a techni­kum testvérvárosi kirándulását. A napokban újabb támogatásokról is döntött a kuratórium - tudtuk meg Bartha Júlia titkártól. így a Magyar Televízióban vetítendő Kun miatyánk című film utó­munkáihoz és egy kazak képző­művészeket bemutató katalógus kiadásához járultak hozzá. Még fejlesztésre is futotta Mezőhék, a mindössze 474 lakosú kisközség olyannal dicsekedhet, amivel keve­sen a megyében: forráshi­ánymentes költségvetést fogadtak el. A falu, nagyságánál fogva sem gazdálkodhat túl sok pénzzel: az idén mindössze 30 millió 130 ezer forint jut a település működtetésére. A minap elfogadott költ­ségvetés szerint ennek 55 százalékát állami norma­tíva, a másik hányadát pe­dig saját bevétel fedezi. Ez mintegy 14 milliós helyi, iparűzési és építményadót jelent. A bevétel több mint 5 százalékát, csaknem kétmil­lió forintot fejlesztésre kü­lönítettek el. Ebből két pá­lyázat önrészét fedeznék. Áz egyiket új ravatalozó építésére adnák be, míg a másik a külterületi tanyák villamos energiával való el­látását szolgálná. A büdzsé érdekessége, hogy abba nem építették be a közművagyonból még várható részesedést. Első­sorban azért, mert bár azt a törvény biztosítja, de Mező­hék még perben áll a csak­nem 5 milliós összegért. Száz forintért verte szét ismerőse fejét Kevesebb lesz az autó a belvárosban Útépítés százmillióból Jászberényben A jászberényi önkormányzat ’99-es költségvetésében százmillió forintos fejlesztési célú hitel felvételét irányozta elő, melyből egy 2450 méter hosszú tehermentesítő utat kívánnak építem a hűtő­gépgyártól a Hatvan felé vezető 32-es számú főúthoz. A teher­mentesítő út építésének előkészületeiről érdeklődtünk a pol­gármesteri hivatal városüzemeltetési irodáján. Az előkészítő munka jelenleg a hatósági egyeztetések szaka- szábaíl tart - mondta Tóth Ti- hamérné, az iroda munkatársa. 1996-ban már létrejött egy engedélyes kiviteli terv az említett útszakasz megépíté­sére, de akkor az útépítés nem valósulhatott meg. Ez idő szerint ennek a három évvel ezelőtti tervezetnek az aktualizálása folyik. Az ak­kor kiadott szakhatósági en­gedélyeket most fel kell újí­tani, illetve az egyeztetése­ket követően az útfelügye- letnek kell kiadnia az enge­délyt. Ezután már „csak” a konkrét kivitelezést előké­szítő munka van hátra. Az engedélyes tervek bir­tokában indítják be a közbe­szerzési törvény szerinti el­járást. Kiírják a tendert, pá­lyáztatják a munkálatokat, kiválasztják a kivitelezőt. A valamivel több mint 2,4 kilométer - közepes méretű teherforgalom levezetésére tervezett - út 950 méteres szakaszán a már meglévő, portalanított utat kiszélesí­tik, illetve megerősítik, a to­vábbi 1500 méteren pedig teljesen új utat építenek. Ha minden a tervek szerint ha­lad, július végén, augusztus elején elkezdik az út építé­sét. Ennek elkészültével vár­hatóan kisebb lesz a Jászbe­rény belterületén, központ­jában végighömpölygő autó- és kamionáradat. A végső megoldást mégis a várost el­kerülő körgyűrű megépítése jelentheti - tette hozzá Tóth Tihamérné. Banka Csaba Megye nem hullhat szét régió miatt A kapitányréti gondolatokat megfogalmazó négy jászsági pol­gármester tegnap délelőtt ismét tanácskozást tartott. A régió­kialakítás kérdésében felélénkült politikai offenzíva újabb ál­lomásaként döntöttek a Jászság mint kistérség történelmi, gazdasági, szociológiai, politikai kapcsolatrendszerét feltáró tanulmány kidolgozásának részleteiről. Dankó István jászladányi, Fodor István Ferenc jászjákóhalmi, dr. Szerencsés István jászdózsai és dr. Tóth János jász- alsószentgyörgyi polgármesterek a tanácskozáson úgy vélekedtek, hogy a tanulmány másfél hóna­pon belül már a nagyközönség elé kerülhet. A kistérségi szövetségek szer­dai budapesti tanácskozásáról Dankó István számolt be, aki a Jászságot képviselte az ülésen. A kistérségek képviselői előtt Bal- say István, a kancellária politikai államtitkára a régiók kialakításá­nak közigazgatásra gyakorolt ha­tásairól tartott előadást. Az elő- adáisból kiderült, hogy az elkö­vetkező tíz év alatt a folyamatos fejlődés eredményeként á régi­ókban megválasztják és megala­kítják a saját parlamenteket. A fejlesztési és statisztikai régiók szerves egységgé alakulnak át. A ladányi polgármester szerint a besorolás hosszú időre megha­tározza egy-egy adott kistérség, település fejlődését, orientációját. Dankó István a budapesti ta­nácskozáson ismertette a Jászság régiós elképzeléseit, ellenvetéseit a tervezett észak-alföldi régióval szemben. Balsay István válaszá­ban rámutatott: a megyék szaka­dásáról nem lehet szó a régiók ki­alakításakor, mert ez több két­harmados törvény módosítását feltételezné. A megyéknek egy­ségesen kell egy adott régióhoz csatlakozniuk. Dankó István szerint ezzel nincs is gond, hisz’ megyénk­ben többeknek szimpatikus, hogy Pest megyével alkossunk egy régiót. Az államtitkár ígére­tet tett arra, hogy a Miniszterel­nöki Hivatal felé továbbítja a jászsági álláspontot. Dankó Ist­ván hozzátette, napokon belül összeáll az az információs csomag is, melyet dr. Torgyán Józsefnek, az FVM miniszteré­nek továbbítanak a kistérség régiós elképzeléseiről. B. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom