Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

1999. február 1., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Lengyel Klub alakul A szolnoki lengyel kisebbségi önkormányzat közhasznú egyesület létrehozásáról dön­tött. A szerveződést Lengyel Klub néven jegyzi be a közeli napokban a cégbíróság. A kezdeményezés elsősorban kulturális téren szeretné színesí­teni a kisebbségi önkormányzat tevékenységének palettáját - mondja Erdei Péter, a klub el­nöke. Céljaik között szerepel a kapcsolatok felvétele és ápolása a megyében élő lengyel nemzeti­ségű polgárokkal, őket a klub rendszeres programokkal pró­bálja majd bevonni az önkor­mányzat és egy nagyobb közös­ség életébe is. További konkrét terveik közt megtalálható még - az előbbie­ken túl - a segesvári körkép szol­noki „vendégszerepeltetése”, nemzetközi környezetvédelmi tábor szervezésében való részvé­tel, illetve művészeti fesztiválok „életre keltése” Szolnokon. bj Bevált a szelektív hulladékgyűjtés (Folytatás az 1. oldalról) Ez is bizonyítja, hogy a szelektív hulladékgyűjtésnek a lakosság részéről vannak támogatói. Ép­pen ezért döntöttek úgy a város­atyák, hogy 1999-ben is folytat­ják az üveggyűjtés ezen módját Kisújszálláson. S ha a város anyagi lehetőségei is adottak lesznek hozzá - idén a kérdésre legközelebb december­ben térnek vissza a városatyák -, akkor második lépcsőként a vá­rosgazdálkodási vállalat telephe­lyén egy hulladékudvart is kiala­kítanának, ahol az újrahasznosít­ható és a lakossági veszélyes hul­ladékot is átvennék. de Négyszeresére nőtt (Folytatás az 1. oldalról) A felderített elkövetési érték mintegy 175 millió forintot tett ki tavaly, amely több mint négysze­rese volt az 1997-ben összesített­nek. Azonban az országban mű­ködő 20 hasonló szervezet közül a megyei hivatal éves teljesítmé­nye még így is a szerényebbek közé tartozik. Fodor György végül hangsú­lyozta: bár adócsalás bűntettében már az újonnan alakult adónyo­mozók hivatottak eljárni, ez vár­hatóan nem csökkenti jelentősen a vám- és pénzügyőrség megyei nyomozóhivatalának munkáját. Jó példa erre, hogy az év végi ér­tékelő értekezletről is azért hi­ányzott két munkatársuk, mert éppen két személy ellen folytat­tak eljárást. A gyanúsítottak a szolnoki használtcikk-piacon - a rendelkezésre álló adatok szerint feltehetően - csempészett arany ékszert árultak. -bugány­A hét végén rendezték meg negyedik alkalommal a törökszentmiklósi művelődési központban az általános iskolások részére a Ki mit tud? vetélkedőt. Képünkön a Petőfi Sán­dor Általános Iskola 6. osztályos tanulóinak mondemtánc-bemutatója. fotó: i. cs. Más konténerébe szemetelnek A karcagi önkormányzat vá­rosgondnokságának igencsak sokrétű tevékenységéről Ró­zsa János igazgatóval beszél­gettünk. A vezetőtől megtudtuk, a válla­lat fő feladata a kommunális szolgáltatás. Emellett azonban más jellegű feladataik is van­nak. Tavaly április óta a gond­nokság kezelésébe került az önkormányzati méntelep, és a belvízelvezető rendszer kiépí­tésére elnyert közmunkaprog­ramot is ők koordinálták, épp­úgy, mint a szilárdhulladék-le- rakó építését és a Györffy Ist­ván Nagykun Múzeum felújítá­sát. Az intézmény 89,9 hektár erdőt, 2,8 hektár csemetekertet, _s_________________________ 2 ,4 hektár parkfelület is gon­doz, melyből 0,25 hektár a vi­rágos felület, és tíz játszótér karbantartása is az ő dolguk. A 189 önkormányzati tulaj­donú lakás és 97 nem lakás bér­leti díjának beszedése is a gondnokság hatásköre. S mint megtudtuk, Karcagon nem minden bérlő tartozik a napra­készen fizetők közé. Lakások és nem lakások esetében is több millió forint a hátralék, így rendszeresen küldik a felszólí- tókat vagy a fizetési meghagyá­sokat. A képviselő-testület döntése értelmében az épületek karban­tartására és felújítására tavaly 3,62 milliót fordíthattak. Ebből elkészült a diákkonyha terasz­felújítása, férőhelyeket alakítot­tak ki, az idősek klubjában kor­szerűsítették a fűtést. Fő profiljuk 1998-ban is a szemétszállítás volt; autóik 24 ezer köbméter hulladékot szál­lítottak ki a szeméttelepre. A kukás szemétszállításban részt vevők száma a családi házas övezetben igen alacsony, így a járművek kapacitása nincs ki­használva. A szemétszállítás igénybevételének bővítését tá­masztja alá még az is - véli Ró­zsa János -, hogy gyarapodik azok száma, akik a közterületen lévő társasházak, intézmények tulajdonát képező konténereket veszik igénybe, mialatt nem já­rulnak hozzá a szállítás költsé­geihez. A másik megoldásra váró feladat az elöregedett gép­park lecserélése. de A GfK felmérése szerint a megbízhatóság a legfontosabb A bankválasztás szempontjai Az ideális pénzintézet jellemzői közül a megbízhatóság került az első helyre, megelőzve a három évvel ezelőtti lakossági fel­mérés listavezetőit: a kedvező kamatokat és díjtételeket. A GfK Hungária Piackutató In­tézet a felnőtt lakosságot repre­zentáló, ezer személy megkér­dezésével végzett tavaly őszi kutatása szerint a fontossági sorrendben a negyedik helyen a pénzforgalom gyors lebonyolí­tása, majd a tanácsadás, az al­kalmazottak barátságossága, a szolgáltatások sokfélesége, a megkérdezettek lakásához való közelsége, a magyar tulajdon és a sok fiók következett. Ez a sor­rend az elmúlt három év alatt csak annyit változott, hogy a lakáshoz való közelség fonto­sabb lett, mint a fiókok száma. A felmérés megállapította azt is, hogy nő a külföldi tulaj­donú bankok ügyfeleinek száma: míg 1995 harmadik ne­gyedévében a megkérdezettek két százaléka volt valamelyik külhoni pénzintézet ügyfele, addig tavaly ősszel már öt szá­zalékuk. Jellemző, hogy mind többen egyre több bankot ismernek. A legismertebb továbbra is az OTP Bank Rt., utána a Posta­bank, a takarékszövetkezetek, a Budapest Bank és a K&H Bank következik. A közvélemény-kutatás sze­rint az utóbbi három évben lát­ványosan elterjedt az átutalási forintszámla: míg 1995-ben a megkérdezetteknek csak egy- harmada vette igénybe ezt a szolgáltatást, addig tavaly ősz­szel már mintegy fele. Jelentő­sen nőtt a hitelt felvevők aránya is: 4-ről 13 százalékra. Csökkent viszont, 30 száza­lékról 19 százalékra a takarék- betétkönyvvel rendelkezők aránya. Éhhez hasonlóan 5 szá­zalékról 3 százalékra mérsék­lődött a devizabetétesek száma. A legutóbbi felmérés ered­ményei azt mutatják, hogy míg a takarékbetétkönyvek megléte nem függ össze a jövedelmi vi­szonyokkal, addig az átutalási forintbetétszámlák és a forint­alapú bankkártyák tulajdono­sainak aránya a jövedelmi vi­szonyokkal együtt növekszik. Öt év alatt nem sikerült a határozat végrehajtása A hullámtér védettségre vár Az Alsó-Zagyva hullámterének helyi jelentőségű természetvé­delmi területté nyilvánítási eljárásáról egy 1993-ban hozott szolnoki közgyűlési határozat rendelkezik. A határozat azon­ban csak írott malaszt maradt egyelőre, mert a mai napig sem sikerült érvényt szerezni neki. Az önkormányzat annak idején eme határozatában egyetértett a helyi jelentőségű természetvé­delmi területté nyilvánítási eljá­rás lefolytatásával, egyben a védetté nyilvánítással kapcsola­tos eljárás során a szükséges tárgyalások (Zagyvarékas, Új­szász, Szászberek önkormány­zatával történő megegyezés) le­folytatására felkérte az akkori alpolgármestert. Egyben elren­delte a testület, hogy a védetté nyilvánításra vonatkozó rende­let megalkotásához szükséges előkészítő munkát el kell vé­gezni. Mindennek a határidejét 1994. március 30-ban állapítot­ták meg, amit időközben 1998. december 31-re módosítottak. A legutóbbi közgyűlésen azonban még ezt a határidőt is módosítani kellett. Ugyanis hi­ába folytatták le a tárgyalásokat az említett települések önkor­mányzatával, hiába intézkedtek az egyezség szerinti tulajdon­jog átvezetéséről - a földhiva­tali bejegyzés azonban a mai napig sem történt meg, emiatt a természetvédelmi területté nyilvánítást december 31-ig nem hajtották végre. Nem volt mit tenni, az önkormányzat a legutóbbi ülésén a végrehajtás határidejét újabb egy évvel, 1999. december 31-ig meghosz- szabbította. Öt év elteltével így talán csak sikerül majd az Alsó- Zagyva hullámterét helyi jelen­tőségű természetvédelmi terü­letté nyilváníttatni... -bgy­Munkába lépett az új körzeti megbízott Újra van rendőre Tiszaigamak Két év szünet után végre megoldódott Tiszaigar egyik gondja: ugyanis munkába lé­pett a falu új körzeti megbí­zottja, Gál József rendőr fő­törzsőrmester. Azok után, hogy a falu utolsó rendőre kényszerű egészség- ügyi okokból nyugdíjba vonult, Tiszaigar önkormányzata több esetben tárgyalt a területileg il­letékes Tiszafüredi Rendőrka­pitánysággal, hogy a település közbiztonsága érdekében oldja meg a problémát. A kapitányság vezetője, Bállá Ferenc alezredes lapunk­nak elmondta, hogy korábbi ígé­retéhez híven végre sikerült olyan tapasztalt rendőrt találni, aki vállalva a Tiszaigarra költö­zést is, garancia lehet a közbiz­tonság javulására. Gál József fő­törzsőrmester ugyanis 12 éves tapasztalattal, jászberényi, kun- hegyesi és kunmadarasi szolgá­lati rutinnal vállalta a feladatot - egyelőre úgy, hogy naponta in­gázik Tiszaigarra, aminek az oka, hogy a települési önkor­mányzat április 30-ra vállalta, hogy mintegy félmillió forintos saját erőből felújítja a körzeti megbízotti szolgálati lakást. így várhatóan csak májusban lesz véglegesen igari lakos a falu új rendőre, akit ingázóként is na­gyon vártak, ugyanis a közvéle­mény szerint az állandó rendőri jelenlét már önmagában is javítja a lakosság biztonságérzetét, -p­A kunsági térségért dolgozik A négy éve alakult Nagykun Együttműködési Társulás (NET) októberben felvett egy térségmenedzsert. Kiss Csaba környezetgazdálko­dási agrármérnök Kisújszálláson született, tavaly diplomázott Szarvason. Térségmenedzserként feladata az információk gyűjtése, nyújtása, a pályázati kiírások fi­gyelése. Év végén pályázatot nyújtott be a kisújszállási strand gyógyvízzé nyilvánításához, el­készítette a strandfürdő fejlesz­tési tervét, most a helyi jelentő­ségű természeti értékek védel­mén dolgozik. Fontosnak tartja a Nagykunság arculatának megőr­zését. Szerinte az egyik legfonto­sabb fejlesztési terület a mező- gazdaság, ahol táj specifikus nö­vények termesztésével képzeli el a jövőt. A termelésből kivonandó területeken pedig újra előtérbe helyezné a legeltető állattartást, a szikes talajon a haltenyésztést, valamint a gyógynövénytermesz­tést, melyre feldolgozóipar is te­lepülhetne. A másik kiemelt fej­lesztési terület a falusi, öko- és termálturizmus. A térségmene­dzser szerint szükség volna az őshonos fafajokkal újabb erdőte­lepítésre, és géphasznosító társa­ságok megalakítására is. A tőke- beáramlás gyorsításához szüksé­gesnek tartaná a 4-es és 44-es utak gyorsforgalmúvá fejleszté­sét, valamint a szegényes infor­mációs hálózatok bővítését. Fácánt és vadrécét kellene nevelni A kisújszállási Petőfi Vadásztársaság hét végi közgyűlésén a tagok áttekintették tavalyi gazdálkodásukat, s meghatározták idei ter­vüket, melyben a fácán és vadréce intenzív nevelése is szerepel. Tavalyi vadbecslésük szerint területükön mintegy 360 őz, 2100 fácán, 1500 mezei nyúl és 20 fogoly volt. Mint Posztós János társasági elnök beszámo­lójából kiderült, mintegy 2 millió forintos bevételkiesést jelentett számukra a több eredménytelen bérkilövés, de takarékos gazdálkodásuknak köszönhetően december végén sem kerültek nehéz anyagi helyzetbe. Néhány számadat munká­jukról: bérvadásztatás kereté­ben tizenhárom őzbakot, negyven sutát és gidát ejtettek el. A 900 fácántelepítésből csak 500 valósult meg - ellen­értékét élő nyúllal fizették ki -, éppen ezért szeretnék újra­kezdeni az öt évvel ezelőtt ab­bamaradt intenzív fácánneve­lést. Az ehhez szükséges jól felszerelt keltetőjük megvan, rendelkezésükre állnak a neve­léshez szükséges eszközök, így nincs akadálya az indulás­nak. Természetesen először nem tízezres nagyságrendű, csak néhány ezer fácán felne­velésén gondolkodnak a kisúji vadászok. Míg a korábbi években rág­csálóbetegség tizedelte a mezei- nyúl-állományukat, tavaly már az élőnyúl-befogás „húzóága­zattá” válhatott Kisújszálláson, mely javított a társaság anyagi helyzetén is. Januárban már szintén tartottak sikeres élő be­fogást, ami bizonyítja, hogy az állomány szaporodásnak indult. Miután a külföldi bérvadá­szok egyre jobban érdeklődnek a vadréceelejtés után, intenzív vadrécenevelésen is gondolkod­nak a kisújiak. Először a vadréce tartózkodási helyének kialakítá­sát szeretnék megoldani, mely­hez a területükön lévő halastó igénybevételét is lehetségesnek tartják. Tavaly 26 hektár „vadföldön” gazdálkodtak, így rendelkezé­sükre áll a téli etetéshez szüksé­ges búza, lucemaszéna és őztáp. Vadetetőik feltöltésére az elmúlt napokban keményebbre fordult téli időben még jobban odafi­gyelnek. de ízlett a pampuska és a rétes Édes versenyre hívták az ér­deklődőket. a jászjákóhalmi kertbarátkor tagjai. Ahogy évek óta rendszeresen, idén is megszervezték a pampuska- és rétessütő versenyt Szomba­ton este a, Jákó” kertbarátok által felkért - cukrásszal, kép­viselőkkel erősített - zsűri vette szemügyre és ízlelte nagy kedvvel a háziasszonyok re­mekműveit A kertbarátkor nyolcadik alka­lommal szervezte meg az „édes” versengést. A jákóhalmi háziasszonyok tudásuk legjavát összeszedve készültek a meg­mérettetésre. Két kategóriában hirdettek győztest. Ebben az év­ben a legjobb pampuskát (fán­kot) Baráth Béláné készítette, a rétessütők közül pedig Szabó Sándornénak járt az első díj. A zsűri két különdíjat is kiosztott, a legszebb, legízletesebb rózsa­fánk készítőjét Gyuris József- nét, és a csörögefánk (herőce) elkészítői közül Lékó Istvánnét jutalmazták ezzel az elismerés­sel. A versenyen és az az utáni mulatságon megjelentek között ott volt a berényi, árokszállási, kiséri, rákócifalvi testvér kertba­rátkörök küldöttsége is. bcs „Édes” volt a versengés Jákóhalmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom