Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-17 / 40. szám
4. oldal Európai Uniós Melléklet 1999. február 17., szerda a muiÁs Európa öregszik? A lakossága egyre inkább elöregszik. A munkalehetőségek rugalmasabbá válnak ugyan, mégis minden 4. ember munkahelyi stresszre panaszkodik. Mindemellett a lakosság 29 százaléka több mint 15 éve naponta dohányzik - íme ez Európa mai „arca”. Mint az Eurostat jelentéséből kiderül, az Európai Unió államaiban az életkor tovább emelkedik, a lakosság magas életszínvonalának is köszönhetően. EU-átlag- ban egy születendő kislány 80,5 év életkorra, egy kisfiú pedig 74 évre számíthat. Ugyanakkor a lakosság öregszik és elmagányosodik. Ma az unió lakosainak 11 százaléka egyedül él, míg 1981-ben csak nyolc százalékára volt ez jellemző. Hetvenöt éves korban a ,magány aránya” már 44 százalék. A prognózis szerint 2020-ra a tagállamokban a 60 évesnél idősebb korú lakosság száma jelentősen gyarapszik. Három európaiból kettő ma úgy érzi, hogy jó egészségnek örvend. Mégis a férfiak egyhar- mada és a nők egynegyede 75 éves kora előtt meghal rácban. Az északi országokban a lakosság jövedelmi helyzete kedvezőbb, mint a déliekben. A tagállamokban is a nők minden szakmában kevesebbet keresnek a férfiaknál. A nők órabére a férfiakéhoz viszonyítva - vezető beosztásúaknái - Németországban 80 százalék (az új német tartományokban 84 százalék), Görögországban 71 százalék (itt a legalacsonyabb) és Dánia vezet 87 százalékkal. A hivatali dolgozóknál Hollandia 76 százalékkal az utolsó, Franciaország vezet 92 százalékkal. A lakástulajdonosok aránya nőtt az utóbbi évtizedekben. Írországban, Spanyolországban és Görögországban a lakosság 80 százaléka a saját tulajdonában lakik. Németországban és Hollandiában viszont a többség bérlakásban él. P. É. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Az oldalpárt szerkesztette: Laczi Zoltán Megyei részvétel EU-programokban Az európai integrációs folyamatok sok lehetőséget teremtenek a vállalatoknak, önkormányzatoknak a partnerkapcsolatok és hálózatok kialakításához, az együttműködés megvalósításához. Az ország és ezzel együtt a megye előtt álló legfontosabb kihívás az európai uniós csatlakozásra való hatékony felkészülés, a nemzetközi kapcsolatok új igényekhez és követelményekhez való igazítása. A megyei önkormányzat több olyan európai programban vállal szerepet ebben az évben, amelyek mindezeket a célokat szolgálják. A francia testvérmegye, Somme támogatásával gazdasági, idegenforgalmi, oktatási és területfejlesztési programok megvalósítására kerül sor. Segítenek a megye integrációs felkészülésében, a köztisztviselők európai uniós képzésében. Előadást tartanak a falusi és agroturizmus- ról áprilisban, részt vesznek a megyei turisztikai napokon és utazási kiállításon. Francia, spanyol, olasz, német, román és lengyel régiókkal közösen előreláthatóan három ECOS-Ouverture/PHARE programban vehet majd részt a megye a második félévtől; a kis- és középes vállalkozások exportpiacra jutását segítő, a termálturizmus nemzetközi információs rendszerének kiépítését támogató és ökoturisztikai programokban. Előkészítés alatt áll az angliai Durham megyével egy európai közösségi programban való részvételünk, amely a helyi önkormányzatok működésének gyakorlatával ismertet meg bennünket. Az európai ifjúsági programok közül az Agromodul - melyet Dél-Franciaországban rendeznek több külföldi régióval együtt - a mezőgazdasági szakirányú képzéssel és információátadással foglalkozóknak nyújt hasznos ismereteket. A tapasztalatcserének a Leonardo program biztosít keretet az AGRYA megyei egyesületének szervezésében. A Fiatalok Európáért programban a megyei művelődési és ifjúsági szolgálat szervezésében tizenkét fős ifjúsági csoport ez év júliusában a franciaországi Elzászban ismerheti meg a hasonló korú fiatalok életét a tolerancia, a béke Európájának építése jegyében. B. I. Tíz éve még a KGST-piacra gyártottak korszerűtlen telefonközpontokat Kunhegyesen, az akkori BHG nagy csarnokában. Mára azonban nagyot változott a világ, mert egy európai színvonalú hangszóró-összeszerelő üzem kezdte meg a termelést néhány hónapja. A Videoton Holding Rt. kunhegyesi telephelye az idei év végéig négymillió hangszórót szállít több nagy európai autógyárnak. fotó'mészáros Új elképzelések a külkapcsolatokban Hangsúlyosabb területet foglal el ezután a szolnoki városháza életében a nemzetközi kapcsolatok kérdésköre, ezen belül is kiemelten foglalkoznak majd az európai uniós csatlakozás kapcsán felmerülő feladatokkal. A polgármesteri hivatalban történt átcsoportosítás révén immár az újonnan létrehozott városfejlesztési főosztályhoz tartozik a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. Az új felállástól nagyobb hatékonyságot remélnek. Mint azt dr. Bischof Zsolt, a főosztály vezetője és Lóvéi Andrea nemzetközi referens lapunknak elmondta, a kapcsolatépítés során erőteljesen elmozdulnak majd az EU irányába. A városházán ugyanis jól tudják, ha nem kezdenek el idejében felkészülni a tagsággal járó feladatokra, akkor jelentős hátrányt szenvednek. A feladat nem könnyű, ugyanis az EU jogrendszerének jelentős része megjelenik önkormányzati szinten. A nemzetközi kapcsolatfejlesztést úgy képzelik el, hogy szorosabb együttműködést kívánnak ápolni az uniós szervezetekkel, a nagykövetségekkel, a hazai kormányzati szervekkel (elsősorban a Külügyminisztériummal és az Igazságügy-minisztériummal). A két szakember úgy véli, mindig a „frontvonalon” kell lenni, hogy elsőként juthassanak információkhoz. A szakértők megemlítették, a kapcsolatépítés helyi kezdeményezésen kell, hogy alapuljon. Az integrációs kapcsolódás megkönnyítéséhez igénybe kívánják venni a már uniós országokban levő testvérvárosok (a finnországi Riihimäki, a német- országi Reutlingen és az olasz- országi Forh) tapasztalatait, tanácsait is. Ugyancsak szorosabbra kívánják vonni az együttműködést a lengyelországi Bielsko-Bialá- val. Arra kíváncsiak, hogy ott hogyan készülnek helyi szinten a csatlakozásra. A hazai önkormányzatoknál már meglevő információk hasznosítása is előtérbe kerül. Mindezt teszik azért, hogy megkönnyítsék Szolnok és környéke gazdasági felzárkózását, hiszen ez a térség jóval elmaradottabb a nyugati országrészhez képest. T. A. Kiszorítósdi? Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk követelménye közigazgatásunk átszervezése, a megyerendszer átalakítása régiókká. Hazánkban a jelenlegi elképzelések szerint hét régiót hoznának létre. Ebből az észak-alföldi régiót megyénk alkotná, közösen Hajdú-Bi- harral és Szabolcs-Szatmár-Bereggel. Ám ez az a pont, ahol a tervezet ellentmondani látszik a megyénkbéli kistérségek elképzeléseivel. Ugyanis egyetlen térség sem szeretne Szabolcs-Szatmárral egy régióba kerülni - és ugyanígy Szabolcs sem szeretne Jász- Nagykun-Szolnokkal „közösködni”. Úgy érzik ugyanis, hogy nem túl sok keresnivalója van az egyiknek a másikkal: sem földrajzilag (a Tisza kivételével), sem gazdaságilag nem kötődnek ugyanis egymáshoz. Hangoztatják is minden fórumon a kistérségek képviselői, hogy számukra elfogadhatatlan e beosztás, sokkal inkább szeretnének Pest megyéhez (Budapest nélkül) tartozni. Csakhogy Pest megye Budapesttel közösen tudja csak elképzelni a régiós beosztást. Persze marad még egy eshetőség: Hajdú- Biharral alkotni egy párost, és úgy alakítani régiót. Lassan olyanná válik az egész, mint a kiszorítósdi. Sőt, kezd úgy tűnni, mintha megyénk senkinek sem kellene. Azonban egy biztos: miközben mi arra várunk, hová is soroltatunk (vagy hol fogadnak el minket), mások már a közös elképzelések kidolgozásán fáradoznak. Például - hogy csak a szomszédságunkban nézzünk körül - a leendő északkelet-magyarországi régió megyéi közt már javában tart az együttműködés kimunkálása, akárcsak a dél-alföldi régióban. A szorosabb együttműködéssel tudnak ugyanis e területek összehangoltan és eredményesen pályázni a brüsszeli fejlesztési alapoknál. Es aki késve kap észbe, az valószínűleg a pályázatoknál is lemarad. Emellett az sem kétséges, hogy presztízsharcok várhatók majd azért, hol is legyen egy-egy régió központja. Ám a valódi kérdés nem erről szól, ez csak néhány ember problémája lehet. Összehangolt, jól kidolgozott fejlesztési elképzelések támogatása esetén ugyanis a régió egésze fog nyerni, nem csak a központja. Egy szó mint száz: a régiós átalakítást mindenképpen meg kell lépni, hiszen jóllehet Brüsszel még türelmes, azonban túl sokáig nem halogatható a munka. S ehhez kellene már feketét vagy fehéret mondani megyénk tervezett szerepére is. Baranyi György Euroinfo Szolnokon A szolnoki Európa Pont információs ajánlata: A 15-ök Európájának kézikönyve Katalógusból: Infrastruktúra: EU-csatlakozással kapcsolatos stratégiai kérdések 1. Infrastruktúra:-EU csatlakozással kapcsolatos stratégiai kérdések 2. Magyarország csatlakozása az EU megreformált bel- és igazságügyi együttműködéséhez a megváltozott külső feltételek között. A főbb mezőgazdasági termékek naturális versenyképessége nemzetközi összehasonlításban. A főbb mezőgazdasági termékek gazdasági versenyképessége, előnyök, hátrányok. Elektronikus adatbázisokból: Az Európai Unió Magyarországi Delegációjának weblapjai Szeretettel várnak minden érdeklődőt hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig és pénteken 8-tól 14 óráig. Összeállította: Simon Gábor. Telefon: 56/425-524. E-mail: si- mon@mtesz.hu Éva Barre (középen), Raymond Barre exf miniszterelnök, jelenleg Lyon főpolgármesterének magyar származású felesége - Fejér Andor megyei közgyűlési alel- nök társaságában - ismerkedett a jászapátiak munkájával a lyoni Szakmák világa bemutatón és versenyen. Az unió nem hagyja magára a fejletlen, válság sújtotta térségeket Kinek, mennyit és miért? Az Európai Közösség fejlődésének meghatározó momentuma volt a vámunió megteremtésével, a versenykorlátok kiiktatásával az egységes piac létrejötte. Ám mint mindennek, ennek is kialakultak az árnyoldalai, többek között törvényszerűen nőttek az egyes területek, régiók közötti különbségek. Ezek felszámolására, csökkentésére korábban is történtek lépések, az áttörést azonban a strukturális alapok hozták. A gazdasági és szociális különbségek felszámolására hivatott regionális politika manapság az unió egyik legfontosabb politikája, az agrárkiadások után e célok megvalósítására fordítja a legtöbb pénzt Brüsszel. A leszakadó, válság sújtotta, illetve fejletlen térségek felkarolására jött létre 1975-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Azóta tovább bővült a felzárkóztatást, területi kiegyenlítést szolgáló közösségi eszköztár. A már említett alapon kívül a szociális alap, a halászati alap, a kohéziós alap (ezt kifejezetten Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország támogatására hozták létre ’92-ben), valamint a mezőgazdasági alap orientációs része, együttesen a Strukturális Alapokon keresztül valósul meg az esélyegyenlőség javítása a tagállamokban. Minderre egyre hatalmasabb pénzösszeget fordít az EU, 1994 és 1999 között közel másfélszáz milliárd ECU-t tartalmaz a strukturális alapok büdzséje. Hogy hova vándorol ez a számunkra irdatlan mennyiségű pénz? Nos, többek között azokba a régiókba, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát, ahol az ipari termelés visszaesett, ahol magas a munka- nélküliség, illetve a gazdasági szerkezetváltás az állástalanok tömegével fenyeget, ahol alacsony a népsűrűség, valamint azokba a fejletlen vidéki körzetekbe, ahol magas az elvándorlás. A regionális célok között kiemelendő az elmaradott régiók gazdasági felzárkóztatása, a hanyatló ipari körzetek, valamint vidéki térségek gazdasági szerkezetének átalakítása, a munkanélküliség elleni küzdelem, illetve a munkavállalók alkalmazkodásának elősegítése a megváltozott gazdasági-társadalmi követelményekhez, és nem utolsósorban a mezőgazdaság strukturális átalakítása, hozzáigazítása a közös agrárpolitika célrendszeréhez. À támogatás konkrét formái rendkívül sokrétűek lehetnek. Szóba jöhet a közvetlen termelő beruházások támogatása a munkahelyteremtés okán, az infrastruktúra és a környezetvédelem fejlesztése, a szakképzés és továbbképzés, valamint a kisvállalkozások támogatása, a fiatal farmerek segítése és még számos vidékfejlesztési intézkedés. A Maastrichti Szerződés hozta létre a Kohéziós Alapot, amely elsősorban környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogat a közösség átlagánál fejletlenebb tagállamokban. Ez az alap 1993 és 1999 között 15,5 milliárd ECU-vel gazdálkodik. A fejlesztés azonban nemcsak támogatások útján valósul meg, az Európai Befektetési Bank ugyanis hitelekkel járul hozzá a gazdasági és társadalmi szempontból is egységes közösség létrejöttéhez. A Strukturális Alapok általában olyan fejlesztési programok megvalósulását segítik, amelyek mindegyike saját költségvetéssel rendelkezik, s amelyek minden érintett közreműködésével készültek el. Ezeket a projektek kezdeményezhetik országos és regionális szinten, de szorgalmazhatja maga az unió is. A Közösségi Kezdeményezések keretében 1994 és 1999 között több mint egy tucat program „fut”. így például külön projekt szolgál a határ menti együttműködés fejlesztésére, a nők, a fiatalok, a megváltozott munkaképességűek és a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci esélyeinek növelésére, a szénbányász és acélipari térségek átalakítására, a kis- és közepes vállalkozások nemzetközi versenyképességének növelésére, a válságos helyzetű városi területek támogatására. Mindezekből kitűnik, hogy mi mindenre ügyelő politikát folytat a közösség annak érdekében, hogy gazdasági és szociális értelemben egyaránt csökkenjenek, illetve távlatokban megszűnjenek az uniót ma még jellemző különbségek. Laczi Zoltán «
