Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-17 / 40. szám

4. oldal Európai Uniós Melléklet 1999. február 17., szerda a muiÁs Európa öregszik? A lakossága egyre inkább el­öregszik. A munkalehetőségek rugalmasabbá válnak ugyan, mégis minden 4. ember mun­kahelyi stresszre panaszkodik. Mindemellett a lakosság 29 százaléka több mint 15 éve na­ponta dohányzik - íme ez Eu­rópa mai „arca”. Mint az Eurostat jelentéséből ki­derül, az Európai Unió államai­ban az életkor tovább emelkedik, a lakosság magas életszínvonalá­nak is köszönhetően. EU-átlag- ban egy születendő kislány 80,5 év életkorra, egy kisfiú pedig 74 évre számíthat. Ugyanakkor a lakosság öreg­szik és elmagányosodik. Ma az unió lakosainak 11 százaléka egyedül él, míg 1981-ben csak nyolc százalékára volt ez jel­lemző. Hetvenöt éves korban a ,magány aránya” már 44 száza­lék. A prognózis szerint 2020-ra a tagállamokban a 60 évesnél idő­sebb korú lakosság száma jelen­tősen gyarapszik. Három európaiból kettő ma úgy érzi, hogy jó egészségnek örvend. Mégis a férfiak egyhar- mada és a nők egynegyede 75 éves kora előtt meghal rácban. Az északi országokban a la­kosság jövedelmi helyzete ked­vezőbb, mint a déliekben. A tag­államokban is a nők minden szakmában kevesebbet keresnek a férfiaknál. A nők órabére a fér­fiakéhoz viszonyítva - vezető beosztásúaknái - Németország­ban 80 százalék (az új német tar­tományokban 84 százalék), Gö­rögországban 71 százalék (itt a legalacsonyabb) és Dánia vezet 87 százalékkal. A hivatali dolgo­zóknál Hollandia 76 százalékkal az utolsó, Franciaország vezet 92 százalékkal. A lakástulajdonosok aránya nőtt az utóbbi évtizedekben. Íror­szágban, Spanyolországban és Görögországban a lakosság 80 százaléka a saját tulajdonában la­kik. Németországban és Hollan­diában viszont a többség bérla­kásban él. P. É. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Az oldalpárt szerkesztette: Laczi Zoltán Megyei részvétel EU-programokban Az európai integrációs folya­matok sok lehetőséget teremte­nek a vállalatoknak, önkor­mányzatoknak a partnerkap­csolatok és hálózatok kialakítá­sához, az együttműködés meg­valósításához. Az ország és ezzel együtt a me­gye előtt álló legfontosabb kihí­vás az európai uniós csatlako­zásra való hatékony felkészülés, a nemzetközi kapcsolatok új igé­nyekhez és követelményekhez való igazítása. A megyei önkor­mányzat több olyan európai programban vállal szerepet ebben az évben, amelyek mindezeket a célokat szolgálják. A francia testvérmegye, Somme támogatásával gazda­sági, idegenforgalmi, oktatási és területfejlesztési programok megvalósítására kerül sor. Segí­tenek a megye integrációs felké­szülésében, a köztisztviselők eu­rópai uniós képzésében. Előadást tartanak a falusi és agroturizmus- ról áprilisban, részt vesznek a megyei turisztikai napokon és utazási kiállításon. Francia, spanyol, olasz, né­met, román és lengyel régiókkal közösen előreláthatóan három ECOS-Ouverture/PHARE prog­ramban vehet majd részt a me­gye a második félévtől; a kis- és középes vállalkozások exportpi­acra jutását segítő, a termáltu­rizmus nemzetközi információs rendszerének kiépítését támo­gató és ökoturisztikai progra­mokban. Előkészítés alatt áll az angliai Durham megyével egy európai közösségi programban való részvételünk, amely a helyi önkormányzatok működésének gyakorlatával ismertet meg ben­nünket. Az európai ifjúsági progra­mok közül az Agromodul - me­lyet Dél-Franciaországban ren­deznek több külföldi régióval együtt - a mezőgazdasági szak­irányú képzéssel és információá­tadással foglalkozóknak nyújt hasznos ismereteket. A tapaszta­latcserének a Leonardo program biztosít keretet az AGRYA me­gyei egyesületének szervezésé­ben. A Fiatalok Európáért prog­ramban a megyei művelődési és ifjúsági szolgálat szervezésében tizenkét fős ifjúsági csoport ez év júliusában a franciaországi Elzászban ismerheti meg a ha­sonló korú fiatalok életét a tole­rancia, a béke Európájának épí­tése jegyében. B. I. Tíz éve még a KGST-piacra gyártottak korszerűtlen telefonközpontokat Kunhegye­sen, az akkori BHG nagy csarnokában. Mára azonban nagyot változott a világ, mert egy eu­rópai színvonalú hangszóró-összeszerelő üzem kezdte meg a termelést néhány hónapja. A Videoton Holding Rt. kunhegyesi telephelye az idei év végéig négymillió hangszórót szállít több nagy európai autógyárnak. fotó'mészáros Új elképzelések a külkapcsolatokban Hangsúlyosabb területet fog­lal el ezután a szolnoki város­háza életében a nemzetközi kapcsolatok kérdésköre, ezen belül is kiemelten foglalkoz­nak majd az európai uniós csatlakozás kapcsán felme­rülő feladatokkal. A polgármesteri hivatalban tör­tént átcsoportosítás révén immár az újonnan létrehozott városfej­lesztési főosztályhoz tartozik a nemzetközi kapcsolatok fejlesz­tése. Az új felállástól nagyobb hatékonyságot remélnek. Mint azt dr. Bischof Zsolt, a főosztály vezetője és Lóvéi Andrea nemzetközi referens la­punknak elmondta, a kapcso­latépítés során erőteljesen el­mozdulnak majd az EU irá­nyába. A városházán ugyanis jól tudják, ha nem kezdenek el idejében felkészülni a tagsággal járó feladatokra, akkor jelentős hátrányt szenvednek. A feladat nem könnyű, ugyanis az EU jogrendszerének jelentős része megjelenik önkormányzati szinten. A nemzetközi kapcsolatfej­lesztést úgy képzelik el, hogy szorosabb együttműködést kí­vánnak ápolni az uniós szerveze­tekkel, a nagykövetségekkel, a hazai kormányzati szervekkel (elsősorban a Külügyminisztéri­ummal és az Igazságügy-minisz­tériummal). A két szakember úgy véli, mindig a „frontvona­lon” kell lenni, hogy elsőként juthassanak információkhoz. A szakértők megemlítették, a kapcsolatépítés helyi kezdemé­nyezésen kell, hogy alapuljon. Az integrációs kapcsolódás megkönnyítéséhez igénybe kí­vánják venni a már uniós orszá­gokban levő testvérvárosok (a finnországi Riihimäki, a német- országi Reutlingen és az olasz- országi Forh) tapasztalatait, ta­nácsait is. Ugyancsak szorosabbra kí­vánják vonni az együttműködést a lengyelországi Bielsko-Bialá- val. Arra kíváncsiak, hogy ott hogyan készülnek helyi szinten a csatlakozásra. A hazai önkor­mányzatoknál már meglevő in­formációk hasznosítása is elő­térbe kerül. Mindezt teszik azért, hogy megkönnyítsék Szolnok és kör­nyéke gazdasági felzárkózását, hiszen ez a térség jóval elmara­dottabb a nyugati országrészhez képest. T. A. Kiszorítósdi? Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk követelménye közigaz­gatásunk átszervezése, a megyerendszer átalakítása régiókká. Ha­zánkban a jelenlegi elképzelések szerint hét régiót hoznának létre. Ebből az észak-alföldi régiót megyénk alkotná, közösen Hajdú-Bi- harral és Szabolcs-Szatmár-Bereggel. Ám ez az a pont, ahol a ter­vezet ellentmondani látszik a megyénkbéli kistérségek elképzelése­ivel. Ugyanis egyetlen térség sem szeretne Szabolcs-Szatmárral egy régióba kerülni - és ugyanígy Szabolcs sem szeretne Jász- Nagykun-Szolnokkal „közösködni”. Úgy érzik ugyanis, hogy nem túl sok keresnivalója van az egyiknek a másikkal: sem földrajzilag (a Tisza kivételével), sem gazdaságilag nem kötődnek ugyanis egymáshoz. Hangoztatják is minden fórumon a kistérségek képvi­selői, hogy számukra elfogadhatatlan e beosztás, sokkal inkább szeretnének Pest megyéhez (Budapest nélkül) tartozni. Csakhogy Pest megye Budapesttel közösen tudja csak elkép­zelni a régiós beosztást. Persze marad még egy eshetőség: Hajdú- Biharral alkotni egy párost, és úgy alakítani régiót. Lassan olyanná válik az egész, mint a kiszorítósdi. Sőt, kezd úgy tűnni, mintha me­gyénk senkinek sem kellene. Azonban egy biztos: miközben mi arra várunk, hová is soroltatunk (vagy hol fogadnak el minket), má­sok már a közös elképzelések kidolgozásán fáradoznak. Például - hogy csak a szomszédságunkban nézzünk körül - a leendő észak­kelet-magyarországi régió megyéi közt már javában tart az együtt­működés kimunkálása, akárcsak a dél-alföldi régióban. A szoro­sabb együttműködéssel tudnak ugyanis e területek összehangoltan és eredményesen pályázni a brüsszeli fejlesztési alapoknál. Es aki késve kap észbe, az valószínűleg a pályázatoknál is lemarad. Emel­lett az sem kétséges, hogy presztízsharcok várhatók majd azért, hol is legyen egy-egy régió központja. Ám a valódi kérdés nem erről szól, ez csak néhány ember problémája lehet. Összehangolt, jól ki­dolgozott fejlesztési elképzelések támogatása esetén ugyanis a ré­gió egésze fog nyerni, nem csak a központja. Egy szó mint száz: a régiós átalakítást mindenképpen meg kell lépni, hiszen jóllehet Brüsszel még türelmes, azonban túl sokáig nem halogatható a munka. S ehhez kellene már feketét vagy fehéret mondani megyénk tervezett szerepére is. Baranyi György Euroinfo Szolnokon A szolnoki Európa Pont információs ajánlata: A 15-ök Európájá­nak kézikönyve Katalógusból: Infrastruktúra: EU-csatlakozással kapcsolatos stratégiai kér­dések 1. Infrastruktúra:-EU csatlakozással kapcsolatos stratégiai kér­dések 2. Magyarország csatlakozása az EU megreformált bel- és igaz­ságügyi együttműködéséhez a megváltozott külső feltételek között. A főbb mezőgazdasági termékek naturális versenyképessége nemzetközi összehasonlításban. A főbb mezőgazdasági termékek gazdasági versenyképessége, előnyök, hátrányok. Elektronikus adatbázisokból: Az Európai Unió Magyarországi Delegációjának weblapjai Szeretettel várnak minden érdeklődőt hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig és pénteken 8-tól 14 óráig. Összeállította: Simon Gábor. Telefon: 56/425-524. E-mail: si- mon@mtesz.hu Éva Barre (középen), Raymond Barre exf miniszterelnök, jelenleg Lyon főpolgármesterének magyar származású felesége - Fejér Andor megyei közgyűlési alel- nök társaságában - ismerkedett a jászapátiak munkájával a lyoni Szakmák világa bemutatón és versenyen. Az unió nem hagyja magára a fejletlen, válság sújtotta térségeket Kinek, mennyit és miért? Az Európai Közösség fejlődésének meghatározó momentuma volt a vámunió megteremtésével, a ver­senykorlátok kiiktatásával az egy­séges piac létrejötte. Ám mint min­dennek, ennek is kialakultak az árnyoldalai, többek között törvény­szerűen nőttek az egyes területek, régiók közötti különbségek. Ezek felszámolására, csökkentésére ko­rábban is történtek lépések, az áttö­rést azonban a strukturális alapok hozták. A gazdasági és szociális kü­lönbségek felszámolására hivatott regionális politika manapság az unió egyik legfontosabb politikája, az agrárkiadások után e célok meg­valósítására fordítja a legtöbb pénzt Brüsszel. A leszakadó, válság sújtotta, illetve fej­letlen térségek felkarolására jött létre 1975-ben az Európai Regionális Fej­lesztési Alap. Azóta tovább bővült a felzárkóztatást, területi kiegyenlítést szolgáló közösségi eszköztár. A már említett alapon kívül a szociális alap, a halászati alap, a kohéziós alap (ezt ki­fejezetten Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország támogatására hozták létre ’92-ben), valamint a me­zőgazdasági alap orientációs része, együttesen a Strukturális Alapokon ke­resztül valósul meg az esélyegyenlőség javítása a tagállamokban. Minderre egyre hatalmasabb pénzösszeget fordít az EU, 1994 és 1999 között közel más­félszáz milliárd ECU-t tartalmaz a strukturális alapok büdzséje. Hogy hova vándorol ez a számunkra irdatlan mennyiségű pénz? Nos, töb­bek között azokba a régiókba, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát, ahol az ipari terme­lés visszaesett, ahol magas a munka- nélküliség, illetve a gazdasági szerke­zetváltás az állástalanok tömegével fe­nyeget, ahol alacsony a népsűrűség, va­lamint azokba a fejletlen vidéki körze­tekbe, ahol magas az elvándorlás. A regionális célok között kieme­lendő az elmaradott régiók gazdasági felzárkóztatása, a hanyatló ipari körze­tek, valamint vidéki térségek gazdasági szerkezetének átalakítása, a munkanél­küliség elleni küzdelem, illetve a mun­kavállalók alkalmazkodásának elősegí­tése a megváltozott gazdasági-társa­dalmi követelményekhez, és nem utol­sósorban a mezőgazdaság strukturális átalakítása, hozzáigazítása a közös ag­rárpolitika célrendszeréhez. À támogatás konkrét formái rendkí­vül sokrétűek lehetnek. Szóba jöhet a közvetlen termelő beruházások támo­gatása a munkahelyteremtés okán, az infrastruktúra és a környezetvédelem fejlesztése, a szakképzés és tovább­képzés, valamint a kisvállalkozások támogatása, a fiatal farmerek segítése és még számos vidékfejlesztési intéz­kedés. A Maastrichti Szerződés hozta létre a Kohéziós Alapot, amely elsősorban környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogat a közösség át­lagánál fejletlenebb tagállamokban. Ez az alap 1993 és 1999 között 15,5 milli­árd ECU-vel gazdálkodik. A fejlesztés azonban nemcsak tá­mogatások útján valósul meg, az Euró­pai Befektetési Bank ugyanis hitelek­kel járul hozzá a gazdasági és társa­dalmi szempontból is egységes közös­ség létrejöttéhez. A Strukturális Alapok általában olyan fejlesztési programok megvaló­sulását segítik, amelyek mindegyike saját költségvetéssel rendelkezik, s amelyek minden érintett közreműkö­désével készültek el. Ezeket a projek­tek kezdeményezhetik országos és re­gionális szinten, de szorgalmazhatja maga az unió is. A Közösségi Kezdeményezések keretében 1994 és 1999 között több mint egy tucat program „fut”. így pél­dául külön projekt szolgál a határ menti együttműködés fejlesztésére, a nők, a fiatalok, a megváltozott mun­kaképességűek és a hátrányos helyze­tűek munkaerő-piaci esélyeinek növe­lésére, a szénbányász és acélipari tér­ségek átalakítására, a kis- és közepes vállalkozások nemzetközi versenyké­pességének növelésére, a válságos helyzetű városi területek támogatá­sára. Mindezekből kitűnik, hogy mi mindenre ügyelő politikát folytat a közösség annak érdekében, hogy gaz­dasági és szociális értelemben egy­aránt csökkenjenek, illetve távlatok­ban megszűnjenek az uniót ma még jellemző különbségek. Laczi Zoltán «

Next

/
Oldalképek
Tartalom