Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-12 / 36. szám

1999. február 12., péntek Megyei Körkép 3. oldal Száznyolcvanmillió segélyre Kisújszálláson Vállalkozókat keresnek Kisújszállás alig büszkélkedhet ipari üzemekkel. Az egyik leg­nagyobbnak számító sajtgyár is már egy esztendeje bezárta kapuit. Mindez a város költségvetésén is érezteti hatását. A működéshez a pénzt a kamarák teremtik elő Fogyasztóvédelem: új testület Bár januártól már működniük kellene a fogyasztóvédelmi békéltető testületeknek, azonban megalakulásukat hátrál­tatta az is, hogy az államtól a kamarák nem kaptak megfe­lelő támogatást az induláshoz. Megyénkben működik majd ilyen testület, iratanyaguk azonban még nincs. Hivatalos adatok szerint Kisúj­szálláson a munkaképes lakos­ság 10,7 százaléka állástalan. A város jegyző asszonya állítja, ennél jóval többen vannak munka nélkül. A munkaügyi központ területi kirendeltsége Karcagon működik. A szomszé­dos városba való rendszeres átjá­rást kevesen vállalják azok kö­zül, akiknek állást aligha tud ajánlani a hivatal, és már ellá­tásra sem jogosultak. A város még mindig megérzi a csaknem egy esztendeje bezárt sajtgyár hiányát is. A jegyző asz- szony úgy tudja, hogy a telepen termelőmunka ma sem folyik. Az ingatlan tulajdonosa, a WES Rt. Az 1884. február 11-én Karca­gon született tudós Kojozsvá- rott és Budapesten végezte az egyetem földrajz-történelem szakát, majd kutatott a moldvai csángók között és Kis-Azsiá- ban. Mélyről fakadó nép- és hazaszeretete új feladatokra is sarkallta - hangzott el Kovács Miklósáé, a Györffy István Ál­talános Iskola szaktanára meg­emlékezésében. 1934-ben Györffy István megszervezte a néprajzi tanszéket, megalapí­totta a Táj- és Néprajzkutató Központot. A népi építkezés, a gazdálkodás, a településfor­mák, a népviselet formáinak le­írása is foglalkoztatta. Élete egyik főműve „A magyarság néprajza”, legismertebb mun­kája pedig a Nagykunsági kró­nika. A hatvan évvel ezelőtt el­hunyt tudós a tudományt úgy művelte, olyan természetesen, keresetlenül és olyan életkedv­A napokban foglalja el új he­lyét a védőnői szolgálat Ti- szaroffon, ezzel javul az or­vosi ellátás színvonala a tele­pülésen - tudtuk meg Mészá­ros László polgármestertől. Mészáros László szólt arról is, hogy - amolyan „sok az ötlet, kevés a pénz” alapon - a napok­ban elkészül a község költségve­tése. A keret a tavalyihoz hason­lóan mintegy 200 millió forint lesz, ami reálértékben csökkenést jelent. Az előző esztendőben kö­vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy a telepet még a cég előző vezetősége bérbe adta egy vállalkozónak, aki tejátvevőt üzemeltet. A vállalkozónak elő­vásárlási joga van a telepre. Az önkormányzat többször próbálkozott egy-egy nagyobb vállalat megtelepítésével - leg­utóbb a Videotont akarták Kis­újszállásra csábítani -, de sikerte­lenül. Csupán egy-két kisebb, vi­szonylag kevés munkást foglal­koztató cég telepedett meg. Mindez a város most készülő költségvetésén is meglátszik. Idén ugyanis a tervek szerint 180 millió forintot fordítanak segé­lyezésre. T. J. vei, akár a jó földműves földjét. Emberi magatartása, munkás­sága legyen példa előttünk - kérte a jelenlévőket Kovács Miklósné, majd az emlékezők megkoszorúzták a Györffy- szobrot. A koszorúzás után Patakyné Forró Márta biológia-testneve­lés szakos tanár kézimunkáiból és féltve őrzött családi térítői­ből nyílt kiállítás, majd a Tűbe fűzött gondolatok kiadványt Rusóiné Szabó Magdolna aján­lotta az érdeklődők figyelmébe. A Györffy István munkássá­gát feldolgozó városi pályá­zatra beérkezett munkákat B&rtha Júlia néprajzkutató ér­tékelte. A legjobbak: Nagy Boglárka, Gyurcsek Tamara 6. c, Pallagi Nikoletta 5. c, Szik­szói Szilvia-Nágy Zsuzsanna 5. b, Kovács László-Farkas Attila 7. b, Szabó Józsefi, a különdí- jakat kaptak. -de­zel 30 miihót nyertek pályázati úton, és erre a forrásra idén is számítanak, hiszen szinte bármi­lyen beruházás csak így válik el­képzelhetővé Roffon. Beruházási terveik pedig - a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is - vannak. Ter­vezik például egy szociális otthon kialakítását, valamint - az ide­genforgalom fellendítése érdeké­ben - csónakkikötő létesítését. Mindehhez önerőként a település csak igen szűkös anyagiakat és jelentős munkaerőt tud rendelke­zésre bocsátani. B. J. A Gazdasági Minisztérium ve­zetője, Chikán Attila a napok­ban adta át a békéltető testüle­tek elnökeinek a megbízást. Ez is oka volt annak, hogy a fo­gyasztóvédelmi törvényben meghatározott januári indulás­hoz képest csak mostantól kezdhetik meg működésüket a békéltető testületek. Mint dr. Kerékgyártó Imrétől, a megyei kereskedelmi és iparkamara tit­Az üdülésicsekk-rendszert - amely lehetővé teszi a támo­gatott üdülést - tavaly év ele­jén vezették be. A csekkek forgalmazója, a Nemzeti Üdü­lési Szolgálat Kft. a tavalyi év tapasztalatait összegezve dön­tött úgy, hogy az idén saját ügyfélszolgálati irodát hoz létre, amely kizárólagosan forgalmazza az üdülési csek­keket.’ Az elmúlt évben a megren­delt üdülési csekkek összér­téke elérte az 1,8 milliárd fo­rintot - abból december 31-ig 1,5 milliárdot el is költöttek. kárától megtudtuk, a megyei elnöki posztot dr. Töró'csik Béla nyugalmazott megyei főü­gyészhelyettes látja el. A kamara titkára elmondta, hogy a szervezet 10 fővel kezdi meg működését. A költségekhez az állam alig járul hozzá, az egész országra 20 millió forintot különítettek el, így igen jelentős részt kell vállalnia az iparkama­rának a kiadásokból, már csak A másfél milliárd forint ösz- szegű csekkek felhasználói (az üdülők) 2,3 milliárd forint értékű belföldi szolgáltatást (szállást, étkezést, turistaprog­ramot) vásároltak. Ez jelzi, hogy az üdülési csekk elérte egyik célját: szerepet játszik a belföldi turizmus élénkítésé­ben. Az idén az üdülési csekkek forgalmazásában legnagyobb változás, hogy vidéki irodahá­lózatnál igényelhetők az üdü­lési csekkek. A munkáltatók, az érdekvédelmi szervezetek, az intézmények, a gazdasági azért is, mert a másik két gazda­sági kamara - a kézműves és az agrár - kisebb létszámú. Összes­ségében várhatóan 4-5 miihóba kerül majd éves szinten a testü­let működése. Egyébként a ka­maránál úgy vélik, ne szabja meg az állam a tisztségviselők díjazását - az elnöknek mini­mum havi 45 ezer járna -, ha ahhoz nem járul hozzá. Eddig még nincs ügyirata a békéltető testületnek, bár a fo­gyasztóvédelmi gondokat nézve várható, hogy bőven akad majd munkájuk, hiszen hozzájuk is fordulhatnak a vásárlók pana­szaikkal. ein társaságok, az egyéni vállal­kozók kizárólag ezekben az irodákban vásárolhatják meg az igényelt csekkeket, ame­lyeket 365 nap alatt fel kell használni. A cégek nemcsak alkalmazottaiknak „kedves­kedhetnek”, vásárolhatnak üdülési csekket, hanem azok hozzátartozóinak is. A csekk személyenként maximum tíz­ezer forintig továbbra is adó- és tb-járulékmentes. A csek­keket egyébként már 700 he­lyen (szállodákban, vendég­lőkben, falusi vendégfoga­dóknál) lehet beváltani. Szolnokon a Szapáry út 23. szám alatt nyílt meg az üdü­lési szolgálat irodája, ahol a csekkek igényelhetők. PE Hol van itt a titokvédelem? A legtöbb cég és az önkor­mányzat is áttért Mezőtúron a bankszámlás dolgozói kifi­zetésre, vagyis a járandósá­gukat számlára utalják, amit aztán a kártyával az automa­tából fel lehet venni. Már ha van türelme a polgárnak a sort kivárni. Tavaly óta igen megszaporodott a lakossági bankszámlával ren­delkezők száma Mezőtúron. Ez elsősorban annak .köszönhető”, hogy a munkáltatók java része a fizetéseket, béreket immáron kézpénzkímélően adja ki. Az át­utalt forintokat azután az alkal­mazottak kártyájukkal az auto­matából vagy a bankfiókban ve­hetik ki. Már ha van elég türel­mük. Egyre rendszeresebben ala­kulnak ki sorok ugyanis az OTP- fióknál elhelyezett automatánál. Volt, aki feltette a kérdést, ilyen tumultusban meddig marad titkos az a kód, ami lehetővé teszi a kis plasztiklapocskával való pénz- felvételt. A városban jelenleg még egy automata működik, a fő­iskola előterében. Ezenkívül ter­mészetesen a postán is lehet pénzt felvenni, de ez elég hossza­dalmas eljárás, arról nem is be­szélve, hogy a sorban állók nem veszik jó néven a néha percekig tartó eljárást. Á helyi OTP-fiókvezető el­mondta, aki kódjának titkosságát félti, az a bankban, a pénztárnál is hozzájuthat a pénzéhez. Várha­tóan egyébként könnyebb lesz a helyzet, hiszen a közeljövőben felszerelnek egy újabb pénzkiadó gépet a városi kórházban. GG „Vita nélküli” herényi költségvetés (Folytatás az I. oldalról) Akkor Magyar Levente pol­gármester kiemelte: Jászbe­rény jövedelemtermelő ké­pessége biztosította, hogy a város által vállalt feladatokat tovább tudják vinni, az intéz­ményeket probléma nélkül tudják üzemeltetni. Ez volt az oka, hogy bérprobléma nem volt a költségvetés kidolgo­zása kapcsán a városban. A tegnapi tájékoztatón mindehhez Kiss József osz­tályvezető hozzátette, a közel 4,3 milliárdos költségvetésből egy milliárd forintos fejlesz­tési összeget is beterveztek. A költségvetést 120 millió forint hiánnyal fogadták el, melynek fedezetéül fejlesztési hitelt vesz fel az önkormány­zat, előreláthatólag az év má­sodik felében. Fejlesztési cél­ként a hűtőgépgyári teher­mentesítő utat jelölte meg a költségvetés. bcs Györffy István néprajztudósra emlékeztek Élete követendő példa A kiváló néprajztudósra, a 115 évvel ezelőtt született Györffy Istvánra emlékeztek tegnap Karcagon. Az ünnepségen jelen volt Csányi Sándor alpolgármester is. Ötletből nincs hiány Szolnokon helyben igényelhető az üdülési csekk Ha egy cég „kedveskedni” akar Ezentúl Szolnokon helyben lehet igényelni az üdülési csekket, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ugyanis országos ügyfélszolgá­lati irodahálózatot alakított ki. Karcagon szolid fejlődésre számítanak Karcag idén 4,1 milliárd forintból gazdálkodik. Mire lesz ez elég, és elbír-e a város a több száz milliós hitelállománnyal? - kérdeztük dr. Fazekas Sándor polgármestert.- Polgármester úr, melyek a kiemelt beruházások?- Legfontosabb a kórház re­konstrukciója. Itt a 2 milliár­dos címzett támogatáshoz biz­tosítottuk a 20 millió forintos önrészt. Nem halogatható to­vább a városi szennyvíztelep rekonstrukciója sem. A több­éves, 300 millió forintos kia­dást minél nagyobb összegben szeretnénk állami céltámoga­tásból megvalósítani. Régóta húzódik a városi strandfürdő­ben az uszoda lefedése is egy sátorral, ehhez 27 millió az önerő. Remélem, a jó cél érde­kében a lakosság is megmoz­dul, és számítunk még alapít­ványi támogatásra, pályázati pénzre. A Karcag-Berekfürdő közötti kerékpárút is fontos beruházás, itt a pályázati önerő 22,3 millió. — Úgy tudom, a millenni­umra már most készülnek.- Elkezdjük a városháza felújításának a tervezését, és pályázati pénzekből szeret­nénk elvégezni a Györffy Ist­ván Nagykun Múzeum belső felújítását. Lesz több olyan ki­adványunk is, ami hozzátarto­zik a város kulturális arculatá­hoz. így a 100 éves Szentannai Sámeul Szakközépiskola jubi­leumi évkönyve, a Karcagi Ka­lendárium, előkészületben van Laczkó János, Gombos Imre, Patay László egy-egy alkotása.- A költségvetés tárgyalása­kor egy képviselő aggasztónak találta az idei 350 milliós hi­telt. Mi a véleménye, kezelhető marad a városi büdzsé?- Tényleg ennyi hitel van beütemezve, de hozzá szeret­ném tenni, mivel a pénzügyi fi­nanszírozás a pályázatok ered­ményességétől is függ, ez egy év eleji terv. Vannak bennem kérdőjelek, hogy ténylegesen felvesszük-e majd a teljes ösz- szeget, ugyanis a hitelfelvételt döntően a szennyvíztelepi be­ruházás, illetve a kerékpárút­építés, valamint a közmunka­programra beadandó pályázat teszi szükségessé. A fentieken túl támogatjuk a kórház egész­ségügyi gép-műszer beszerzé­sét 25 miihó saját forrással, de a zenei együttesek, alapítványok is jelentős segítséget kapnak.- A listát nézve a diáksport is több milliót kap.- Amikor döbbenetes ada­tok látnak napvilágot arról, mi­lyen keveset sportol a lakosság és gyermekeink közül meny­nyien szorulnak gyógytestne- velésre, akkor meggyőződé­sem, hogy az erre fordított költségek megtérülnek. így szabadidő- és diáksportra 9,6 milliót fordítunk, ami gyakor­latilag több ezer gyermek és fiatal sportolását teszi lehe­tővé, s közel ugyanennyit kap a városi sportegyesület is. Mi­után az önkormányzat lehető­ségei behatároltak, így vala­mennyi terület támogatásánál olyan arányosságra töreked­tünk, amely biztosítja a fenn­maradást, a szolid, de megbíz­ható, folyamatos fejlődést. D. E. Ravennai aranyérem Szabó Lászlónak Mint arról annak idején beszámol­tunk, Szabó László szolnoki szobrászművész, aki több mint egy évtizede rendsze­res résztvevője a ravennai Dante Biennálénak, az elmúlt évben is szerepelt két szobrával a kiál­lításon. A raven­nai Szent Ferenc- kolostor keren- gőjében az egész világból érke­zett alkotások láthatók, és a si­kerre jellemző, hogy ősszel egy hónappal meg kellett hosszab­bítani nyitva tartását, olyan nagy volt iránta az érdeklődés. Szabó László szobrai nemrég tértek haza Szolnokra, s mint megtudtuk, a művész megkapta a biennálé aranyérmét. A raven­nai Dante Központban múzeum őrzi a biennálék legjobb alkotá­sait, ezek között is látható Szabó László több alkotása. BA Nemrég átépítette martfűi üzemét a Lukács Cipőgyártó és Kereskedelmi Kft. Harmincöt-negyven alkalmazott bérmunkában gyárt cipőket a korszerű, kétszintes épület­ben. Termékeik német és osztrák piacra kerülnek. fotó; csabai istván

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom