Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-09 / 7. szám
A bort csak prédikálom Dr. Torgyán József a kertészkedésről, a zenéről és a konyhaművészetről 1999. január 10. Közéből Megyénkbe látogatott a héten dr. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, akit ezúttal nem pártpolitikáról vagy agrárstratégiáról kérdeztünk, hanem egészen hétköznapi dolgokról.- Miniszter úr! Munkabírásáról legendák keringenek. Egyáltalán van-e szabadideje, s ha igen, mivel tölti azt?- Tavasztól őszig néha - három-négy hetente - alkalmam adódik kertészkedni egy kicsit. Ez nekem kiemelkedő boldogságot okoz.- Milyen kultúrákkal bíbelődik?- Nagyon egyszerű kertészkedésről van szó, konyhakertet és kis virágoskertet gondozok, ahogyan sokan ebben az országban. A másik hobbim a zenehallgatás. Gyakran előfordul, hogy éjfél után megyek haza, leülök, megiszom egy pohár hideg szódát, és meghallgatom valamelyiket kedvenc lemezeim közül.- Például?- Az én zenei ízlésem a Bach-szóló- szonáták világa. De adott esetben például egy Dvor- zák-csellóverseny is jelent legalább olyan örömet. Elsősorban a versenyműveket és a szólómuzsikát kedvelem. A legeslegnagyobb öröm számomra azonban a négyéves kisunokám. Amikor együtt tölthetek vele néhány órát, az a boldogság netovábbja. Sajnos ez ritkán adatik meg.- Köztudott, hogy elvégezte a Zeneakadémia hegedű szakát. Mikor játszott utoljára? Egyáltalán van hegedűje?- Igen, van hegedűm. Ezt a hangszert illetően azonban igaz a mondás, hogy ha egy napot kihagy az ember, megérzem én, ha két napot, akkor a tanárom, ha pedig hármat, akkor a közönség. Ez tehát rendszeres munkát igénylő dolog. Hatéves koromban még három-négy órát hegedültem naponta. A hegedű, a zene egyébként nagy segítséget adott nekem ahhoz, hogy politikusként ilyen munkatempóban dolgozhassak. Óriási adomány az intenzív zenetanulás következtében, hogy rendkívüli módon kifejlődik az ember memóriája.- Térjünk át más területre. Otthonosan mozog a konyhában?- Ezzel kapcsolatosan negatív képet kell hogy kiállítsak magamról. Egyetlenegy ételt tudok csinálni, a dinsztelt hagymát, azt viszont kiválóan. Ezt meghaladóan semmilyen konyhaművészeti remekmű nem fűződik a nevemhez, még rántottát sem tudok készíteni.- Mi a kedvenc étele?- Minden magyaros étel, ami erős és egészségtelen, tehát az összes nehéz, zsíros, húsos, fűszeres, hagyományos fogás. Számomra a francia konyha éppúgy elfogadhatatlan, mint a különböző vegetáriánus étkek.- A magyaros étkeket kíséri egy kis hazai bor is?- A bort csak prédikálom, mert annyi rossz tulajdonságom van, hogy ehhez az italfogyasztást már nem volna jó hozzácsapni. Úgy gondolom, hogy a politika és az alkohol összeegyeztethetetlen. Ennyit dolgozni nem is tudnék, ha akárcsak egy alkalommal egy pohár bort is meginnék, tehát ezt én teljesen kirekesztettem az életemből. Nem azért, mert antialkoholista lennék, hanem mert a józan életfelfogásommal nem egyeztethető össze. No meg rettenetesen hízékony vagyok, és el kellett döntenem, hogy most eszem vagy iszom. Laczi Zoltán Gizi néni végigélte a huszadik századot Haját hófehérre meszelte az eddigi száz tél, hiszen Schiller Gizella 1900. január 3-án született. Ősei az egyik ágon németek, akik Mária Terézia or- száglása idején költöztek Erdélybe. Az édesapjáék nyolcán voltak testvérek: négy fiú, négy lány, és senki sem maradt a szülőföldön. Szétszórta őket Trianon. Azóta a leszármazottak Ausztráliában, Kanadában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Nagy-Bri- tanniában élnek, illetve még Afrikában is, aki neves néprajztudós lett. Őt pedig a sora, vagy a vakvéletlen 1996- ban ide, ebbe a Hortobágy széli községbe, ott is a Szent József Szeretetotthonba sodorta. Noha a hallása kissé megkopott, a szellemi frissessége ma is tökéletes. Bármiről lehet vele beszélgetni, legyen szó az erdélyi irodalomról, Tamási Áronról, Arany János balladáiról, a kisebbségi sorsról, kultúráról, zenéről vagy éppen történelemről. Édesapjának híres kávéháza volt Aradon. Itt járt iskolába, tanult a képzőben, majd tanított. Egészen 1932-ig, amikor tűrhetetlenné vált a helyzete, mert magyar iskolában, magyar Úgy volt, hogy visszaköltözik ősei földjére, de csak úgy fogadták volna, ha nevét románosítja. Ezt nem vállalta. gyerekeket román nyelven kellett oktatni. Békéscsabára menekültek, onnan tovább Szolnokra a szüleivel, mert a nővére ott volt kereskedő. Itt már Gizi néni nem tanított, hanem korrepetálásból tartotta fenn magát. Latin, német, ismerte a nyelveket, és mindig adódott diákja. Azután a zenét is nagyon szerette, meg olvasni, kézimunkázni. Még a közelmúltban is küldött efféle kis remekeket Aradra az iskolásoknak. _ Mutatós, szép nő volt, tanult, és valahogyan mégis úgy alakult az élete, hogy nem ment férjhez. Vőlegé- f nye Zemplénben született, jóvágású, okos, becsületes fiatalember, aki a háborút követően Olaszországban halt meg. Nem adta a szívét senki másnak, így maradt egyedül. Szolnokon kirabolták a házát, elvitték féltve őrzött, száz-egynéhány éves faragott bútorait, szétszórták az iratokat, a fényképeket. Ezt követően költözött Nagyivánba. Végigélte a századot, sorsa a határokon kívülre szakadt tipikus magyar sors. Tengernyi szomorúsággal, halvány reménnyel. Úgy volt, hogy visszaköltözik Aradra, ősei földjére. 1985-ben látogatott utoljára haza, de csak úgy fogadták volna, ha a nevét románosítja. Ezt nem vállalta, vállalhatta. Kétnaponta, háromna- ponta kiolvas egy könyvet, mert az a legjobb barátja. Vallásos, nem szereti a káromkodást, a trágár beszédet. Bár mostanság nagyon nehezen telnek a napok, szeretné megélni a kétezret. Nem csak azért, mert század-, illetve ezredforduló lesz, hanem mert annyi, de annyi mindent jövendöltek már erre a kerek dátumra. Ő abban bízik, ha történik valami, az csak jó lehet, hiszen tragédiából, jajból sok, túl sok jutott a magyarságnak azóta, amióta ő erre a világra eszmélt, azaz majdnem száz éve. D. Szabó Miklós Harmadik oldal Január 3., vasárnap: Csúcstechnika érkezett Jászberénybe: a hivatásos tűzoltók új, világszínvonalú tűzoltóautója január második felében áll „hadrendbe”. • Látványos motorosbemutatót tartott a szolnoki Holt-Tisza jegén képzett körpályán Mészáros László, az ismert szolnoki motorversenyző fiaival és versenyzőbarátaival. Január 4., hétfő: Meghatározatlan idejű sztrájkba kezdett a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ). A munkabeszüntetés több ponton is fennakadást okozott a héten a vasúti forgalomban. - Beállt a jég a Tiszán, egyelőre azonban ez nem jelent problémát. • Örményesen újra megnyitották az idősek napközi otthonát az egykori kastélyban. • Az ÁPV Rt. szerint a kunmada- rasi reptér csak ipari parkként hasznosítható. Január 5„ kedd: A Nagykun Együttműködési Társulás új elnököt választott Németh István túrkevei polgármester személyében. • Kárpátaljáról érkeztek gyerekek megyénk több településére is. • A Jászkun Volán rásegítő járatokat indított a vasutassztrájk miatt megnövekedett utasforgalom kielégítésére. Január 6., szerda: Megyénkben is szervezik az APEH Bűnügyi Igazgatóságához tartozó nyomozóhivatal felállítását, ahol hat emberrel kezdődne meg a munka. • A MÁV Rt. vezérigazgatója, Sipos István halálhírére több helyen is abbahagyták a sztrájkot a vasutasok - ám később folytatták a munkabeszüntetést. • Tö- rökszentmiklóson is épül Penny Market. • Tiszaszentimrén birtokba vehették a helyi iskola tanulói a megújult tornatermet. Január 7., csütörtök: Fórumot tartott Szolnokon dr. Torgyán József mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter Kelet-Magyar- ország négyszáz falugazdászának, melyen történelmi eseménynek nevezte a falugazdász-hálózat működésének kezdetét. • Cserbenhagyásos közúti közlekedési balesetet szenvedett Alattyán közelében dr, Tamás Károly, a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára. A balesetet okozó, ismeretlen gépjármű vezetője megállás nélkül továbbhajtott. • Aratják a nádat a Hortobágyon a nagyiváni Csukás Kft. dolgozói. • Megtörtént a szolnoki Városi Művelődési Központ tetőszigetelés-felújításának műszaki átadása, s így elhárult a közvetlen életveszélyes állapot. Január 8„ péntek: Újévi koncertet rendeztek Martfűn a Szolnoki Szimfonikusok részvételével. • Megkezdődött a báli szezon: Szolnokon a Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola tartott bált a Tisza Szállóban. • Évértékelő tájékoztató volt a Jászberényi Aprítógépgyárban. Januári)., szombat: Neves művészek részvételével, nagy sikerrel zajlott le az immár hagyományos újévi szupergála a szolnoki Szigligeti Színházban. • Galambkiállítást rendeztek Törökszentmik- lóson. HAIT AS Miért pont Simicska? Kissé fura ez a demokrácia. Fura, mert a demokráciában mindenkinek igaza van. És ha mondjuk valakinek valami stiklije van, akkor persze neki is igaza van. Bizonyítsa be a vádló, hogy a megvádolt nem lopott, nem csalt, ő ott sem volt, nem is az ő kezében volt a füstölgő csövű pisztoly. Például ilyen „hajmeresztő demokrácia zajlott” le Amerikában, amikor az esküdtek szerint nem is volt gyilkos 0. J. Simpson, miközben hát, hogy is mondjam, nem véletlenül terelődött rá a gyanú... De hát más a jog és megint más a gyakorlat. Mert a jog szerint mindenkinek joga van a demokráciában „jó ügyvédet fogadnia” (ha van pénzel), aki aztán még a feketéről is azt állítja, hogy az fehér - persze ha talál rá megfelelő paragrafust. Ilyen eszmefuttatások jutottak eszembe, amikor egy internetes felmérésből kiderült, hogy az év botrányhőse S. L. volt (hát persze, hogy a Simicska), a második helyen dr. T. J. végzett (hát persze, hogy a Torgyán), míg csak a harmadik lett Gáborunk (hát persze, a Princz). Márpedig az elsőről még ki sem derült, hogy lopott, csalt, ölt, a második „csak” egy politikus, igaz, családtagjai felé hajlott a keze, de utána ők vissza is vonultak. (Csak mellékesen: mikor is mondott le valamelyik politikus, akiről kiderült az ügynöktörvény kapcsán, hogy le kellene mondania?) Szóval számomra az igazi botrányhős a harmadik. Hiszen ő tapsolta el több milliárd forintunkat. Hogy mennyit, ötvenet vagy hatvanat, ahogyan ő mondja, vagy százötvenet vagy százhatvanat, ahogyan mások állítják, nem mindegy? Kínában már egymilliárdnál a falhoz állították volna Princz urat, de demokráciában még lehetőséget ad neki a tévé, hogy Bécsben a hintába ültesse az egyik legjobb honi tévés riportert, és ezáltal az arcunkba belenevethessen és ostobának nézhessen bennünket. (Egyébként ugyanezen tévés interjúvolta meg Palotás urat is, gondolom, ő kérdezi meg majd Kunos bankárt is, miután kikönyörögték a börtönből...) Ahogyan azt egy mondás tartja: a demokrácia sokba kerül. No de ilyen rengetegbe...? Tóth András ( irrTioitep
