Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-05 / 3. szám

1999. január 5., kedd 3. oldal Megyei Körkép Úton a segítség Bár a nemrégiben levonult tiszai árhullám sokakban már csak az elmúlt esztendő nyomasztó emlékeként él, a Felső-Tisza mentén fekvő jó néhány - súlyos károkat szenvedett - településen még a mai napig is jól jön a segítség. így gondolkodott Rákóczi- falva lakossága és önkor­mányzata is, amikor az elmúlt hetekben összegyűjtött több mint egymillió forint értékű segélyszállítmányt a napok­ban eljuttatták Sárospatak és egy Felső-Tisza vidéki kiste­lepülés rászorultjainak. A 300 zsáknyi szállítmány nagy részét ruhaneműk tették ki, de némi tartós élelmiszert is tartalmaztak a csomagok. Ezen kívül pénzadományokat is gyűjtöttek Rákóczifalván. Ennek eredményeként 45 ezer forint lakossági, és 100 ezer forint önkormányzati se­gítséget utalhatott át a Tisza- parti település a leginkább ár­víz sújtotta területek bajba ju­tottal számára. -bugány­Békébe „fulladt” a lakásvita (Folytatás az 1. oldalról) Hiszen míg a Lanának a böl­csőde eladásakor magas illeté­ket kellett volna fizetnie, addig az önkormányzat elesne egy­millió forintnyi áfa-bevételtől. Ezért döntöttek a mellett, hogy csak bérbe veszik az ingatlant. Az építkezés befejezésekor kezdődött a vita, az előző vá­rosvezetés ragaszkodott a szer­ződés már említett okok miatt megváltoztatott részének ere­deti változatához, azaz a két la­kás kialakításához. A kft. vi­szont úgy gondolta, a bérleti díjként kifizetett ötmillió (!) fo­rint megfelelő „kárpótlás” a vá­rosnak. Az új önkormányzat gyorsan és békésen lezárt minden két­kedésre okot adó kérdést, a gazdasági bizottság javaslatát a képviselő-testület is elfogadta. Eszerint Kunszentmárton vá­rosa eltekint a lakások megépí­tésétől, így egy hosszú ideje húzódó ügy végére tehettek pontot az érintett felek. Nem okoz sorban állást a tájékoztatás Január 1-én lépett életbe az a törvény, amely szerint a gyógy­szerészeknek szóban tájékoztatnia kell a betegeket a kért gyógyszerről, annak mellékhatásairól, ellenjavallatairól. A tájékoztatást az egészségügyi törvény úja elő, és a betegjogok deklarálása tette fontossá, ügy tűnik azonban, hogy a gyógyszer- tárakban nem sok változás van az eddigiekhez képest. Ugyanis a legtöbb helyen már eddig is meg­adták ezt a tájékoztatást. Erről számoltak be a szolnoki Caritas patikában is. „A becsüle­tes patikus eddig is így szolgált ki” - mondta Mátyásáé Simon Zsuzsanna gyógyszerész. Mint kiderült, a gyógyszerek­ről, hatásaikról, az együtt szedett gyógyszerekről eddig is felvilá­gosítást adtak. Volt olyan beteg, akinek az a véleménye, hogy ő jobban ismeri ezeket a tudniva­lókat, de akik törődnek maguk­kal, meghallgatják és megfogad­ják a tanácsokat. Ugyanez a tapasztalat a Kos­suth téri gyógyszertárban is, ahol eddig szintén megadták a tájékoztatást, amelyet elsősor­ban a vény nélkül kapható or­vosságok esetében tartanak fon­tosnak. Mindkét gyógyszertárban be­számoltak arról, hogy oda kell figyelni arra is, amikor a beteg több olyan gyógyszert kér, ame­lyeknek azonos a hatóanyaguk, hogy nehogy együtt szedje be őket. Amennyiben kényes témáról van szó, akkor félrehívják a pá­cienst, úgy mondják el a tájékoz­tatást. Az eddigi tapasztalatok szerint nem keletkezett torlódás, sorban állás a tájékoztató el­mondása miatt. P. É. Jólesik egy kis meleg a hideg napokon, pláne, ha munka közben melegedhet a dol­gozó. Felvételünk a Kisújszállási Nagykun Szövetkezet kandallóüzemében készült, ahol ter­mészetesen ki is próbálják a gyártott kandallókályhákat. fotó: mészáros A madarasi reptér ipari parknak jó Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az elmúlt évben mintegy 60-70 ingatlanát, illetve ingatlanrészét adta el, összesen 280 millió forintért - mondta Heffentrüger József, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója tegnap Budapesten. Az ügyvezető igazgató el­mondta, hogy a tervek szerint az ÁPV Rt. ingatlanainak ér­tékesítéséből az idén 300-370 millió forint árbevétel szár­mazik. Az ügyvezető igazgató kifej­tette: az ÁPV Rt.-nek már nin­csenek nagy értékű ingatlanai. Ezért a jövőben már nem a legnagyobb bevétel elérése lesz a fő cél, hanem az, hogy az in­gatlanok minél hamarabb olyan tulajdonosok kezébe kerülje­nek, akik fejlesztik azokat. Az ügyvezető igazgató elmondta, bogy a 470 millió forint nyil­vántartási értéken szereplő kunmadarasi repülőtér fejlesz­tésének nincs perspektívája. Ezért olyan befektetőnek akarják eladni, amelyik első­sorban mezőgazdasági termé­kek feldolgozására alkalmas ipari parkot létesít a terüle­tén. MTI Jókedvében lövöldözött az ukrán Még várják A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal január 31-ig váija a ma­gyar államalapítás ezredik évfor­dulója ünnepségeinek előkészíté­sében, közösségi mozgalmainak szervezésében részt venni kívá­nók jelentkezését. A tervezeteket a hivatal postacímére - 1369 Bu­dapest, Pf. 337. - kell eljuttatni a megadott határidőig. (Folytatás az 1■ oldalról) Úgy tűnik, mindezt merő jó­kedvéből tette, mindenféle el­lenséges szándék nélkül. A lö­vések után - mint aki jól vé­gezte dolgát - a pisztolyt eltette a zsebébe, majd vissza kívánt térni a diszkóba. A szórakozóhely biztonsági emberei azonban, akik szemta­núi voltak a parkolóban történt jelenetnek, kérték vendégüket, adja át fegyverét. A „jámbor” férfi ellenkezés nélkül elővette, majd földre dobta a Browningot, ezt köve­tően pedig se szó, se beszéd, el­ballagott. Nem sokkal később a diszkó személyzete által tett be­jelentés nyomán a kapitányság járőrei találtak rá az utcán. Jurijt őrizetbe vették, álla­pota miatt viszont csak reggel nyílt lehetőség arra, hogy meg­kíséreljék kihallgatni. Á nyo­mozók persze nem sokat tudtak meg tőle akkor sem, a kurta szavú ukrán ugyanis csak eny- nyit volt hajlandó közölni anyanyelvén: „Nem nyilatko­zom.” A rendőrség tovább nyomoz az ügyben, többek között arra is szeretnének választ találni, honnan származhat az azonosí­tásra egyébként alkalmas, gyár­tási számmal ellátott, ám jogta­lanul birtokolt fegyver. H. Gy. Közérzetünk Szeretlek, gyűlöllek Furcsa egy kapcsolatrendszer létezik Magyarországon a vállal­kozói szféra és a mindenkori hatalom között. Afféle szeretlek- gyűlöllek viszony ez. A rendszerváltás óta minden politiká erő hangoztatja a kisvállalkozások ösztönzését, a kedvező üzleti kör­nyezet kialakításának szükségességét, mint az egyik legfontosabb tennivalót, ám e szép jelszavakkal rendszerint be is fejeződik a támogatás, a „szeretet”. Amikor bűnbakkeresésről van szó, szin­tén előkelő helyen végeznek a vállalkozók, hiszen a legkönnyebb rájuk mutogatni akkor, ha nem jut erre se, arra se pénz, mondván: ők csak lopni-csalni-hazudni tudnak. Ezzel szemben az állami szintű pazarlásról ilyenkor mindenki mélyen hallgat. Bőven akadnak persze csalók, ahogy tisztességtelen, korrupt hivatalnokok, hatalmukkal, beosztásukkal visszaélő alkalmazot­tak is. A többség azonban becsületesen igyekszik megélhetést ke­resni, kihasználva a legkisebb piaci résben rejlő lehetőségeket. Azt mindenki tudja, hogy az olyannyira irigyelt Európai Unió tagállamaiban a gazdasági siker, a jólét titka a kis- és középvállal­kozásokban keresendő, ők alkotják ugyanis a kiterjedt középosz­tály gerincét, ők adják a gazdasági produktum oroszlánrészét, s ők foglalkoztatják az aktív népesség döntő hányadát. Ennek megfele­lően általános megbecsülés övezi őket, még az önfoglalkoztatókat is, a bankok pedig versengenek a kegyeikért. Még akkor is, ha tud­ják, az átlag vállalkozás pár év működés után tönkremegy. Talán az elmúlt negyven év öröksége is szerepet játszik abban, hogy nálunk ők még mindig gyakran ellenségként kerülnek a képbe. Róluk akar mind több bőrt lehúzni a költségvetés, velük packáznak a hivatalok, őket utasítják el a pénzintézetek, ha neta­lán kölcsönigénnyel rukkolnak elő. Mert â bankok zöme - sajnos a külföldi tulajdonúak is - még mindig ódivatú koncepcióval dolgoznak, csak nagyban képesek gondolkodni, és jellemzően vállalatfinanszírozást végeznek, a világ eredményesebb felén már régóta meghonosodott projektfinanszírozás helyett. Ha beruházásról, foglalkoztatásról van szó, a legtöbb önkor­mányzat - akár az ötvenes években - jellemzően nagy ipartelepí­tésben gondolkodik, ahelyett, hogy a már meglévő és újonnan lé­tesülő kis- és középvállalkozások fejlődését segítené elő a saját eszközeivel, vagy egyszerűen nem hátráltatná működésüket. Ta­lán nem látnak Európáig? Talán túl sok a régi beidegződés? Egy biztos, az Európai Unióban ebből a szempontból (is) ag­gódva tekintenek a közösségbe igyekvő országunkra, és az egy­séges piac okozta sokktól féltik gazdaságunkat. Sőt Brüsszelben olykor egyszerűen nem is értik ezt a szeretlek-gyűlöllek viszonyt, ami hazánkban a vállalkozásokat övezi. Még szerencse, hogy van néhány évünk tanulni. És nem csupán a vállalkozásoknak. Laczi Zoltán Szociális szolgáltatások kaptak helyet Benépesült az örményesi kastély Újra megnyílt tegnap az örményesi kastély, amelyben idősek napközi otthona, valamint családsegítő és gyermekjóléti szol­gálat kezdte meg működését. A kastélyban évek óta nem volt igazán élet; az önkor­mányzat úgy tudta megoldani a hasznosítását, hogy szolgál­tatásokat helyezett el az épü­letben. Újra megnyitották az idősek napközi otthonát, ahol tizenöt rászoruló elhelyezését tervezték (az érdeklődők száma azonban több mint húsz). A gyermekjóléti és a csa­ládsegítő szolgálat is itt kapott helyet. E két szolgáltatás ve­zetését szakemberre bízták, aki a bajba jutott családokon segít tanácsadással, életveze­tési felvilágosítással, illetve a veszélyeztetett gyerekekkel foglalkozik. Az önkormányzat összesen 2,7 millió forintot nyert kü­lönböző pályázatokon a szol­gáltatások létrehozására, és folyamatosan költöttek saját pénzt is az épületre. Előzőleg például korszerűsítették a fű­tést. A kastélyba költözött be a könyvtár is, és megkezdődött a Teleház kialakítása is az épületben. A Teleházra egyébként az Örményesért Alapítvány fog pályázni, az önkormányzat pedig a helyszínt alakítja ki. A kastély újbóli megnyitá­sával az önkormányzat reméli, hogy a különböző szolgáltatá­sok egy épületben történő el­helyezése lehetővé teszi gaz­daságosabb működésüket. PÉ Volt egyszer egy kisvendéglő Tavaly április elsején, a tréfa világnapján szűnt meg a szolnoki belváros egyik legszínvonalasabb találkozóhelye. A Gösser sö­röző rolólehúzásával egy nemzetileg elismert vendéglátós vállal­kozó került a partvonalon kívülre. Aki még emlékszik rá, tudja, a Gösser elsősorban a mélypont­ról kikecmeregni igyekvő gaz­dasági élet szereplőinek szán­dékozott kínálatot nyújtani. Egy szűkebb, az üzleti ebéd költségeit megfizetni tudó, cse­rébe pedig teljes kiszolgálást váró rétegnek vált kedvelt he­lyévé a belvárosi söröző. Mint a volt üzletvezető, Pálszabó Mihály, a gasztro­nómia lovagja mondja, igazol­ták hajdani elképzeléseit az elmúlt évek. Ennek ellenére nem érte váratlanul, mikor ki­derült, hogy a Gösser-épület tulajdonosa piacra dobja az ingatlant. Pálszabó az utolsó pillanatig hitte, hogy ő maga lehet az épület megvásárlója, hiszen dinasztiát szeretett volna a vendéglátóhelyre ala­pozni. Várakozásait azonban szertefoszlatta az árajánlat, amely bő tízmillió forinttal rúgott többre, mint amennyit a volt üzletvezető - családi tar­talékait is bevetve - össze tu­dott volna szedni. Ezzel véget is ért a történet. Persze az elmúlt háromne­gyed évben nem ült ölbe tett kézzel Pálszabó Mihály. Igye­kezett fölkutatni olyan szol­noki épületet, amelyben elfo­gadható befektetés árán to­vábbvihető a Gösser-hagyo- mány. Nem akadt ilyen. A vá­ros vezetői ugyan javaslatot tettek az ószolnoki indóház hasznosítására, ez azonban - mivel kiesik az üzleti és az idegenforgalomból - jelenleg alkalmatlan a vendéglátásra. Felvetődött a mezőtúri szál­loda üzemeltetésének gondo­lata is. A tárgyalások jól ha­ladtak, már-már tető alá hoz­ták az üzletet, s kitűzték az in­dulás napját is, de kútba esett a bolt. Még így sincs veszve semmi - állítja a közismert vendéglős. Januárban pályáza­tot nyújt be az egyik nevesebb szolnoki étteremre. Hogy me­lyikről lenne szó, egyelőre nem árulja el. Hat hónapos korban már adható a hallókészülék Vizsgálhatják az újszülöttek hallását Korszerű vizsgálókészüléket kapott a Hetényi kórház gyer­mekosztálya a halláskárosodás korai felismerésére. A készülék még annyira ritka, hogy nem minden megye rendelkezik vele. Ha a gyerekek halláscsökke­néssel kezdik az életet, na­gyothallóvá válhatnak. Ennek megelőzésére jó, ha már az újszülötteknél megállapítják, hogy van-e halláskárosodá­suk. Eddig azonban erre nem volt készülék a megyében, csak szubjektív módszerekkel tudták mérni. Ahogy a baba fejlődött, és nem reagált a környezetében hallható han­gokra, úgy született meg a gyanú, hogy probléma van. A korszerű objektív audio­méter azonban alkalmas a hal­láskárosodás korai felismeré­sére - tudtuk meg dr. Sebők András főorvostól.- Minden újszülöttet, aki a kórházban született, szeretné­nek megvizsgálni, és ide ke­rülnek azok a gyerekek is, akik más kórházban születtek, de olyan betegségük van, ami halláskárosodást okozhat, vagy a családjuknak van már nagyothalló tagja. Az újszülöttkori halláská­rosodás szerencsére nem nagy számú, és sokszor csak egy­oldali halláscsökkenésről van szó. Ha az elváltozást korán észreveszik, a hallás fejlesz­tését is korán kezdhetik el a szakemberek, hiszen a gyere­kek már 6 hónapos koruktól kaphatnak hallókészüléket. Azt még nem lehet ponto­san tudni, hogy az újszülöttek hány százaléka halláskároso­dott, hiszen a mérések csak ezután kezdődnek az új mű­szerrel, amely egyébként 2,7 millió forintba került, és amelynek használatát a WHO is ajánlja. Mint dr. Némedi Mária osz­tályvezető főorvos elmondta, ilyen jellegű műszer nincs több a megyében, az országban is csak 11 található összességé­ben. A társadalombiztosítás jelen­leg nem finanszírozza a műkö­dését, hiszen a készülék meg­előzést, szűrést szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom