Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-30 / 25. szám

1999. január 30., szombat 3. oldal Megyei Körkép Lassan fejlődő romatelepek Messze földön ismertté tette szülőfaluját Befogadta a föld, melyért élt... Eltemették Gecse Árpádot, a Jászság festőjét Hozzátartozók, barátok, tisztelők búcsúztak a művésztől Temetésre gyűltek össze ro­konok, barátok, tisztelők tegnap a kis jászsági falu­ban, Alattyánon. Az Alföld, az alföldi ember festőjét, a szülőföldjéhez mindig hű művészt, Gecse Árpádot kí­sérték utolsó útjára. A mű­vészt 99. évében érte a halál. A fagyos téli szélben érte szólt a lélekharang.- Szülőfaluját tiszta szívből szerette, bár járt Ausztriában, Itáliában, Skandináviában, de mindig hű maradt a Jászság­hoz, visszatért ide - emléke­zett a művész felravatalozott koporsójánál Koczkás Gábor, Alattyán polgármestere. A vi­dék minden rezdülését érezte, ezért is válhatott az Alföldet és az itt élő embereket talán a leghitelesebben ábrázoló mű­vésszé. Alattyán nagy művészt adott az országnak, de az itt élők soha nem feledkezhetnek el arról, hogy Gecse Árpád művészete nyomán ismerték meg messze földön a kis jász falu nevét. Munkásságát dr. Kertész Róbert, a Damjanich Múzeum igazgatója méltatta. Egy, a művész munkáit elemző kriti­kát idézve rámutatott: Gecse Árpád példamutató emberi és művészi etikával, kihalóban lévő alázattal tette, amit tett. Dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének ügyvivője a sírnál emlékezett a jász fes­tőre. Kiemelte, amíg jászok lesznek, nevét mindig megbe­csülés fogja övezni. A Halotti ének szívbe mar­koló dallamára teljesültek be a művész hitvallásában leírtak: „Fogadjon be a föld, melyért éltem” (...) „Testem temetik el, műveimben élek...” BCS Elköltözik az öregek klubja Bár a karcagi északi városré­szen és a déli külvároson az utóbbi időben sem jöttek létre önerős útalap- és közműépítő közösségek, az önkormányzat által elvégzett járda- és útépíté­seknek köszönhetően valame­lyest javult a korábbi „sárten- geres” helyzet A déli városrészen újabb be­ton-, illetve aszfaltjárda ké­szült. A csapadékvíz-elvezetés javítása érdekében a Tisza, Bíró és Haladás utcákban több mint ezer méteren takaríttatta ki az A város az előző jegyző távo­zása óta az aljegyző, Rácz Kál­mán közreműködésével műkö­dik. A meghirdetett posztra egyedül pályázott, így a döntés értelmében a jövőben ő vezeti a hivatal munkáját. Két szervezet is kéréssel for­dult a városhoz utcanév megvál­toztatása miatt. Míg az egyik az Április 4. elnevezést kérte Laczka János nevére módosítani, a másik a Szamuely Tibor nevét viselőt Soós Istvánra változtatná. Indoklásuk szerint ezen közterü­letek régi elnevezése is ez volt, az intézkedéssel mindössze a ha­gyományos neveket állítanák vissza. A városfejlesztési, kör­nyezetvédelmi és idegenforgalmi bizottság feladata, hogy az érin­tett területen élők véleményének figyelembevételével a kérés megalapozottságát megvizsgálja. Egyben azt is áttekintik, hogyan Mint kiderült az első ilyen vá­rosházi tájékoztatón, az önkor­mányzat zárt ülésén megismé­telte a vitát a helyi lap sorsáról. A nyílt ülésen - melyről be­számoltunk - eredménytelenül zajlott a vita és szavazást köve­tően zárt ajtók mögött a képvi­selők nagy többsége (17-en a jelen lévő 23-ból) úgy döntött, hogy pályázatot írnak ki a Jász­kürt elkészítésére. A kiadói jo­gok továbbra is az önkormány­zatnál maradnak. Dr. Magyar Levente polgár- mester a régiós besorolásról elmondta, a központi elképze­lés az észak-alföldi régióról árkokat a város. A Nyár utcai csatornaszakasz kitisztításával, felbontásával szintén javult a városrészen a csapadékvíz-el­vezetés. Az északi újtelepen is újabb járdák készültek, a Napsugár utcában korszerűsödött az út­burkolat, a Szélmalom, Pacsirta és Gyep utcákban pedig 138 négyzetméternyi sárrázó épült. A Cserepes utcában elvégzett 400 folyóméternyi árokszakasz felújításával javult az északi városrészen is a csapadékvíz­elvezetés. lehetne egyes utcákban a ház- számkavalkádot megszüntetni. Van olyan, hogy egy házszámhoz (betűjelekkel elkülönítve) négy­hat ingatlan is tartozik. Államiságunk ezeréves évfor­dulóját Túrkeve is méltóan ünne­pelné. A megemlékezések elké­szítésére millenniumi emlékbi­zottságot hoznak létre. Ebben részt vesznek az egyházak, a szervezetek és az oktatási intéz­mények delegáltjai is. Bár lapunkban is megjelent, hogy a Mezőtúron feleslegessé vált szavazógépet a szomszéd vár, Túrkeve vásárolja meg, ezt az indítványt a városatyák nem támogatták. Felmerült ugyanis, hogy a testület üléseit egy újon­nan kialakított teremben tartanák a jelenlegi helyett. Amennyiben ez az elgondolás kivitelezhető, az új helyére egy minden igényt ki­elégítő szerkezet illene. gg már nem áll meg a lábán, hisz’ a Jászság mellett a nyírségi te­lepülések is kijelentették, hogy nem kívánnak abban részt venni. Szerinte a Jászságnak vagy a Heves, illetve dél-Pest megyét magában foglaló régió, vagy az egykori hármas kerüle­tek nagy részét is összefogó Kecskemét központú régióhoz kellene tartoznia. A város veze­tője támogatja a négy jászsági polgármester kezdeményezésé­vel készülő tanulmányt. Mint mondta, vitairat gyanánt min­den kistérségi önkormányzat­nak tárgyalnia kell a kérdés­ről. bcs Tavaly Zagyvarékason a mű­ködési költségekhez másfél millió forint hiányzott. Sze­rencsére ezt a tartalékalapból tudták pótolni, így elkészül­hettek azok a beruházások, amelyek nagyon szükségesek voltak. Felépült az egészségház, a vasúti újtelepen pedig - ahol már ötszázharmincan élnek - a közösségi ház. Ami az idei esztendőt illeti, az előzetes tervek szerint 1999-ben négy­ötmilliós hiánnyal számolnak. Ezt újólag a tartalékalapból szándékoznak pótolni. Hogy a mostani elképzelé­sekről is essék szó, tervezik a csatornahálózat kiépítését. A Szolnokról kijövő gerincveze­tékre a település rendszere a Peti csárda körül csatlakozna. Ez hároméves munka lenne, és három települést: Újszászt, Szászberket és Zagyvarékast érinti. A 3,8 milliárdos költ­ségvetésből Rékas részesedése 1,3 milliárd. A bekerülési költ­ségekhez az ott élők lakáson­ként 60 ezer forinttal járulnak hozzá. Ezt tíz év alatt, havonta 500 forintonként kellene tör­leszteni. Úgy tűnik, lassan-lassan tel­jesen lerobban az öregek nap­közije. Már a falakat is alá kel­lett dúcolni, ezért a tervek sze­rint innen kiköltözik a huszon­két lakó. A pártház ad majd he­lyet nekik kellő átalakítás után, ami kilencmillióba kerül. A tervek szerint az idén már az új helyen látják el az időseket. D. Sz. M. Áprilisban kiállítás Megyénkbe hozzák a világot Utazási kiállítás lesz Szolno­kon április 23-24-én a Tisza- inform Idegenforgalmi Szol­gálat szervezésében. A Tiszainform idén hatodik al­kalommal rendezi meg a me­gyei turisztikai napokat. Ebben az évben azonban először uta­zási kiállítást is szerveznek .Megyénkbe hozzuk a világot” címmel. Míg a megyei turiszti­kai napok a megye idegenfor­galmi lehetőségeit mutatják be a turisztikai szakma képviselő­inek, addig a kiállítás a szol­noki nagyközönséget váija. A kiállításon az érdeklődők utazási lehetőségekkel, kínála­tokkal ismerkedhetnek. A ren­dezvényen részt vesznek a kül­földi testvérmegyék is - Fran­cia-, Lengyel-, Németország­ból, Romániából. A rendez­vényt a Magyar Turizmus Rt., az Északkelet-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bi­zottság, a megyei és a városi önkormányzat támogatja. Cigány irodalom A kisújszállási Arany János Vá­rosi Könyvtár cigány irodalom beszerzésére adott be pályázatot a Magyarországi Nemzeti és Et­nikai Kisebbségekért Közalapít­ványhoz. A pályázaton elnyert 50 ezer forintból vásárolt köny­veket a minap adták át Gu- buczné Tömör Józsefnének, a Lungo Drom helyi vezetőjének, a cigány önkormányzat képvise­lőjének. A több példányban beszerzett cigány hiedelemmel, népmesevi- lággal, nyelvvel foglalkozó könyvek 1-1 példánya került a cigány kisebbségi önkormány­zathoz letétbe, a többi pedig a vá­rosi könyvtár állományába, így azt ezentúl bárki elolvashatja. Mint elhangzott, nehéz volt beszerezni a cigány irodalmat, szótárt, így .az igazgatónő meg­köszönte Rostás-Farkas György író-költőnek, a Cigány Tudo­mányos és Művészeti Társaság képviselőjének a segítséget.-de­Új tévé Szolnokon Jövő héttől megkezdi adását Szolnok első magántelevíziója. A kereskedelmi tévé egyszemé­lyi tulajdonosa Tóth László, az adást a kábelhálózaton lehet majd fogni. A tulajdonos sok­rétű programot tervez: lesz töb­bek között beszélgetős műsor, tematikus magazin, terveznek színházi és ifjúsági magazint. Nem maradhatnak ki a műsor­ból az európai és a magyar filmkultúra alkotásai, valamint a sorozatok sem. Most még ez az öregek klubja, de az elképzelések szerint az idén a lakói korszerűbb, jobb épületbe költöznek Ismét van jegyzője Túrkevének Nem veszik meg a szavazógépet A túrkevei önkormányzati képviselő-testület legutóbbi ülése óta ismét van jegyzője a városnak. Többek között ebben az ügyben is döntöttek a városatyák, de határoztak arról is, hogy két utcanév elnevezését felülvizsgálják, illetve felmérik, mit lehetne tenni az egyes utcákban tapasztalható házszám-anomáliák feloldására. A vitairatról tárgy alni kell Új rendszerben tájékoztatja a jászberényi önkormányzat a sajtó képviselőit. Az önkormányzat üléseit követően minden alkalommal ismertetőt tartanak az üléseken tárgyaltakról, a zárt üléseken felmerült kérdésekről megszületett döntésekről. Az újfajta rendőri szolgálat az intézmények nyitva tartásához igazodik majd „Bobby” a kunszenti utcákon Milyen, a hagyományos közterületi szolgálatokon felüli, vi­szonylag egyszerű megoldásokkal lehetne pozitívan befolyá­solni a város központjában működő intézményekben, hivata­lokban, üzletekben dolgozók biztonságérzetét? Erre a kér­désre keresték a választ a kunszentmártoni rendőrségen is. Amiről végül határoztak, egyál­talán nem számít egyedülálló­nak. Azt az alapvetően segítő jellegű teendőkkel megbízott rendőrt ugyanis, akit nap mint nap megtalálhatnak az emberek a város meghatározott területén, már az angolok rég kitalálták. A londoni utcák barátságos és fegyvertelen egyenruhás rend­őrei, a hobbyk a lakosság nagy megelégedésére teljesítik fel­adatukat. Kunszentmárton kisvárosi jellegéből adódott az ötlet: mi­vel minden fontosabb közin­tézmény, nagyobb üzlet, posta, takarékszövetkezet, piac vi­szonylag kis területen, a város központjában található, célsze­rűnek tűnik a nálunk még rend­hagyónak számító egyenruhás közterületi szolgálat létrehozása - tudtuk meg Lévai István őr­nagytól, Kunszentmárton megbízott rendőrkapitányától. A lényeg az - mint azt la­punknak elmondta -, hogy az említett intézmények napi nyitvatartási idejét alapul véve, azzal egy időben teljesít szolgálatot a belváros rendőre. Fontos, hogy ezt a szolgálatot mindig, mindennap ugyanaz a rendőr lássa el. Az a cél ugyanis, hogy ezáltal idővel a környéken élők és dolgozók személyes ismerősükként kö­szönthessék a segítőkész egyenruhást. A lakosság és a rendőrség napi kapcsolata alapján kiala­kult kölcsönös bizalom az, ami igen sokat hozhat a helyi közbiztonság „konyhájára”. A megbízott kapitány ennek a módszernek a bevezetését abból a szempontból is sze­rencsésnek tartja, mert ezzel egyszersmind megoldódna a belvárosban lévő iskola „fel­ügyelete” is. A tervek szerint a kunszentiek „hobbyja” február elsején áll munkába. H. Gy. Rengeteg pénz megy ki az országból Csurka István a szolnoki Hozam Klubban A szolnoki Hozam Klub vendége volt tegnap este Csurka István, a Magyar Igazság és Elet Pártjának elnöke. Beszédében jórészt az ország politikai, gazdasági, pénzügyi helyzetével, a globalizáció ve­szélyeivel és a politikai elit tevékenységével foglalkozott. Bevezetőben pártját, a MIÉP-et elhelyezte a magyar politikai élet palettáján, mondván, hogy az „Se nem jobb, se nem bal, hanem keresztény és magyar”. Mintegy tíz éve zajlik egy jól előkészített és szervezett folyamat - folytatta -, amely­nek célja Magyarország átját­szása egy nemzetközi gyüle- vészhad számára, és nincs az országnak olyan nemzeti elitje, amely ezt jelenleg meg tudná akadályozni. A mai uralkodó elit a globalizáció jelszavával hagyja az ország kirablását. Ez a folyamat a Németh-kormány idején kez­dődött, felerősödött az Antall- kormány alatt, és csúcspontját a Hom-kormány hivatali ide­jén érte el. A néhány még meg­lévő nagy céget pedig most ad­ják el. A külföldi nagyvállala­tok és magyarországi segítőik milliárdokat visznek ki az or­szágból, amikor itthon nincs pénz az iskolákra sem. Csurka István személy sze­rint is támadta Surányi Györ­gyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, akinek véleménye szerint oroszlánrésze van az ország kiárusításában. Részlete­sen foglalko­zott a Globex ügyével, amelynek fölvetését pártja nagy fegyverté­nyének tartja. Hangsúlyozta, hogy a jelen­legi világgazdasági rendszer­ből nem lehet teljesen kisza­kadni, de a kapcsolatokat a minimumra kellene csökken­teni. Lehet, hogy ezt a jelen­legi kormány is fölismeri, de minél hamarabb, annál jobb, mert rengeteg pénz megy ki az országból. Az előadó bevezetője után a klubtalálkozó kérdésekkel és beszélgetéssel folytatódott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom