Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-23 / 19. szám
A fejtőbajnok Nem volt nagy hírverés, amikor magyar bajnoki címét elérte, nem számolt be róla egyetlen tévécsatorna sem. Mégis, a megszállottak, a kemény mag - jó esetben vannak vagy százan - irigyen néznek rá. És készülnek elhódítani tőle a címét. Nem kell hozzá más, csak egy ceruza, hatalmas Ismerethalmaz és egy feketefehér kockás lap, azaz egy - keresztrejtvény. A magyar rejtvényfejtőbajnok földink: Tisza- földváron él, mégis martfűi „színekben” versenyez. A 34 éves Bakos András nyolc éve fejt versenyszerűen, ez alatt az idő alatt küzdötte fel magát a csúcsra. Már iskolás korában szerette a keresztrejtvényt. Első versenye 1991-ben volt: a kezdőknél nyolcadik lett. A következő évben már a haladók között a hatodik. Egyre jobb eredményeket ért el az egyéni országos versenyeken, amiből tíz van, és ahol a fejtők krémje mindig megjelenik. 1997- ben a harmadik, tavaly pedig az első lett. Még azzal is kirí a mezőnyből, hogy a fejtők között ő az egyedüli, akinek nincs még érettségije sem, hiszen vízvezeték-szerelő, míg a többiek mind főiskolát, egyetemet végzettek. Egy sima keresztrejtvényt 3-4 perc alatt fejt meg, a bajnokságban azonban olyanok vannak, amikhez egy óra is kevés. Korábban volt ideje naphosszat gyakorolni, hiszen munkanélküli volt, de ma már dolgozik, és a rutinja is akkora, hogy nem kell órákig a kockák fölé hajolnia. 1996-ban alakította meg a Martfűi Rejtvény- fejtők Klubját, amelyet az önkormányzat támogat. Még két lelkes klubot ismer a megyében, a szolnokit és a jászapátit. András nagy tudású rejtvényfejtő: ha valahol küszködnek a fejtéssel, és erősen rágják a ceruza végét, nem állja meg, hogy ne segítsen. Lehet bármilyen nehéz kérdés, ő kapásból tudja rá a választ. Hiába, ő a magyar bajnok... Tóth András A fial repítették nyugdíjba Azt, hogy milyen érzés helikoptert vezetni, minden pilóta meg tudja mondani, azt viszont, hogy milyen ezt a mester séget 35 évi szolgálat után egyik napról a másikra abbahagyni, már kevesebben mesélhetik el. A most nyugdíjba vonuló Freytag Béla ezrodes azonban pontosan tudja és nem is titkolja: nagyon fog neki hiányozni a repülés. Freytag Béla, a Zrínyi Miklós nemzetvédelmi Egyetem Szolnoki Főiskolai Karának repülőgép- és helikoptervezetőtanszékvezetője több mint 3500 órát repült különféle repülővel, helikopterrel, és számtalan növendéket tanított meg a pilótamesterség fortélyaira. Többek között fiát, Freytag Pétert is, aki jelenleg századosi rendfokozatban pilótás- kodik a honvédség 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezrednél Az ezredes azonban nem csak Pétert, hanem másik fiát, a fedél zeti technikussá cseperedett ifj. Freytag Bélát is „megfertőzte’ azzal az érzéssel, amelyet a repülés szeretete és a katonaság gal járó fegyelmezett életmód sajátos együttese jellemez. Minthogy a három Freytag éppen kiad egy helikopternyi sze váltotta mélyzetet, mi másként búcsúzhatott volna a katonaságtól a nyugdíjba vonuló édesapa, mint egy, a fiaival való közös repüléssel. A búcsúrepülés alkalmával Péter volt az elsőpilóta: - Ritka alkalom ez, ki is kell jól használni - ékelődött Péter a felszállás előtti percekben. - Persze - tette hozzá - ezúttal is csak tanulhatok apától. Amint a gépet átvették - ünnepi alkalom ide vagy oda -, a tréfát a szakmájukat kísérő komolyság hemót MI-8-as helikopter a különleges kezelőszemélyzet mozdulatainak hűen engedelmeskedve meglepően könnyedén emelkedett a magasba, hogy az idős pilóta elköszönhessen a fentről oly sokat látott tájtól és persze a lentről integető kollégáktól. Horváth Győző Harmadik oldal gg ' ü I |||g|§||g H ggM&ggj Január 17., vasárnap: Karcagon a II. világháborús doni katasztrófa áldozataira emlékeztek. Január 18., hétfő: Hiába az integrációra való késztetés, nem fog ösz- sze két megyebeli oktatási intézmény, a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola , valamint a mezőtúri GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar. • A szolnoki Körösi Csorna Sándor Általános Iskola fennállásának 20. évfordulóját ünnepli, az erre emlékező rendezvénysorozatot e napon nyitották meg. • Hazautaztak Karcagról és Kunhegyesről azok a kárpátaljai gyermekek, akik több napot töltöttek családoknál. A sok-sok ajándék miatt egy busz helyett kettővel kellett hazamenniük. • Kengyelen indulatoktól sem mentes lakossági fórumot tartottak a megépítendő hulladékmegsemmisítő ügyében. Január 19., kedd: Kunszentmártonban a város legkorszerűbb élelmiszerüzletét adta át a Tiszaföldvár és Vidéke ÁFÉSZ. • Tiszafüreden döntöttek arról, hogy - még nincs időpont-Európa-napottartanak a Külügyminisztérium felkérésére. Január 20., szerda: Dr. Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetője Törökszentmiklósra, egykori iskolájába, a Bercsényi gimnáziumba látogatott, ahol a magyar kultúra napja alkalmából emlékérmet vett át. Január 21., csütörtök: Nemzeti imádságunk, a Himnusz születésének évfordulója alkalmából évről évre megrendezett magyar kultúra napja alkalmából a megyeházán kitüntetéseket adtak át. • Horn Gyula exminiszterelnök tartott lakossági fórumot a kisújszállási városházán. Január 22., péntek: Pokorni Zoltán oktatási miniszter Karcagon a Kiskulcsosi Általános Iskolában tornatermet és tantermet avatott. • Több városban is megemlékeztek a magyar kultúra napjáról. Január. 23., szombat: Javában zajlik a báli szezon, sokfelé tartottak mulatságot. Ha bringát lát, már lopni akar Ezt aztán jól eltolta az öcsödi K. Z.! A fiatalember egy bolt elől vitt el egy kerékpárt, jóllehet nem is a kétkerekűre, hanem a rajta hagyott szatyornyi almára fájt a foga. Mint az nem sokkal később kiderült, a helyi körzeti rendőr bringáját lovasította meg. A járgányt el sem vitte hazáig, valahol letámasztotta az utcán, mert valójában csak a szatyornyi jonatánra volt szüksége. Ettől függetlenül a rendőrök igyekeztek végére járni a nem mindennapi esetnek, és minthogy ezúttal nem volt túlságosan nehéz kinyomozniuk a kerékpárlopás ismeretlen tettesét, csakhamar megjelentek K. Z. lakásán. Meg is találták a körzeti megbízott nyoma veszett almáját, sőt ráadásként még egy felettébb gyanús láncfűrész is előkerült. A150 ezer forint értékű márkás szerszámról a kunszentmártoni kapitányság nyomozói a napokban megállapították, azt még karácsony előtt lopták el Kunszentmártonban egy kocsma előtt hagyott bicajról. - h Hallgatni arany Menetelnek a Zsil-völgyi bányászok Bukarest felé. Nézem a televízióban a több ezer elkeseredett embert, akik életszínvonalukból nem akarnak lejjebb adni. Hála Istennek, messze vagyunk a Zsiltől - akárcsak a Dunántúltól. Bár - a hivatalos megfogalmazás szerint - megindult a keleti országrész felzárkózása a nyugatihoz. Tény, az extraprofitot sejtő nagyvállalatok már a Tiszánál is megvetették a lábukat. Egy-egy üzem átadására egymással versengve érkeznek a politikusok, jelezve, tettek valamit a vidékért. Tapsolnak is a pártvezéreknek azok, akik évekig tartó munkanélküliség után állást kapnak az új gyárakban. Örülnek, de csak az első fizetésig. A borítékban legtöbbszörfeleannyi forint lapul, mintamenynyit az ország „jobbik” felében a melós markába számolnak. Megyénk egyik hamarosan induló üzemében például a minimálbérnél alig többet vihet majd haza a családfő a szalag VASARNAP REGGEL mellett eltöltött nyolc óra munka után. A bruttó huszonnyolcezer forintot alaposan be kell osztani, hogy a rezsi mellettjus- son a gyerek iskolájára. Bár az oktatás ingyenes jócskán zsebbe kell nyúlniuk a szülőknek, ha a gyereket taníttatni akarják. Márpedig muszáj taníttatni a „kölyköt”, ha azt szeretnék, hogy az utódnak kicsivel jobban menjen a sora. így hát a munkahelyén hallgat, még akkor is, ha csak a műszak kezdete a biztos, a vége nem. Ha a nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés már nem is jelszó, csak sláger, melyet a rádió hangszórója bömböl a szalag mellett ülők fülébe. Hallgat, mert ha felemeli a szavát, gyorsan az utcára kerülhet, hiszen akad más, aki kevesebbért is vállalná a munkát. Hallgat, mert már nem tud lejjebb adni az életszínvonalából. Nézem a tévét. Menetelnek a román főváros felé a Zsil- völgyi bányászok. De mi szerencsére nem a Zsil-völgyé- ben vagyunk. Teleki József
