Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-20 / 16. szám
1999. január 20., szerda Megyei Tükör 9. oldal Munka után jólesik a kenyér és a szalonna Nádaratók közt a karcagi határban A januári télben szívet melengető napsütésnek mindenki örül. Idősek, fiatalok is komótosabban sétálnak Karcag főterén. Az enyhe idő miatt csak a nádaratók bosszankodnak, hiszen nem tudnak dolgozni. A karcagi városatyák a harmincöt hektárnyi nádast térítésmentesen öt évre Nagy Szilárd települési képviselőnek adták bérbe, aki vállalta, hogy a betakarításban ötven munkanélkülit foglalkoztat. A képviselő húsz évig maga is nádarató volt, ismeri a veszélyeket - az éles nádvágó, a törzs, mely könnyen átszúrja a csizmát, de a nád is okozhat sérülést - így fegyelmezett munkát követel a romáktól.- Hogyan haladnak a munkákkal? - kérdeztük.- Az időjárás eddig nem volt kegyes hozzánk. A hetekig tartó hideg időben a zúzmara nehezítette a munkát, könnyen tört a nád, így nádarató gépet kellett fogadnom. Az emberek csupán négy napot dolgoztak, tizenkétezer kévét takarítottak be. Ha az idő engedi, még kétszer eny- nyit szeretnénk levágni. Most, hogy olvad, megint nem tudunk dolgozni.- Milyen a nád minősége, és mennyit kapnak a nádaratók?- Kevés benne az export minőségű, inkább csak tetőfedésre alkalmas. A kötözőanyagot én vásárolom, így kévénként húsz-huszonöt forintot fizetek. Egy ember naponta száz kévét tud levágni. Remélem, a következő szezonra létre tudok hozni egy nádüzemet, akkor több romát foglalkoztathatnék, így ők is adózó állampolgárok lennének. A Sistaknál eddig levágott kévéket múlt hét csütörtökön szállították, így ott találkoztunk a nádvágókkal. A város keleti határában lévő zsom- békos terület igencsak feladja a leckét annak, aki nem gumicsizmában akarja megközelíteni a nádkévéket rakodókat. A pótkocsis teherautó kerekei is mély barázdát vájtak a felázott talajba. A tó jege csak néhány centis, és sok helyütt már a víz az úr.- Miért vállalta ezt a csöppet sem könnyű' munkát? - tudakolom Lázók Lajostól.- Azért, mert a nyugdíjam csak 13 880 forint, az asszony házastársi pótlékával 21 800 forintból élünk. A szoba- konyhás ház fenntartása eny- nyiből nem könnyű, így minden lehetőséget megragadok, amivel pótolhatok a nyugdíjon. Igaz, hogy már nem dolgozok olyan fürgén, mint a fiatalok, de úgy gondolom, a munka 61 évesen sem szégyen. Én is kötözöm, viszem a kévéket. Az itt keresett kis pénzt élelemre fordítjuk majd, mert az apránként félrerakott pénzünk elmegy a téli tüzelőre. Higgye el, nagyon szeretnék segíteni Hajdúszovátán élő fiamnak is, de sajnos eny- nyiből nem megy. Az asz- szonnyal nyaranta elmegyünk felügyelni a négy gyerekre, hogy a fiamék tudjanak menni dolgozni, ez az összes segítség, amit adhatunk nekik - mondja keserűen. Közben a teherautóra a balmazújvárosi átvevő alkalmazottjai elkezdték felrakni a kévéket. Csörgő István és Székely Jenő keze alatt ég a munka. Sietni kell, hiszen ha a reggeli fagy felenged, a kévékről a nyakukba csurog a víz. A két férfi naponta 3-4 ezer kévét mozgat meg, mint mondták, ilyenkor bizony jólesik a kenyér és a szalonna ... D. E. A levágott nádat Balmazújvárosba szállítják FOTÓ: B. L. A hatalom nem ismer barátságot Tóth István (középen) munka közben Újszászon fotó: m. j. Tóth István, akinek az életkorát hovatovább két, egymás mellé írott ötös fejezi ki, egyaránt megjárta a poklot és a mennyet. A karcagi fiatalember a hatvanas-hetvenes években ellenzékinek, pontosabban a szocializmus megátalkodott ellenségének számított. Annyira, hogy vörös betűs ünnepeken külön ügyeltek rá, mivel cukrász lévén nem kimondottan édesítette a kor akkori politikusainak mindennapjait. Később a karcagi művelődési központ egyik művészeti előadója, jó néhány olyan szociológiai tábor szervezője, akire ezért is odafigyeltek. Elvégezte a tanítóképző főiskolát, majd Szolnokra került szintén művészeti előadónak, miközben egyetemi oklevelet szerzett Debrecenben, a Kossuthon. Lakiteleken a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, a 80. számú tagsági könyv az övé. Nem sokkal később az MDF szolnoki városi, később megyei elnöke. 1994- től országgyűlési képviselő, majd megválasztották az Országgyűlés egyik jegyzőjének. Nap mint nap olyan politikusokkal találkozhatott, mint Boross Péter, Deutch Tamás, Balsai István, Vitányi Iván. 1997-ben egészségi okok miatt lemondott a képviselőségről: hosszú kórházi kezelés, táppénz következett. Az elmúlt nyáron a pártfeladatoktól visszavonult, maradt egyszerű MDF-tagnak. Szeptember óta Újszászon, a Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthonában és Rehabilitációs Intézetében terapeuta. Magyarul mondva olyan szakembersegítő, aki a művészeti tevékenység (festés, rajzolás stb.) közbeiktatásával könnyíti a gyógyulás folyamatát. Nyolc-tíz ember látogatja foglalkozásait, és esetenként félprofi, majdnem profi alkotások kerülnek ki a gondozottak keze alól. Tudja jól magáról, hogy minden ellenzékisége dacára sem politikusnak és ország- gyűlési képviselőnek született, annak ellenére, hogy a sors néhány évre ezt a feladatot jelölte ki számára. Vállalta, ma is vállalja a múltját, hiszen szerepelt fényben, volt árnyékban. Azzal is tisztában van: egy-egy levél, gesztus, mosoly nem biztos, hogy neki, lehet, a beosztásának szólt. Tervezi, egyszer majd megírja a visszaemlékezéseit: elvégre volt, akiben csalódott, másban, másokban nem. Akkor is tapasztalta, hogy a hatalom és az igaz barátság nem fér meg egymás mellett. Ma már csendes derűvel szemléli a folyton- folyvást változó mindennapokat, hiszen a politika változatlanul érdekli olyan emberként, aki megjárta a hadak útját, és mára kiderült, ki maradt mellette. ők barátok, igaz barátok, akik akkor sem tagadták meg, amikor már nem az Ország- gyűlés jegyzője, hanem Újszászon a kastélyotthonban embereket, emberi sorsokat segítő művészeti előadó. D. Szabó Miklós Éttermi kalauzt szerveznek Egyelőre kevés az érdeklődő A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Vendéglátók Ipartestületével együttműködve hasznos kezdeményezést indított útjára: Éttermi kalauz címmel országos kiadványt készít. A programhoz csatlakozott a Magyar Turizmus Rt. is, amely az angol és német nyelven megjelenő ismertető terjesztését végzi majd. A kalauz célja az, hogy a vendég és a magyar turizmus szempontjából megbízható üzleti kör jöhessen létre azon vendéglátósok, vendéglősök köréből, akik folyamatos jó minőséget biztosítanak az országba érkező és az itt élő vendégek számára. A brosúrába való bekerülés módja viszonylag egyszerű volt, hiszen csak egy kérdőívet kellett kitölteni és a regisztrációs díjat befizetni. A kérdőív alapján minősítik az egységet, hogy az egycsillagos vagy esetleg öt. Exkluzív étterem csakúgy jelentkezhetett, mint egy büfé, ha a feltételeket teljesíteni tudta. Mezőtúron és Túrkevén egyaránt három éttermet keresett meg a kamara, de eddig tudomásunk szerint csak egy jelzett vissza, hogy élni kíván a kiadványban való megjelenés lehetőségével. Egy egyébként azért furcsa kissé, mivel mindkét város a turizmust jelölte meg, mint az egyik lehetséges kitörési pontot. Ahhoz, hogy több vendég jelenjen meg, ismertté kell, hogy váljon a település, -gg<g> IMMC Bács-Kiskun megyei, ipari komponenseket gyártó, dinamikusan fejlődő multinacionális cég részére, növekvő feladataik ellátására keresünk: FŐKÖNYVELŐ PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI MUNKATÁRS GYÁRTMÁNY-ÉLŐKÉSZÍTŐ TECHNOLÓGUS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI MÉRNÖK GÉPÉSZ-, VILLAMOSMÉRNÖK RENDSZERGAZDA munkakörökbe felsőfokú szakirányú végzettséggel, jó németnyelv-tudású, ambiciózus munkatársakat, min. 2-3 éves szakmai tapasztalattal. Karrierépítéshez felsőfokú műszaki végzettségű, németül beszélő, pályakezdő fiatalok jelentkezését is várjuk. Megbízónk az új munkatársak szakmai továbbképzését biztosítja, és eredményes munkáját kiemelt jövedelemmel honorálja. Fényképes szakmai önéletrajzát - a pozíció megjelölésével - magyar és német nyelven, az alábbi címen várjuk IMMC Nemzetközi Vezetési és Marketing Tanácsadó Kft. 1054 Bp„ Alkotmány utca 10. Tel.: 269-2041, 269-2042, 331-0367, 331-0378. Fax: 353-2726 E-mail: IMMC@maU.datanet.hu Indulatok a hulladékmegsemmisítő körül (Folytatás az 1. oldalról) Az ügyben illetékes szakhatóságok a beruházó által benyújtott dokumentumok, többek között a részletes környezeti ha- tástanvizsgálat alapján nem emeltek kifogást a mű telepítése ellen. Mint Gronyeczki Tamás, a Környezetgazdálkodási Intézet intézetének igazgatója elmondta, a műben egy amerikai technológiát valósítanak meg, amely óránként 950 kilogramm veszélyes hulladékot tud megsemmisíteni zárt hordós szállítás mellett. Hangsúlyozta, hogy nem égetőről van szó, mivel nem oxigént, hanem nitrogént adnak be a megsemmisítéshez. A plazmaenergia-megsemmisí- tőben ezerötszáz fokon történik a hulladék ártalmatlanítása, a gáz halmazállapotú anyagok pedig tízezer fokon ionjaikra esnek szét. Mint elmondta, az üzem nem bocsát ki vizet, a szennyvizét megtisztítja vagy ártalmatlanítja. A végtermékként keletkezett gázt a rendszer felhasználja, a szilárd anyagot pedig (amely maximum ezer köbméter évente) szeméttelepre vagy útalapba helyezik. A kilenc szükséges szakhatóság (polgárvédelem, talaj-, növény-egészségügyi állomás, vízügyi igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park, honvéd vezérkar főcsoportfőnöksége, Magyar Geológiai Szolgálat intézete, megyei földhivatal, Környezetgazdálkodási Intézet, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete) nem emelt kifogást a beruházás ellen. Az ÁNTSZ véleménye szerint: a mű nagy valószínűséggel úgy működik, hogy a beérkező anyagok, illetve a végtermékek nem fognak közegészségügyi problémát okozni. Az ÁNTSZ az üzembe helyezéshez a mágneses tér mérését írta elő, a növény-egészségügyi állomás pedig egy ellenőrző rendszer kiépítését, amely kontroll alatt tartja az üzemelő rendszert. Á beruházást ellenzők szakértői azonban aggodalmuknak adtak hangot. István József (FKGP) területi listás ország- gyűlési képviselő szakértője, Garai Imre mérnök hiányosnak ítélte a benyújtott tervdokumentációkat. Hivatkozott arra, hogy német szakhatósággal is értekezett az ügyről, és a beruházás uniós megítélése bizonytalannak tűnik az európai uniós csatlakozás után. Tóth Albert főiskolai tanár a környékbeli, harminc aranykoronát meghaladó értékű termőföldet félti a beruházástól. Szerinte vannak értéktelenebb földek akár a megyében is, oda kellene vinni a hulladékmegsemmisítőt. Dr. Zsombok György (Budapesti Műszaki Egyetem) követendő példaként említett egy német törvényt, amely szerint minden cégnek a saját szemetét meg kell semmisítenie. Annak a véleményének adott hangot, miszerint az az útvonal, amelyen a veszélyes hulladékot szállítják a helyszínre, mérgezett lesz. A közmeghallgatáson felszólaltak törökszentmiklósi, szolnoki lakosok és a kétpói polgármester is az ellenzők táborában. A beruházás elleni mozgalmat összefogó Kengyeli Gyalogos Egyesület képviseletében is többen elmondták véleményüket: Kiss Tamás közgazdász, Vámosi László, Molnár Jánosné. Az utóbbi hangsúlyozta, hogy a veszélyeshulla- dék-megsemmisítő mű építése ügyében a közmegegyezés elképzelhetetlen. Az ellenzők köréből eddig több mint négyezer tiltakozó aláírás gyűlt össze a térség településeiről. A hozzászólásokból az derült ki, hogy az itt élők féltik egészségüket, utódaik környezetét. Sokuk számára riasztó az is, hogy a környéken termeltetők (kukorica, napraforgó) kilátásba helyezték, hogy ha az itt termelt növények vizsgálatakor azok nem kívánt anyagot tartalmaznak, kivonulnak a térségből. A hozzászólók száznál több kérdést fogalmaztak meg, amelyre a jelen lévő illetékesek igyekeztek választ adni. Mint a közmeghallgatást levezető Szendrei Csaba, a Kö- zép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese elmondta, a közmeghallgatás után a jegyzőkönyvben felvetődött kérdésekre válaszolnak, és megvárják a válaszokra jövő észrevételeket. Mint dr. Háfra István, a felügyelőség igazgatója a közmeghallgatáson is hangsúlyozta, a felügyelőség még nem döntötte el, hogy megadja-e az engedélyt a veszélyeshulladékmegsemmisítő mű építésére Kengyelen. Ez körülbelül egy hónap alatt dől el. A felügyelőség döntését a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnél lehet megtámadni. Paulina Éva
