Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-18 / 14. szám

Elkerülhető az influenza? Majdnem minden betegségcsoportban megtalálhatók azok a tényezők, amelyekkel az ember saját maga segíti elő vagy ép­pen akadályozza meg egy kór kialakulását. Az őszi-téli hónapokban különö­sen aktuális, influenzaszerű meg­betegedésekkel sincs ez másként. Figyelemre méltó: vajon kik és miért esnek oly könnyen áldoza­tául ezeknek, mert az okok egy­ben a megelőzés kérdéseire is se­gítenek választ adni. Sokkhatások a szervezetnek A káros szenvedélyek rabjainak alapvetően is számolnia kell az­zal, hogy szenvedélyük hajlamo­sító tényező az ilyen jellegű megbetegedésekkel szemben. A dohányzók esetében például gyakran tapasztalható a krónikus légcsőhurut, amely a szervezet el­lenálló képességének gyengíté­sével teret nyithat a vírusok és baktériumok számára. Ugyanígy a rendszeres alkoholfogyasztók is megkönnyítik a betegségek dol­gát, hiszen szervezetüket - amelynek a mindennapok során egyébként is számtalan hatással kell felvennie a harcot - időről időre újabb „sokkhatásokkal” terhelik. Az életmód szintén lényeges, ha nem a legmeghatározóbb té­nyezője immunrendszerünk álla­potának. Az egyoldalú táplálko­zás, a mozgáshiány, a feszült lel­kiállapot egyenként is, de külö­nösen halmozottan jelenthet ko­moly rizikófaktort - többek kö­zött - az influenza jellegű megbe­tegedések esetében. Eddig mind olyan tényezőkről volt szó, amelyeket nagymérték­ben az egyén határoz meg. Eze­ken kívül természetesen figye­lembe kell vennünk a teret is, ahol mozgunk, hiszen az sem mindegy, hogy mennyi kóroko­zót tartalmaz a mikrokörnyezeti amelyben tartózkodunk. Mire is kell figyelnünk, ha meg akaijuk előzni az influenzát? Fontos az öltözködés, a táplálkozás, a mozgás Az őszi-téli időszak elsődleges velejárója az öltözködés. Talán elcsépeltnek tűnik, de a helyes ruházkodással szinte teljesen ki­küszöbölhetjük a meghűlés, meg­fázás veszélyét - ezzel pedig egy rizikófaktort, amely az immun- rendszer gyengülését okozhatja. A hideg évszakok során nö­vekszik a vitaminokban és ásvá­nyi anyagokban dús táplálkozás jelentősége is, mivel ilyenkor ke­vesebb lehetőségünk van friss növényi táplálékot fogyasztani. Mindezeken tül a káros szen­vedélyek - így a dohányzás és az alkohol - kiiktatása és a rendsze­res mozgás beépítése életvite­lünkbe szintén a kórokozók „esé­lyét” gyengítik. Végül, de nem utolsósorban mikrokömyezetünk hőmérsékletének, páratartalmá­nak optimalizálása is hozzájárul egy-egy „szelettel” egészségünk megőrzéséhez. Bugány János Eddig 45 éves kortól ajánlották Diabéteszteszt 25 év felett Lehetővé teszi az időben történő kezelést A diabétesztesztet már 25 éves kortól el kellene vé­gezni - javasolják az ameri­kai tudósok. Eddig az Egyesült Államok­ban csak 45 éves kortól aján­lották a cukorbetegséget ki­mutató teszt elvégzését. A tesztnek azért van jelen­tősége, mert a cukorbetegség - amely egyébként igen elter- jedtnek számít - korai felis­merése lehetővé tenné, hogy a pácienst sokkal célzottabban kezelhessék, s ezzel a beteg­ség következményeit - így a megvakulást, a veseelégtelen­séget és az amputációkat - több esetben el lehetne ke­rülni, mint jelenleg - vélik a szakértők. Az új ajánlást számos or­vos, így az amerikai Diabé­tesz Egyesület vezetője, dr. Gerald Bernstein is támo­gatja. Bár egyesülete eddig csak 45 éves kor felett javasolta a vizsgálatok elvégzését, az új szabályozást teljesen helyén­valónak tartja: „Sajnos rá kel­lett jönnünk, hogy ez a beteg­ség egyre több gyermeket is érint” - nyilaücozta dr. Berns­tein. Szakértők becslése sze­rint egyébként Amerikában mintegy 16 millió diabéteszes beteg él, akiknek körülbelül egyharmada nem is tudja, hogy ebben a betegségben szenved. Évente mintegy 180 ezerre tehető a betegség áldo­zatainak száma. (FEB) Dicséret az intim sarokért Meghitt kis sarok a patikában, ahol nyugodtan beszélhet a gyógyszerész és az érdeklődő A törvény értelmében a gyógyszerészeknek most már tanácsadással is kell szolgál­niuk a pácienseknek. Felvilágosítást adnak gyógy­szerekről, betegségekkel kap­csolatban, javasolnak orvossá­got, vagy azt, hogy mégis in­kább az orvost keresse fel a be­teg. E beszélgetések - hivatalos néven gyógyszerészi tanács­adások - színtere a patikákban kialakított kis intim sarok. Megyénkben elsőként - még a törvény megjelenése előtt - a szolnoki Széchenyi gyógyszer- tárban alakították ki a tanács­adás feltételeit. Szakmai mun­kájukat a gyógyszerészek or­szágos kongresszusa dicsérő oklevéllel ismerte el. Mint Szögi Erzsébet, a gyógyszertár vezetője el­mondta, ma egyre inkább elő­térbe kerül a megelőzés és az öngyógyítás kérdése. Hazánkban a halálozások alakulásában szerepet játszó nem fertőző, krónikus betegsé­gek a következőképpen alakul­nak: 40 százalékuk életmóddal összefüggő, mintegy 20 száza­lékuk környezeti ártalomból származik, 20-25 százalékra te­hető a genetikai adottságból eredő, és 15-20 százalékra az egészségügyi ellátás hiányos­ságaiból adódó kockázati té­nyező. Az, hogy megőrizzük egész­ségünket, felelősségvállalást is követel a betegtől. El kell dön­tenie, hogy mely betegségeit kezeli saját maga, és mivel for­dul orvoshoz. Az intim sarokban ezt a megelőzést, öngyógyítást segíti a gyógyszerész. Itt a páciens zavartalanul kérdezhet a beteg­séggel, az ajánlott vagy kért gyógyszerrel kapcsolatban. Tu­lajdonképpen hasonló tanács­kérés korábban is előfordult már, csak akkor a beteg háta mögött egy egész sor állt, amíg ő kérdezősködött. Most viszont ennek a beszélgetésnek a kö­rülményeit kialakították, és a gyógyszerész négyszemközt beszél a beteggel, beszélgeté­süket nem hallja más. Szögi Erzsébet úgy tapasz­talja, hogy nőtt az öngyógyítás igénye, mivel egyre több a re­cept nélkül kapható készítmény is. A panaszaira, tüneteire eny­hülést kereső ilyenkor először a gyógyszerésszel találkozik, aki irányítja őt, hogy maradjon az öngyógyítás mellett vagy mégis forduljon az orvoshoz. Szögi Erzsébet szerint ez nem rejt olyan veszélyt magá­ban, hogy a gyógyszerész szak- tanácsadással próbálja a for­galmát növelni, ugyanis a kor­rekt módon felvilágosított be­teg visszajár, ami a gyógysze­rész szemében a legnagyobb ér­ték. ősellenségünk, a rák Az Egyesült Államokban folytatott tu­dományos vizsgálatok azt mutatták, hogy az E-vitamin hatásos megelőző szer a prosztatarák ellen. Közel 30 ezer 50-69 éves, do­hányzó finn férfi egészségi ál­lapotát kísérték figyelemmel több mint hat éven keresztül. A férfiak fele naponta 50 milligramm E-vitamint kapott (ez a normálisan felvett meny- nyiség két és félszerese), a má­sik fele pedig placebót. Az első csoportban hat év múlva az or­vosok 32 százalékkal kevesebb prosztatarákos esetet találtak, s a rák okozta halálesetek száma 41 százalékkal csökkent. Demetrius Albanes, a vizs­gálatban részt vevő orvosok egyike szerint az E-vitamin a bélrák és a tüdőrák kockázatát is csökkenti. A megelőzésben kifejtett hatás viszont a prosz­tataráknál a legszembeötlőbb. E-vitamin nagy mennyiség­ben többek között a naprafor­góolajban, a bogáncsolajban, a búzacsírában, a dióban és a mandulában található. Szintén amerikai tudósoktól származik az a megállapítás, hogy egy rákteszt segítségével már kis daganatokat is diag­nosztizálni lehet. A teszt a tumorok tulajdonságát hasz­nálja ki, jelzi az úgynevezett epithelsejteket, melyek a da­ganatképződés korai stádiu­mában a vérkeringésbe kerül­nek. Apró vasrészecskéket összekapcsol­nak egy en­zimmel, amely viszont a vérben epithelsej- tekkel vegyül. Mágnes segít­ségével a vassal borított bur­jánzó sejteket „felszívják” és megszámolják. Míg a mellrák gyakran csak százmilliós sejt­tömegnél tapintható, az új módszer a rosszindulatú da­ganatot már egymillió sejtnél is bizonyítja. Laboratóriumban az új teszt jól vizsgázott. Míg egészséges embereknél csupán 1,5 epit- helsejt található vérmintán­ként, a nem szétszórt mellrák­nál általában 15,9 sejt, ha már áttételek vannak a környező szövetekben, akkor az átlag 47,4 sejt, előrehaladott stá­dium esetén pedig 122 sejt számolható össze. (FEB) Reggelizzünk egészségesen! Dr. Kardos Józsefre és Csiillög Gábor egészséges reggelihez összeállított receptjeiből már az elmúlt hónapban közöltünk né­hányat. Az érdeklődésre való tekintettel íme még négy: Lencsekrém Negyed kiló lencsét áztassunk be, mossunk át. Másnap tegyük fel főni annyi vízben, hogy jól ellepje, és még fölötte legyen két ujjnyira is. Vegetát vagy egy erőleveskockát tegyünk hozzá, valamint két nagy vöröshagymát felkockázva és egy egész fej fokhagymát. Lassú tűzön há­romnegyed órát főzzük. (Nem árt kavargatni.) Kihűlés után összeturmixoljuk, hozzáadunk negyed tubus mustárt és három kanál sűrű tejfölt, majd újra ösz- szeturmixoljuk. Hűtőszekrény­ben fél napig pihentetjük, ezalatt jól összesűrűsödik. A krémet bamakenyérszeletekre kenjük, ráreszelünk füstölt sajtot, és a közepére pöttyentünk egy kis Pi­rosaranyat vagy kechupot. Sütőtökkrém Bármilyen sütőtökből készít­hető, de a legfinomabb a kicsi sárga kanadai sütőtökből. A megmosott tököt meghámoz­zuk, kockákra vágjuk, kevés vízzel megpároljuk. Összetur­mixoljuk, hozzáadunk fél tubus mustárt, kis édesítőszert, két kávéskanál citromlevet és há­rom evőkanál tejfölt. Kikever1 jük, hűtőben pár órát pihentet­jük. Korpás vagy egyéb kifliko­rongokra halmozzuk. Vadaskrém A hús- vagy zöldséglevesben főtt zöldségeket összeturmixol­juk, pikáns fűszerekkel ízesít­jük, hozzáadunk mustárt, két mokkáskanál citromlevet, majd sovány tejfölt. Főtt húsok mellé kitűnő. Lehet még zsemlegom­bócot is adni mellé. Margarinkrém A sovány margarint kis tengeri sóval habosra keverjük. Hozzá­adunk 3 kávéskanálnyi kicsit megpörkölt, ledarált szezám- magot vagy sótlan napraforgó- magot, hozzáreszelünk két szál sárgarépát, jól kikeverjük. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Fotó: Mészáros János A rostban gazdag étkezés segít megelőzni a bélrendszeri daganatokat A gyomor-, bélrendszeri da­ganatok azon betegségek közé tartoznak, amelyek igen sok embert sújtanak. Nem mindegy tehát, hogy kezelé­sük milyen esélyt ad a páci­ensnek a további életre. A szolnoki MÁV-kórház tu­dományos programjában dr. Ritter László, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem professzora tartott előadást a ritka végbél körüli daganatok kezeléséről. A professzor és munkatársai azonban elsősor­ban a szokványos vastag- és végbéldaganatok gyógyításá­val foglalkozik.- Proctológiai ambulancián­kon évente 14 ezer beteg for­dul meg, sok daganatos beteget vizsgálunk, illetve szűrünk ki. Ezek egyébként nagyon gya­kori betegségek Magyarorszá­gon - számolt be munkájukról lapunknak a professzor.- Milyen gyakoriak?- Férfiaknál a tüdőrák után a colorectális daganatok a máso­dik helyen állnak, nőknél pedig az emlőrákkal azonosan az első helyen. A betegségek száma nőtt az elmúlt évtize­dekben. Veszélyes a sok vörös hús- Sokan azt mondják, hogy el­sősorban a táplálkozás áll en­nek a hátterében.- Biztos, hogy a táplálkozási szokások is hozzájárulnak a kialakulásukhoz, elsősorban a rostszegény étkezés. Amíg a rostok többféle okból jótéko­nyan hatnak az emésztésre és segítik a daganatos betegségek megelőzését, a zsírban és bizo­nyos mértékben a fehérjékben gazdag táplálkozás, valamint a sok vörös hús és a füstölt ter­mékek fogyasztása feltehetően hozzájárul a daganatok gyako­ribb előfordulásához. De ez csak egy tényező a betegség kialakulásában, és van még sok, amit nem ismerünk.- Az utóbbi években mennyit javulta gyógyítás esélye?- Több tényező befolyá­solja a beteg életkilátásait. Az első - véleményem szerint - a daganat agresszivitása. A má­sodik az, hogy milyen stádi­umban operálunk. A harmadik tényezőt a műtét, illetve annak technikája jelenti, a negyedi­ket pedig a kiegészítő kezelé­sek - besugárzások, citoszta­tikus kezelések. A sebészi technika változásában sok le­hetőség rejlik. Ami nagyon fontos például, hogy ma már sokkal gyakrabban tudunk biztonsággal záróizom-meg­tartó műtéteket végezni, rit­kábban kerül sor arra, hogy a betegnél véglegesen a hasfa­lon keresztül vezetjük ki a sa­lakanyagokat.- A betegek számára ezek­nek a műtéteknek ez a legkriti­kusabb pontja. Milyen esetben elkerülhetetlen a végbél kivar­rása a hasfalra?- Amikor a daganat a vég­bélnyíláshoz nagyon közel van, vagy kiterjedt esetekben, amikor a záróizmot nem tudjuk megtartani.- Mennyivel csökkent ezek­nek a műtéteknek a száma?- Korábban a végbélrákos esetek kétharmada kivarrással végződött, ma az egyharmadá- ban kerül sor erre.- Ebben a szakmában is megjelentek az ambuláns be­avatkozások. Önnek mi a véle­ménye ezekről? Kiváltottak sok műtétet- Mi kezdtük el ezeket a be­avatkozásokat 1979-ben: az aranyérbetegség gumigyűrűs leszorítással történő kezelésé­vel. Az eljárás azóta nagyon népszerű lett. Úgy tűnik, hogy az aranyérbetegség kéthar­mada ezzel vagy más ambu­láns eljárással kezelhető, és mindössze egyharmadában van szükség műtéti beavatkozásra. Az aranyérbetegség tüneteinek egy része azonos a vastag­vagy végbélrák betegség tüne­teivel. Ezért ilyenkor kötelező szűrővizsgálatot is végezni a betegnél.- Ha valakinek nincs arany­ere, de részt vesz az onkológiai vastagbélszűrésen, mennyire lehet nyugodt?- Egy szűrésnek több vizs­gálatból (általában háromból) kell állnia, és évente egyszer vagy kétszer részt kell venni a szűrésen. Ez a vizsgálat al­kalmas arra, hogy kimutassa a rejtett vérzést, azt az állapo­tot, amikor a betegségnek még nincs szemmel látható jele a páciens számára. Az is fontos, hogy ha valakit kiszűrnek, an­nak tovább kell mennie, ugyanis ilyenkor az egész gyomor-, illetve bélrendszert ki kell vizsgálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom