Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-13 / 10. szám
A KUNSÁGBAN JÁRTUNK Kenderes, Bánhalma Többször húztak a nadrágszíjon A gazdálkodó szervezeteknél az év eleje mindig a számvetés időszaka. Erre kértük Kovács Imrét, a Kenderesi Mezőgazda- sági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet elnökét is, akitől megtudtuk, hogy a talpon maradás érdekében tavaly többször kellett húzni a nadrágszíjon. A takarékossági intézkedésekkel az első negyedév végére rendezni tudják tavalyi tartozásaikat, így optimistábban nézhetnek az idei év elé, bár a gazdasági szabályzók tekintetében számukra is sok még a ködös elem. Az ezredfordulóra tervez Török János nyolc éve alapította a Politel Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Kft.-t, amely távközlési, tervezési és kivitelezési munkákkal foglalkozik, és az alvállalkozókkal együtt 70- 80 dolgozónak biztosít megélhetést. A cég több kábeltelevíziós hálózatot is üzemeltet. Többszöri próbálkozásuk volt erre Kenderesen is, ám legutóbb csupán negyvenen igényelték ezt. Az ügyvezető új stratégiát határozott el: saját költségére, a szennyvízhálózat csöveinek lefektetésekor tízmillió forintért egy informatikai hálózatot is telepít a földbe, hogy bármikor indíthassa a helyi kábeltelevíziós szolgáltatást. A Politel - amely az elmúlt évek alatt megtöbbszörözte gépparkját és a dolgozói létszámot - foglalkozik speciális, hőszigetelt konténerek gyártásával is. Tervezőirodájuk főként Ma- táv-megrendeléseket teljesít. A cég bevételeinek 80 százalékát az építési üzletág hozta 1998- ban. Miután sikerült a megfelelő referenciamunkákat elvégezniük, idén ezt az üzletágat szeretné erősíteni a cégvezető. Hevesen most fejezték be a sertéstelep 10 milliós felújítását, Kenderesen pedig az önkormányzat megbízása alapján a több millióba kerülő ravatalozó építésén dolgoznak. Építkezéseikhez saját asztalosmúhelyükben készíA cégvezető munkája mellett a politizálásra és társadalmi feladatokra is szakít időt. Hevesen 17 szavazattal maradt le a polgármesterségről, most pedig a A tervezőasztalnál kezdődik minden beruházás tik el a nyílászárókat, így több kenderesit tudnak foglalkoztatni. S hogy Hevesen vagy Kenderesen érzi-e jobban magát Török János? Erre nehézen tud válaszolni, hiszen Hevesen van az otthona, ott él öt gyermeke, de Kenderesen is itthon érzi magát, melyet igazol a tízmilliós, önerős informatikai beruházása. jobboldal összefogásán fáradozik. Számára munkája a hobbija is egyben. A több lábon állás érdekében tízmilliós beruházással élelmiszer-nagykereskedelmi céget alapított tavaly Hevesen, és három megyében teríti hűtőkocsijaival a fagyasztott élelmiszereket. 2000-ben már megyénkbe is szeretne szállítani Török János. Gazdákat és gazdasszonyokat is képeznek A Horthy-kastélyban működő Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium tangazdaságában a jövő század technikájával is igyekszenek megismertetni a diákokat. A szövetkezet 2800 hektár szántón és 300 hektár legelőn gazdálkodik. Nyáron 140, télen 110 dolgozót foglalkoztat. Az állat- tenyésztési ágazatban 400 hols- tein-ffíz tehenet és szaporulatát gondozzák. Az évi kétmillió liter tej 98 százaléka extra minőségű. Két éve a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületétől és az Összefogás a Minőségi Tejtermelésért Szervezettől a gazdaság kiérdemelte a Kiváló tejtermelő címet. A korábbi l3Ö0 üzletrész-tulajdonosi létszámot tavaly 800 alattira csökkentették. Dolgozóik 1998-ban 12 százalékos béremelést kaptak, és év végén nyugdíjasaikat is megvendégelték. Tavaly is lehetőséget adtak tagjaiknak az egyéni földhasználatra, akik a 270 hektáron tízféle növényt termeltek, melyek értékesítésében szintén segített nekik a szövetkezet. S milyen évet zártak tavaly? Mint Kovács Imre elmondta, ők is a térség szövetkezeteihez hasonló gondokkal küzdöttek. 1998 minden időszaka hozta a maga nehézségeit, annak ellenére, hogy az évet megfelelő előkészítéssel kezdték, a tavaszi munkákat is jó ütemben tudták elvégezni. A májusi csapadék miatt a 175 hektár őszi búza 90 százaléka kipusztult, majd a gabonabetakarításkor kialakult piaci és felvásárlási anomáliák nehezítették a szövetkezet mindennapjait. A búza önmagában mintegy 50 milliós veszteséget okozott, így át kellett rendezni a pénzügyi kötelezettségeket. Az őszi, 200 milliméter feletti csapadék újabb belvizese- dést okozott, 50 hektárnyi kukorica még ma is lábon áll a határban. A cukorrépa-betakarítás sem ment zökkenőmentesen, a kialakult helyzet teljesen lekötötte gépkapacitásukat. Bár nagyon jó cukorrépa-termésátlagot értek el, nem tudtak minden talajt felszántani, így a tervezetthez képest 150 hektárral kevesebb őszi kalászos került földjeikbe. Tavaly pénzügyi kötelezettségeiknek csak soron kívüli hízómarha-értékesítéssel és átütemezéssel tudtak eleget tenni. Az első negyedévben rendezni tudják pénzügyi helyzetüket. Kovács Imre mindezek ellenére megvalósíthatónak tartja idei termelési elképzeléseiket, bár mint megfogalmazta, az agrá- rium körüli „ködben” messzire nem lehet látni, a szabályozók változásait még csak sejti. Annyit azonban már lát, hogy lesznek olyan elemei, amelyek a kenderesi szövetkezet számára újabb kihívásokat jelentenek. Az elnök számításai szerint tavalyhoz képest most 15-17 millióval kevesebb támogatásra számíthatnak, így a téli létszámleépítés mellett változtatniuk kell a termelésszerkezeten is, a kukoricánál például a vetőmagtermesztés irányába mozdulnak el 1999-ben. Az iskola vezetői tudják, hogy ma már a számítástechnika oktatása a szakiskolában is elengedhetetlen, így a Subnet programon elnyert pályázat segítségével tavaly korszerű számítógépeket vásároltak. Év végén pedig az önkormányzat 3 millió forintos önrészével eredményesen pályáztak az Országos Szakképzési Tanácshoz egy 24 milüós, új kombájnra. Mint Kulcsár Tamásné igazgatótól megtudtuk, az iskola 100 hektáron gazdálkodik, elsősorban gabonaféléket termesztenek. A modem, Deutz-Fahr 4665 HTS kombájnnal gépész- és gazdásztanulóik már elkezdték az ismerkedést, hogy nyáron az aratás ne okozzon nekik gondot. Az intézmény szűkös költségvetését pályázatokon elnyert pénzből igyekszik megtoldani. így készíthettek két éve a 6,5 hektáros gyümölcsösben tárolót, és befejezés előtt áll az ehhez kapcsolódó szociális épület. Az országosan is elismert iskola szeptembertől a nyolc osztályt végzettek részére mezőgazdaságigépész -, gazda-, kertész- és mezőgazdasági gazdaasz- szonyképzést indít. Miután a térségben fellendülőben van a falusi és ökoturizmus, ezen szakemberek képzését is felvállalták. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után tanulóik a szakmunkások szakközépiskolájának intenzív nappali tagozatán tehetnek érettségi vizsgát. A világbanki program szerinti szak- közép-iskolai képzésnél pedig a gyengébb tanulmányi eredményt elérőknek a 10. osztály után biztosítják az átlépést a szakiskolába. Az érettségizettek technikusi képzésre is maradhatnak, az idegen nyelvet tanulóknak pedig lehetőségük van dániai, svédországi továbbtanulásra is. #• Örömmel segít másokon A nagyközség lakói tavaly 104,4 liter vérrel segítettek embertársaikon. Év végén az önkormányzat pénzjutalomban részesítette a véradókat. Szabó Ferenc, a Közép-Tisza- vidéki Mezőgazdasági Rt. bánhalmi sertéstelepének állatgondozója 40-szeres véradásért vehetett át eüsmerést. Első alkalommal 18 évesen adott vért budapesti munkahelyén, s azóta is az első hívó szóra nyújtja a karját. Gyermekei is követik példáját. Szegeden tanuló nagyobbik lányával már voltak együtt Kenderesen véradáson, 17 éves fodrásztanuló lánya pedig már ahg várja, hogy betöltse a 18-at, és ő is vérSzabó Ferenc adó lehessen. A családfő azért megy el a véradásra, mert tudja, hogy neki is bármikor szüksége lehet vérre, s nincs annál rosz- szabb, mint amikor a műtétre váróval közük: nincs vér, ezért elmarad az operáció. Közművesítés Év végén újabb poros utak kaptak aszfaltot a nagyközségben, így ma már a külterületi utcák többségében is szilárd burkolaton közlekedhetnek a helybeliek. Karácsonyra készült el például a Dobó utcában az 500 méter hosszú szilárd út, melynek 8 millió forintos költségéhez a megyei területfejlesztési tanácstól nyert jelentős támogatást az ön- kormányzat és a Lungo Drom kenderesi szervezete. Emellett az önkormányzat tavaly is folyamatosan végeztette az útkátyúzást és a járdafelújítást, lakossági összefogással pedig bővült a kenderesi utcai gázvezetékhálózat. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István A diákok tanórán ismerkednek az új kombájnnal Bánhalma jövőjéért is dolgozik Az ősszel megalakult képviselő-testületben most már Bánhalma érdekeit is képviseli dr. Almássy Antalné védőnő és Bán fi Frigyes agrármérnök. Ottjártunkkor épp tanácsadás volt a rendelőben, így dr. Almássy Antalnéval két csecsemő vizsgálata közben beszélgettünk. Megtudtuk, hogy félje Bánhalmán orvos, védőnőként ő segít neki, így jól ismeri a településrész gondjait. Legjobban azt szeretné, ha rövid időn belül megoldódna az orvosi rendelő kérdése, mert most annak, aki Kendereshez lakik közelebb, akár 3 kilométert is gyalogolnia kell, ha beteg. A másik ilyen megoldásra Dr. Almássy Antalné váró feladat a kerékpárút. A 34-es főút közelsége miatt a szülők alsós gyermekeiket nem szívesen engedik el egyedül az iskolába. Miután nem kevés pénzről van szó, így a képviselő asszony bízik abban, hogy az önkormányzatnak sikerül azt pályázati úton előteremtenie. Miután dr. Almássy Antalné gyermekei már kirepültek, minden szabad idejét a nagyközség lakóira fordítja. Megszervezte a babamama klubot, így hétfőnként a könyvtárban találkozhatnak az anyukák. Bánhalmán a nagy- családosok egyesülete fűződik az ő nevéhez, de gondol a nyugdíjasokra is, nekik klubot szervez. Védőnőként pedig ha kell, segít a mamának gyest intézni, kérvényt írni. Bár nem látszik rajta, már nyugdíjas, s ma is fáradhatatlanul dolgozik a kenderesiekért és bánhalmaiakért. Ezt nem lehet elég korán kezdeni A 320 négyzetméter alapterületű nagyközségi könyvtárban több mint 25 ezer kötet közül válogathatnak az olvasók. Délutánonként az olvasóban és az emeleti klubteremben sok diák készül az óráira - tudtuk meg Peszeki Imréné igazgatótól. A könyvtárosok jó kapcsolatot alakítottak ki az óvodával, általános és szakiskolával, rendszeresek a könyvtári órák, de a kötelező olvasmányok biztosításában is számíthatnak rájuk a diákok. Az idősebbek közül sokan járnak be a könyvtárba újságot és szaklapot olvasni. Egyfajtá kulturáüs szerepet is felvállalt az intézmény, minden évben szerveznek író-olvasó találkozót, könyves ünnepet, helyt adnak civil szervezetek foglalkozásainak, kiállításokat, vetélkedőket is szerveznek. Az évi 160 ezer forintos könyvkeretükből általában csak a kötelező olvasmányokra futja, pedig lenne igény videokazettákra, CD-kre is. Idén megpályázzák a Könyvtár- pártoló önkormányzat címet. Az óvodások ismerkednek a könyvtárral Exportra készítik elő az iregi csíkos napraforgót
