Új Néplap Vasárnap Reggel, 1998. szeptember-december (1. évfolyam, 1-15. szám)

1998-10-18 / 5. szám

Negyedik oldal 1998. október 18. Kisújszállásról Sanghajba Tudomásunk szerint Kisújszállásról még senki nem utazott Frankfurt érintésével egyenesen Sanghajba. Most megdőlt az állítás, hiszen a 16 éves Balogh Bettina, aki a Móricz Zsig- mond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 11. osztályosa, október 10-én odarepült korosztálya közép-iskolás, nem hivatalos világbajnokságára. Nem másért, mert Bettit re­mek rugókkal áldotta meg a sors, és a magasugrásban 180 centiig jutott. Korosztá­lya eddigi minden megyei és országos viadalát megnyerte, szakajtónyi érmet besöpörve a sulinak, amelyek a családi vit­rinben csillognak. Heti öt edzéssel tartja formában magát, ebből kettőt Ecseki Tibornál Szolnokon, a MÁV pályán, hár­mat otthon, K. Szabó János tanár úr dirigálásával. Erre a nem mindennapi világ­viadalra az országból összesen ti­zennégyen utaztak: szűkebb ha­zánkat egyedül ő képviseli az ok­tóber 11-20. közötti kínai sereg­szemlén. Repülőútja előtt izgult, hiszen életében először ült vasmadár hátán. Pedig velük jószerével egy ugrás ez a hatalmas, távoli or­szág. Ebben a hatalmas ugrásban bízik a 16 éves kisúji gimista is. Hogy ez aztán mihez lesz elég, nem tudja, de jó lenne valami el­fogadható helyezéssel visszatérni a vén Európába. D. Sz. M. Sherlock Holmes nyomdokaiban Ki ne hallott volna Sherlock Holmes, az egykori híres magánde­tektív legendás történeteiről, azok­ról a rejtélyesebbnél rejtélyesebb esetekről, amelyeket csakis ő volt képes bravúros nyomozásával, utá­nozhatatlan ráérző képességével felgöngyölíteni? Sherlock Holmes bármennyire is zseniális volt, figu­rája mégis csak egy író fantáziájá­nak „terméke”. Nagyon is valóságo­sak, ám egyelőre kevésbé ismertek azok a mai privát detektívek, akik ha nem is a nagymester módszerei­vel, de kenyérkereső foglalkozás­ként űzik e mesterséget. Magyarországon néhány éves átmeneti szabályozás után ez évtől kezdve tör­vény rendelkezik a magánnyomozásról. A jogszabály a tevékenységet legalizálja, annak végzését azonban szigorú korlá­tok közé szorítja. A magándetektív a szakértelmén kívül jóformán semmi plusszal nem rendelkezik, pusztán azok a jogok illetik meg, mint bármelyik má­sik állampolgárt. A magánnyomozó mes­terséget űzők többnyire rendőrség köte­lékéből kerültek ki, van, akit az új lehe­tőségek vonzottak, mások nyugdíjazásu­kat követően léptek erre a pályára. Akár­hogyan is van, munkájukat nem jellem­zi regényekbe illő romantika, sőt rend­szerint mesés honoráriumok sem ütik a markukat. Kálmán Jenő mieíőtt nyugdíjba vonult és magánnyomozó lett, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főnökeként hasznosította szak­tudását. Ma egyike azon kevés szakem­bernek, akik az információgyűjtés pia­cán próbálnak „kereskedni”.- Kizárólag ebből a tevékenységből egyelőre nem lehet megélni ebben a me­gyében, bár egyre inkább körvonalazód­nak azok a területek, amelyek munkát adhatnak számunkra - árulta el a megle­hetősen ritka szakma képviselője. A tisztességesen dolgozóknak persze ezen a téren is meg kell küzdeniük a „fe­kete” konkurenciával, azokkal, akik en­gedély nélkül, a tevékenységet legálisan végzők gázsija alá ígérve, nyilván a számlát mellőzve vállalnak el megbízá­sokat. Egyáltalán nem biztos persze, hogy a megrendelők ezzel a megoldással járnak a legjobban.- Valóban vannak ilyenek, de számu­kat lehetetlen megbecsülni. Tény: jelen­leg 17 magánnyomozót tart nyilván a rendőrség a megyében, ráadásul közü­lük sem mindenki gyakorolja a szakmát. Javíthat a helyzeten, ha megalakul a szakmai kamaránk, amely érdekvédel­mi, szakmai felügyeleti funkciókat is el­lát majd - bizakodik a detektív. A köztudatba egyelőre ugyan nem épült be, hogy ma már létezik ez a faj­ta szolgáltatás, és a fizetőképes keres­let sem az igazi, a gyakorló magánde­tektív tapasztalatai szerint mégis van érdeklődés munkája iránt. Volt már igény a detektívfilmek „klasszikus” megbízására, a házastársi megfigyelé­sekre, ám egyáltalán nem ez a jellemző a praxisra. Ha mégis, akkor a várható megbízási díj hallatán hőköl vissza pá­ciens. (Egy magánnyomozó óradíja ál­talában egy átlagos kisiparos szakmun­kás óradíja körül mozog. A honorárium mértéke egyébként mindig megegyezés kérdése.) Sokkal inkább előtérbe kerül­nek azok a feladatok, amelyek „közüle­ti” megrendelésekre jelentkeznek. Köl­csönszerződések megkötése előtt jól jöhet az ügyfél vagyoni helyzetének korrekt feltérképezése, de hasonló a helyzet a tartozások, kintlévőségek „behajtása” esetén is. Adott esetben az adós felkutatása is tárgya lehet egy megbízásnak. Kálmán Jenő szerint nagy lehetőség rejlik a társadalombiz­tosítási és adótartozásokkal kapcsola­tos információgyűjtésben is, ezt azon­ban a megrendelői oldal egyelőre még nem ismerte fel. Kedvező tapasztalatok vannak vi­szont büntetőügyekben - ügyvédi meg­bízás alapján - a védencek érdekében történő adatgyűjtés, a tárgyi és szemé­lyi bizonyítékok felkutatása kapcsán. Ez az a pont, ahol a magánnyomozói és a rendőrségi bűnügyi munka látszólag keresztezi egymást. Kapocsi Zoltán alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság életvédelmi alosz­tályának vezetője, aki két és fél évtizede bűnügyi nyomozó, erről ekként véleke­dik:- Nem valószínű, hogy a magánde­tektívek valaha is átvennék a bűnügyi nyomozást a rendőrségtől. Munkánkat nem lehet ezzel helyettesíteni, ezt már csak a jogi lehetőségek sem tennék le­hetővé. Ettől függetlenül egy-egy ügy kapcsán a magánnyomozó rábukkan­hat olyan adatokra, amelyek fölött a hi­vatalos nyomozás esetlegesen elsiklik. Ennek persze elviekben nem szabadna előfordulnia. Egyébként a hivatásos nyomozó mun­kája során ez idáig nem is találkozott ci­vil kollégával. Horváth Győző Vasmise után - famise előtt A Jászladányban élő Pávay Sándori címzetes kanonok, címzetes esperes, az érseki egyházmegye nesztora, azaz legidősebbje, és a település díszpolgára. Nagy idők tanú­ja, hiszen a 91. esztendejét tölti. Amikor 1908. március 23-án Egerben e világra érke­zett, az édesapja és az ő nevét is pontos i-vel írták. Igen ám, de mivel az apja az első világ­háborúban négy évig harcolt a fronton, sőt utána még más­fél év fogságot is szenvedett, született egy törvény, misze­rint a hasonló megpróbáltatá­sokon átesettek, illetve utóda­ik, ha a vezetéknevük i betű­re végződik, használhatják az ipszilont is. Kilencen voltak testvérek, hat fiú és három lány: közülük heten megérték a nyolcvanat, sőt ketten: a nővére és ő a ki­lencven, fölé jutottak. Hogy mi­ért, miképpen lett pap, erre először Krisztus szavait idézi: „Nem ti választottatok engem, én választottalak titeket”. Azért azt is elárulta, dönté­sében közrejátszott, hogy egy egyházi tulajdonú harmónium hangja nagyon megtetszett ne­ki. Tudta, ezen csak abban az esetben játszhat, ha ezt a hiva­tást vállalja. Küzdelmes élet jutott neki: változatos, szép, hiszen papnak lenni mindig, minden helyzetben emberpró­báló, emberformáló feladat. Tizenhárom helyen szol­gált, köztük négy-négy évig három városban: Gyöngyösön, Miskolc-Diósgyőrben és Nyír­egyházán. 1960. szeptember 12-ét mutatott a kalendárium, amikor Jászladányba érkezett, és 82 évesen került nyugdíjba. Nincs házvezetőnője, maga főz, sőt még autót is vezet, mi­után időszakaszonként orvosi vizsgálaton esik át. Állítja, a hosszú életnek az a titka, hogy a tartós idegességet a fejből, a gyomorból, a szívből száműzni kell. Ezeket teljesen elkerülni lehetetlen, de egy eseten nem szabad sokáig té- pelődni, akármilyen nehéz, túl kell rajta lépni. Sorolja hosszú élete sarok­köveit: a legelső miséjét 1932. június 19-én tartotta Egerben. Az ezüstmise helye 1957-ben Mesterszállás volt, az aranymi­séje 1982-ben Jászladányban, akár a gyémántmiséje 1992- ben. A vasmiséje 1997 nyará­hoz fűződik, ugyanebben a községben, és két és fél eszten­dő múlva, pontosabban 1999. december 19-én esedékes a fa­mise. Ez általában fehér holló­nak számít a papok között, mi­vel a kort nem elég megérni, de az előírás szerint saját lábon muszáj az oltárhoz járulni. Tá­maszkodni valakikre, esetleg mankóra, botra lehet, nem sér­ti a feltételeket. Bizony a fami­se 67,5 évet jelent a pályán. Is­ten kegyelméből bízik abban, talán nem csak megéri az időt, de az oltárig is elviszik a lábai. Hogy utána még milyen mise lehetséges, az idős emberek bölcsességével kis idő után így válaszol:- Még egy biztosan ... A gyászmise . . . Csak azt már nem én mondom, érettem, fe­lettem mondják el... D. Szabó Miklós Öt év alatt ötven motort gyűjtött ■Hví>C A 45 éves jászberényi Vérségi József egy napon - kis túlzás­sal - arra ébredt, hogy neki ré­gi motorokat kell gyűjtenie. - Későn kezdtem, mindössze öt évvel ezelőtt - sóhajt, mintegy kifejezve ezzel, hogy miről is maradt le. Pedig motorozni so­ha nem szeretett, csak a régi­ségekért rajongott. Legrégebbi működő motorja pont tíz évvel idősebb gazdájá­nál, ötvenöt éves. Még Weiss Mannfrédék gyártották a Cse­pel 100-ast. Tulajdonosa hang­súlyozza: nagykerekű, hiszen 24-es felniken gurul, s ritka egy „jószág” ma már. A hábo­rú utáni időkben már csak ki­sebb, 19-es kerékkel jöttek ki a gyárból ezek a Csepelek. A kis, rozsdás „csettegő” még ma is pompásan működik, ezzel volt például a nyári, újszilvási motorostalálkozón is. Józsefnek hozzávetőleg 50 motorja van. Erre, arra, padláson, színben, és ki tudja, hányfelé há­nyódnak, merthogy bütykölni kellene a régi járgányokat, de ar­ra nincsen idő. A vasparipák kö­zül csak három működik, a már említett Csepelen kívül van még másik két, fiatalabb Csepelje. Legöregebb motorja egy hú­szas évekbeli, hatvan köbcentis, 1,2 lóerős Saxonette, ami igen furcsa szerkezet: a kerék belső részébe, az agy helyébe építet­ték be a motort. A lánchajtást nélkülöző kereket aztán olyan vázba helyezték, amilyenbe akarták, de hazánkban általá­ban sima kerékpárokat működ­tettek vele. József a jövő évi új­szilvási találkozóra már ezzel akar elmenni, merthogy az ilyen jellegű találkozókon na­gyon szeret ott lenni. Egyébként is járja az országot régi motoro­kért, börzéken vesz részt, isme­rik már sokfelé. A családban is „ragályos” lett a motor iránti szenvedély, egyik - még csak hatéves - fiának már Riga és Simson motorból kismé­retű „öszvért” kellett fabrikálnia, hogy furikázni tudjon a fiatalúr. Célja, hogy legalább tíz műkö­dőképes járgánya legyen. Hogy ezt mikor tudja megvalósítani a munka mellett, még elképzelése sincs. Talán majd nyugdíjas évei­ben ... Tóth András A 16 éves kisúji Balogh Bettina ezen a héten Sanghajban L versenyez * FOTÓ: M l. Még autót vezet a 91 éves plébános

Next

/
Oldalképek
Tartalom