Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-05 / 285. szám
Jás/Jum Vallomás ...Nekem a Borbála volt a mindenem, higgye meg a százados úr, higgye meg. Hogy akkor mér’ szúrtam nyakon? Erős felindulásból. Nem, nem, tévedni teccik a százados úrnak! Másodjára véletlenül szaladt bele a késembe. A harmadiknál megbotlottam a demizsonban, a negyedik pediglen jogos önvédelem volt részemről. Azelőtt soha nem emeltem rá kezet, soha. Minek is tettem vón? Értett az a Borbála még a szemem villanásából is! Jaj, hová teccik gondolni a százados úrnak? Nem akartam én elégetni őtet a haláleset után, bolond is lettem vón. Csak alágyújtottam kicsinyég. Hogy időnként oldalba rúgtam a Borbálát? Ki látott illy et? A Suhaj- dáné? Dejszen ő le van százalékúivá a szemivei. Mer’ rángatózik nekije idegalapon... Csak a fejét, a kapanyéllel. Amikor el- kujtorgott az én Borbálám. A Péter-Pálkor is szemet vetett rá az a vörösképű Henrik. Böhönye nagy darab ember az, jobb az ily- lyet elkerülni, Maga sem viselné, ha szájára venné falu. Hogy mér’ daraboltam föl a Borbálát? Mer’ egyben nem fért át a padlásajtón. Mégsem tehettem őtet a tisztaszobába, beláthassa... Akkor azt igen rosszul tudja a százados úr. Nem szenvedett a Borbála egy szemerkényt sem, mikor nyakon szúrtam. Még annyit sem mondott, hogy röff... (w)- Az az érzésem, szírem, hogy az idén már nem kellett volna kitenni a cipőinket... Kakas-színpad Erőszakmentes televíziót Kakas-hírek Stumpf István nemrég konzultált a budapesti jogi kar tanulmányi osztályával, majd bejelentette, hogy Deák Ferenc helyett rövidesen Deutsch Tamás lesz a haza bölcse. * * * Torgyán József lemondásra szólította fel a Malév jelenlegi vezetését, mivel földi megfigyelései szerint a cég odafenn röpködő gépei túlságosan picinyek. * * * Csurka István az élettársát ért éles támadásokra reagálva nehezményezte, hogy Szabó Lukács összetévesztette Gizikét a gőzekével. * * * A Magyar Televízió Rt. katasztrofális anyagi helyzetére való tekintettel Magenheim doktor úgy döntött, hogy holnaptól mégis elfogad hálapénzt. * * * A január elseje után születő új adórendőrviccek már a 25 százalékos áfát is tartalmazzák. * * *- Bő kétheti használat után elégedett vagyok a Viagrával - nyilatkozta O. Imre kisnyugdíjas -, bár úgy tűnik, előbb- utóbb egy nőt is kell szereznem mellé. Feleség: - Ma este azért gyűltünk össze a nappaliban, hogy végre-valahára fogjon össze a család, és indítsunk harcöt áz erőszakmentes televízióért. Férj: - Persze, csupán erő- szakmentes harcot. Kislány: - Szörnyű, hogy mi mindent látni az esti híradókban. Anyós: - Meg azokban a thrill..., thrill... Kislány: - Egészségedre, nagyi! Anyós: - Thrill... Akciófilmekben. Feleség: - Úgy van! Mindig csak Sylvester Stallone. Kislány: - Mindig csak Schwarzenegger. Férj: - Mindig Chuck Norris. Anyós: - Követeljük az adásszünnapok visszaállítását! Férj: - Akciófilmek helyett kerekasztal-beszélgetéseket ! Feleség: - Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra monoszkóp! Kislány: - Javaslom, hogy az iskolák kétszáz méteres körzetében tilos legyen tévét nézni. Feleség: - Követeljük, hogy a híradókban ezentúl csak erőszakmentes híreket lehessen közreadni. Anyós: - Dejszen akkor a híradók pont olyanok lesznek, akár a parlamentben a napirend előtti felszólalások. Kislány: - Miért, azok milyenek? Anyós: - Kétpercesek. Férj: - A főnökömnek is sok tévés erőszaktól mentek tönkre az idegei. Be is került egy szanatóriumba. Feleség: - És ott rendbe jöttek az idegei? Férj: - Ellenkezőleg. Tovább romlott az állapota. Anyós: - Ez hogyan történhetett? Férj: - Annyira zsúfoltak voltak a kórtermek, hogy őt már csupán a tévés társalgóba tudták befektetni. Kislány: - Szerintetek az erőszakmentes televízió nem lesz túlságosan unalmas? Férj: - Nyugi, az izgalomra vágyók is maradhatnak televízió mellett. Feleség: - Jó, jó, de ők mit fognak nézni a tévében? Anyós: - A parlamenti közvetítéseket! (alt) Túlpolitizált társadalom- Mielőtt végleg berúgunk:, öregem, egyeztessünk: mit mondunk az asszonyoknak, melyik kolléga névnapját ünnepeltük? Félreértett szakzsargon. - Maga csak ne bikázza meg az én aksimat! mat az utcára (Walter)