Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-17 / 295. szám

1998. december 17., csütörtök Karácsonyi Készülődés 7. oldal A világot látott Jézus Szent Józseffel ellentétben nem egyszerű ács volt a Meg­váltó, hanem művelt, világot látott ember, aki nyelveket beszélt, és járatos volt a ma­tematikában és a tudomá­nyokban. Dr. Gordan Strachan, az edin­burghi egyetem tanára Jézus, az építőmester (Jesus The Master Builder) címmel könyvet írt, amelyben a Bibliára támasz­kodva bebizonyítja, Jézus épí­tőmester, de legalábbis pallér volt. „Az Újszövetség görög eredetijében - írja a szerző - Krisztust mint tektont emlege­tik. Bár ezt hagyományosan ácsnak fordítják, ám a szó olyan embert is jelöl, aki járatos a forgácsolásban, a fémfeldol­gozásban vagy a kőfaragásban. Aki figyelmesen olvassa az evangéliumokat, észreveheti: olyan éles eszű, önálló gondol­kodású férfiról van szó, aki jól kiismerte magát a görög filozó­fiában, különösen a pitagoraszi Dal száll Stille Nacht, heilige Nacht - Csendes éj, szentséges éj - ez a világ legismertebb karácso­nyi éneke. Sokáig ismeretlen szerző művé­nek, réges-régi német-osztrák népdalnak vélték. Mások Mozart gyermek- vagy ifjúkori alkotásá­nak tulajdonították. Holott kelet­kezése mindegyiknél köznapibb. Eredetileg csak egyetlen alka­lomra íródott, éppen a 180 esz­tendővel ezelőtti karácsonyra. Két meséje is van a Stille Nachtnak. Az első változat: a Salzburg­hoz közeli Oberndorf falucska templomi orgonája éppen az ad­vent napjaiban elnémult, mert a templom éhes egerei használha­tatlanná rágták a bőr orgonafújta- tót. Ám mit énekeljen a falu az éj­féli misén orgona nélkül? Pár órája volt csupán a település ki­segítő lelkészének, a 26 eszten­dős Joseph Mohmak a cselek­vésre. Akkor, 1818. december 24-én délután vetette papírra a versikét, és sietett át szánon a szomszédos Amsdorfba, jó barát­jához, a nála öt évvel idősebb Franz Xaver Gruber kántortaní­tóhoz a kézirattal. A bensőséges, karácsonyváró hangulatnak is köszönhetően, igen gyorsan megszületett a dallam Gruber gi- táiján. Az obemdorfi St. Niko­laus templomban már gyülekez­tek a hívek, mindenekelőtt a gye­rekek - a kórus. Nekik tanította be a két lelkes fiatalember a Csendes éjt - orgona híján csak gitárkísérettel. Gruber énekelte a basszust, Mohr a tenor szólamot. Ennél kevésbé romantikus az utóbbi években kikutatott ténye­matematikában, s valószínűleg az arámi nyelven kívül görögül is tudott.” A brit kutató feltevése sze­rint Jézus részt vett a galileai Diocaesaria újjáépítésében He- rodes Antipas idejében. A város - mai nevén Sappurije - Názá- rettől öt kilométerre fekszik északra, s akkoriban híres szín­ház működött ott. „Amikor Krisztus az írástudókat és fari­zeusokat képmutatóknak ne­vezte, a görög hüpokritesz szót használta, ami színészt jelent. Jézus tehát megfordult Diocae­saria új színházában, s a látot­tak alapján utalt arra, hogy csu­pán mímelt az említettek jám­borsága.” Két évezreddel ezelőtt élénk kereskedelmet bonyolított le egymással Diocaesaria, Jeruzsá­lem, Róma és Anglia. Az edin­burghi szerző ennek alapján el­képzelhetőnek tartja, hogy Jézus akár el is kísérhette a brit szi­getre arameusi nagybátyját, aki kereskedelemmel foglalkozott. szenteste ken alapuló valóság. A Csendes éj szövegét valóban Joseph Franz Mohr (1792-1848) irta - 1816- ban. A zeneszerző Franz Xaver Gruber (1787-1863), 12 gyere­kes amsdorfi kántortanító volt; a Stille Nacht melódiáját valóban 1818-ban komponálta. Mindad­dig, amíg Mohr meg nem írta a Csendes éjt, a Salzburg környéki falvak tanulatlan lakói is szá­mukra érthetetlen, latin nyelvű dalokat igyekeztek énekelni az éjféli misén. Az obemdorfiak lel­kes, fiatal papja éppen 1818 ad­ventján vette elő a Stille Nacht versikéjét, és kérte meg a barát­ját: szerezzen hozzá dallamot. Bizonyítható, hogy pontosan 180 esztendővel ezelőtt hangzott föl először a már nem létező obem­dorfi öreg templom jászolánál a Csendes éj: a két fiatalember adta elő gitárkísérettel. Fülbemászó, könnyen megtanulható melódiá­ját, meghitt szövegét az éjféli mi­sén résztvevők a papjukkal együtt énekelték. A véletlennek köszönhetően maradt fönn és terjedt el néhány évtized alatt a karácsonyi ének Európában és a világban. Karl Mauracher orgonaépítő 1825-ben lekottázta és magával vitte szülőhelyére, a tiroli Ziller- talban meghúzódó Fügenbe. Ka­rácsonykor már ott is fölcsendült a Stille Nacht - Mauracher orgo­nakíséretével. A kitűnő hangú Rainer nővérek énekelték a szó­lót, majd világjáró tiroli népdal­énekesekként sok százszor előad­ták. A Rainer család egy kései le­származottja írta meg először a Stille Nacht történetét. A dalt csaknem 300 nyelven és dialek­tusban éneklik a nagyvilágban. Immár harmadik alkalommal rendeztek karácsonyi koncertet Szolnokon, a Jókai úti óvodában. A Rézfúvós együttes hangversenyén gyerekek és szülők együtt hallgatták az ünnephez kötődő kellemes zenéket. fotó: mészáros • • Ünnepi eszem-iszom A karácsonyi liba Hol töltsük az ünnepeket? Elmenjek-e karácsonykor, de különösen karácsony este a szülé­imhez? Mikortól tölthetem az ünnepet kedvesemmel vagy pedig egyedül? Ezeket a kérdéseket ezrek teszik fel maguknak. íme, egy hamburgi pszichológusnő, dr. Heidrun Brauer tanácsai. A fiatal párok, ameddig nem házasok, töltsék a szentestét saját szüleiknél. Az este fo­lyamán később találkozhatnak, amikor megajándékozhatják egymást.- A középkorú, gyermekte­len párok kettesben tölthetik az ünnep estéjét. A szülőket másnap is meglátogathatják.-A gyermekes házaspárok karácsony estéjén otthon ün­nepeljenek! Nem várható el tő­lük, hogy ők menjenek a nagy­szülőkhöz, inkább a fiatalok hívják meg a nagyszülőket.-Az egyedülállók, amennyi­ben jól megértik magukat a szü­lőkkel, velük is tölthetik az ünne­peket. Ez független az életkortól. Akinek már nincsenek szülei, ro­konai, az barátai körében ünne­pelhet. Európai karácsonyok Míg az angolszász országokban pulyka és bárány kerül az asztalra december 25-én, addig Közép- Európában a hal vagy a liba dí­vik. À liba szezonja Márton-nap- kor, november 11-én kezdődött és karácsonyig tart. Az ünnepi étek a legtöbbször libasült vagy töltött liba, ami a háziasszonyok legnagyobb bánatára nem mindig úgy sikerül, ahogy szeretnék. A leggyakoribb hiba, hogy a hús a csontok mentén még szinte nyers, de a bőre már megégett. A hús sütésénél a következő szabályo­kat kell betartani: 1. A sütőt jól elő kell melegí­teni, 170-190 fokra. 2. A libát lehetőleg fém tepsi­ben vagy római edényben süssük, és öntsünk alá 5 dl vizet. 3. Ne fedjük be a római edényt vagy a tepsit, különben a bőre nem ropogósra, hanem keményre sül. Mindig a mellrész legyen fe­lül! 4. A sütési idő az állat súlyától függ. Egy 4,5 kg-os libát 2 és fél- 3 óráig kell sütni, minden egyes plusz kilogramm fél órával nö­veli a sütési időt. Először 15 perc elteltével locsoljuk meg a kisült pecsenyelével a húst, majd min­den negyedórában ismételjük meg! 5. Folyamatosan ellenőrizzük a sülést! Amikor közeledik a sü­tési idő vége, szúrjunk húsvillát a combba, egészen a csontig. Ha tiszta lé folyik ki, a hús megsült, ha véres, akkor folytassuk a sü­tést. Aki igazán biztosra akar menni, jól teszi, ha a húst először félig megpárolja, és csak utána dugja a sütőbe. Végezetül álljon itt egy ünnepi töltött liba receptje. A karácsony mindenütt ünnep a világon, de mindenütt máskép­pen ünnepük, tájegységenként más szokások járnak. A Néprajzi Múzeumban Szacsvay Éva néprajzkutató többek között a külföldi és a hazai karácsonyok történetét, szokásait kutatja. Az európai országok lakói több­féle karácsonyi szokást őriznek aszerint, hogy az adott területet milyen vallásúak lakják. Más ha­gyományt őriznek a protestán­sok, mást a katolikusok és megint más a német szokásrend. Angol területen régebben fagyöngyből, örökzöld ágakból, koszorú, gir­land vagy papírdíszítés került a mennyezetre és az ajtó fölé. A közép-német területen, az Érc­hegységben például piramisokat, fából faragott, háromszögletű szerkezeteket világítottak ki gyer­tyával. Karácsonyfa A karácsonyfa-állítás a tizen­nyolcadik század közepén a pro­testáns Strassbourgból indult el hódító útjára. Egy protestáns há­zasság révén került a Habsburg család szokásai közé. Hazánkban a múlt század hetvenes éveiben két család, Brunswick Terézék és Podmanitzky Frigyesék ünnepel­tek először karácsonyfa mellett. Ezt követően igen hamar kará­csonyfák kerültek az Őrségtől Erdélyig valamennyi főúri kas­télyba. Ajándékozás Ez a szokás nálunk a múlt szá­zad közepe táján teijedt el. Egyfe­lől bensőséges, családi jellegű, másfelől már jótékonyság is kap­csolódik a karácsony ünnepéhez. Elterjedt a szimbolikus ajándé­kozás is. Almát, diót vagy ehhez hasonló édességet kapnak a gye­rekek. Az ajándékokat az európai katolikus országokban a Jézuska hozza, Skandináviában és Angli­ában a Mikulást váiják a gyere­kek. Nálunk katolikus vidékeken a kis Jézus hozza az ajándékot, protestáns területen az angyalka. Amíg Közép-Európában az ajándékozás miatt 24. estéje az ünnep csúcspontja, addig angol területen ezt a szerepet a kará­csonyi ebéd kapta. A protestan­tizmus miatt a 25-ei istentisztelet és az azt követő ebéd, majd a dél­utáni családi összejövetel jelenti az ünnepséget. Étkezés A karácsonyi étkezések is or­szágonként eltérőek. Az ango­loknál klasszikus a karácsonyi báránysült és a puding. Francia- országban és Németországban sültek és halételek, majd sajátos, karácsonyra készült sütemények kerültek és kerülnek manapság is az asztalra. A karácsonyi bejgli­nek külön története van. Eredeti­leg a diós és mákos kalács volt a karácsonyi tészta. A múlt század utolsó évtizedében a polgári konyhák készítették el osztrák ha­tásra a bejgli receptjét. Azóta itt maradt nálunk, sehol máshol, csak Magyarországon fogyaszt­juk „méter számra” a bejglit. Tésztából készültek valaha a karácsonyfadíszek is. Egyébként egész Európában diót, almát és tésztából készült figurákat füg­gesztettek a fára, később az almát és a diót színes sztaniolpapírba tekerték. A harmincas években megjelennek a gömb alakú, üvegből fújt díszek és a tekerő- dző papírszalagok. A szaloncuk­rot nálunk 1904-ben kezdte gyár­tani Gundel Károly. Ettől kezdve hihetetlen karriert futott be. Tő­lünk vették át a szomszéd népek. ÍNYENC TÖLTÖTT LIBA Hozzávalók 6-8 személyre: 1 konyhakész liba (kb. 6,5 kg), 20 dkg sertéscomb, 15 dkg húsos füstölt szalonna, 25 dkg csiper­kegomba,: 12 dkg számyasmáji J doboz libamájkrém, 2 fej vörös­hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 3 dkg vaj, 1/2 csokor petrezselyem, reszelt citromhéj, só, bors, majo­ránna, kakukkfű. A felszeletelt gombát vajon megpároljuk, majd a sertéshússal, a számyasmájjal, a szalonnával és a hagymával együtt ledaráljuk. Zúzott fok­hagymával, citromhéjjal, a zöld- fűszerekkel, sóval, borssal ízesít­jük. A masszával megtöltjük az előkészített libát, a nyílást bevarr­juk. A szárnyakat és a combot összekötözzük, hogy a sült meg­tartsa szép formáját. Forró sütőbe toljuk, majd a hőfokot 200 fokra csökkentve, kb. 3 órát sütjük. Húslevesben főtt gesztenyével és párolt vörös káposztával körítjük. Az oldalt a FEB anyagaiból Tóth András szerkesztette Harmónia az egész lakásban Karácsonyfadivat, asztaldíszítés - 1998 Ahogy az öltözködésnek, a la­káskultúrának van divatja, úgy a karácsonyfa-díszítés is évről évre megújul. Dr. Guba Lász- lóné virágkötő mester szerint az idei ünnep „slágerét” a termé­szetes anyagok, illetve a föld­szín más-más árnyalataiban pompázó díszek jelentik. A szakember szerint a leg­fontosabb, hogy a karácsony­fánk a lakásunk hangulatához illő díszítést kapjon. Tekintettel kell lennünk a berendezés stílu­sára, a falak, a függönyök szí­nére. Akinek például szépen fa­ragott, fabútorai vannak, annak nem ajánlom az arany masnik­kal túlcicomázott fát. Helyette inkább a natúr árnyalatok, a rendkívül szép, szalmából ké­szített díszek mutatnak - hang­súlyozza a mester. Az idén di­vatos földszínek a homoktól a sötétbarnáig terjedő skálát ölel­nek fel. A természetes anyagok pedig faragott fafigurák, termé­sek képében jelennek meg. To­vábbra is nagy divat az „egy- színűség”. Tehát a gömbök, a szalagok, a gyertyák, sőt még a fára kerülő szaloncukor is azo­nos színben pompázik: piros, kék, ezüst, arany, fehér vagy föld színű árnyalatokban. A balesetveszély miatt ma­napság egyre többen a fától el­különítve gyújtanak gyertyát. Ám ekkor is fontos az egységes színvilág megteremtése az egész karácsonyi szertartásban. A fához illően kell megteríteni a vacsoraasztalt is. Az abrosz, az étkészlet, a szalvéta, a virág harmóniája elengedhetetlen. A legegyszerűbb, legolcsóbb, házi­lag készített dísztárgyakkal is csodálatos összhang teremthető. Egy ügyes háziasszony még az ajándékok becsomagolásánál is odafigyel a karácsonyi színhar­móniára. Felhasználhatók a nya­raláskor gyűjtött kagylók, illetve az őszi erdőben talált termések, gallyak. S vajon milyen lesz a Guba családnál a karácsonyi mi­liő? A homok szín és a mély bordó dominál majd a fán és az asztal díszítésekor - mondja a mester. A nagymamámtól örö­költ fehér porcelán étkészlethez idén egy gyönyörű, mély bordó damaszt abroszt vásároltam. Az asztalt hortenzia, valamint ho­mokszínű és bordó gyertyák dí­szítik majd. Karácsonyi diszkiviláeítás Torontóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom