Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-16 / 294. szám

; I ' : si: ■ ■ i A KUNSÁGBAN JÁRTUNK Berekfürdő - Karcag Az üveg avatott ismerője A Bereg Crystal Kft. berekfürdői üveggyárában több száz féle termék készül, melyhez a gyártás tervezésétől a szerszámkészí­tésen és a brigádok összeállításán át a mintagyártásig sok rész­feladatot kell elvégezni. Ennek avatott ismerője Karsai János termelési üzemvezető, aki ottj áriunkkor épp egy új termék műszaki rajzát készítette. Karsai János tervezés közben Karsai Öcsi - az egész falu csak így hívja - majd három évti­zede kötelezte el magát az üvegiparral. Miután más mun­kalehetőség nem volt a faluban, ő is, mint még családja jó né­hány tagja, annak idején az üveggyárban helyezkedett el. Mint megtudtuk, az évek során megszerette az üveget, melyről már sok mindent megtanult. Mint közvetlen főnöke, Fülöp Attila elárulta, Öcsi szereti a ki­hívásokat, semmilyen üveges kéréssel nem lehet zavarba hozni, hiszen 28 év alatt már el­leste a szakma minden csínját- bmjáf, így nëm jelent nehézsé­get számára, ha egy nap alatt kell előkészítenie az új termék gyártását. S mit csinál szabad idejében? Hódol nagy szenvedélyének, a horgászatnak. A horgászegye­sület elnökeként pedig gondos­kodik a halutánpdítlásról, a ta­vak rendbetételéről is. A pecá- zásnak úgy van értelme, ha a kikapcsolódás mellett az ember halat is visz haza élete párjá­nak. Karsai Jánosnak ezen a téren sem kell szégyenkeznie, hiszen egy 16 kilós folyami harcsa kifogása az ő érdeme. Miután azonban rhég akadnak nagy halak a bereki tavakban, ezek közül szeretne néhányat kifogni. Öcsi szeretné, ha lányai - a nagyobbik mérlegképes köny­velői tanfolyamra jár, a kiseb­bik most keres állást - boldo­gulnának az életben, hiszen ak­kor ő is elégedett lehetne. Elkészült a berekfürdői önkormányzat beruházá­sában a községben a régóta várt ravatalozó Bemutatjuk Berekfürdő új polgármesterét Lakosságbarát önkormányzatot szeretne Berekfürdő októberben megválasztott polgármestere, dr. Hajdú Lajos háziorvos számára nem ismeretlen a közigazga­tás, hiszen a település önállóvá válásakor már ellátta ezt a posztot, majd 1994-től települési képviselőként tevékenyke­dett. Mint megfogalmazta, munkáját - Kazinczy szavaival élve - jót s jól kívánja végezni. Dr. Hajdú Lajos harminc éve orvos, az egyetem elvégzése után Karcagra, majd a ’70-es évek közepétől Berekfürdőre került körzeti orvosnak. Pálya­futása alatt csupán négy évet volt távol a falutól, 1978 janu­árjában, a lakosság kérésére visszajött a berekieket gyógyí­tani. A kikapcsolódást akkor számára a versenyszerű sak­kozás jelentette, ma már az unokájával való foglalkozás tölti ki szabadidejét. Három gyermeke közül egyik sem vá­lasztotta az ő hivatását, mind­annyian matematikusok. Dr. Hajdú Lajos számára fontos dátum 1973 is, hiszen akkor készült el az a tanul­mány, amely alapján a bereki vizet gyógyvízzé nyilvánítot­ták, s azóta több ezer ember tapasztalhatta meg a gyógyvíz hatását. Orvosként már korábban bekapcsolódott a közéletbe, először tanácstag, majd ön- kormányzati képviselő volt Karcagon. Amikor lehetőség lett az önállóságra, ő lett az önállóságot előkészítő bizott­Dr. Hajdú Lajos bereki polgármester ság elnöke, majd a sikeres népszavazás után, 1992 au­gusztusától a község első pol­gármestere. Mostani megvá­lasztásakor úgy döntött, nem kívánja feladni hivatását, tár­sadalmi megbízatásban végzi a polgármesteri teendőket, így az évente megtakarított össze­get szintén fejlesztésekre for­díthatják majd. Legfontosabb feladatának tekinti, hogy a képviselő-testület új tagjai megismerjék a község műkö­dését, az intézményeket, hogy a későbbiekben felelősségtel­jesen tudják meghozni dönté­seiket. A fejlesztések közül legfontosabbnak a fürdőét tartja, annál is inkább, mert a termál korszerűsítéséhez pá­lyázati pénze is van a telepü­lésnek, amelyhez jövőre kö­rülbelül 30 millió forintos ön­erőt kell biztosítaniuk. A település első embere szeretné elérni, hogy az itt élők úgy érezzék, a község az övék is. Ehhez korrekt és naprakész tájékoztatást kíván biztosítani a Berekfürdő jö­vője iránt érdeklődő lakosok­nak, akiknek elképzeléseit is szeretné megvalósítani. Min­denképpen arra törekszik, hogy bizonyos határok között a lakosság mondja meg, mi­lyen legyen az önkormányzat, és ne a testület mondja meg az itt élőknek, mit kell csi­nálniuk.- Amit korábban jól csinált a testület, azon semmiképpen nem akarok változtatni - mondta végezetül -, amiről azonban úgy gondolom, hogy jobban is lehetne csinálni, azt megpróbálom elképzeléseim szerint megvalósítani. Akik a fehér köpenyt választották Az első humán osztály, a 9/h A karcagi Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskolában szep­tembertől új képzéssel, a világbanki humán egész­ségügyi szakmacsoportos nappali tagozatúval bő­vült a kínálat. Ez a világbanki program nagy lehetőséget teremt a személyiségközpontú okta­táshoz, kiemelten kezeli az idegen nyelvet és az infor­matikát. A 9-10. évfolyam tantárgyai segítenek abban, hogy a tanulók reális ön- és pályaismerettel, helyes egészségi magatartással, jó kommunikációs készséggel rendelkezzenek majd. 11-12. év­folyam egészségügyi szakmai előkészítő tantárgyai, mint a szo­ciálpszichológia, az emberi test, a mentálhigiéné, a gondozástan az érettségi utáni pályaválasztást alapozzák meg, így főiskolán, egyetemen tanulhatnak majd a diákok, vagy maradhatnak az is­kolában, ahol részt vehetnek az egészségügyi és szociális szak­képző programokon. A 9/h lányainak tetszik ez a program - derült ki a Kun And­reával, Balajti Olgával és Laka­tos Brigittával folytatott be­szélgetésből. Andi szülei is az egészségügyben dolgoznak, így pályaválasztása érthető. A ké­sőbbiekben csecsemőgondo­zással szeretne foglalkozni. Olga szintén ezzel vagy a szü­lészettel kíván közelebbről megismerkedni. Brigitta védő­nőként vagy asszisztensnőként szeretne majd dolgozni. A lá­nyok, mint kortársaik, szeret­nek táncolni, bulizni, bár ez a sok kollégista miatt nem min­dig megoldható. Osztályfőnö­kük, Juhász István segítségével kezd összerázódni a 9/h, akik az alapozó tárgyak mellett ked­velik a kommunikációs órákat, ahol az életből vett szituációkat oldanak meg. Előítéletek nélkül A karcagi Zádor Úti Általá­nos Iskola igazgatója 2003-ig Valter Jánosné, akinek mot­tója: az iskola a gyermeke­kért van. Valter Jánosné 1970 óta tanít az iskolában, munkájában a peda­gógusokat, a gyermekeket és szüleiket mindig partnernek te­kintette, döntéseihez mindhárom fél érdekét igyekezett figye­lembe venni. Nem lesz ez más­képp ezután sem, hiszen mot­tója: az iskola a gyerekekért van. Olyan iskolát szeretne megvaló­sítani, ahol jól érzi magát min­den gyermek, nevelő, a diák megismeri, ápolja, gazdagítja a tágabb és szűkebb környezete hagyományait. Miután a iskola a város északnyugati részének és az északi Újtelep utcáiban lakó csa­ládok gyermekeinek tanítására hivatott, a zádoros nevelők tud­ják, egy kézlegyintéssel nem in­tézhetik el a naponta jelentkező gondokat, problémákat. Ezért is vállalták fel az interkulturális oktatást és az etnikai felzárkóz­tató programot. Az igazgatónő azt szeretné, ha a cigányok és magyarok gye­rekei elfogadnák egymás más­ságát, mérséklődne köztük az otthonról hozott előítélet. Fon­tosnak tartja a cigány és magyar hagyományok, kultúra feleleve­nítését, megismertetését az is­kola minden diákjával. Ezt jól segíti az erre a célra írt tanköny­vük. A Zádorban már évtizedes hagyománya van felsőben az in­formatikaoktatásnak is. Az A osztályokban emelt szinten, a többiben heti egy órában ismer­kednek korszerű számítógépei­ken a programírással a diákok. Az itt tanulók megállják helyü­ket a város többi iskolái között, rendszeresen eredményesen sze­repelnek tanulmányi és sport- versenyeken. Valter Jánosné fontosnak tartja az iskola tárgyi feltételei­nek és épületeinek korszerűsíté­sét. Nem tartja célravezetőnek az elsős osztályokban az írás, olva­sás megtanításában kialakult versenyt. Éppen ezért az önkor­mányzat hozzájárulásával az első két évfolyamon csak kisebb létszámú osztályokat indítanak, hogy a tanulók jól elsajátítsák az írás, olvasás alapjait. A másik újdonság, hogy szeptembertől 40 percesek az órák, így a naponta összegyűlt 20 percekben az osz­tályfőnökök beszélgetnek el di­ákjaikkal az őket érdeklő kérdé­sekről, vagy éppen neveltségi szintjüket csiszolgatják. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István A szezonra ők is megszépülnek nyári vásárlói ro­ham után már csende­sebbek a hétköznapok a Karcag és Vidéke ÁFÉSZ 13. sz. berek­fürdői ABC-jében, ahol a múlt hónapban már az éves tervet is teljesítették. Hamarosan duplájára nő az eladótér Mint Kuruczné Molnár Ilona boltvezetőtől megtudtuk, terveik sze­rint májusra megszépül a Coop-üzletlánc tagja­ként működő bolt. A mintegy 8 millió forin­tos átalakítással a dup­lájára nőhet majd az eladótér, s év elejétől áttérnek majd a számítógépes, vonalkódos ér­tékesítőrendszerre is. Az ABC időben felkészült a karácsonyra, bőséges a szalon­cukor-kínálatuk, és a fenyőfa is megérkezett már. A vezetőnő és munkatársai akkor is segítenek a vevőnek, ha az olyan árut keres, amit ők nem forgalmaznak. így volt, hogy Madarasról hoztak festéket, vagy a karcagi iparcik­káruházból a déli kenyérszállító autó hozta a kért videokazettát. Új látványosság Berekfürdőben A főutcán elhaladók közül a nyáron sokan megálltak az egykori tejcsarnok előtt, hogy közelről is megnézzék az udva­ron szaladgáló emupárt. A madarak tulajdonosai többször nyaraltak Berekfürdőben, s nemrég le is telepedtek itt. Vállalkozásukat helyben működtetik, így a férj hobbijának, az emutenyésztésnek is hódolhat. Ottjártunkkor éppen nyúltápot vitt az éhes madaraknak. Mint elmondta, az emu emlékeztet a struccra, minden része ugyanúgy hasznosítható is, de törzse zömö- kebb, nyaka rövidebb, lába alacso­nyabb. Magassága 1,7-2 méter, és jól tűri a szélsőséges időjárási vi­szonyokat. Ugyanúgy megeszi a nyúltápot, mint a konyhai hulladé­kot. Zöld tojásait a kotló hím költi ki. Az emu szelíd, hagyja magát megsimogatni, de a fémtárgyakkal A gazdi kedvenceivel vigyázni kell, mert szarka módjára ők is szeretik a csillogó tárgyakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom