Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-15 / 293. szám
4. oldal Az Új Néplap Törökszentmiklóson « 1998. december 15., kedd Harmincöt éves a Kodály Zoltán Zeneiskola Törökszentmiklóson. Az évfordulót rendezvénysorozattal ünnepük. Az intézménybe egyébként több mint 300 növendék jár. Képünk a kisújszállási Dögéi Péterről készült, aki a 6. országos kürtversenyen a 3. helyezést érte el. Tanára Sarkadiné Márta Irén. fotó: csabai Hiányolják a templomot A következő évek sem arról szólnak majd Örményesen, hogy az eddig forráshiányos településen egyszerre csak nagyon sok pénz lesz. így a legfontosabb feladatok - iskola tetőterének beépítése, a szennyvíz- és a szemét kezelésének megoldása - mellett más, nagyobb jelentőségű fejlesztés reálisan nem várható. Török Csaba polgármester fontosnak tartja, hogy a szellemi, lelki fejlődésre is gondot fordítsanak.- Jó volna, ha sikerülne Örményesből egy igazi falu- közösséget kovácsolni. Ez a település az ötvenes években alakult ki, így igazából nincsenek hagyományai. Tehát nekünk, magunknak kell hagyományokat teremteni. Ki kell emelni a jellemző közösségi értékeket, és olyan értékeket, lehetőségeket teremteni, amelyekről elmondhatjuk, hogy ez Örményes.- Mire gondol például?- Ötleteket, kezdeményezéseket várunk mindenkitől. Fontosnak tartom, hogy az itteni lakosság igényei megfogalmazódjanak. Ha az önkormányzat ismeri az elvárásokat, akkor tudja, hogy mit kell segíteni, támogatni. Már most is vannak jó kezdeményezések, például a falunap, amely egy új rendezvény. Jó, hogy van újságunk, és született olyan alapítvány is, amelynek célja a község támogatása.- Nehéz bármit tenni, ha kevés a pénz.- Arra törekszünk, hogy legyen itt több munkahely. Hogy segítsük a vállalkozók letelepedését, ezért nálunk nincs iparűzési adó. Rendszeresen megkeressük az elszármazott és az itt élő vállalkozókat, akik kötődnek ide, és mozgósíthatók akár támogatásra, akár később munkahely-teremtésre, -bővítésre. Ha pedig már a községben megjelenik a polgár, aki saját gondjai mellett máséval is tud törődni, akkor több egyesület, baráti kör, alapítvány fog működni nálunk.- Van-e olyan igény, ami mostanában fogalmazódott meg a lakosság részéről?- Többen szóvá tették, hogy nincs templomunk. Ennek építése nyilván meghaladja az erőnket, de a távlati elképzeléseinkben benne szerepel. Ha nem is templomot építenénk, de például egy imaházat, ahol mindenki gyakorolhatná a vallását. Mint ahogy Polgár István műszaki rajzolói és külkereskedelmi végzettségével sem gondolta, hogy egyszer péksége lesz, úgy módosította az élet Hoppál Pál tulajdonostársával kialakított elképzelésüket is. Először ugyanis száraztésztaüzemet akartak létesíteni Örményesen, ám pékség lett belőle. Készül a kenyér az örményesi pékségben. Két műszakban dolgoznak, így látják el a községet és - A -piaci körülmények környékét. fotó: mészáros jAnos hozták a váltást - meséli el Nincs harmadik osztályos tanuló Kuncsorbán Létéért küzd az iskola A tavalyi Állami Számvevőszéki vizsgálat szigorú takarékosságra intette az évek óta forráshiánnyal küzdő kuncsorbai ön- kormányzatot. Ennek jegyében a helyi általános iskola is kényszerű karcsúsításokon esett át. Azonban a tanárok és a gyermekek lelkesedésén ez mit sem változtatott - derült ki Sallai Kár oly né igazgatónő szavaiból. A megszorító intézkedések eredményeként a 2. és a 4. osztályt huszonkét tanulóval ösz- szevonták, a 3. évfolyam pedig létszámhiány miatt nem is indult. Az ötödikesek és a hatodikosok a készségtárgyakat tanulják közösen. Ez év augusztus l-jétői intézményközi összevonások is történtek Kuncsorbán. így az iskola a klubkönyvtárral és a napközi otthonos óvodával közös igazgatás alatt üzemel. Szóba került már az is, hogy az iskolát beolvasztanák az örményesi intézménybe, de ezt a gondolatot a település alig több, mint 800 lakója a képviselő-testülettel egyetértésben elvetette. Mindezektől függetlenül a szakmai munka töretlen lelkesedéssel, bár egyre nagyobb nehézségek árán folyik tovább. Adaptált tanterv alapján az első és a hetedik osztályokban már bevezették a Nat.-ot is. Bár a suli padlásán nyestek és patkányok tanyáznak, a pedagógusok igyekeznek igazi közösséget kovácsolni a 86 ide járó nebulóból. Ehhez a helyi önkormányzat jó partnere az intézménynek: segítségével, illetve a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatásával a gyerekek idén színjátszókört szervezhettek, táborozhattak, sőt iskolai kiadványukat is megjelentethették. A kérdés csak az: meddig képes fennmaradni egy iskola csupán önzetlen, elhivatott emberek akaraterejéből... -molnárMeghitt gyertyagyújtással zárul a városi ünnep Idén is lesz mindenki karácsonya Mint az elmúlt kilenc esztendőben mindig, ebben az évben is megszervezi immár hagyományosnak számító rendezvénysorozatát a törökszentmiklósi Városi Művelődési Központ, Mindenki karácsonya címmel. A kezdeményezés „csapatmunka”, az önkormányzat anyagi támogatásával zajlanak az előkészületek. A programok december 15-én kezdődnek, és négy napon át tartanak. Többségük a város minden lakójához szól. Mint például az adventi koszorú- és karácsonyfadísz-kiállítás, a magányosok szeretetvendégsége, vagy a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és Balaskó Mária zongoraművész karácsonyi hangversenye. Ezenkívül ki-ki érdeklődésének és életkorának megfelelően válogathat még iskolai, vagy éppen a nyugdíjasklub által szervezett programokból is. December 19-én este mindenesetre - e rendezvénysorozat záróakkordjaként - a szervezők mindenkit szeretettel várnak a főtéren álló városi karácsonyfánál a meghitt gyertyagyújtásra. -molnárTésztaüzemnek indult, pékség lett Megvédeni mások értékeit őrködnek a polgárőrök Kárpótlás az édesanyának- Pezsgőbb szellemi életet szeretne Törökszentmiklóson — Pro Urbe-díjas lett dr. Fehér Imre, a törökszentmiklósi Bercsényi gimnázium magyar-történelem szakos tanára. Igazgatója, Szabó Lajos azt mondja róla, hogy igazi tanár- egyéniség. Olyan, akit a lelkes diákok „szájtátva” hallgatnak. „Dr. Fehér Imre tanári és irodalmi munkássága túlnő az iskola keretein, a város szellemi arculatának is formálója” - indokolta a törökszentmiklósi képviselő-testület a díj odaadását.- Tősgyökeres törökszentmiklósi vagyok - vallja magáról dr. Fehér Imre. - Itt születtem, itt-jártam iskolába, és 34 éve tanítok a gimnáziumban. A magyartanárokra mindig is számított a város a rendezvények szervezésében, beszédek, előadások tartásában. A díjat elsősorban azzal az irodalom- történeti kutatómunkával érdemeltem ki, amelynek során a törökszentmiklósi születésű Szélpál Árpád munkásságát tártam fel, illetve könyvem is jelent meg róla az elmúlt évben.- Mi ösztönözte arra, hogy ilyen sok munkával kutassa a város szülöttének tevékenységét?- Szerettem volna, ha a város büszkélkedhetne irodalomtörténeti múlttal, ha á kisebb alkotókat is megbecsülnék. Hozzájött az egyéni ambíció is, ugyanis doktorálni szerettem volna - ami sikerült is - és ez megfelelő témának látszott.- Nehéz volt felkutatni az anyagot?- Igen, mert minden információért Pestre kellett utazni.- Ön mint Pro Urbe-díjas, hogyan látja, mit kellene tenni a törökszentmiklósiaknak a városukért?- Olykor hiányolom az értelmiség városszeretetét. Pezsgőbb szellemi életet szeretnék itt, a múlt iránti érdeklődés, a hagyományok ápolása még csak most tart a kezdeti szakaszban.- Hogyan fogadta a családja a dijat?- Mindenki nagyon örült. Én is örülök, hogy édesanyám megérhette ezt a napot. Három gyerek közül a családban csak én tanulhattam tovább, mert a húgaim csökkentlátók. Úgy érzem, az, hogy megkaptam ezt a díjat, valamiféle kárpótlás az édesanyámnak. Paulina Éva a történetet a törökszentmiklósi Polgár István. - Többféle terméket készítünk, 90 százalékát Örményesre visszük, de terítünk a környéken, valamint Törökszentmiklóson is.- Ön hogyan kezdett érteni a kenyerekhez?-Én igazából kevésbé értek hozzá. A pékségünkben Zakar István irányítja szakmailag a munkát, aki már harminc éve pék. ő még a régi nagy mesterek közül való, a hagyományos értelemben vett kenyérkészítés módszerét ötvözi az új technológia adta lehetőségekkel. Eddig úgy néz ki, hogy ez a módszer bevált. Hogy ez jó ötlet volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még Törökszentmiklóson is dicsérik az örményesi kenyeret. A vállalkozók számolnak: A pékségbe befektetett pénz 50 év alatt térülne meg, - mondja Polgár István. Szerencsére ők még fiatalok:- Huszonkét évesen vágtunk bele a vállalkozásainkba. Azt kell mondanom, hogy öt évig veszteségre dolgoztunk. Úgyhogy mi nagyon-nagyon megfizettük azt a bizonyos tanulópénzt. Az utóbbi egy-két évben már vannak jelei annak, hogy mégis megérte kockáztatni, vállalkozni. Végül is: van munkám, és ez a mai világban már nagy dolog. A pékség egyelőre nem terjeszkedik. Ahhoz, hogy többet vagy mást is termeljenek, olyan bővítésre volna szükség, amelyet nem bír el a jelenlegi elektromos hálózat. Polgárőrök is vigyáznak a lakosok tulajdonára Tiszate- nyőn. A helybeli polgárőr szövetség a közelmúltban alakult meg. A kétezer lelkes községben 18 taggal jött létre a polgárőr szövetség, de az elnök, Adamik József bízik abban, hogy többen is fognak csatlakozni hozzájuk.- Előzőleg egyeztettem a rendőrséggel és a polgármesterrel: mindenki támogatta a megalakulásunkat.-Miben tudnak segíteni a polgárőrök a lakosoknak?- Járőr- és figyelő- szolgálat működtetésével hozzá tudunk járulni az itteni lakosok, vállalkozók vagyonának védelméhez. Fontos, hogy a külterületeket is járjuk. Éjjelente a szórakozóhelyeket, a boltokat ellenőrizzük. Már több helyi vállalkozó is felajánlotta a segítségét.- Milyen mények jellemzőek a köz-' ségre? Mitől kell megvédeni a polgárokat, mit kell megelőzni?- Jellemző a megélhetési bűnözés: tyúk-, fa-, termény- lopások. Arra számítunk, hogy a polgárőrök jelenlétének visszatartó ereje lesz. Tiszatenyőn elindult egy folyamat: az emberek arra törekszenek, hogy szebbé tegyék a községünket. Fásítanak, virágot ültetnek, mi pedig abban segítünk, hogy a szépítő munkának az eredménye meg is maradjon. Meg kell tanítani az embereket arra, hogy ha létrehoztak valami szépet, azt meg is kell becsülni. Ebben is segítenek majd a polgárőrök. Az emberek mindennap látni fognak bennünket a községben, és rendezvények biztosításában is részt veszünk.- Kikre számít a polgárőrség?-Eddig mindenki segített: a polgármesteri hivatal kocsit ad a külterületek ellenőrzéséhez, a vadásztársaságokkal, a mezőőrökkel, a megyei polgárőr szövetséggel is együttműködünk. De a legfontosabb, hogy a lakosság megbízzon bennünk, és jelezze, ha olyasmit észlel, ami sérti az itt lakók érdekeit. / bűncselek- Adamik József elnök Eredetileg száraztészta- üzemnek indult Örményesen a jelenlegi pékség. A 15 alkalmazottnak munkát adó üzemben két műszakban sütik a kenyeret a falunak és a környéknek. Az oldalt szerkesztette: * Paulina Éva
