Új Néplap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-12 / 291. szám

1998. december 12., szombat Megyei Körkép 3. oldal Lakossági fórum helyett szűk körű beszélgetés Jászberényben Eltérő nézőpont az elkerülő útról Immár hagyományos évzáró lakossági fórumra várta az érdek­lődőket Jászberényben dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő és dr. Magyar Levente polgármester csütörtök este, ám az gyakor­latilag egy szűk körű közéleti beszélgetéssé alakult át Az előadók szerint a zord téli időjárás és a politikai apátia együttesen ered­ményezték, hogy a lakosságot csak egy-két helybéli képviselte. Dr. Kis Zoltán a kormányt bí­rálva hangoztatta: az ellentmon­dást, kritikát nem tűrő álláspont jele, hogy száz százalékkal emelte meg a Fidesz vezette kormány a titkosszolgálatok költ­ségvetését. A politikus szerint ez nem a maffia elleni harc, hanem egy újabb besúgóhálózat kiépíté­sének első jele. Úgy vélte, a kor­mány stílusa miatt nemzetközi szinten is romlottak az esélyeink, egyre több, az EU-csatlakozás 2002-es időpontját megkérdője­lező nyilatkozatot lehet hallani Nyugat-Európából. Lokális kérdésekről szólva ki­emelte, hogy szerinte Jászbe­rénynek az elkövetkező négy évre le kell mondania a várost el­kerülő főút megépítéséről, és en­nek csak egy oka van: az, hogy a város polgárai ellenzéki polgár- mestert választottak. Dr. Magyar Levente polgár- mester nem volt pesszimista, sze­rinte az elkerülő út építését még ebben a ciklusban megkezdhetik, mivel a megyei területfejlesztési koncepcióban Törökszentmiklós után a második helyen ez a beru­házás szerepel. Mint mondta, Jászberény gaz­dálkodásának stabil hátteret biz­tosítanak a jól prosperáló vállal­kozások. Jövőre megindulhat a szennyvízberuházás, illetve hitel- felvétellel megépítik a központot elkerülő, városon belüli belső körgyűrűt. A regionális hulladék- lerakó megépítésének időpontja igencsak megkérdőjeleződött az­zal, hogy a kistérség nem kapta meg erre a beruházására a Kör­nyezetvédelmi Alap támogatását, ami 200-300 milliós kiesést je­lent. A támogatás nélkül majd’ duplájára emelkedne a települé­sek sajáterő-befizetésének ösz- szege. Korábban felvetődött kér­désre reagálva elmondta, hogy a kórházi beruházást szerinte nem fenyegeti veszély, hisz’ annak céltámogatását a parlament sza­vazta meg. -banka­A szeretet és zene ünnepe alkalmából tartott hagyományos koncertet a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola. A műsorban az iskola tanulói adtak számot tudásukról tanulótársaik és a szülők előtt. fotó: csabai istván Jövőre létrejöhet az ipari park Szolnokon A megyei Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány cégköré­nek helyzetéről és a jövő évi kilátásokról, tervekről tartott tegnap tájékoztatót Szolnokon. A sajtóbeszélgetés során el­hangzott: jövőre is igényelhet­nek mikrohitelt a kis- és közép- vállalkozói szférába tartozó cé­gek. Sőt, az 1999-es esztendő­ben ennek nagyságrendjét és visszafizetési határidejét is ki akarják terjeszteni. A források egy részét a remények szerint a Phare-támogatások pénzalapja­iból biztosíthatják majd. A következő évtől a kor­mány szándékai alapján az ál­lam társfinanszírozóként vesz majd részt az országban mű­ködő vállalkozásfejlesztési ala­pítványhálózat munkájában. A megyei szervezet ennek je­gyében továbbra is betölti ed­digi szerepét, és folytatja töb­bek között a már beindított in­formatikai és forráskoordiná­ciós programjait is. 1999 januárjában hat alapító taggal megalakul az Ipari Park Kft., amelynek célja: rövid időn belül létrehozni egy, az ipari park elvével kiegészített logisz­tikai központot Szolnokon. En­nek helyszíne a tervek szerint a város déli iparterületén lesz, és befektetői oldalról már most is nagy érdeklődés érzékelhető a kezdeményezés iránt. Ez azért is előnyös, mivel a kijelölt terü­letekre általában 3-5 éves be­építési kötelezettség van ér­vényben. Az év elején a kft. pá­lyázatot nyújt be az ipari park hivatalos cím elnyerésére is.-molnár­Nem vagyunk olyan szegények A Kisgazdapárt megyei el­nöksége által indított Polgári esték sorozat első rendezvé­nyeként dr. Dobos Károly egyetemi tanár tartott elő­adást Szolnokon Magyaror­szág jelene és jövője címmel. Az előadás központi gondolata az volt, hogy hazánk valójában sok­kal gazdagabb, mint amilyennek látszik, csak a rendelkezésre álló forrásokat rosszul használják föl. A megtermelt értékek egy jelen­tős részét elviszik az országból a külföldi befektetők, de az itthon maradó részt sem jól használjuk föl. A gazdaság támogatására mintegy 100-150 milliárd forin­tot fordítanak egy évben, ez any- nyi, mint a Postabank konszoli­dációjára fordított összeg. A ban­kok szanálására eddig összesen mintegy 500-550 millió forintot költött az ország, ez a pénz elvész az értékteremtés szempontjából. Ha pedig azt is figyelembe vesz- szük, hogy a privatizáció során mintegy hatezermilliárd forint­nak veszett nyoma, látható, hogy nem vagyunk szegények, csak nagyon rosszul használjuk föl a nemzet értékeit. Az elosztásban sem jobb a helyzet. A rendszerváltást követő időszakban a lakosság néhány százaléka hatalmas vagyonokat halmozott föl néhány év alatt (nagyrészt az „elveszett” hat- ezermilliárdból), 20-25 százaléka megőrizte korábbi életszínvona­lát, a többieké kisebb-nagyobb mértékben hanyatlott. A sze­génység érzetét növeli az is, hogy Magyarországon a bérek növe­kedésének üteme elmarad a ter­melékenység javulásának ütemé­től - húzta alá az előadó. B. A. A Magyar Távközlési Rt. évadzáró ISDN videokon- ferencia-show-t rendezett tegnap az Alföld három városá­ban. A vendégként meghívott, a rendszert használó ügyfe­lek Debrecenben, Nyíregyházán és a szolnoki Hozam Klub­ban élő adásban találkoztak és szórakoztak a színvonalas műsoron, benne Ungár Anikó bűvészen. fotó: cs. i. Eladó a tiszaföldvári mozi Amolyan rétestésztává nyú­lik lassan a tiszaföldvári mozi eladása, illetve el nem adása. Előadásokat jó ideje nem tartanak már az életve­szélyessé vált épületben, és ennek csak a földvári polgá­rok látják kárát. Talán már nem is létezik olyan szabvány, aminek az épület műszaki berendezései megfe­lelnének. A villamos vezeté­kek a hatvanas évekből kö­szönnek vissza, cserére szo­rulna a vetítővászon is, vala­mint repedések vannak a főfa­lakon. Borza Attila polgármester minél hamarabb szeretné, ha megoldódna az ügy.- Tényleg régóta húzódik az eladás körüli hercehurca. Felgyorsítjuk a dolgot, már a jövő héten a képviselő-testület elé kerül az eladásról szóló anyag. A polgármester elmondta, hogy pályázatot szeretnének kiírni az épület eladására, en­nek részleteiről döntenek a képviselők a jövő héten. Azért a végleges eladás a megoldás, mert a városnak nincs pénze egy komolyabb felújításra és fejlesztésre, másként pedig ezt nem lehet megoldani. A le­endő vásárlóval szemben egy igen fontos kikötést tesznek: kötelező lesz tíz esztendőn ke­resztül moziként üzemeltetnie az ingatlant. PE Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány Az igények egyhatodára van fedezet A megyékben az oktatás fejlesztésének egyik forrása a közok­tatási közalapítvány, amelyet törvény hívott életre, s amely anyagi lehetőségeit lényegében központi forrásból biztosítja. A megyénkben kialakult gyakorlatról dr. Vincze Sándort, az alapítvány szakmai ügyintézőjét kérdeztük. A közoktatásról szóló 1993. évi törvény előírta, hogy a me­gyékben közoktatás-fejlesztési tervet kell készíteni, amelynek megvalósításához jött létre a közoktatási közalapítvány, amelynek két alapítója a me­gyei közgyűlés és a szolnoki városi közgyűlés volt. Az első jelentős központi támogatás 1997 novemberében érkezett meg az alapítványhoz, ezután nyílt lehetőség pályázat kiírására. A témakörök igazod­tak a megyei közoktatás-fej­lesztési tervhez, azaz szerepelt közöttük a közoktatás moderni­zációja, minőségbiztosítása, a hátránykompenzáció, a peda­gógiai szakszolgálatok térsé­givé szélesítése és a kollégiumi ellátás fejlesztése. Az érdeklő­dés a rövid határidő ellenére igen nagy volt, 170 intézmény, szervezet 362 pályázatot nyúj­tott be. A jónak tartott pályázatok­nak összesen valamivel keve­sebb mint 60 millió forintot tudtak szétosztani, azaz a kért összeg nagyjából egyhatodát. A legmagasabb összeg elvben há­rommillió forint lehet, a való­ságban azonban 1,6 millió volt, hiszen egyensúlyra kellett töre­kedniük földrajzi és tematikai értelemben is, anélkül azonban, hogy túlságosan elaprózták volna az összegeket. Az összes elosztásáról hét­tagú k’~„.órium dönt, s később is figyelemmel kíséri a pénz fölhasználását. Dr. Vincze Sándor elmondta, hogy ő maga tizenegy településen járt, és úgy találta, hogy a pályázaton nyert pénzt mindenhol szabályosan használták föl, legföljebb a ha­tékonyságban talált néhol ki­vetnivalót. Idén már lezárult a pályáza­tok beadásának határideje, je­lenleg a feldolgozás folyik. Remélhetőleg december végére megszületik a döntés arról, hogy ki mennyi pénzt kap a most rendelkezésre álló 82 mil­lióból, amelyből várhatóan az idén is csak az igények egyha- toda elégíthető ki. Különös, extra elképzelések nemigen bukkannak föl a pá­lyázati anyagokban, a legkülö­nösebb tavaly az volt, hogy egy iskola egymagában huszonegy pályázatot nyújtott be. Az eddig feldolgozottak között idén még nem találtak ilyet, bár az egyik, beszélgetésünk idején még fel- bontatlan csomag vagy két kilót nyomott. . . Bistey András A régió nem a megye ellen alakul (Folytatás az 1. oldalról) Csatlakozásunk akadályait tag­lalva megemlítette a joghar­monizációs elmaradást, a nyelvtudás hiányát, és azt, hogy nem vált általánossá Ma­gyarországon a nyugati igé­nyek szerinti munkakultúra. „Nem a nyomott bérekkel, ha­nem a magasan képzett mun­kaerővel akarunk versenyké­pesek lenni” - mondta a mi­niszter ezzel kapcsolatban. A program további részében előadások hangzottak el, zömmel a területfejlesztés kérdéseiről és tapasztalatairól, este pedig fogadáson látta vendégül a résztvevőket a szolnoki önkormányzat. A rendezvénysorozat ma to­vábbi előadásokkal folytató­dik, majd záróelőadással és összefoglalóval ér véget. ba őszi mélyszántás a télben (Folytatás az 1. oldalról) Kiss József elnök elmondta, hogy az őszi munkák csúszása az előkészített területek talaj­minőségén látszik majd. Igaz, szerencsésebb lett volna, ha az őszi mélyszántást ősszel tudják elvégezni, ennek elmaradása azonban már sokkal kisebb gond, mint az azt megelőző, mikor is kétséges volt, hogy si­kerül-e a cukorrépát betakarí­tani. Egy évvel ezelőtt az óriási szárazság miatt szenvedtek a földeken, most pedig a túl sok csapadék volt a gond. Előrelát­hatólag januárban befejezik az előkészítő munkát.- A vetés és a cukorrépasze­dés elsőbbséget élvezett a csa­padékos ősz folyamán, így a szántás, a talaj-előkészítés mos­tanra maradt - mondta Szegedi Szilvesztemé, a herényi Agrár- szövetkezet vezetője. Jelenleg még háromszáz hektáron nem végezték el a mélyszántást. Most a hó alatt kevésbé fagyott föld megmunkálásával foglal­koznak. Terveik szerint - ha­sonló időjárási körülmények között - január derekára végez­nek az „őszi” szántással. bcs Alpolgármestereket választottak Három alpolgármestert válasz­tottak Törökszentmiklóson, az önkormányzati képviselő-testü­leti ülésen. Az alpolgármeste­reket a második fordulóban si­került megválasztani. így Bakk Zoltán polgármester mellett H. Tóth László, Kovács László és Elekes István lett az alpolgár­mester. -pé­Javult a munkaügyi helyzet Idei utolsó ülését tartotta teg­nap a megyei munkaügyi ta­nács. A testület határozott ar­ról, hogy a jövő évre rendel­kezésére álló összeget milyen arányban ossza fel a külön­böző részterületek között. Ebben az évben 1,371 milliárd forint volt, 1999-ben pedig 1,508 milliárd forint lesz az az összeg, amely felett rendelkezhet a me­gyei munkaügyi tanács. Az ülést követő sajtótájékoztatón elhang­zottak szerint ez az összeg keve­sebb a vártnál, és minthogy az emelkedés nem éri el a várható infláció mértékét, ezért a 1999. évi decentralizált foglalkoztatási alap reálértéke csökken. A mun­kaügyi tanács soros elnöke, dr. Füle István azonban azt is hozzá­tette, hogy a helyzet csak látszó­lag negatív, valójában ugyanis javult megyénk munkaügyi hely­zete. Az összeg felosztása az idei­hez hasonlóan történt. Legtöbb pénz, 31 százalék a közhasznú foglalkoztatás támogatására jut, a képzésre 29,6 százalékot, a bér- támogatásra pedig 12 százalékot szánt a munkaügyi tanács. Száz­millió forintot különítettek el a támogatási rendszer új elemére, a családok esélyjavító programjára, amely várhatóan 250 családnak jelent majd segítséget. -hgy­Az ünnepekre... (Folytatás az 1. oldalról) Összesen 8 ezer négyzetméteres kereskedelmi kapacitást vásárol­tak meg, amelybe húsz ABC és egy bútorszaküzlet tartozik. Van ezenkívül 18 bérlemény is a „csomagban”. Az üzleteket a coop-láncba integrálják be - mondta dr. Selmeczyné Hegedűs Borbála, a cég ügyvezető igazga­tója (aki egyben a Tiszavidék Aruház vezetője is), így ezekben a boltokban is részesedhetnek a vevők a különböző árkedvezmé­nyekből, a bő választékból, a friss árak köréből. Csepeli Lajos végezetül, a jö­vőt tekintve úgy vélte, 5-6 keres­kedelmi szervezet marad meg a magyar piacon, és az áfészeknek ebben a körben mindenképpen helyet kell kapniuk. ta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom