Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-05 / 259. szám

-V-1'■ wr%a ■ ^ ^ ■ f ^■ mjF ■■i jr■" ^m mwmm0'm n URON INNEN — KtVEN TUL Továbbképzés helyben Tanári továbbképzést szegeztek Mezőtúr pedagógusainak. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet még a tavasz- szal adott ki egy programfüzetet, melyben Szolnokon tartandó, in­gyenes tanfolyamokra hívta fel a tanárok figyelmét. Mint megtudtuk, érdeklődés erre Mezőtúron is volt, de a közel 200 pedagógus többszöri hiány­zása, az útiköltségek fedezése probléma volt. Ezért felmérést készítettek az oktatásügyi dolgo­zók között, milyen előadásokra lenne igény. Ezt a „kívánságlis­tát” eljuttatták az intézethez az­zal, hogy a tanfolyamot helyben és egy napon tartsák meg. A pe­dagógiai intézet ezt elfogadta, s hat oktatási intézményben meg­tartották a továbbképzéseket, amelyeken az egyházak által fenntartott iskolákból is voltak résztvevők. Az ágyakat a diákok maguk készítették Az első beköltözők Kevesebb mint egy éve alatt elkészült a me­zőtúri 626. szakképző intézet tetőtér-beépí- téses kollégiuma. A diákok a napokban köl­töztek be az új épületrészbe. A beruházást úgy tudták a tervezett ötvenmillió forintos szinten belül tartani, hogy sok munkát saját erőből végeztek el. Az intézmény lapos tetejének hasznosítá­sára a tanulmányterv már 1992-ben elké­szült. Seres Attila igazgató elmondta, a munkálatokhoz a város 29 millió 500 ezer forint címzett támogatást kapott. Ténylege­sen Mezőtúrnak az építkezés alig több mint 10 milliós többletkiadást jelentett, mivel a 25 éves tetőszigetelés felújítása hasonló ösz- szegbe került volna. A 12 szobás kollégium­ban 40 tanuló lakhat. Betegszoba, társalgó, tálaló és étkező is helyet kapott. Több felada­tot önerőből oldottak meg. Az ágyak vázát a diákok készítették el. Befejezésre vár még a tető alatti 350 négyzetméteres beépített terü­let. Ide könyvtár, olvasóterem, klubhelyisé­gek kerülhetnek majd. Túri Teátrum A Túri Teátrum tagjai a Ró­meó és Júliát próbálják. A kö­zépiskolás teátristák a nyáron kéthetes tréningen vettek részt. Itt szerepformálással és - elemzéssel foglalkoztak. Mint Kádár Edittől megtudtuk, a nyári program részét képezte a következő darabra való fel­készülésnek. Terveik szerint 1999. ja­nuár 22-én Shakespeare Ró­meó és Júliáját mutatnák be, jelenleg a próbák zajlanak. A diákok jól ismerik a tragédiát, de egy filmélmény hatására eltávolodtak hangulatától. Az első feladat az volt, hogy is­mét közel kerüljenek a törté­nethez. A jelmezeket és a díszlete­ket szimbolikusra tervezik. Átiratuk szerint etűdökből ál­lítják össze a darabot. / Eveken át megfigyelték Talán évekre bebörtönözték volna a mezőtúri Bíró Imrét, ha nem jön 1956. október 23-a. A megelőző napon ugyanis a szolnoki fogdában arra várt, hogy Budapestre szállítsák, majd bíróság elé állítsák. Ez azonban már nem történt meg, mivel parancsnoka kiengedte. Bíró Imre tizedes már egy hete a fogdában ült október 22-én. Szókimondása miatt az elhárító tiszt bezáratta, s bíróság elé akarta állítani. A tizedesnek ugyanis nem tet­szett az akkori társadalmi rendszer, s ennek, ahol csak tudott, hangot is adott. Ám 22-én este ezredparancs­noka - Sz. József százados - utasítására kiengedték. A parancsnokot egyébként a megtorlás időszakában el is ítélték. Az oroszok körülfogták a laktanyát. Mint ezredírnok, a parancsnokkal átment hozzájuk megkérdezni, mit akarnak. Azt mondták, csak a biz­tonság érdekében kerítették be őket. Mire visszaértek, eltűnt az összes hivatásos és továbbszolgáló tiszt. A kiér­tesítők csak M. István had­nagyot találták meg, aki be is vonult. Éjfél után az oro­szok megtámadták a lakta­nyát, s' nem sokkal azután el is foglalták. Parancsnokuk, Sz. József a nagyobb véron­tást megakadályozta. A ka­tonák egy része túri volt, akik kérték, vigye őket haza. Bíró Imre kereste a száza­dost, de nem találta. Az oro­szok röviddel ezután lefog­ták Bíró Imrét, aki újra fog­dába került. Innét egy föl­dije vitte ki, ha nem teszi, fogva tartói valószínű to­vábbszállították volna. A laktanyában megkereste két fiatal, akik egy köteg röpla­pot adtak át neki, hogy osz- sza ki az orosz katonák kö­zött. Miközben a lapokat osz­tották, megjelentek a pufaj- kások, és négy másik mező­túrival, H. Mátéval, G. Mik­lóssal, K. Lajossal és V. La­jossal együtt elvitték őket. Az utóbbi kettő azóta már elhunyt. Nagy verést kaptak, neki a foga tört ki, egy tár­sának a heréit verték le, míg egyikük veséje sérült meg. A munkásőrök egy telefon után autóra pakolták őket, majd elvitték a rékasi vasúti átjáróhoz, s otthagyták az öt túri katonát. A laktanya felé menet már találkoztak társa­ikkal, akiket úgy kellett le­beszélni a bosszúállásról. A kaszárnyában magához vette a fontosabb okmányo­kat, majd a mezőtúriakkal elindultak haza. Tiszate- nyőig elvitte őket egy vonat, onnan gyalog folytatták az utat. Mintegy három hónap után mentek vissza, addigra az ezredet megszüntették. Őt nagyon sok helyre vezé­nyelték, de mint politikailag megbízhatatlant, nem látták szívesen sehol sem. Lesze­relése után még sokáig kel­lett rendszeresen jelentkez­nie, külföldre is csak vélet­lenül juthatott ki, mivel ma­gánkérelmeit mindig elutasí­tották. Maga sem tudja, meddig volt megfigyelés alatt. Néha úgy érzi, még ma is lehall­gatják a telefonját. Megyei művészeti díjas mezőtúri fúvósok Túrkevéért tesznek (többet) Túrkevén hat új önkormányzati képviselő kezdte meg a mun­kát, hárman civil szervezetet képviselnek. A Túrkevén Élőkért Egyesü­let két új képviselőt juttatott be a testületbe. Süveges István a kevi emberek jobb, színvonala­sabb életének érdekében meg­célozta, hogy a város más tele­pülésekhez viszonyított lema­radását minél előbb felszámol­ják. Katona Ferenc azért vál­lalta a jelöltséget, mert úgy érezte, az előző testület nem mindig cselekedett a város ér­dekében. Vállalkozásbarát ön- kormányzati politika kidolgo­zásán szeretne munkálkodni. A Nimfea Természetvédelmi Egyesületet képviseli Sallai R. Benedek, aki szorgalmazni sze­retné az idegenforgalom foko­zott támogatását. A környezet­kultúra fejlesztését kiemelten fontosnak tartja. Kántoráé Bíró Emília (MSZP) a részletekben meg­búvó problémákra szeretné a figyelmet felhívni. Döntései meghozatala előtt választói vé­leményét is kikéri. Az eleset­tek, rászorulók támogatását tartja fontosnak. Abszolút füg­getlenként jutott a testületbe Gál Imre. Pártpolitikától men­tes, polgárbarát önkormányza­tot, választókörzetébe pedig csaknem két év után orvost sze­retne. Alapvető szemléletvál­tást tart szükségesnek dr. Bodó Péter (Fidesz-MPP). A város polgárait szeretné közelebb vinni a helyi döntésekhez, ame­lyekről rendszeres összejövete­leken tájékoztatja választóit. Míg tavaly csak koncertzenekarként szerepelt a németországi Malentében a mezőtúri Városi Zeneiskola Ifjúsági Fúvószene­kara, idén már menet közben is bemutathatták nem minden­napi tudásukat. Tehetségüket elismerendő, megyei művészeti díjat vehettek át Szolnokon. Az 1991-ben alakult zenekart a kezdetektől Szunyogh József karnagy vezeti, aki elmondta, a tagok toborzása nem volt nehéz feladat, de van olyan probléma, amit még nem tudtak megol­dani. A négy harsonás helyére vendégzenészeket kell hívni ma is. Várhatóan a közeljövőben ez a gond megoldódhat, mivel saját Médiacentrum Ascii Károly, a mezőtúri Te­leki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépis­kola pedagógusa regionális dráma, film és média oktatási centrumot hívott életre. Be­szereztek egy videokivetítőt, amelyhez 550 ezer forintot nyertek pályázatukkal. A feltételek megteremté­sében az önkormányzat és a szülői munkaközösség is segí­tett. A térség középiskolásai számára olyan „önképzőkört” szervez, ahol drámajátékkal, film- és jelenetelemzéssel, dramaturgiával, valamint sa­ját videofelvételek elemzésé­vel foglalkoznak. Ha igény lesz rá, Asch Károly tervezi, hogy mindezt általános isko­lásoknak is megszervezi. nevelésű zenészekkel töltik be a helyeket. Egyébként azért nincs a túri fúvósoknak minősítésük sem, mivel a vezető úgy tartja, csak akkor viszi el csapatát a megmérettetésre, ha abban nincs máshonnan „kölcsönvett” ze­nész. Az eddig eltelt időszakban mindig élvezték az intézmény és a város maximális támogatását. Ebben az is közrejátszhat, hogy szinte minden nagyobb helyi rendezvényen részt vesz­nek, ha erre felkérik őket. A ze­nekar nemzetközi elismerésé­ben a véletlen is segítségükre sietett. Tavaly a szolnokiak helyett „ugrottak” be a malentei feszti­válra. Akkor még csak mint koncertzenekar szerepeltek, de idén, mivel megalakult a ma- zsorettcsoport is, már menetze­nekarként utaztak Németor­szágba. Sikerük még nagyobb volt, mint ’97-ben. Az évente legalább 15-20 fellépést vállaló fúvóscsapat a karnagy szerint nagyon jó közösség. Áz újakat hamar befogadják, s nem csak társaikkal, hanem önmagukkal szemben is maximalisták. A középiskolás korból „kinőtt” tagok sem hagyják el a zene­kart, többségük még a főisko­lákról, egyetemekről is vissza­jár Mezőtúrra muzsikálni. Ter­vezik alapítvány létrehozását is a zenekar javára. így könnyebb lenne finanszí­rozni fellépéseiket, és jutna eszközbővítésekre is. Még a túlélésre kell berendezkedni Bár az értékesítési gondokon lassan túl van a Mezőtúri Ma­gyar-Mongol Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet, elnö­küknek van még gondja elég. Többek között az is, hogy az őszi vetések mintegy negyven százalékával végeztek csupán, ami jelentős lemaradásnak tekinthető. Az oldalt szerkesztette: Simon Cs. József Fotók: Takács Antal A túri mezőgazdasági társa­ságnál megtermett mintegy 7 ezer 200 tonnányi búzából közel 6 ezer tonnát szeretné­nek értékesíteni. Fűzfa István elnök elmondta, ennek a mennyiségnek mintegy két­harmadát a napokban szállítot­ták el, igaz, nem túl magas áron, 14 ezer 500 forintért vet­ték tonnáját. Mivel a megma­radt közel 2 ezer tonna a leg­jobb minőségűek közé tarto­zik, az elnök úgy véli, a ké­sőbbiekben könnyen találnak rá majd vevőt. A napraforgó­val még jobban jártak, hiszen a teljes mennyiségre volt ér­vényes szerződésük, így an­nak eladása nem okozott gon­dot. Szerencsére még a tartó­sabb esőzések előtt sikerült nagy részét learatni, így elér­hették a hektáronkénti 2,2 tonnás átlagtermést. Igaz, a minősége nem lett olyan, mint amire számítottak. A kukorica közel négyötödét már learat­ták. Az 5,5 tonnás átlagtermés messze nem tükrözi azt az energiát, amit befektettek. Ér­tékesítési nehézségekre nem számítanak, azért sem, mivel a tengeri nagyobb hányadát a szövetkezeten belül használ­ják fel takarmányozásra és tagi igények kielégítésére. Nagyobb gondot jelent, hogy idáig az őszi vetések csak 40 százalékát tudták el­végezni. A csaknem folyama­tos esőzések miatt a gépek nem tudnak a földre menni, megfelelő magágyakat előké­szíteni. Bár tavaly 50 millió forintot költöttek alapműtrá­gyára, ezt a piac a termények árában nem ismerte el. így idén erre a célra csak 10 mil­liót szánnak. A tapasztalatokat figyelembe véve csökkentik a búza vetésterületét, új nö­vényként belép mintegy 100 hektáron a repce. Kisebb mértékben nő a fénymag és a napraforgó vetés- területe, és 1999-ben 200 hek­tárral nagyobb területen vetnek hibridkukoricát. A nyomott árak miatt az elnök legfeljebb „nullszaldóra” számít az idei gazdálkodási évben, de még annak sem zárta ki a lehetősé­gét, hogy kis mértékű veszteség keletkezik. Mint fogalmaz, az elkövetkező egy-két esztendő­ben túlélésre kell a mezőgazda- sági vállalkozóknak berendez­kedni. ses

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom