Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-28 / 279. szám
1998. november 28., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Többet erővel... ? Igazán nem panaszkodhatunk, hogy a hazai belpolitika unalmas lenne. A kormány és a vezető kormányférfiak egyénileg is gondoskodnak róla, hogy hetente legalább egyszer történjen valami, ami felborzolja a kedélyeket. Példákat bárki tudna mondani a nyugdíj- emelés lefaragásától kezdve a Torgyán-féle családtámogatási rendszeren, a Nemzeti Színház és a 4-es metró építésének leállításán, az elnöki kegyelem megtorpedózásán keresztül a drogosok elleni keményebb fellépés és az abortusz szigorításának tervéig. Most leginkább ez a két téma van napirenden, bár lehet, hogy mire ez a cikk megjelenik, már újabb is felröppen. Az eddig is látszott, hogy a kormány hajlamos erőből politizálni, abból a tételből kiindulva, hogy aki a választók többségének akaratából döntési helyzetbe került, az döntsön, a saját elképzelései szerint. Tekintsünk el attól, hogy mennyire volt meggyőző ez a többség, érdemesebb megvizsgálni, hogy a drog- és abortuszügyben mutatkozó magatartás milyen minőségi különbséget jelez a kormány politizálásában az eddigiekhez képest. Most ugyanis rendkívül összetett társadalmi problémákat próbál megoldani a korábbi módszerekkel. Ám a drog és az abortusz elsősorban nem oktatási, egészségügyi és főleg nem büntetőjogi probléma. Kiváltó oka széles társadalmi rétegek leszakadása, a perifériára kerülése. Amíg ezeket a rétegeket nem sikerül ismét a társadalomba integrálni, addig a problémák lényegében megoldhatatlanok. A szigorítások eredményessége iránti kételyt elsősorban az táplálja, hogy nem látszik, a kormány mit akar tenni, ha egyáltalán akar, ezen rétegek helyzetének a javítására. Egyelőre a kormány inkább saját „polgári” bázisának kialakításán fáradozik, s kevés figyelmet szentel a szegénység problémájának, illetve azt részben az erőszakszervezetek hatáskörébe utalja. A büntetési tételek növelése azonban hosszú távon nem a drogfogyasztás csökkenéséhez, hanem az árak növekedéséhez, az alvilág még szervezettebbé válásához vezet, erre külföldön számtalan tapasztalat van. Az abortusz engedélyezésének szigorítása pedig nem a beavatkozások csökkenését, hanem az illegális műtétek megszaporodását, az elhagyott, végső esetben az elpusztított újszülöttek számát gyarapítja. Rövid távon, mondjuk egy négyéves választási cikluson belül, persze hozhat eredményt a keményebb büntetés, addig, amíg ki nem épülnek vele szemben a megfelelő elhárítási módok, ám megoldást csak az egész társadalom helyzetének javulása hozhat. Egy végigdolgozott élet = havi nyolcezer forint Jól informált klubtagok Eredetileg már jó egy éve működhetne Nagyivánon az Informatikai PC-klub, mert a művelődési ház már tavaly elnyerte a Nemzeti Kulturális Alap számítástechnikai fejlesztésre biztosított támogatását. A pénzből be is szerezték az első vonalbéli számítógépet, a hozzátartozó kiegészítőkkel, de azokat egy éjszakai betörővizit eltüntette. Ezek után újabb időt követelt a biztosítóval történő rendezés, hiszen a , .meglő vasított” helyett újat kellett vásárolni. Miután a pótlás lerendeződött, idén októberben elindulhatott végre a PC-klub, vagy ahogy az egyre divatosabb tele- ház mozgalom terjedésével nevezhetjük: a „telekuckó”. Azért nem teleház még, mert a mozga- -----------------------------------------/ F elújítás közadakozásból A héten végeztek az abonyi katolikus templom tetőszerkezetének felújításával - tudtuk meg Nagy András plébánostól. A rekonstrukció még a nyár folyamán, június közepén kezdődött. Az épület tetőszerkezetének áthidaló gerendázatai közül is sok szorult cserére, ami nem persze ezt a beruházást sem kímélte, így az átadás már csúszott valamelyest a tervezetthez képest. A műemlékvédelmi hivatal utasítására a munka jövőre még kiegészül azzal, hogy a tető jelenleg bádoggal fedett részére is cserép kerül majd. Az összberuházás közel 10 millió forintba került, amelyet teljes A cserepek kerülnek a helyükre Csányi Irén abban a bogarasi tanyában született, amelyik Tiszakürthöz tartozik, és ahol most is reája virrad a reggel, behunyorít az éjszaka, és ahol második urával, Németh Sándorral lakik. Távol a világ zajától szemléli a múló időt, mégis, a 71 éves asszony nyomon követi a mindennapok kis és nagy történéseit. A rádióból, a televízióból, az újságokból. És nem érti, miközben kormányok mennek, új kormányok létesülnek, rája, a hozzája hasonlókra valahogyan egyetlen politikus sem gondol. Elképzelni sem tudja, hogy sok-sok, magas polcon ülő, miféle Jótéteményt” tehetett a munkahelyével, az országgal, az emberekkel, hogy amikor elbocsátják, tíz- és tízmilliókat, vagy éppen ennél is többet kap végkielégítésként. Miközben ő végigdolgozta az életét, és még most sem pihen - pedig az ujjai már nehezen engedelmeskednek, ha a kezébe veszi a tűt meg a cérnát, de muszáj -, döbbenetesen kevés a havi járandósága: nyolcezer forintot hoz neki a postás. Hogy miért csak ennyit, erről szól az írás. 1928. március 8-án nagy volt az öröm a bogarasi tanyában Csá- nyiéknál. A kisfiú után érkezett a húga, aki a keresztelésben az Irén nevet kapta. (Sajnos, a bátyja, aki bányász volt, mindössze 42 évet élt, elvitte a szilikózis.) A kislány a kor szokásainak megfelelően elvégezte a hat osztályt, majd felnőtt fejjel befejezte a hetediket, és a nyolcadikat is. Azért, mert a munkájához, az akkori munkahelyén kellett a nyolc általános. A családja azt csinálta, amit a környékbeliek: volt egy hold szőlőjük, abból láttak néha hasznot, ha az idő kegyes volt hozzájuk, meg harmadában béreltek földet. A nappal keltek, az éjszakával kerültek ágyba. Itt segédkezett a fiatal lány, mikor mit kínált a munka dandárja. Kötözött, kapált, markot szedett, sütött, mosott. Mindaddig, amíg 22 évesen férjhez nem ment Partók Józsefhez. Szegények/Í'oltak, de megfogták a munka végét: akár a határban kellett szorgoskodni, akár a ház körül. Hogy több folyjon be a családi kasszába, a fiatalasszony elment egy háziipari szövetkezethez, ahol kosarat fontak. Több évet lehúzott azon a helyen, bár az is igaz, nem jött ki tíz esztendő. Maradt volna talán nyugdíjig, de akkor beütött a baj. Hetvenévesen beteg lett az édesapja, így haza kellett jönnie, otthagyni a megszokott munkát. Mert a párja is dolgozott, és nem volt, aki istápolja az elesettet. Közben otthon kapált, darált, jószágot nevelt, főzött, sütött, mosott, és sűrűn ránézett az apukájára. Hét évig gondozta, amikor 1972-ben meghalt az édesapja. Irén 44 éves volt, gyerekük sem született. Tervezték, hogy valahol elhelyezkedik, amikor hívatlanul-váratlanul újabb csapás kopogtatott náluk. Lerobbant a férje, igaz, nem érte váratlanul őket a rossz, hiszen már korábban szívbeteg volt. Kilenc évig húzta a szerencsétlen, dolgozni csak keveset, nagyon keveset tudott. Irén kapált, tartotta a rendet, jószággal bíbelődött, amikor 1974-ben őt is eltemette. Úgy érezte, rászakadt, összeesküdött ellene a világ, ennyi csapás után. Egy évig özvegyként élt, mert esztendő elteltével 1975-ben hozzáment Németh Sándorhoz, akinek az édesanyja akkor volt 86 éves. Irén anyja is velük lakott, és a két asszony együtt morzsol- gatta napjait. Az anyja - miután egyetlen fiát elveszítette - nagyon ragaszkodott lányához, Irénhez. Hat évet élt még velük, az utolsó esztendőben már naponta mosni kellett rá. Közben a tanácstól, szociális létesítményektől egyetlen fillért sem kapott. Az anyósa még sokáig élt, akit szintén szeretettel ápolt, és 98. esztenlom, a „Hálózat a demokráciáért program” csak bejegyzett szervezeteket, alapítványokat támogatott). A lényeg, hogy az informatika népszerűsítése jó „nyomon” halad Nagyivánon. Hetente, két csoportban tizennyolcán - főleg alkalmazottak, de sok háztartásbeli is - sajátítja el Ébner Gábor pedagógus irányításával az informatika alapjait. A sikeres premier után persze jó lenne, ha Nagyiván megkapná azt a további pályázati támogatást, amellyel valóban teleházzá tudná átalakítani népszerű telekuckóját. Lehet, hogy éppen a jól informáltságuk fog majd ebben segíteni? -pA rendőrség átmenetileg betiltotta néhány fajta flóbertpisztoly forgalmazását Durran, lő, mégsem fegyver Manapság különböző bűnügyek kapcsán egyre többet lehet hallani a flóbertpisztolyokról. Minthogy ezt - a voltaképpen játékszert - mindenki, aki 18. életévét betöltötte, szabadon megvásárolhatja, birtoklását, tárolását sem korlátozza jogszabály. Néhány típus forgalmazását azonban most mégis betiltotta a rendőrség. Ez a „szerszám” ugyan nagyot szól és lövedéket lő ki, ráadásul a komolyabb kivitelű darabok ránézésre is tekintélyt parancsolnak, paramétereiknél fogva mégsem minősülnek lőfegyvernek. Állítólag annyit „tudnak”, mint egy légpuska. Ettől függetlenül, mint ahogyan azt a közelmúltban elkövetett bűntények is igazolják, igen súlyos sérüléseket lehet vele okozni. Ezért az Országos Rendőrfőkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztálya intézkedett arról, hogy a flóbertpiszto- lyok bizonyos fajtáit átmenetileg ne lehessen fegyvertartási engedély nélkül megvásárolni. Ezeket a típusokat ugyanis olyan vizsgálatnak kívánják alávetni, amely megmutatja, hogy a pisztolyból kilőtt lövedék energiája valóban nem éri el a flóberteknél megengedett mértéket. Az intézkedésnek persze gazdasági következményei is vannak. A betiltott cseh, illetve német gyártmányú pisztolyok ezzel ugyanis egy időre mindenképpen kiszorulnak a piacról. Pedig éppenséggel ezek a portékák a legszebbek, a legjobbak és természetesen a legdrágábbak is. Sokan talán nem is képzelnék, hogy mekkora érdeklődés mutatkozik a flóbertpisz- tolyok iránt általában. Szolnokon jelenleg öt olyan üzlet A jászberényi néptáncosok elsöprő sikere Szekszárdon i/ Sehol nem vallanak szégyent Példaértékűnek ítélték a műhelymunkát A minap Szekszárdon megrendezett országos néptáncfesztiválon az elnyerhető díjak mindegyikéből a legjobb minősítést szerezte meg a Jászság Népi Együttes, és elhozták a fesztivál fodíját is - tudtuk meg Szűcs Gábortól, a népi együttes művészeti vezetőjétől. csoda, hiszen a templom több mint 200 esztendős. A munkálatok kivitelezője egy helyi kft. volt. Az időjárás egészében a lakosok adományaiból sikerült előteremteni - mondta a plébános.-molnárAz ország számos pontjáról érkezett tizennégy együttes összesen huszonnyolc produkcióját figyelte és értékelte a zsűri. A Jászság Népi Együttes is két, friss koreográfiával szerepelt. Az „Eleki zsok” című koreográfiáért Barbóc Sándor, Kuli Orsolya és Kocsán László, a „Bennünk él” című mezőcötösi táncokat felelevenítő koreográfiáért pedig Pál Mihály, Urbán Mária és Szűcs Gábor nyerte el a koreográfiái díjat. Az eleki zsok összeállításban mutatott szólótáncosi teljesítményéért Bódi Tamás, Kocsán László és Szűcs Gábor vehetett át nívódíjat. A népi együttest kísérő Jártató zenekar a zenekari nívódíjat kapta meg. Mindezek után talán nem csoda, hogy a fesztivál fődíját is a Jászság Népi Együttes nyerte el. A szolnoki, a nagykálói mellett legrangosabb hazai szakmai találkozó zsűrije példaértékűnek ítélte azt a műhelymunkát, ami Jászberényben folyik, melynek eredményeként ilyen színvonalas produkciók kerülnek ki „kezeik alól”.- Együttesünk mind létszámban, mind tánctudásban remek kondíciókkal rendelkezik, rengeteg fiatal táncos szerepelt a legújabb koreográfiákban is. Bárhová elmehetünk, előadásunkkal nem vallunk szégyent senki előtt - tette hozzá a művészeti vezető. A fellépések sora nem ért véget ebben az évben. Szombaton a januárban megrendezendő szólótáncfesztivál elődöntőjét rendezik Jászberényben a néptáncegyüttes székházában, melyre 60-70 fellépő érkezik. Az indulók sorában sok jászberényi fiatal is ott lesz. December 6-án pedig Táncról táncra címmel a Lehel Tárastánc Klubbal közösen szerveznek fellépést Jászberényben. Hasonló jellegű rendezr vény még nem volt a két tánccsoport történetében. B. Cs. dejét töltötte, amikor utolsót dobbant a szíve. Irént nem vitte rá az akarat arra, hogy egyet is közülük szociális otthonba dugjon. 1963 és 1991 között öt nagybeteget istápolt, gondozott és temetett el. Közben az égvilágon mindent elvégzett a ház körül, amit egy asszonynak teljesíteni kell. Ezért tartja végtelenül igazságtalannak, hogy átdolgozott életéért, azért, hogy öt embert hosszú-hosszú évekig nem dugott szociális otthonba, 8 ezer forint afféle házastársi pótlék jár mindössze neki. Időközben ő is szívbeteg lett, így négyezer ebből csak a gyógyszerekre kell. Soha nem álltak, tartották a markukat a tanácsnál, de az önkormányzatnál sem. A párja nyugdija éppen húszezer, ebből élnek. Meg abból, hogy a férje még bírja magát, de hát ő sem fiatalodik, hiszen már 75 lesz. Csak az a baj, hogy neki is évről évre fogy az egészsége. És fogalma sincs, őt majd ki ápolja, ha egyszer a betegség leteperi. Mert most még csak úgy- ahogy megvan azon a bogarasi tanyán, ahol március 8-án lesz 71 éve, hogy erre a világra érkezett, ahol tengernyit dolgozott, és ma is ott lakik párjával... D. Szabó Miklós / található, ahol ilyesmit is lehet kapni. Mint azt a Baross utcai bolt eladójától' megtudtuk, naponta legalább egy pisztolyt el tudnak adni. A kínálat igen széles skálán mozog. Van szerényebb kidolgozású magyar, egylövetű 6 ezer 500-ért és van cseh gyártmányú forgótáras, igazán profi is, de azért már majdnem 60 ezer forintot kell fizetni. (Pontosabban jelenleg nem, mert ez is a korlátozás alá esik.) Az üzletben dolgozók tapasztalata az, hogy egy-egy kiemelt, a sajtóban is napvilágot látott bűnügy ösztönzi az embereket arra, hogy érdeklődjenek a flóbertpisztolyok után. Ilyenkor előtérbe kerül az önvédelem kérdése, ezáltal nagyobb a vásárlási kedv is. Az eladók úgy látják, akinek gonosz szándéka van, az nem ilyen pisztolyt vásárol, megtalálja a módját, hogyan juthat hozzá valódi lőfegyverhez is. -hgyAz osztrák vendég angolosan távozott A falusi turizmus fellendülőben van a Nagy kunság településein, egyre többen kapcsolódnak be a fizetővendéglátó-hálózatba is. Csakhogy nem mindig tisztességes a jól szituált vendég. Ezt egy kunhegyesi szállásadó is tapasztalhatta. Amikor az osztrák férfi novemberben egy hétre megszállt Kunhegyesen, úgy tűnt, minden rendben van vele, annál is inkább, mert mint mondta, nagyon megtetszett neki a környék, a szállás is, így további két hétre lefoglalta azt. Bár ezt az időtartamot már nem fizette ki, sőt még húszezer forintot kölcsön is kért a házigazdától, mondván, elveszítette útlevelét és pénztárcáját. Mint Fekete Miklós őrnagytól, a karcagi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjétől megtudtuk, az osztrák férfi viselkedése egyre gya- núsabbá vált a szállásadónak, így nem mindennapi lépésre szánta el magát: ismervén vendége lakhelyét, a tudakozón keresztül megtudta az ottani rendőrség telefonszámát. Miután jól beszél németül, nem késlekedett, felhívta az osztrák rendőröket, akiktől informálódott a férfi után. így tudta meg, hogy otthon körözik vendégét, és a vele lévő személygépkocsi is lopott. Ezután értesítette a karcagi kapitányságot, ám időközben a férfi veszélyt szimatolhatott, mert angolosan távozott. Az ismerősétől kapott autóval azonban csak Gyálig jutott, mert a kocsi lerobbant, így kénytelen volt visszafordulni. Tiszagyendán azonban a kunhegyesi rendőrök kaija- iba futott. Elfogása után a karcagi bíróság Magyarországon elkövetett csalás vétsége miatt előzetes letartóztatásba helyezte a férfit. A karcagi zsaruk időközben hivatalosan is felvették a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal, és már meg is érkezett Karcagra a gépkocsi jogos tulajdonosa, Hogy átvegye rég nem látott autóját, de
