Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-26 / 277. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1998. november 26., csütörtök Nézőpont kontra nézőpont Olvasom a lap Nézőpont rovatában a november 21-i jegyzetet és megállapítom, nem egy pontból nézünk ugyanarra a témára. Tudom, nagy vívmánya volt az előző rendszernek a bölcsőde, minden kis településen, nálunk is volt - büszkék is voltak rá azok, akik létrehozták. Hét éve meg is szűnt, mert az önkormányzatnak az volt a véleménye, nem jó üzlet fenntartani egy intézményt nyolc dolgozóval és hat bölcsődés korú gyerekkel. A hagyományos családmo- dellben a gyerekek otthon lesik el anyjuktól, apjuktól a női- és férfimintát (amit utólag már nem lehet rekonstruálni), a bölV csődés gyerekek viszont ugyanattól a gondozónőtől. Miért jó az egy gyereknek, ha egy-két éves korában már reggel kirángatják az ágyból? Nem kell siratni egy olyan intézményt, amely a madáchi falansztert idézi az uniformi- záltságba kényszerített gyerekekkel. Hároméves korig valóban nagyon fontos időszakot élnek meg a kicsik, de talán éppen ezért kellene nekik a családban maradni óvodás korukig. Aki siratja a bölcsődét, lelke rajta. De mintha az EU-ban is kevesebb lenne belőlük ... Fodor István Ferenc Jászjákóhalma A döntés joga a nőket és az anyákat illeti Köszönjük a vízügy szakembereinek! Elrettentő volt a Tisza áradása az érintett községek, városok mentén. Szolnoknál ámulva néztem a zavarosan hömpölygő tengert, s arra gondoltam, mennyi emberi munka, áldozatvállalás van abban, hogy itt, a Közép-Tisza vidékén, medrében tartották a máskor oly szelíd, szőke folyót. Tudom, 1990-94 között valósággal szétverték a vízügyi igazgatóságokat, s pénz sem jutott a gátak karbantartására. A valamikori igazgatóságon kétezer ember dolgozott, most jó, ha hatszázan vannak. Miért? Mégis, a kevés vízügyes, a honvédség, a lakosság megértő támogatásával, de szakszerű irányítással úr maradt a partok mentén. Legfeljebb a belvíz miatt tehetetlen. Köszönjük meg gondolatban valamennyien a hősies helytállást, az átvirrasztott éjszakákat, a jéghideg nappalokat, a vigyázást ránk, értékeinkre. S reménykedjünk Petőfivel: „...a folyó (majd) szelíden” ballag tovább medrében. Reménykedjünk, hisz jó kezekben, okos fejekben van a védelem. ' Sóskúti Júlia A megfellebbezhetetlen alkotmánybírósági döntést 2000. június 30-ig végre kell hajtani; a válsághelyzet fogalmát a jogalkotóknak kell tisztázni, amikor is kimondatik, ki, mikor dönthet magzata sorsáról. A törvény elfogadásáról a Parlament szavaz majd - többségükben férfiak. Némi bizakodásra adhat okot, hogy néhány képviselőnő is ül a padsorokban, s még mielőtt megnyomnák a gombot, talán kíváncsiak lesznek arra is, mit szólnak mindehhez a nőtársak. Nem vagyok egyedül a véleményemmel, ezért bátran jelentem ki: meg kell akadályozni, hogy kényszerítsék a magyar nőket nem kívánt terhességük megtartására. Megszerzett jogunkat nem engedjük elvenni, mi akarjuk eldönteni, akarunk-e gyermeket vagy sem. Erre sajnos a körülményeink is rákényszeríte- nek. A terhességet biztonsággal a hatodik hét körül állapítják meg, a legtöbb nő ekkortájt fordul orvoshoz is. Ha még ezután kell bizonygatnia válsághelyzetét, kérelme jogosságát, ismerve a bürokratikus ügyintézést, biztosan kifut az időből, s hiába lesz engedélye, nem végzik el a beavatkozást. A kérdés sarkalatos pontja persze nem ez, hanem az, ki akar itt gyermeket: a nők vagy a kormány? A jelek szerint nyilvánvaló, hogy a kormány, mert a fogamzásképes nők tisztában vannak anyagi és egzisztenciális helyzetükkel, nem akarnak éhező, nélkülöző, lelki sérült gyermekeket, tudják, hányat képesek felnevelni, eltartani, iskoláztatni. Férjek, társak ezrei munka nélkül vannak, vagy csak any- nyit keresnek, ami a megmaradáshoz elég, gyermekek eltartásához nem. Amíg az apák nem tudnak gondoskodni a családról, nincs helye másfajta törvénynek. Van persze megoldás: ha a kormány mindenáron több gyermeket akar, érezze magát apának, és idejében gondoskodjon a születendő gyermekről: már a terhességi nyilvántartásba vételtől fizessen annyit az anyának, hogy az képes legyen egészségesen táplálkozni - táplálni fejlődő magzatát -, s egyben adjon esélyt a lakhatáshoz, mert a legtöbb gyermeknek most nincs hová megszületnie. Megfontolásra ajánlom továbbá a diszkriminatív támogatási rendszert is - tűi azon, hogy értelmét vesztett fogalom, mert ha nincs jövedelem, nincs mit kiegészíteni -, ugyanis most az egy-két gyermek nem ér annyit, mint a három-hat-nyolc. Jó hír, hogy jövőre alanyi jogon mindenkinek jár a családi pótlék - csak az nem mindegy, hogy a 100- 200 ezres családi kasszát egészíti-e ki, vagy a 20-30 ezresei, netán a segélyen tengődőkét. Mert egy biztos: bárhová is születik egy gyermek, ugyanannyiért veszik neki tejet, kenyeret, ruhát - és a tudást! Uraim, mielőtt véleményt alkotnak, nézzenek szét az országban! Érdemes egy kicsit közelebbről megismerni az átlag magyar család életét. Amennyiben mégis úgy döntenek, hogy a nőket megfosztják döntési joguktól, számíthatnak rá, hogy 2002-ben jóval kevesebb szavazatot számlálhatnak össze! Egy háromgyermekes anya /Bál - Erzsébetek és Katalinok köszöntésére Baráti kör alakult a község jövőjéért Célunk, hogy Tiszatenyő baráti közösség legyen November elején megalakult Tiszatenyőn a Közösség a Községért elnevezésű baráti kör. A rendszerváltás óta „Csipkerózsika-álmát” alvó közösségi élet november 5-én este - ugyanúgy, mint a mesében - egy pillanat alatt éledt újra. Terveink között szerepel a község arculatának átformálása, szépítése s a benne lakók boldogulásának segítése, ezért szeretnénk, ha az önkormányzat és a település lakói eredményesen tudnának együttműködni. Néhány napos működésünk első sikere is megszületett: megépítettünk egy körülbelül nyolcvan méter hosszú útszakaszt, melynek hiánya évtizedek óta sárdagasztásra kárhoztatta az utazó tiszatenyőieket. Közel ötvenen vettünk részt az útépítésben. Valamennyiüknek köszönjük a fáradságos munkát, külön is Kaszanyi Jánosnak a gépi segítséget és az önkormányzatnak együttműködést. Az ott szorgoskodók forró teát, kávét, tízórait - és nem utolsósorban jó fajta „lélekme- legítőt” kaptak, amiért hálásak vagyunk ifj. Dancza Jánosnénak, Filó Józsefnénak, Gubán Istvánnénak, Kazinczi István- nénak és Ignáczné Török Mariidnak. Legnagyobb tisztelettel monáunk köszönetét azoknak a / tiszatenyői polgároknak, akik' lelkesedésükkel és munkájukkal segítettek bennünket abban, hogy a baráti kör megalakulhasson, és példát is mutattak arra, hogy a jó szándék minden akadályt legyőzhet. Szeretnénk, ha terveink megvalósításában minél többen vennének részt, ezért várunk sorainkba minden olyan helybéli polgárt, aki szeretné, ha községünk egy „emberarcú”, polgárbarát településsé válna. Szeretnénk bebizonyítani, hogy a duzzogó, pesz- szimista emberekből van kevesebb Tiszatenyőn. A távlatokban az útépítésnél nagyobb léptékű tervek is is szerepelnek, végső és legfontosabb célunk pedig Tiszatenyőt egy igazi, nagy baráti közösségé formálni. Ehhez a munkához kérjük minden optimista, jó szándékú polgár támogatását. A baráti kör nevében: Hegedűs László, Pozsa Sándor alapítók Erzsébet és Katalin nap alkalmából hajnalig tartó mulatozásra hívta meg Pletykafalu lakóit a szolnoki Kölcsey általános iskola tantestülete és szülői munkaközössége. Az ünnepeltek köszöntését követően vidám házaspárbaj szórakoztatta a vendégeket, majd az est további részében Kasza József diszkójában nosztalgiazenére táncoltak a fáradhatatlanok. A jó hangulatú bál végén abban a reményben köszöntük el egymástól, hogy szilveszterkor is találkozunk, ugyanitt. Báli Jánosné a szülői munkaközösségből A harangok Rómába mentek... Éveink számával arányosan számoljuk elhunyt szeretteinket. Minél idősebbek vagyunk, annál több sírhoz visszük el mindenszentek táján a kegyelet virágait. Egy ködös, dermesztőén hideg napon eljutottam végre egy megyén túli településre is. Megérkezvén a temető bejáratához, Szent Mihály lova éppen akkor indult el a kaputól egy hullólevélbama koporsóval. A gyászolók síri csendben mentek utána, álldogáltak a sírgödör mellett, majd hangtalanul behantol- ták. A szokatlan szertartáson nem kondult a lélekharang sem. Milyen valláshoz tartozhatott szegény? - töprengtem, miért néma minden körülötte? A véletlen úgy hozta, hogy utunk a gyászolókkal a kijáratnál éppen összeért. Részvétem nem titkolva egyikükből váratlanul feltört a zokogás. - Ez az élet rendje - mondtam csendesen -, ezen változtatni nem lehet. — Tudja, kedves, nem is a halottat siratom én, hanem a szegénységét, meg a mi szegénységünket! Nem volt neki felesége, gyerekei, pénze sem sok, csak a szégyenletesen kicsi nyugdíját kapta. Lakása sem volt, ezért hol az egyik, hol a másik testvérnél lakott, felváltva. Öten vagyunk. őt mindenki szerette, mert dolgos, rendes ember volt. Nem akartunk köztemetést, mert nem bírtuk volna elviselni a szégyent, hogy oda járjunk ki a sírjához. Annyi pénzt összekapart az öt testvér, hogy egy jó sírhelyet váltottunk, de csak a legolcsóbb deszkakoporsóra és szemfödélre maradt. Azt akartuk, legalább itt legyen fedél a feje fölött, ami sajátja. Papra, kántorra nem jutott. Tudja, a szegénység nagy úr! Hogy a lélekharang nem kísérte el őt utolsó útjára, bele kell nyugodni - olykor azok is elmehetnek Rómába ... Szégyenérzetük azonban ne legyen a gyászolóknak: szépen búcsúztak szeretett testvérüktől. F. K.-né, Szolnok A levelekből válogatunk. A kiválasztott írásokat - a szerző előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - feldolgozzuk. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin I Segítség a diétában Józsáné Csányi Mária dietetikus keddenként, délután fél 4- től ingyenes tanácsadást tart az érdeklődőknek a szolnoki Széchenyi gyógyszertárban. Jó hír ez azoknak, akik különböző betegségben szenvednek és állandó diétára kényszerülnek. A dietetikus segít az étrendminták összeállításában és életmódbeli tanácsokat is ad. A tanácsadás kiterjed a tápanyag-felszívódási zavarokra, a gyomor-, bélbetegségekre, magas vérnyomásra, emelkedett vérzsírszintre, elhízásra, fogyókúrára, étvágytalanságra, a legyengült állapotra. Sok betegtársam nevében is köszönet a hasznos tanácsokért, hiszen a gyógyuláshoz nem elegendő csak a gyógyszerek szedése, az étrendet legalább olyan pontosan kell illeszteni a betegséghez, a kettő együtt biztosítja a mielőbbi gyógyulást. Józsáné Csányi Mária ideális helyet választott a betegekkel való találkozásra. A gyógyszer- tár előzékeny, udvarias alkalmazottai pontos tájékoztatást adnak a kiváltott gyógyszerekről, a polcokon szembetűnő a sokféle gyógyhatású készítmény, és hasznos egészségnevelési folyóiratokhoz is hozzá lehet jutni. Érdemes ide ellátogatni. Köszönjük, hogy a gyógyszertár az ingyenes tanácsadásra is alkalmat ad. Egy beteg ember Polgárőrbál Jászágón Jászágón az idén is megrendeztük a már hagyományosnak mondható, vacsorával egybekötött polgárőrbált. Vendégünk volt többek között Kolozsi József, a megyei polgárőrszövetség elnöke, Molnár Gábor, a szövetség titkára és a jászárokszállási rendőrőrs munkatársai. Kácsor László, a helyi polgárőrség vezetője megköszönte a polgármesteri hivatal, az Elit Cipőipari Kisszövetkezet és a Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet támogatását és a polgárőrség tagjainak munkáját. Kolozsi József jó munkájuk elismeréseként kitüntetést adott át Gulyás Gábornak és Mozsár Ferencnek. Az est mottójaként nemes gondolatot választottunk, amelyhez a jelenlévők segítségét is kértük. Úgy gondoltuk, hogy lehetőségeikhez képest a Jászágói Polgárőr Egyesület tagjai is támogassák az árvízkárosult családokat, ezért gyűjtést szerveztünk. A pénzt a bajba jutottaknak azóta postáztuk. Önzetlen segítségüket ezúton is köszönjük s munkájukhoz további sikereket kívánunk. Csajkás Pétemé, Csikósné Kovács Margit Szolnoki Idősek adakoztak az árvízkárosultaknak A szolnoki Vízpart körút 3. szám alatti gondozóház lakóit mélyen megrendítette a tiszai árvíz által sújtott emberek sorsa, tragédiája. Mi, gondozottak, együttérzésünket fejeztük ki azzal, hogy szerény nyugdíjunkból gyűjtést rendeztünk, hogy ha csekély mértékben is, de segíthessünk. A gondozóház lakói anyagi helyzetük szerint adakoztak, de nagy szeretettel. Az összegyűlt 16 200 forinttal enyhíteni szeretnénk az otthontalanná lett emberek nem mindennapi szenvedéseit, az ösz- szegyűjtött pénzt a városi Vöröskereszt útján eljuttattuk a rászorulóknak. Vékony Sándor az érdekképviseleti fórum elnöke Gyermekcentrikus nevelőmunka A szolnoki Kölcsey Ferenc Általános Iskola tantestülete több alkalommal is szervezett már színes, érdekes programokat, amelyekben a Dembinszky Úti Lakásotthon kis lakói is szerepet kapnak. Az őszi erdei iskolai foglalkozásokon, a hagyományőrző szüreti bálban, a KRESZ-napon és más rendezvényeken mindig nagy szeretettel fogadják fiainkat és igen figyelmesek velük. Köszönjük ezt mindannyiuknak, és gyermekcentrikus pedagógiai munkájukhoz sok sikert kívánunk. A Dembinszky Úti Lakásotthon nevelői Vacsoraest a jászkiséri óvodásokért A helyi művelődési házban vacsoraestet rendezett a jászkiséri Kossuth téri óvoda szülői munkaközössége. A jó hangulatú bál száznegyven vendégnek nyújtott kikapcsolódást. A szülők, vállalkozók, gazdasági egységek felajánlásaiból szép bevételhez jutott az intézmény, amelyből az udvari játékokat bővítjük majd. Köszönet támogatóinknak és a szervezőknek. Az óvoda kollektívája és a gyerekek Nyelvtanfolyam is segíti a tanulást A zagyvarékasi Damjanich János Általános Iskolában szülői kezdeményezésre „Ismerkedés az angol nyelvvel” címmel hatvanórás, ingyenes angol nyelvtanfolyam kezdődött. Az első foglalkozáson huszonegy tanítványunk szülője jelent meg. Bízunk abban, hogy az érdeklődők a jövőben jó eséllyel tudják majd segíteni, ellenőrizni gyermekük otthoni tanulását, gyakorlását. Eredményes munkát kívánva fáradozásukat köszöni: Mihályi István iskolaigazgató Korabeli felvétel az 1970-es nagy árvízről, a szolnoki „Mentetlenről, az egykori rendőrklub épületéről, amely azóta is a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja ízlésesen ]y ' és kényelmesen átalakítva. Á mostani árvíz méretei aligha különböznek az akkoritól. (BEKÜLDÖTT FOTÓ)
