Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-25 / 276. szám
2. oldal Körkép 1998. november 25., szerda Nyugdíjból, gyesből sohasem elég A Parlamentben tegnap a sokakat érintő nyugdíjakról és a családtámogatásokról folyt heves szócsata. Esélyteremtő közoktatás Aláírt jegyzőkönyv Martonyi János magyar külügyminiszter és szlovák kollégája, Eduard Kukán a kedden Pozsonyban folytatott megbeszélés után aláírta a magyar-szlovák alapszerződés végrehajtásának mechanizmusát felügyelni hivatott, 11 kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet.- Azt hiszem, hogy a Mária Va- léria-híd felújításának ügyében a felek között egyetértés áll fenn: ezt a hidat fel kell építeni - mondta Martonyi János a tárgyalások után. - Ez a híd a két ország számára nemcsak jelkép lenne, hanem a gazdasági és az emberek közötti kapcsolatokat is jelentős mértékben segítené. A két ország közlekedési miniszterei a közeli napokban találkoznak. Nagyon bízom abban, hogy a technikaipénzügyi részleteket tisztázni tudják, mivel sürget a híd felépítését segítő PHARE-pénz fel- használásának határideje. Martonyi János a hágai jogvita ügyében pénteken ismét találkozó magyar-szlovák szakértői küldöttségek felhatalmazásáról szólva kiemelte:- Egyben már mindenképpen megállapodtunk. Nevezetesen abban, hogy tárgyalunk. A szakértői megbeszélések célja az, hogy a felek megállapodjanak a hágai ítélet végrehajtásának módozatában. Azt hiszem, a feladat megoldására a szakértőknek időre lesz szükségük. Egy biztos: akár megállapodnak, akár nem, ez a vita soha többé nem lesz a két ország közötti politikai feszültségek forrása - jelentette ki Martonyi János. A budapesti diplomácia vezetőjét fogadta Mikulás Dzu- rinda miniszterelnök. Megbeszélésükön Szó esétt Orbán Viktor magyar miniszterelnök rövidesen esedékes pozsonyi látogatásáról és Szlovákia integrációs törekvéseiről, amelyeket Magyarország támogatni kíván. Egyedül épít metrót Leonyid Mulijarcsik orosz férfiú tíz éve elhatározta, hogy falujában, Lebegyijanban három kilométer hosszú földalatti vasutat épít. Erről akkor döntött, amikor Moszkvicsát elnyelte a sár. A nyugdíjas úgy érezte, a feladat megvalósításához a mérge is elég, meg az ideje is: 25 dollárnyi nyugdíjából veszi az építőanyagot, de sokan segítik. Ha megépül a metró, tehermentesíti az egyetlen főutca egyetlen kereszteződésének amúgy egészen jól elviselhető forgalmát. Az építőnek ma már nincsenek közlekedési gondjai. Válása után a ház a nejéé maradt, ő az eszkábált garázsban húzta meg magát, és hajnalonta az 'ott ásott gödörből indul munkába. Hatvan méternél tart... A nyugdíjemelési vitában Frajna Imre (Fidesz) azt mondta, hogy hároméves távlatban a nyugdíjasok jobban járnak a mostani kormánnyal, mert az ő szisztémájuk szerint 2001-ben 38 077 forint lesz az átlagos nyugdíj, míg az MSZP-SZDSZ kormányzás alatt elfogadott törvény szerint csak 37 060 forint lenne. Zsikla Győző (FKGP) azt hangsúlyozta, hogy a kormány kényszerpályán mozog, Csáky András (MDF) pedig azt, hogy 40 éven át nem biztosítási elv alapján működött a nyugdíj- rendszer, így most igen nehéz biztosítási elvű, de szociálisan is igazságos megoldást találni. A legnagyobb támogatást, 23 millió ecu-t a Központi Környezetvédelmi Alap által gondozott beruházások kapták (1 ecu = 240 forint). Szintén komoly tételt jelentettek az európai jogharmonizációra, illetve az intézményfejlesztésre és oktatásra fordított kiadások (16 millió ecu). A levegőtisztaság-védelem is jelentős pénzeket emésztett fel, noha ezen a téren még bőven maradt tenA szocialista és a szabad- demokrata felszólalók ezúttal is hevesen támadták a kormány javaslatát. Nagy Sándor (MSZP) szerint az elképzelés önkényes, antiszociális, álszent, szakmai szempontból zavaros, végső soron alkotmányellenes, mert sérti a jog- biztonságot és a szociális biztonságot. Be'ki Gabriella (SZDSZ) a rendszerváltozás előtti szocialista technikájú nyugdíjemeléshez hasonlította a javaslatot, akkor ugyanis törvényes előírások helyett a kormány kénye-kedve döntött a nyugdíjemelés mértékéről. Erkel Tibor (MIÉP) szerint a minimálnyugdíjnak a mindennivaló: a közlekedésből eredő kibocsátási határértékeket fokozatosan közelíteni kell az EU-normákhoz. Januárban kezdődik el hazánk környezetvédelmi átvilágítása. Ennek kapcsán Erdey György helyettes államtitkár elmondta: elmaradt az 1997-re beígért hulladékgazdálkodási törvény és az erre az évre tervezett környezetterhelési díj bevezetése, azonban emiatt kori minimálbérrel kellene azonosnak lennie. Megkezdődött a családok támogatásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása is, amely ismét állampolgári joggá teszi a családi pótlékot, a gyermek- gondozási segélyt. A legnagyobb bírálat azért érte a kormányt, mert nem emelte a családi pótlék összegét és mert bevezeti az iskoláztatási támogatást. Ez utóbbi a családi pótlékot váltja fel (azonos összegben) a tanköteles kor elérésétől 20 éves korig, de csak akkor, ha a gyerek ténylegesen jár iskolába. Az MSZP és az SZDSZ szerint a kormány nem tekint egyenlőnek minden gyermeket, mert a szegényeknek kevesebbet juttat, mint a gazdagoknak. S. Á. nem kritizált minket komolyabban az Európai Unió. A kormányváltás miatt lassultak le a programok, de jövőre már ez a két tétel is az elodázhatatlan feladatok között szerepel. Az önkormányzatokra is egyre nagyobb terhet ró az új nemzeti környezetpolitika megvalósítása. Karcza Mariann, a PHARE-iroda munkatársa szerint jövőre alapvetően megváltozik az engedélyeztetés rendszere. Ennek kapcsán megvizsgálják, hogy a mechanizmusban miképpen kaphatnak nagyobb szerepet az ön- kormányzatok, amelyek ma csak a nem ipari létesítményeket véleményezik. Cs. J. A kormányzat mindenképpen felül kívánja vizsgálni a Nemzeti Alaptantervet (Nat), mivel nem ért egyet annak irányelveivel - mondta Po- korni Zoltán egy tegnapi konferencián. Az oktatási miniszter közölte: a következő tanévre már egy új, központosított, a képzési célokat szem előtt tartó kerettanter- vet kell megalkotni. A Nat hibáit elemezve rámutatott: az alaptanterv lehetővé teszi, hogy akár minden iskola más-más tantervvel működjön. így viszont nem lehet az oktatás minőségét garantálni, nem tudják az intézményeket összehasonlítani, illetve ellenőrizni. A miniszter szerint a Nat túl sok információt kíván átadni a diákoknak ahelyett, hogy „megtanítaná őket tanulni”. Ma már Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén új elnököt és elnökhelyettest választott. A testületet kilenc éve elnökként vezető Sólyom László mandátumának lejárta miatt, november 23-án távozott posztjáról - két alkotmánybíróval együtt. Lábadi Tamás, a testület helyettes elnöke pedig lemondott tisztségéről, miután az ő mandátuma jövő nyáron jár le. A nyolctagúra apadt testület elnöke Németh János, helyettes elnöke pedig Holló András lett. Németh Jánost, aki hosszú évekig az ELTE jogi karának tanszékvezető professzora, és tavaly nyárig az Országos Választási Bizottság elnöke volt, a parlament 1997. június 17-én választotta a taláros testület tagjává. Megválasztásával egy egy munkavállalónak 4-5 évenként meg kell újítania szakmai tudását, ezért az új ke- rettanterv megalkotásának célja az, hogy segítségével olyan képességeket fejlesszenek ki a tanulókban, amelyek alapján a későbbiekben önállóan szerezhetik meg a szükséges ismereteket - fejtette ki Pokomi. Álláspontja szerint a Nat konzerválná az esélyegyenlőtlenséget, mivel már az első négy év után pályaválasztásra kényszerítené a tanulókat. Túl korán idézne elő versenyhelyzetet, amelyből a már eleve esélyesebb kerülne ki győztesen. A miniszter leszögezte, hogy az új koncepció kidolgozásakor kompromisszumra kell törekedni, ugyanis egy állandóan megújuló oktatási rendszernek a felnövekvő generáció „inná meg a levét.” időben lemondott korábbi tisztségeiről. Holló András 1990- től, az Alkotmánybíróság megalakulásának kezdetétől egészen alkotmánybíróvá választásáig, 1996. november 12-éig főtitkára volt a testületnek. A taláros testület hétfői határozatában elutasította azokat az indítványokat, amelyek a társadalombiztosítási szervek állami felügyeletéről szóló rendelkezéseket támadták. Ezek szerint a tb-önkormányzatok megszüntetése, és a tb-alapok politikai államtitkárra bízott felügyelete nem alkotmányellenes. A testületi döntést három alkotmánybíró nem osztotta, ők különvéleményükben más-más pontokban találták alkotmányosan aggályosnak a tb-vel kapcsolatos törvényt.- horváth Bónuszrendszer a fogászaton Január elsejétől 10 százalékos felárat kell fizetniük a tb által támogatott fogorvosi kezelésért mindazoknak, akik nem tudják igazolni, hogy 1998-ban részt vettek szűrővizsgálaton. Év végéhez közeledvén dr. Dima Magdolna, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosa felhívta a figyelmet arra is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott fogászati alapellátási szolgálatok a körzetükhöz tartozó lakosok részére kötelesek térítésmentesen szűrővizsgálatot végezni és erről igazolást adni. A szűrések igazolására szolgáló adatlapokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat juttatta el a praxisokhoz. Az új egészségügyi irányítás azon dolgozik - mondta el a főtanácsos -, hogy a „büntető” jellegű 10 százalékos pótlék helyébe mielőbb pozitív diszkrimináció lépjen. Nem kell"félni Olyan bónuszrendszer bevezetését tervezik, amely a térítési díjakból kedvezményekre jogosítaná a rendszeresen fogorvoshoz járókat. Ha ugyanis időben felfedezik a bajt, akkor az sokkal olcsóbban orvosolható, mint elhanyagolt állapotban. Az intézkedések célja az, hogy a kötelezővé váló szűrővizsgálati rendszer jobb kapcsolatot teremtsen a betegek és a fogorvosok között. Dr. Dima Magdolna szerint a magyar lakosság rossz fogazatának számos oka van, de egyről, a félelemről ritkán esik szó. Pedig a múltbéli technikák helyébe ma már olyan korszerű érzéstelenítés lépett, amellyel a legkomolyabb beavatkozás is szinte fájdalom- mentesen elvégezhető. N. Zs. Kifutott a hajó. A Budapest tegnap indult el a Dunán, miután Katona Eszter, a közlekedési, lurközlési és vízügyi miniszter felesége névadó-keresztanyaként felavatta. A hajó a Mahart legnagyobb beruházása 1966 óta, s a konferenciaszervezők figyelmébe ajáiúják. fotó: feb/kallus györgy Sürgős az elmaradt törvény megalkotása és a terhelési díj bevezetése Mind lehívjuk a PHARE-pénzeket Mintegy 83 millió ecu környezetvédelmi PHARE-támogatást kapott hazánk az eltelt kilenc év alatt. A fennmaradó, még lekötetlen összeg mindössze egy százalékot tesz ki, amelynek elköltésére az év végéig sor kerül - hangzott el azon a tájékoztatón, amelyen az 1990-től napjainkig megvalósult környezetvédelmi programokat összegezték. Alkotmánybíróság a tb-ről A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb szerzeményei Bronzkori tárgyak és kivégzési fotók Ma nyitják meg a Magyar Nemzeti Múzeum rekonstrukciója részeként a római, a középkori és kora újkori kőtárat, ahol helyet kapnak az idei ásatások legszebb darabjai is. Számos más szerzeménnyel - Madarász Viktor Petőfi-portréjával, a Szent István Rend öltözékének gallérjával, egy amatőr fényképész Szálasi kivégzéséről készült fotósorozatával, ékszerekkel, díszruhákkal - is gyarapodott az idén a Magyar Nemzeti Múzeum. Gazdag anyag jutott a nemzeti gyűjtemény birtokába a zalavári középkori feltárással, amely évek óta kiemelt ásatása a múzeumnak. Ugyancsak értékesek a bronzkori és a vaskori umasírok; némelyikből a tárgyak mellett előkerültek a hamvak maradványai is. Történeti, művészettörténeti jelentőségén túl több tízmillióra becsülhető anyagi értéke van Madarász Viktor Petőfi-portréjának, amely állami vásárlás révén került nemzeti közgyűjteményünk birtokába. A kép az 1848^49.évi forradalom és szabadságharc emlékeit gyarapítja. Ugyancsak vásárlással sikerült szert tenni a Szent István Rend öltözékének egy darabjára. A Mária Terézia által alapított rend - mint Pallós Lajos főmuzeológus lapunknak elmondta - a régi Magyarország legrangosabb polgári kitüntetése volt. A Monarchia felbomlása után a Budai Várban őrzött díszöltözékek a II. világháborús harcok során teljesen megsemmisültek. Illetve, a jelek szerint mégsem: a közelmúltban került elő az öltözék gallérja, amely önmagában is mutatós, reprezentatív ruhadarab, és az új szerzeményekből karácsony előtt nyíló kiállítás dísze lesz. A Nemzeti Múzeum az idén második alkalommal használhatta fel gyűjteményeinek gyarapítására az állampolgárok adójának erre szánt egy százalékát, ami az idén egymillió forintot tett ki. Ebből tudtak megvenni egy századfordulós neoreneszánsz ebédlőt, amely több generációt kiszolgálva mindmáig használatban volt egy középosztálybeli családnál. Ugyancsak ennek révén jutott hozzá a múzeum tavasszal egy napjainkig lappangó, 30 felvételből álló, Szálasi és társainak kivégzését megörökítő fotónegatív-sorozathoz. A drámai hatású dokumentumot - mint a főmuzeológus elmondta - egy ismeretlen, valószínűleg amatőr fényképész készítette 1946. március 12- én, a Markó utcai börtön udvarán. A képek Szálasi Ferencnek, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjének, Beregfy Károlynak, a nyilas kormány honvédelmi miniszterének, Vájná Gábor belügyminiszternek és Gera Józsefnek, a fegyveres pártszolgálat vezetőjének a kivégzését örökítik meg. A múzeum Történeti Fényképtára nagyításokat készít a negatívokról és bemutatja azokat a december 18-án nyíló tárlaton. Nem szakadt meg azok sora, akik muzeális értékű tárgyaikat közgyűjteménynek ajándékozzák, így került egy főúri családtól a Nemzeti Múzeum birtokába az a különleges diadém, amelyet 17. századi boglárokból állítottak össze, (deregán) Bogár János hóhér munkában fotó: fe
