Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-23 / 274. szám
4. oldal Gazdasági Tükör 1998. november 23., hétfő A 158 milliárdos hiányon túl Postabank-ügyben már nem lesznek meglepetések Törvényes kötelesség a közbelépés Kettős céllal vizsgálja a Postabank-ügyet az elkövetkező hetekben az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda. Részben a veszteség okait és a felelősöket kívánják ki-, illetve felderíteni, másrészt a konszolidációhoz szükséges támogatás legcélszerűbb felhasználását próbálják meghatározni. Visszahívások. A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-nek 100 százalékban az ÁPV Rt. a tulajdonosa. Ezért a privatizációs szervezet az Oktatási Minisztériummal történt egyeztetés alapján az igazgatóságban és a felügyelő bizottságban 14 poszton személycseréről döntött. Euró és az állampapír. Az Európai Monetáris Unió létrejöttének és az euró bevezetésének az állampapír- piacra illetve az államadósság-kezelésre gyakorolt hatásáról rendeztek nemzetközi konferenciát Budapesten. A rendezvényen elhangzott: ha egységesül az európai pénzpiac, azonos feltételek teremtődnek az adósságtörlesztés terén is. A vidéki kereskedelem. Élni és élni hagyni címmel a kis- és nagykereskedelem helyzetéről, a multinacionális cégek és a kiskereskedők együttműködési lehetőségeiről rendezett regionális konferenciát a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Elmondták: vidéken is a mind élesebb versenyben veszélybe kerül a helyi kisvállalkozások és kiskereskedők jövője. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ( 1 egységre, forintban) Angol font 363,46 Francia frank 38,70 Japán jen (100) 182,00 Német márka 129,74 Olasz líra (1000) 131,03 Osztrák schilling 18,44 Svájci frank 157,72 USA-dollár 218,82 ECU 255,32 László Csaba pénzügyminisztériumi államtitkár tegnapi sajtó- tájékoztatóján nem tekintette magát illetékesnek - a bank vezetői helyett -, hogy példákkal próbálja érzékeltetni: miképpen tudtak az előző vezetők ekkora, 158 milliárdos veszteséget „összehozni”. Utalt azonban arra, hogy az okok (például külföldi ingatlanügyek, sajtóvállalkozások, rossz pénzkihelyezések) az újságok révén tulajdonképpen már ismertek. Újabb, nagy meglepetések már nemigen várhatók. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy az adómorál javítása, a csalók leleplezése társadalmi érdek. A fejlett államok adózási kultúrájának évtizedek óta része az adóhatóság nyomozati jogköre. Amennyiben a parlament nálunk is elfogadja az erről szóló törvényjavaslatot, akkor január elsejétől minden új, adózással összefüggő feljelentést az APEH Bűnügyi Igazgatósága vizsgál ki. Ettől a változástól az ügyek gyorsabb és eredményeTény azonban a veszteség nagysága jelentette ki az államtitkár. A korábbi évek felelőtlen gazdálkodása, pazarlása és az ellenőrzés hiányosságai következtében a már 1996-98-ban a pénzintézetnek juttatott összesen 63,3 milliárd forint állami támogatáson kívül még további 158 milliárd forint veszteség keletkezett, amelyből 14 milliárd forint csupán az idei esztendő úgynevezett működési ráfizetése. A kormány - mint ismeretes - a Postabanknak a bankrendsebb felderítését várják. A korábbi feljelentésekben továbbra is a rendőrség, illetve a pénzügyőrség nyomozói járnak el. Az újonnan felálló szervezet élére bűnügyi igazgatónak az APEH elnöke dr. Kántor Tibor elnökhelyettes kinevezését tervezi. A 240, fegyverrel is rendelkező nyomozó köztisztviselő lesz, akik felsőfokú végzettséggel kell hogy rendelkezzenek. A 350 ezer forintos havi bérekről elterjedt hírek valótlanok, mivel rájuk is a köztisztviselői bértábla vonatkozik majd. szerben betöltött fontos szerepe és az ügyfelek nagy száma miatt a konszolidáció mellett döntött, amit ilyen esetben törvény is előír - tette hozzá László Csaba. Ahhoz viszont, hogy az állam tényleges segítséget tudjon nyújtani, több jogszabályt is módosítani kell, ráadásul még az idén. El kell ugyanis ismerni, hogy a rendszerváltás idején a törvényalkotók ilyen szélsőséges esetek előfordulására egyáltalán nem gondoltak. A támogatás várhatóan 152 milliárd forint lesz. Az összeget kisebb részben készpénzben, nagyobb részben államkötvény formájában juttatják a banknak, mert a Postabanknak nincsenek napi likviditási gondjai. (deregán) Többségük várhatóan nyomozói szakismerettel érkezik, ezért adóügyi felkészítésükről az APEH gondoskodik. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs szólt arról is, hogy az idei esztendő első tíz hónapjának mérlege alapján megállapítható: a gazdasági növekedés folyamata töretlen. Az adó- és járulékbevételek igen kedvezően alakulnak. Az 1998-ra előirányzott 1703,6 milliárd forint 85 százaléka már az államkasszát gazdagítja. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva csaknem 270 milliárd forinttal, 23 százalékkal több az idei, első tízhavi bevétel. A legnagyobb arányban - 92,1 százalékban - az áfa-bevételek növekedtek. Németh Zsuzsa Fegyvert is kap a januártól munkába álló 240 adónyomozó Elsősorban a nagy halakra figyelnek Az adónyomozók nem a „kisemberek” adóbevallásaiban kutakodnak majd, miközben a módos vállalkozók, a „nagy halak” kibújnak az adó- és társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól - hangzott el az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) pénteki sajtótájékoztatóján. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Szombathelyen az idén is megrendezték a falumúzeumban a hagyományos Márton-napi sokadalmat, ahol terménybemutatóra is sor került. Az érdeklődés középpontjában az első díjat nyert, 92 kg súlyú sütőtök volt. Énnek a magját sokan eltették, hogy jövőre elvessék. Nagyon sokféle haszna van a sütőtöknek. A finom, foszlós sült tök az egyik legízletesebb őszi-téli csemege, a magjából pedig értékes étolajat sajtolnak, amely különösen saláták ízesítésére, továbbá gyógyszerek készítésére is használatos. A Márton-napi búcsún versengtek egymással még a töklámpások is. Fokozódik az érdeklődés a szelídgesztenye termelése iránt. Ez a fa valamikor hatalmas erdőségeket alkotott a dunántúli hegyek lejtőin, de még ma is jelentékeny a terebélyes szelíd- gesztenyefák száma az ország nyugati fertályán. A szelídgesztenye a mészkerülő fafajok közé tartozik, tehát csak ott érdemes a telepítésével foglalkozni, ahol a talaj savanyú kémhatású, meszet nem tartalmaz. Lehetőleg oltott csemetéket kell ültetni, mert ezek már az életük 4-5. évében teremni kezdenek, a gyümölcsük minősége is kifogástalan. A szelídgesztenye gyümölcse a belpiacon és külföldön is korlátozás nélkül, kedvező áron értékesíthető. A lombjukat vesztett gyümölcsfák között járva, most szembetűnőek a lisztharmatos almafavesszők, a vértetves almafaágak, a monilia által elpusztított meggyfaágak és a legkülönbözőbb gyümölcsfákon csúfoskodó moníliás gyümölcsmúmiák. Ezeket most nehézség nélkül lehet eltávolítani és elégetni. Ezzel az egyszerű - és időhöz nem kötött - munkával igen sok kórokozótól tudunk megszabadulni a költséges és a környezetet terhelő permetezés elkerülésével. Az év végi időszak egyik legszebb cserepes virága a karácsonyi kaktusz. A gondosan ápolt töveken már megjelentek az első virágbimbók. Most rendszeres öntözésre és táplálásra van a növényeknek szükségük ahhoz, hogy a virágok az ünnepekre kinyíljanak és rózsaszín, piros szirmaikkal tartósan díszítsék, vidámítsák az otthonokat. A cinegék és a feketerigók behúzódtak a lakott épületek közelébe, ami azt jelzi, hogy a kertben már nem találnak elegendő táplálékot maguknak. El kell tehát kezdeni az énekes madarak rendszeres etetését. Több hitelt kapnak a kisvállalkozók Közismert, hogy a mikro-, közép- és kisvállalkozások alapvető gondjai között az első a tőkehiány. Dr. Fónagy Jánost, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkárát kérdeztük: mit kíván tenni a kormány a helyzet megváltoztatása érdekében?- Alapvető változásokat szeretnénk. Eddig a támogatásra szánt pénzek gyakran az intézmények finanszírozására mentek ki. Most előre meghatározott programokat kívánunk finanszírozni, és csak ennek lehet része az érintett intézmény működtetési költsége.- Hogyan juthatnak hitelhez a legkisebbek?- Jövőre markánsan megváltoznak a finanszírozási konstrukciók. A mikrohitel értékhatárát egymillió forintról hárommillióra növeljük.- A bankok nem szívesen hiteleznek a kisvállalkozóknak, mert kifizetődőbb és kisebb kockázattal jár a nagyvállalatoknak hitelezni. Ezért olyan magasak a kamatok is.- Eddig kamattámogatást nyújtottunk a kisvállalkozásoknak. Ezen most úgy kívánunk változtatni, hogy a legkisebb vállalkozások mögé 90 százalékos garanciával odaálljon a Hitelgarancia Részvénytársaság. Ezenkívül tervezünk egy viszontgarancia-rendszert is. Sok vállalkozói érdekképviselet, kamara vagy takarékszövetkezet hajlandó lenne a helyi igényeket ellátó kis- és közép- vállalkozások mögé állni, de az a gondjuk, hogy nincs a háttérben olyasféle viszontgarancia, mint amilyen a legnagyobb biztosítók mögött áll.-Ezek után sem bizonyos, hogy mindenki tudja vállalni a kamatokat és a törlesztést.- A kockázati tőketársaságokról szóló törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a magántőke, ha akar, beléphet ezekbe a társaságokba. így többet kereshet, mint ha bankba tenné a pénzét. Ez a rendszer a hitelnyújtásnál azért jobb, mert a bank csak a hitelt adja, de nem tud és nem is akar a kölcsönt felvevő gyakorlati ügyeivel foglalkozni. A kockázati tőkealapot adó pedig tulajdonossá válva, saját érdekében is kénytelen beleszólni a dolgok irányításába, ha azok szerinte rossz irányba terelődnek. Úgy látszik, az Európai Unió a Phare- programon keresztül támogatná Északkelet-Magyaror- szágon egy ilyen kísérlet létrehozását, amelyhez a magyar állam és egyes bankok is csatlakoznának.- Valamennyi régi és új megoldáshoz szükséges bizonyos mértékű állami támogatás. Mennyi pénzük lesz erre?- Ezt csak a költségvetés elfogadása után lehet összegszerűen megmondani, de az biztosra vehető, hogy a kormány a tavalyinál többet kíván e célra fordítani. koós A számítógép nem lendítette fel az árfolyamokat Csökken a búza ára A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe 5972 ponton fejezte be pénteken a kereskedést, ami 100 ponttal, azaz 1,7 százalékkal magasabb csütörtöki záróértékénél. Az erős kezdést követően hullámzó árfolyamok jellemezték a részvénypiacot az új számítógépes távkereskedési rendszer bevezetésének napján. A vezető részvények közül csak a 0,3 százalékkal 1205 forintig morzsolódó Matáv és a 0,8 százalékkal 3075 forintig csökkenő TVK lett olcsóbb. A 8785 forintig erősödő Richter ellenben 2,2 százalékkal, a 9030 forintig emelkedő OTP 1,5 százalékkal, az 5230 forintig jutó Mól pedig 1,2 százalékkal drágult. A kárpótlási jegyre 530 forinton kötötték az utolsó üzletet, ami 27 forinttal, azaz 5,4 százalékkal magasabb csütörtöki záróáránál. A határidős indexpiacon eltérő mértékben emelkedtek a jegyzések. A 6000 pontig erősödő idei decemberi határidő 57,5 ponttal, a 6950 pontig növekvő jövő decemberi ter- min elszámolóára pedig 120 ponttal jutott feljebb. A Budapesti Árutőzsde Gabonaszekciójában az EURO-búza stabil május mellett 370-880 forinttal gyengült. A malmi búza piacán az augusztus kivételével csökkentek a jegyzések, amit az ára is követett. A decemberi ár 17 100, a májusi pedig 21 780 forinton zárt. A takarmánykukorica jövő októberre 18 000 forint, a takarmányárpa 13 000 forinton fejezte be a hetet. A napraforgó jövő októberre 58 600 forint. cée vezetés Határidők cégvezetőknek November 23.- Közteherjegy ellenértékének átutalása November 24.- Nyitott pozíció jelentés November 25.- Bányajáradék befizetése November 27.- Vámáru-nyilvántartás hitelesítése November 28.- Jövedékiadó-előleg megfizetése- Fogyasztásiadó-előleg megfizetése- Útalap-hozzájárulás előlegének megfizetése Agrártámogatások Borlepárlási támogatás A 28/1998. (IX. 29.) FVM rendelet az 1998-as óborkészlet csökkentése céljából elrendelt borlepárlási intervenciós támogatás szabályait tartalmazza. Az intervenciós támogatás az OBI (1027 Budapest, Bem tér 2.) által minősített, átlagosan 11 százalékos, maximum kétszáztizennégyezer hektoliter szőlőbor lepárlásához vehető igénybe hétszáznegyvenkilencmillió forint összeg erejéig. A lepárlási támogatásra azok a jövedéki adóraktári engedéllyel rendelkező, középfokú borpárlatot készítő üzemek pályázhatnak, amelyek az 1997. évi borlepárlásban legalább húszezer hektoliter bort pároltak, és a bor lepárlása mellett felvásárlási és termékértékesítési feladatok ellátását is vállalják, továbbá a 11 százalékos szőlőbor után ötven forint/liter alapárat fizethetnek (ez az összeg adókat nem tartalmaz). Az adózási kötelezettségnek az érvényes jogszabályok szerint kell eleget tenni. Az intervenciós támogatás mértéke legfeljebb harmincöt forint/liter. A bor felvásárlása és a lepárlóüzembe szállítása 1998. november 15-ig tart. A lepárlásra szánt bor értékesítésére azok a bortermelők jelentkezhetnek, akik vállalják, hogy a saját tulajdonukban, származási bizonyítvánnyal igazolhatóan ötven hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségű, az OBI által minősített szőlőbort eladják a rendeletben meghirdetett yételáron, és a borlepárlási szándékukat az áprilisi, illetve júliusi rendkívüli készletfelméréskor bejelentették már a hegybírónak. Egy tulajdonostól száz hektoliternél kisebb mennyiségű bor átvétele esetén a vételárat azonnal ki kell fizetni. Nagyobb mennyiségű beszállításnál a vételár kifizetéséről a lepárló a bortermelővel közösen állapodik meg. A fizetés határideje ebben az esetben sem lehet hosszabb az utolsó beszállítás dátumát (1998. november 15.) követő 45 naptári napnál, legfeljebb 1998. december 31-nél. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Terméktanács a jogosult részére igazolást állít ki a támogatás mértékéről, erről értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt és a lepárlóüzem illetékes adóigazgatóságát. Az igazolást a hónapot követő 10. napon vagy az ehhez legközelebb eső munkanapon köteles a Termék- tanács kiadni. A támogatás havonta, de legfeljebb 1998. december 15-ig igényelhető az elsőfokú adóhatóságtól a 10032000-01905520 APEH Agrárpiaci Támogatásfolyósítási számláról. A támogatásra jogosult az átvett bor után teljesített alapár kifizetéséről írásban köteles tájékoztatni a Terméktanácsot minden hónap 15-ig, de legkésőbb 1999. január 15-ig. A pályázati felhívást a rendelet melléklete tartalmazza. A pályázatot zárt borítékban személyesen kell benyújtani az FVM ÁRH Növényi Termékek Osztályára (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11.) Európai kamarastratégia A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megkezdte a felkészülést az Európa Unióhoz való csatlakozásra. E folyamat elősegítése érdekében elnöksége nemrégiben egy stratégiai tervet dolgozott ki. Mint azt Tolnay Lajos, a kamara elnöke pénteken elmondta: kiemelt figyelmet fordítanak a hazánkban működő külföldi és vegyes vállalatok tevékenységére, hiszen ezek a cégek termelik a magyar export háromnegyedét. Ezek a gazdasági egységek immár évek óta az EUnormák szerint dolgoznak. Az ilyen irányú tapasztalataikat és észrevételeiket a kamarák szeretnék megismerni és alkalmazni. Viszonzásképpen a kamarák szolgáltatásaikkal segítik a külföldi és vegyes tulajdonú cégeket. Tolnay szólt arról is, hogy a jogharmonizációba a kezdetektől fogva bevonta a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát. Az új minisztériumokkal - egy kivételével - jó a kapcsolatuk. A földművelésügyi és vidékfejlesztési tárcával azonban több közeledési, egyeztetési kezdeményezésük kudarcba fulladt.