Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-12 / 265. szám
Ki VÁMSUK VÀGÏBNK RÁ Mivel kockáztatunk? Vigyázzunk a „lopakodó gyilkossal”! Ahol nem állhat a haszon az első helyen - a gyermekétkeztetés Tökfőzelék nem, banán igen Magyarországon minden ötödik férfi és. negyedik nő koszorúérbeteg, évente 70 ezer lakos hal meg infarktusban. Azoknak pedig, akik túlélték az infarktust, a 80 százaléka tartósan rokkant marad. De mivel kockáztatjuk ezt az állapotot? Milyen szokásaink, adottságaink vezetnek ide? Az örökletes hajlam már figyelmeztető jel kell, hogy legyen - véli dr. Veres Edit szolnoki kardiológus főorvos, aki legutóbb a szolnoki táplálkozási fórumon ismertette a szívás érrendszeri betegségek kockázati tényezőit. Ám ha nincs is valakinek panasza, ismernie kell a vérnyomását és a vérzsírértékét. A magas vérnyomás ugyanis az egyik jelentős kockázati tényezőnek számít. Ide sorolhatjuk még a dohányzást, az elhízást (Magyarországon hárommillió ember túlsúlyos), a magas vérzsírszintet (ez egymillió lakost érint). Rizikó- faktor a cukorbetegség is, amely minden tizenötödik lakosnál fordul elő. Fokozza a veszélyt a mozgásszegény életmód, és az, ha stresszein- ket nem tudjuk oldani, ellensúlyozni. Ha valakinek kettő vagy több rizikófaktora van együtt, az megsokszorozza a kockázatot. A valóság azonban az, hogy a lakosság 26 százalékának életében négy rizikófaktor is együtt van. À rizikófaktorokkal azért is érdemes orvoshoz fordulni, mert sokszor tudnak segíteni. A magas vérnyomás például jól kezelhető, ha időben beállítják, a szövődmények megelőzhetők. A normál vérnyomásértéknek egyébként a 130/80-as számít, 140/90 fölött betegségről beszélnek. A magas vérnyomás jellemző tünetei: a fejfájás, szédülés, egyensúlyzavar. Az enyhe és középsúlyos esetek sokszor nem okoznak panaszt. A szakma ezért lopakodó gyilkosnak is nevezi ezt az állapotot. Ugyanis attól, hogy panaszmentesen lopakodik a betegség, még veszélyes, mert tünetmentesen is károsítja az ember szervezetét. Enyhébb esetben az életmódváltás is segít, középsúlyos esetben pedig már csak az orvosi kezelés. A szív- és érrendszeri betegségek egyik legnagyobb rizikótényezőjének a dohányzás számít. Napi 21 cigaretta biztos infarktushoz vezet. Sajnos, Magyarországon a fiatalok 90 százaléka dohányzik. Bár az is igaz, hogy sokan próbálkoznak a leszoktató programokkal, amelyeknek központjai a tüdőgondozók. Evente 23 milliárd szál cigaretta fogy el hazánkban, és ezzel a fogyasztással Európában a harmadik helyet foglaljuk el. A felmérések szerint a lakosság 40 százaléka dohányzik, és ezzel a szokásával nemcsak saját magát, hanem környezetét is károsítja. A gyermekétkeztetés évek óta kényes kérdés. Kevés pénzből jót és egészségeset - ezt nem könnyű megvalósítani. Vannak, akik mégis tudják. Szolnokon, a szandaszőlősi általános iskola konyháját például dicsérik, akik esznek a főztjükből. Mint megtudtam, az elismerés mögött nagy odafigyelés áll. Szanyi Istvánná Etuska élelmezésvezető 1977 óta dolgozik a vendéglátásban, 8 éve az általános iskola konyháját vezeti:-Azt hiszem, az a titkunk, hogy nemcsak hagyományos receptekkel foglalkozunk. LaSzoboszlai Zsolt elmondta: a városi önkormányzat humán szolgáltatások főosztálya bízta meg őket ezzel a kutatással. A vizsgálat 1117 tizenhárom és huszonhárom év közötti szolnoki fiatalt érintett, a tőlük kapott adatokból vontak le általános következtetéseket. Ezen kívül 52 interjút is készítettek fiatalokkal foglalkozó felnőttekkel, valamint 11 környező városban is vizsgálódtak. Az adatok összehasonlításakor egy 1995-ös, Európa 16 országát - köztük hazánkat is - érintő, hasonló témájú felmérés eredményeit vették alapul. Az eredményeket összegezve pedig megoldási javaslatokat tettek a legjellemzőbb problémákra. Az összegyűjtött adatok sopokból, könyvekből recepteket próbálunk ki, most éppen az egyik fitness magazinból mentettünk ötletet. Szerencsére három fiatal szakács dolgozik nálunk, Markóth Zsolt konyhafőnök, Nagy Andrea, valamint Kántomé Bene Erika szaká-, csők, akik nagyon lelkesek. Vannak ötleteik, és ha valami újdonságot kell kipróbálni, nem ódzkodnak tőle. Naponta ezerötszáz adagot főzünk, az iskolán kívül 5 óvodának, és vannak olyan családok is, akik hordanak tőlünk ebédet.- Hogyan lehet ennyi ember szája íze szerint főzni? katmondónak bizonyultak. A dohányzás esetében például a megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozta azt, hogy kipróbálta már és 32 százalék rendszeresen dohányzik. Ez utóbbiaknál figyelemre méltó a nemek különbsége is: 13 százalékkal több fiú cigarettázik, mint amennyi lány. Megdöbbentő volt, hogy a szolnoki fiatalok 91 százaléka kipróbálta már az alkoholt. Önmagukért beszélnek azok az adatok is, amelyek szerint a rendszeres alkoholfogyasztó diákok tanulmányi átlaga egy egész jeggyel alulmúlja az „absztinens” tanulók teljesítményét. A középiskolások között vizsgálódva arra is fény derült, hogy a szolnoki gyerekek- Olyan ételt készítünk, amit a gyerekek szeretnek. A tökfőzeléket például nagyon kevesen szeretik, inkább gyümölcsmártást adok helyette, azt biztosan megeszik. Harmadik fogásként szoktunk adni például banánt, csokis fánkot. Csak annak van értelme, hogy olyat tegyünk az asztalra, amit a gyerekek az utolsó falatig megesznek. Decemberben is megvesszük a paradicsomot, nem sajnáljuk odatenni a kenyérhez. Igyekszünk egészséges ételeket adni, uzsonnaként szerepel például a magvas kenyér, a gyümölcsös túró. A hentesünk, a helyettesem, Oláh László leszedi a húsok zsírját, bőrét, hártyáját, hogy a gyerekek sovány húst kapjanak. A hal, a baromfi is gyakran szerepel az étlapon, a sertéshús eléggé háttérben van.- Mi a gyerekek kedvence?-A mákos guba, a milánói makaróni, a tejbegríz, a babgulyás. Nemrégen például a paradicsommártást oregánóval ízesítettük, és a gyerekek imádták, azt mondták, olyan pizzás íze van. Szerintem a gyermekélelmezésben is lehet alkotni, csak nagyon oda kell figyelni, mert a keret, amiből gazdálkodhatunk, lényegesen szűkebb, mint egy étteremben. Az az elvem, hogy nem lehet a haszonra menni, itt először dolgozni, bizonyítani kell. mintegy tíz százalékkal nagyobb arányban voltak már berúgva, mint a három évvel ezelőtti országos vizsgálat alanyai. Elgondolkoztatóak azok a számok is, melyek szerint a város ifjai havonta átlagosan több, mint 1600 forintot költenek italra és közel 1700 forintot cigarettára. A már berúgottak körében azonban a havonta alkoholra költött összeg megközelíti a 4000 forintot! A fiatalok drogfogyasztásáról kiderült, szoros összefüggésben áll a dohányzással és az ivással. A nem dohányzóknak ugyanis csak 8, míg a rendszeres dohányosoknak 43 százaléka fogyasztott már valamilyen szert és hasonló tendenciák mutatkoznak az alkohol-drog összefüggés terén is. Meghatározó tényezőként a vizsgálat az előbbieken kívül még a családi hátteret és a nemi hovatartozást jelölte meg, és kimutatta, hogy a 11-15 év közötti gyerekek a legveszélyeztetettebbek. Molnár János Távirányítással működik „Tengeralattjáró” az erekben Némán hajózik a „mini-tengeralattjáró” a sötét csatornában. Elhalad a máj és a tüdő mellett - a szívbillentyű irányába. Reiner Götzen duisburgi mérnök kifejlesztett egy miniszondát az élő emberi szervezet számára. Ez úgy működik, hogy a torpedó formájú mini-tengeralattjárót injekciós tűvel belövik a testbe. A szerkezet négy milliméter hosszú és fél milliméter széles. Apró mágnesek működtetik a hajtócsavart. A „tengeralattjárót” egy orvos vezérli rádiójelekkel - mint egy távvezérlésű versenyautót. Haladását a testen keresztül mikrokamerák segítik. Alkalmazási területei: erek és húgycsövek, hólyag és vese. Előnye: a tengeralattjáró diagnózist készít, és egyben gyógykezel. A feltaláló szerint „a tengeralattjáróra erősített mikroszkopikusan kicsi eszközökkel burjánzásokat és mészlerakódásokat lehetne azonnal eltávolítani, mint egy utcaseprőgéppel. Még gyógyszerek szállítására is bevethető a megcélzott szervekhez”. Amikor a „tengeralattjáró” befejezte a feladatát, a vérvételhez hasonlóan lecsapolják az érrendszerből. Ferenczy Europress Készül az ebéd a szakácsok keze alatt fotó: Illyés csaba Felmérés a szolnoki fiatalok körében Sok pénzbe kerül a jókedv A dohányzásról, az alkohol-, illetve drogfogyasztásról - szolnoki fiatalok körében - végzett felmérésről tartott előadást a napokban a Diák-Tanár Disputa rendezvényén Szoboszlai Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Alföldi Tudományos Intézetének szociológusa. Ennek kapcsán arról érdeklődtünk, milyen mértékben tapasztalhatók ezek a jelenségek Szolnokon, és hol áll a város az országos adatok viszonylatában? Zsírok és ízek Mindannyian ismerjük a tényt, hogy sokan szeretnének egészségesen táplálkozni, mégis zsíros ételeket esznek. A miértre sokféle válasz lehetséges. A Táplálkozási Fórum alelnöke, dr. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezéstudományi Intézet igazgató helyettes főorvosa szerint ennek az az oka, hogy a zsíros táplálékok jóízűek. Dr. Zajkás Gábor hangsúlyozza, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság csaknem kétszer annyi zsiradékot fogyaszt, mint amennyire szüksége van, ráadásul az összetétel is kedvezőtlen, vagyis túlságosan magas a telített zsírsavak aránya. Ezeknek a hatására növekszik a szérum-koleszterinszin- tünk, és ez növeli az érelmeszesedés kockázatát. Koleszterinszint-csökkentő hatásúak egyébként a többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek főként növényi eredetű táplálékokban vannak jelen. Ha egészségesen táplálkozunk, akkor kevesebb zsírt fogyasztunk, azon belül pedig inkább a növényi eredetűeket. Hazánkban az is probléma, hogy a napi zsiradékmennyiségünk több mint felét kenyérkenéshez és ételkészítéshez használjuk. Ezek mennyiségét kellene csökkenteni, illetve kedvezőbb összetételű zsiradékot választani. Nagyon sokan nem tudnak lemondani például a disznózsírról az íze miatt. Ma már nálunk is kapható olyan zsiradék (a Reforma), amelynek íze megegyezik a disznózsíréval, de 60 százalékkal kevesebb koleszterint tartalmaz. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy zsír nélkül kellene élnünk. Ugyanis az egészséges táplálkozás nem azonos a zsírmentességgel. A szervezetnek szüksége van bizonyos mennyiségre, hiszen a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) csak így tudnak hatékonyan felszívódni, másrészt a zsiradékokból energiát is nyerünk. Nem kell tehát leszokni a zsiradékról, hanem csökkenteni kell a mennyiségét, és a megfelelő összetételűeket fogyasztani - hangsúlyozza a Táplálkozási Fórum alelnöke. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Ne szégyelljenek orvoshoz fordulni Az ötven év fölötti férfiaknak gyakran vannak vizelési problémáik, ám sokuk szégyell orvoshoz fordulni. Pedig az időben történő jelentkezés segít a gondokat megoldani és megelőzni a nagyobb bajok kialakulását. Mint. dr. Fontos Gyula, a szolnoki MÁV-kórház urológiai osztályának vezetője elmondta, az 50 év fölötti férfiak több mint 30 százaléka küzd vizelési zavarokkal. Nyolcvan év fölött ez az arány már 90 százalékos. Az életkor előrehaladtával ugyanis mindenkinek növekszik a prosztatája, és ez okozhat ilyen panaszokat, amelyeken lehet segíteni. Sokan azonban nem fordulnak vele orvoshoz, hanem úgy gondolják, hogy olyan problémáról van szó, amely - úgymond - a korral jár. Nem kell azonban beletörődni ebbe az állapotba, mert aki a kezdeti szakaszban jelentkezik orvosnál, annak panaszait vagy meg lehet szüntetni, vagy javítani rajtuk. A prosztata ugyanis jól vizsgálható ultrahanggal, laborvizsgálattal, és a gyógyszer vagy műtét segítséget jelent. Azért is érdemes orvoshoz menni, mert a panaszok hátterében jó- vagy rosszindulatú daganat is állhat. Kezdeti stádiumban ez a daganat teljesen gyógyítható, előrehaladott állapotban azonban már nem sok remény van a gyógyulásra. A betegeknek azért sem szabad várniuk gondjaikkal, mert azok később szaporodni fognak. A gyakori vizelési inger, nehéz vizelettartás stb. egyre rosszabbodik, a rosz- szabbodás folyamatos, végül teljes vizeletelállás következhet be. A következő táblázat segít annak eldöntésében, hogy a panaszokkal orvoshoz kell-e fordulni. A táblázatban föltett kérdésekre adott válaszoknak különböző pontértéke van. Amennyiben a válaszok pontjait összegezve több mint 11 pont gyűlik össze, érdemes felkeresni a szakorvost. A MÁV-kórházban naponta 12- 14 óráig az urológiai szakrendelésen állnak a betegek rendelkezésére. Prosztatatünetek nemzetközi pontrendszere (I-PSS) Kérdések Soha Nagyon Az esetek Az esetek Az esetek Mindig 1. Az elmúlt hónapokban hányszor 0 ritkán 1 kevesebb mint felében 2 felében 3 több mint felében 4 5 érezte úgy, hogy nem sikerült teljesen kiürítenie húgyhólyagját? 2. Milyen gyakran fordult elő, hogy 0 1 2 3 4 5 vizelés után két órán belül ismét vizelnie kellett? 3. Milyen gyakori, hogy vizelete el0 1 2 3 4 5 akad, majd újraindul? 4. Milyen gyakran érzi, hogy nem 0 1 2 3 4 5 tudja tovább visszatartani a vizelési ingert? 5. Milyen gyakran észlelt gyenge vize0 1 2 3 4 5 letsugarat vizelés közben? 6. Milyen gyakran fordult elő, hogy 0 1 2 3 4 5 préseléssel, vagy nyomással kellett elindítania a vizelést? Egyszer sem Egyszer Kétszer Háromszor Négyszer Legalább öt7. Éjszakánként hányszor kell felkel0 1 2 3 4 szőr 5 nie vizelni? Összegzett I-PSS-pontszám: S=
