Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-11 / 264. szám
6. oldal 1998. november 11., szerda Érdekességek A Széchenyin élők kétharmada szeret itt élni - többségük mégis elköltözne Lakótelepi lét Szolnokon A szolnoki Széchenyi-lakótelep szociológiai vizsgálatát folytatták le a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Csoportja vezetésével idén július-augusztusban. A szolnoki önkormányzat polgármesteri hivatala és a Szolnoki Műhely megbízásából készült vizsgálat eredményeiről annak idején sajtótájékoztatón számoltak be. Az alábbiakban részleteket közlünk a vizsgálati eredményekből (szerzők: Hamar Anna és Szoboszlai Zsolt szociológusok), melyek közelebbi megvilágításba a helyezik a lakótelepi létet a megyeszékhelyen. Apály-dagály hajtotta turbinák Az alternatív energiaforrások kutatása során nem most először vetődik fel az ötlet, hogy ki kellene használni az apály és a dagály energiáját. Számtalan kísérlet történt már arra, hogy a növekvő, illetve csökkenő vízszint kiváltotta vízmozgásból elektromos energiát csiholjanak. Legutóbb éppen a britek vágtak bele több nagyvállalat összefogásával a terv megvalósításába. Társadalmi-demográfiai jellemzők Mint a kutatásról készült elemzésben áll, a lakótelep felnőtt lakosságának többsége fiatal, illetve középkorú: az életkori csoportok szerinti megoszlást tekintve a minta közel kétharmada (61 százalék) negyven éven aluli, egyharmada (32 százalék) 41-60 éves, s az alapsokaságnak megfelelően 7 százalék a 60 évesnél idősebbek aránya. A válaszadók többsége (58 százalék) házas, egyötöde (22 százalék) nőtlen, illetve hajadon. Meglehetősen magas az elváltak (13 százalék) és az özvegyek aránya, viszont az elismert élettársi kapcsolat csak a kérdezettek 2 százalékát jellemzi. A lakótelepen élő 18 évesnél idősebbek több mint egyharma- dának (38 százalék) kettő, s egyötödének (22 százalék) egy gyermeke van. A gyermektelenek aránya szintén 22 százalék, a három vagy több gyermekkel rendelkező családok aránya 18 százalék. A lakótelepen élő felnőttek relatív többségét (39 százalék) a középiskolai végzettség jellemzi, ezenkívül még a szakmunkásképzőt végzettek aránya számottevő (28 százalék). A kérdezettek közül a viszonylag sok szellemi dolgozó mellett az ipari szakképzett munkások és a szolgáltatási-kereskedelmi dolgozók, valamint a munkanélküliek aránya jelentős. Feltűnően kevés, csupán 1 százalék az egyéni vállalkozók aránya, hasonlóan a gyes-gyed-en lévők, illetve háztartásbeliek számához. A lakótelepen élők egynegyede az iparban, közel egyötödük a közigazgatásban, közszolgálati munkahelyen dolgozik. Hasonló a kereskedelmi munkahelyen dolgozók aránya, és még a szolgáltatásban, a kulturális-oktatási szférában dolgozók aránya számottevő. Munkanélküliség Az adatfelvétel időpontjában az aktív korú lakótelepi lakosság 12 százaléka volt munkanélküli, de a nem munkanélküliek 13 százaléka is elképzelhetőnek tartja, hogy munkanélkülivé válhat. A munkanélküliek számát 100 százaléknak tekintve, tanulságos megoszlásokat figyelhetünk meg. A munkanélküliek 49 százaléka a közepes anyagi helyzetű csoportba, 30 százaléka a rossz, 21 százaléka a jó anyagi helyzetű csoportba tartozik. Túlnyomó többségük (80 százalék) ha tehetné, elköltözne a lakótelepről. A munkanélküliek 56 százaléka még esélyt sem lát az elhelyezkedésre. Indokként legnagyobbrészt az eredeti szakmában való elhelyezkedés lehetetlenségét és az alacsony fizetést említették a legtöbben, ám figyelemre méltó, hogy a munkalehetőségek hiányát senki sem mondta. Jövedelmi és tulajdonviszonyok A lakótelepi családok teljes nettó havi jövedelmének átlaga 83 981 forint. Ezzel szemben a kérdezettek átlagosan 100 438 forintot tartanának szükségesnek családjuk átlagos megélhetéséhez. Az itt élők kábeltévés ellátottsága csaknem teljes, s a telefonnal rendelkezők aránya is meglehetősen magas. A szórakozás- orientált életstílus térhódítását egyrészt jelzi, hogy közel annyi háztartásban van videomagnó, mint automata mosógép (62, illetve 65 százalék), másrészt CD- lejátszót otthon használók aránya sem alacsony (28 százalék). A szubjektív biztonságérzet és a lakótelep közbiztonságának indirekt jelzése, hogy a lakások egyharmadát hevederzárral, az ajtók, illetve folyosók közel felét rácsokkal erősítik. A lakásbetöréstől való félelem mellett többen az autójuk ellopásától is joggal tarthatnak, mivel a családok 41 százalékában van gépkocsi, viszont garázzsal már csak 14 százalékuk rendelkezik. A családok 17 százalékának van egy vagy több valamilyen közüzemi, banki, illetve adótartozása. A leggyakrabban említett tartozástípus a közös költség és a távhő volt. A lakótelepen élők inkább szűkösnek nevezhető gazdálkodási lehetőségeinek, jövedelmi és anyagi viszonyainak ismeretében nem meglepő, hogy a családok felének általában nem, 7 százalékának szinte soha nem marad havonta megtakarítható pénze. Problémák és megoldások A kérdezettek a lakótelepen és Szolnokon egyaránt leginkább jelentős gondnak a foglalkoztatási és szociális problémákat tartják. Azonban a lakótelepen mindkét esetben súlyosabbnak ítélik a munkanélküliség és a szegénység mértékét. Több területet a lakótelepen és Szolnokon egyaránt problémásnak tartanak az emberek: ezek a roma kisebbség és a lakosság kapcsolata, a közbiztonság, a szociális ellátások mértéke és az ivóvíz minősége. Ezekben az esetekben is problémásabbnak tartják a lakótelep helyzetét az itt élők. A lakótelepről és Szolnokról alkotott vélemények leginkább a strandolási, szórakozási és művelődési lehetőségek, valamint a vállalkozások feltételeinek megítélésében térnek el. Ezekben az esetekben a várost jóval kedvezőbbnek tartják, s csupán egy olyan terület van, amelyben a lakótelep minősítése kedvezőbb, ez a levegő szennyezettsége. A lakótelepen élők a lakótelepről leginkább a kulturális, művelődési és szórakoztató, valamint a sportintézményeket hiányolják, de van egy nem elhanyagolható csoport, amely számára az egészségügyi intézmények hiánya a legégetőbb. A kereskedelem, oktatás vagy a szolgáltatások nem jelentettek problémát a lakótelepen. Elégedettség A lakótelepi lakások nem kifejezetten emberbarát környezete, a túl- vagy alulfűtöttség, illetve a kis alapterület és más problémák miatt azt várhatnánk, hogy a Széchenyi-lakótelepen élők többsége inkább rosszul, mint jól érzi magát a lakásában. Az 55,7 négyzetméter átlagos alap- területű lakásokban élők, akik a lakótelep infrastrukturális és egyéb problémáit súlyosabbnak érzékelik a város egészénél, többségében jól érzik magukat a lakótelepi lakásban: 57 százalékuk a ,jól”, illetve a „nagyon jól” választ adta a „Mindent egybevetve, hogyan érzi magát a lakásában?” kérdésre. Ez az elégedettség is szerepet játszik abban, hogy a lakótelepen élők kétharmada (68 százalék) szeret a lakótelepen élni. A lakótelepi életforma kedvelésének, azaz a .Aliért szeret itt élni?” kérdésre legtöbben a lakás kényelmét választották, s ez egybevág a lakással való meglepően magas elégedettséggel. A lakásával többségében elégedett és a lakótelepi életformát inkább elfogadó (szeret a lakótelepen élni) emberek közül azonban csak 25 százalék azok aránya, akik nem szeretnének elköltözni. Az összes kérdezett 72 százaléka valamilyen oknál fogva mégis elköltözne a lakótelepről. Az elköltözés azonban a többség számára nehezen realizálható, hiszen a minta 35 százaléka jobb lehetőségre vár, míg 23 százalék bár menne, de nincs pénze a lakásváltoztatásra. Életmód A Széchenyin élők jelentős része egyáltalán nem ápolja a rokoni és baráti kapcsolatait, a közvetlen szomszédokkal tartott személyes kapcsolat a lakosság fele (49 százalék) számára teljesen ismeretlen. Mivel a lakótelepre költözés előtt a lakosság több mint fele Szolnok valamelyik részén élt, ezért a rokonok látogatása gyakoribb a nem lakótelepi részeken. A helyi vendéglátó- és szórakoztatóipar számára igen ritka vendégnek számító lakótelepi felnőttek a város kulturális intézményeit is csak nagy ritkán látogatják, illetve a lakosság nagy részének egyáltalán nincs a város hangversenyeiről, kiállításairól vagy más kulturális programjairól semmilyen élménye. Még a leggyakrabban látogatott könyvtárban is a lakosság több mint fele (54 százalék) egyáltalán nem járt az elmúlt évben. Igen elgondolkodtató, hogy a város kulturális centrumainak számító művelődési házakban a lakótelepi felnőtt lakosság közel kétharmada (63 százalék) egyáltalán nem vesz részt semmilyen programon. A kulturális és művészeti programok iránti érdektelenséget a kérdezettek elsősorban az idő- és pénzhiánnyal magyarázzák. (baranyi) A tenger szintje alatt, partközeiben a szélkerekekhez hasonló szerkezeteket kívánnak felállítani, pontosabban „elsüllyeszteni”, amelyeknek lapátjait az apály-dagály vízsodra hajtja meg. Számítások szerint egy-egy ilyen turbinával fedezni lehet egy kisebb falu energiaszükségletét. Ha a szigetország hosszú partvidékét az erre alkalmas pontokon „felszerelnék” ilyen - dagály hajtású - kerekekkel, Nagy-Britannia energiaszükségletének akár húsz százalékát is fedezhetnék. A tervezett 7,5 méter hosszú propellerszámyak mintegy harminc méterrel a tenger szintje alatt keringenének, ahogy a part felé toluló vagy A prototípus, ahogy tonhalhoz illik, 2,5 méter hosszú, s a világ legtehetségesebb kémrobotja és mély tengerkutatója lesz. A „hal” mindenhova belopakodhat, még a tengeralattjáró-bázi„A főnök is ember - nem pedig félisten” - véli tanulmányában dr. Sonja Felicia Weiss müncheni pszichológusnő. A magasban trónoló „uralkodót” a nagyvállalat termeli ki, ezen a terepen válik a főnök megközelíthetetlen, tévedhetetlen despo- tává. A főnökökkel való bánásmód kidolgozásához - a szerző szerint - ismerni kell az alaptípusokat. A magányos farkas. 6 az, aki meg van győződve arról, hogy mindent magának kell intéznie, ha bele is rokkan. Ez a típus csak úgy kezelhető, ha kész koncepciót terjesztünk elé, amit kellő tapintattal kell vele elfogadtatni. A tökéletes. Ez a fajta vezető mindent 150 százalékra akar teljesíteni. A munkatársait sem embernek, csupán egy gépezet apró csavarjának tekinti. Itt soéppen onnan visszaáramló víz mozgatja őket. A turbina lapátkerekét a szélmotorhoz hasonlatosan acéloszlopra erősítenék, amelynek alapját a tengerfenékbe süllyesztenék. A technikai kivitelezésnek természetesen számos nehézsége van, a legnagyobb gond a víz alatt fokozottan fellépő korrózió, illetve az, hogy a vízáramlás apály-dagály idején korántsem egyenletes, hanem hatalmas lökésekben támadja a turbinalapátokat. A hirtelen nyomást a szerkezetnek ki kell bírnia. A berendezésből szabad szemmel csak az oszlopok tetejére szerelt transzformátorokat lehetne látni. Egy-egy dagályturbina 300 kW áramot termelhetne és sokra is, olyan halk a hajtóműve. Egyéb előnye, hogy sokkal gyorsabb és manőverezőképe- sebb a hagyományos tengeralattjáróknál, még egészen sekat segíthet, ha a füle hallatára dicsérjük az elért eredményeket, így tudatosítva, hogy törekvéseit mások is értékelik. Az edző. Ez a típus büszke a csapatára, és azt akaija, hogy mindenki a maximumot hozza ki magából. Ezért aztán mindig újabb eredmények elérésére sarkallja embereit. Értésére kell adni, hogy a mércét olykor irreálisan magasra helyezi, és okosabb lenne az ügyek megfelelő intézésére kellő időt biztosítani a munkatársainak. A varázsló. Az ilyen főnök eredményeivel mindenkit el akar kápráztatni, állandó elismerésre, tapsra áhítozva. A bánásmód: csodáljuk meg kellőképp a produkciót, de igyekezzünk jó tanácsokkal befolyásolni, hogy ne tekintsen mindenkit bűvészmutatványai tárgyának. juttathatna az országos hálózatba. A megújuló energiahordozók hasznosítására irányuló kísérletek persze kiváltották a természetvédők tiltakozását. A norvég zöldek máris annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy a víz alatt keringő hatalmas lapátok megbolygathatják a tengeráramlást, lassítva a természetes vízmozgást, ami a partok elhomokosodásához vezetne; nem szólva arról, hogy zavarhatják a hajóforgalmat is. A tervek szerint 2000 vége felé kezdi meg az energiatermelést az első brit apály-dagály turbina. Hogy mennyibe kerül, azt pontosan még nem lehet tudni, az azonban biztos, hogy semmivel sem lesz olcsóbb, mint a szélmotorok, azaz minden energiaválság és energiaínség ellenére egyelőre még mindig háromszor drágábban lehet így áramot termelni, mint a hagyományos erőművekben. Ferenczy Europress kély vizekbe is bemerészkedhet. A teste is kifejezetten halszerű, ugyanis nem merev, hanem bonyolult csuklórendszer révén ugyanúgy tud mozogni, mintha hal volna. Hajlékony műanyag burkolatát fémpikkelyek fedik. A fejlesztés mind a katonai, mind a békés mélytenger kutatás irányába folytatódik. A haver, ő az, aki közvetlenségével tüntet, mert úgy gondolja, így ösztönözheti beosztottait jobb munkára. A vele való bánásmód viszonylag egyszerű: ne tűrjük az állandó - szimbolikus - vállveregetést. Előbb-utóbb ránevelhető a kellő távolságtartásra. A király. Az abszolút uralkodó típusa, minduntalan személye iránti hódolatot követelve meg alattvalóitól. A használati utasítás: ötleteinket próbáljuk meg vele oly módon elfogadtatni, mintha ő találta volna ki. Vigyázni kell vele: véleményét igen gyakran változtatja. Ezért ajánlatos feljegyzéseket készíteni, amelyekkel napokkal később is bizonyítani tudjuk, hogy minden az ő kívánsága szerint történt. Dr. Weiss megkérdezett beosztottakat arról, mi a legeredményesebb védekezés a főnökök ellen? A leggyakoribb válasz ez volt: „a humorunk”. FEB Tengeralattjáró „tonhalak” A legmodernebb kutató tengeralattjárók már nem a megszokott szivar alakú vasszörnyek, hanem egészen halszerű a megjelenésük. Az amerikaiak konstruáltak egy olyan mélytengeri kutatóeszközt, amely a sárga uszonyú tonhal hasonmása. Neveljünk magunknak főnököt! Az Európai Unió adatai szerint a munkavállalók 60 százaléka elégedetlen feletteseivel. Ezen belül a kis- és középvállalkozásokban kedvezőbb a helyzet, itt ugyanis kevesebb idő marad az intrikára és a pletykálkodásra. Ezt a félmillió dollárt érő házat hajón szállítja új helyre a tulajdonosa Auckland- ban, Űj-Zélandon. A hajó dagálykor kiúszik egészen a part közelébe, és a házat apálykor emelik le róla. feb/reuters