Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-29 / 253. szám

1998. október 29., csütörtök Az Új Néplap Európai Uniós Melléklete 7. oldal A törvény már eurokonform .. . Az ismeretlen munkavédelem A munkavédelemről rendelkező jogszabályi előírás már megfe­lel az Európai Unió normáinak, azonban a magyarországi cé­gek nagy részénél ismeretlenek az előírások. Ha esetleg mégis tudnak a jogszabályi kötelezettségekről, akkor néhány iparág­ban az „alávállalások” miatt nem tartják be. A munkavédelmi törvény az idén januárban életbe lépett módosítással már teljes mér­tékben megfelel az uniós nor­máknak - mondja Horváth Ká­roly, a megyei munkabizton­sági és munkavédelmi felügye­lőség vezetője. Ebbe természe­tesen beletartozik mind a mun­kaügy, mind a biztonság. Az viszont igaz - tette hozzá -, hogy a szabványok tekinteté­ben lemaradás van. Pozitív jelenség a megyénk­ben is a minőségbiztosítási rendszerek térhódítása, aminek egyik ága éppen a munkavéde­lem. Ez előremutat, ám ahol e modem előírásokat nem alkal­mazzák, ott fokozottan jelent­keznek a gondok. A munkálta­tónak ugyanis számtalan téren kötelezettsége van annak érde­kében, hogy a dolgozóját meg­óvja a balesetektől. Ezek közé értendő a különböző gépek mi­nimális védettségi szintje, s az is, hogy számba kell venni a kockázati tényezőket, s ezt ér­tékelni kell. Horváth Károly úgy látja, hogy hazánkban kevés a mun­kavédelmi szakember. Számta­lan cég ezért sem ismeri az elő­írásokat, pedig a munkavégzés szerves része a biztonság. A ki- sebb-nagyobb cégek közül ke­vesen kezelik egységesen a munkát, a technológiát, a mun­kavédelmet és -biztonságot. Az utóbbiak csak akkor kerülnek előtérbe, amikor bekövetkezik egy-egy súlyos baleset. Ekkor már felismerik a cégek a hiá­nyosságokat, de . .. A másik oka annak, hogy el­hanyagolják a munkavédelmet, az az „alávállalás”. Ilyen tipi­kusan az építőiparban, a mező- gazdaságban és az élelmiszer­feldolgozás területén fordul elő. Ebben az esetben nem marad pénz a megfelelő munkabizton­ság megteremtésére. Persze a munkavállalók sem makulátla­nok, mert ők a megélhetésért sokszor hoznak súlyos áldoza­tokat, egészségük, jövőjük - például a nyugdíjaséveik - ter­hére. E. Z. Projektekből kell építkezni A napokban újabb külföldi de­legációk fordultak meg me­gyénkben - tudtuk meg Báli Istvántól, a megyei önkor­mányzat külügyi referensétől. A Fiatalok Európáért program keretében háromtagú delegáció tartózkodott megyénkben az AGRYA, az Agrár és Falusi Ifjú­sági Körök megyei egyesülete vendégeként. A csoport a fran­ciaországi Somme megyéből, Jász-Nagykun-Szolnok testvér­megyéjéből érkezett. A vendégek a vidékfejlesztés­sel és a foglalkoztatás helyzetével ismerkedtek. Ellátogattak Kőte­lekre és Nagykörűbe, továbbá egy megállapodást hoztak alá­írásra. A dokumentum olyan há- romnemzetes csereprogramot tar­talmaz, amelyben a franciákon és a magyarokon kívül olasz fiata­lok is részt vesznek. A programhoz első alkalom­mal a Tisza menti települések fia­taljai csatlakozhatnának. A cse­rekapcsolatban 30 fiatal vesz részt, akik tapasztalatot szereznek a munkahelyszerzés, a szociális ellátás és házi gondozás lehető­ségeiről az adott településen. 1999 még csak az előkészítés éve lesz, majd 2000-ben hazánk, 2001-ben Franciaország, 2002- ben pedig Olaszország lesz a helyszín. Az úgynevezett Ecos-Ouver- ture program keretében kedden érkezett Szolnokra Franciaor­szágból és Spanyolországból egy csoport, amely a kis- és közép­méretű vállalkozások támogatá­sát tanulmányozta, valamint az Ecos-Ouverture projekt elindítá­sának lehetőségéről tárgyalt. Lá­togatást tettek a vállalkozásfej­lesztési alapítványnál, a kereske­delmi és iparkamaránál, az EU Pontnál, az Európa Klubnál és a megyei önkormányzatnál, Jász­berényben pedig jászsági vállal­kozásokkal ismerkedtek. Ugyancsak e program kereté­ben érte kellemes meglepetés a megyei önkormányzatot, mint­hogy fax érkezett Olaszország­ból. Az olasz partner azt szeretné, ha megyénk részt venne a már megkezdett termálturizmus-pro- jekt folytatásában, amely kifeje­zetten az e területhez kapcsolódó kis- és középvállalkozások ta­pasztalatcseréjét támogatja. Báli István megjegyezte, nagy szükség van ezekre a progra­mokra, hiszen nem elég, ha csak országos szinten készülünk az EU-csatlakozásra. Egy hónapja adták át a szolnoki inkubátorház második ütemét, amelynek révén im­már huszonöt kisvállalkozásnak biztosítanak helyet az egykori szovjet laktanyában. Az új, 3000 négyzetméteres épületrész kialakítása 150 millió forintba került, amelyhez 30 millióval az Európai Unió is hozzájárult. Az irikubátorházba beköltözött vállalkozások jelenleg 150 embert foglalkoztatnak. A megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány folytatja a rekonstrukciót. Képünk a Príma-Protetika gyógyászati segédeszközöket gyártó kft. néhány dolgozóját örökí­tette meg munka közben az inkubátorházban. fotó: mészáros János Az integráció egy falu polgármesterének a szemével Már most készüljünk a csatlakozásra Készülünk az európai uniós tagságra, de vajon egy köz­ségben hogyan állnak ehhez a témához? Erről faggattuk dr. Tóth Jánost, Jászalsószent- györgy polgármesterét. A hagymatermesztés egyik fel­legváraként is ismert település vezetője elöljáróban kifejtette: a következő években egyetlen kér­dés sem lesz akkora jelentőségű, mint a csatlakozásra való felké­szülés. Azok az önkormányza­tok, amelyek megfelelően tájé­kozottak, képesek lesznek elébe menni a tagság jelentette kihívá­soknak és lehetőségeknek. Az alapfeladat dr. Tóth János szerint az, hogy az uniós elvárá­sokhoz kell igazodni. Hogy ho­gyan? Úgy, hogy nő az önkor­mányzatok szerepe és feladata. A csatlakozási folyamatban az ön- kormányzatok ugyanis különle­ges helyzetben vannak, azért, mert helyi szinten csapódik le a „nagypolitika”. Csak az önkor­mányzatok képesek közvetíteni a központi hatalom és a helyi tár­sadalom között. A helyi szintek ugyanakkor a regionáüs politiká­ban csak közvetetten kerülnek kapcsolatba az unióval, annak in­tézményrendszerével. De nem mindegy, hogy a felkészülés stá­diumában miként kísérlik meg az elképzeléseiket, fejlesztési irá­nyaikat, terveiket és mindezek in­tézményeit az uniós elvekhez és gyakorlathoz igazítani. Fontos szerepe lehet az önkormányzat­nak abban is, hogy a település la­kosságát úgymond építő módon, a realitásoknak megfelelően tájé­koztassák az ország integrációs erőfeszítéseiről. A polgármester kijelentette: a túlzott elvárásokat fenntartások­kal kell fogadnunk, mert a fo­lyamat hosszú lesz. Ebből követ­kezik, hogy az önkormányzatok számára alapfeladat lesz, hogy konkrétan határozzák meg a fej­lesztési prioritásokat. Csak így lehet felkutatni a hazai és a kül­földi partnereket. Ezzel egy idő­ben az önkormányzati tisztvise­lőknek, tisztségviselőknek is meg kell szerezniük azokat a szakmai ismereteket, amelyek elengedhe­tetlenek az EU-tagsághoz. Túlzás nélkül állítható, hogy az önkormányzatok lesznek ab­ban a kiváltságos helyzetben. hogy meggyőzzék a lakosságot, különösképpen a vállalkozókat, a mezőgazdasági termelőket, hogy nemcsak képesek elsajátítani, ha­nem magukévá is tudják tenni az EU-normákat, anélkül, hogy a sa­ját identitásunkat feladnánk. A mintákat ugyanis nem egy az egyben kell átvenni. A nyugat­dunántúli megyéknek más lehet a stratégiája, és más a tiszántúliaké, hiszen a dunántúli sikerterületek leginkább a német kultúrából fa­kadó struktúrát alkalmazhatják, míg a tiszántúli, leszakadó térsé­gek az olasz iparterületek kéz­műveskultúrára épülő fejlesztését tudják átvenni. Ehhez meg kell ismemi azt a mechanizmust, ami úgymond kézre áll. Egy régiónak meg kell. találnia önmagát, meg kell fo­galmaznia, hogy mit lehet helyi szinten racionálisan elvégezni. Nem szabad csak kistelepülések­ben gondolkodni. Itt van azoknak a beruházásoknak a példája, ame­lyek több helységet ölelnek fel, mint mondjuk a szennyvíztisztí­tás megoldása. Jászalsószentgyörgy első em­bere hangsúlyozta: nagyon fon­tos, hogy az önkormányzatok ne akkor kezdjék tanulmányozni a szakirodalmat, amikor már a csat­lakozás pillanatában vagyunk, hanem jóval előtte. Mert ha nem így lesz, akkor igaz, hogy bent le­szünk az EU-ban, csak azt nem tudjuk, mit kell és mit lehet csi­nálnunk ... T. A. EU-tárgyalások Schüssel optimista Nem számít nagy nehézsé­gekre az osztrák külügymi­niszter az EU és a hat tárgyaló ország között hamarosan megkezdődő érdemi tárgyalá­sok első szakaszában. Wolfgang Schüssel sajtóértekez­letén kijelentette, hogy derűlátó a csatlakozási folyamat folytatá­sát illetően. Az alkancellár úgy ítélte meg, hogy a tagjelöltek ésszerű esetekben kértek átme­neti rendelkezéseket az EU-csat­lakozás első időszakára vonat­kozóan. Schüssel elégedettnek mondta magát az EU-tagok hoz­záállásával is. Megerősítette, hogy az EU egy nappal az ér­demi tárgyalások megkezdése előtt, november 9-én fogadja el a tárgyalási pozíciókat a napi­rendre kerülő hét témakörben. Úgy vélte, nem lesz akadálya, hogy minden tagjelölttel hét fe­jezetet vegyenek elő a tárgyalá­sokon, beleértve az eddig meg­kérdőjelezett kül- és biztonság- politikát és a távközlést is. Más miniszterekhez csatla­kozva Schüssel is üdvözölte a hétfőn elért megállapodást a tag­jelöltek csatlakozásának előké­szítését szolgáló pénzeszközök felhasználásáról. A külügymi­niszterek úgy döntöttek, hogy hogy amikor egy tagjelölt ország belép az EU-ba, az évi három- milliárd ECU-s (3,3 milliárd dolláros) csatlakozás-előkészítő alapból rá jutó támogatást - kü­lön határozattal - szétosztják a többi tagjelölt között. Spanyol- ország kivételével minden tagál­lam egyetértett abban is, hogy a csatlakozás előkészítő támoga­tásból az infrastrukturális fej­lesztések finanszírozására szánt rész 75 százalék erejéig támo­gassa a tagjelölt országok fej­lesztési tervezeteit. A tagjelöl­teknek csupán a maradék 25 százalékot kell hozzátenniük. Korrekorder „eurohonleány” Huszonöt évre „fiatalodott” az Európai Parlament „ifjúsági korrekordja”, a svéd Veronica Palm személyében. Palm azután került az Euró­pai Unió tagországaiban válasz­tott képviselő-testület szocia­lista képviselőcsoportjába, hogy a közelmúltbeli svédor­szági választáson két eurohona- tyát a nemzeti parlamentbe vá­lasztottak. A fiatalsági csúcsot eleddig egy brit képviselő hölgy, Eluned Morgan tartotta, őt négy évvel ezelőtt, 27 évesen válasz­tották a testület tagjai közé a menetrend szerinti európai par­lamenti voksoláson. (MTI) A szolnoki Varga Katalin Gim­náziumban nincs olyan hó­nap, de leginkább hét, hogy ne fogadnának valamilyen külföldi di­ákcsoportot. Igen, a Varga erről a sűrű „forgalomról” is híres. Mit je­lent a külföldi kapcsolat az intéz­ménynek és mit hoz a diákoknak? - többek között ezt is kérdeztük Mol­nár László igazgatóhelyettestől, a gimnázium nemzetközi kapcsolatai­nak felelősétől, aki az évtized elején Fullbright ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban egy évig mate­matikát tanított. A tanár úr elöljáróban a kezdeteket idézte fel:- Köztudott, hogy iskolánkban két­nyelvű program szerint is oktatunk, ami azt jelenti, hogy bizonyos szaktan- tárgyakat angolul tanítunk. Nyilvánva­lóan ez jó nyelvtudást is feltételez. Amikor ezt a programot 1987-ben kita­láltuk, arra törekedtünk, hogy minél több angol nyelvű kapcsolatunk le­gyen. Később aztán rájöttünk, hogy ez aszimmetriát okoz az iskola életében, és megpróbáltuk azokat a nyelveket is helyzetbe hozni, amelyeken még okta­Egy (már) európai iskola tunk. Ilyen a francia, a német, de egyébként tanítunk oroszt és latint is. Iskolánk tehát arra törekedett, hogy ezekhez a nyelvekhez is megpróbáljon kapcsolatokat, programokat találni. Az évek során Európa nagy részén sikerült is kapcsolatokat kialakítanunk. A nem­zetközi kapcsolatok alapján három éve fel is kérték intézményünket arra, hogy az EU Socrates programjában az úgy­nevezett tanácsadói iskola szerepét vál­lalja el. Ez azt jelenti, hogy a környék­beli más iskolákat - még megyén kívül is - segítjük, pályázati kiírással is ellát­juk őket. • - Hogyan jön létre egy külföldi kapcsolat?- A testvérvárosi kapcsolat Is segít minket, például Reutlingenben az Al­bert Einstein Gimnáziummal tartunk fenn együttműködést. A többi kapcso­lat tulajdonképpen iskolai vagy sze­mélyes ismeretség révén alakul ki. Tanáraink elég sokat utaznak Európá­ban. Ilyenkor találkoznak igazgatók­kal, tanárokkal, és mindig felmerül a cserekapcsolat létrehozásának lehető­sége. Többek között magam is részt veszek ilyenek megvalósításában. Hogy csak egyet említsek, tavaly ok­tóberben Belgiumban vettem részt egy konferencián, és ott ismerkedtem meg a jelenlegi belga partnerünkkel. Nagyon örülünk, hogy egyéves isme­retség után már itt jártak nálunk a ve­zetők, a napokban pedig diákokat is fogadtunk.- Milyen előjelekkel vágnak bele a nyugatiak a magyar kapcsolatba?- Kicsit gyanakvóak, és fenntartás­sal vannak Magyarország iránt, de többek között ezt azzal tudjuk elosz­latni, hogy a tantestületben sokan be­szélnek idegen nyelvet, de ugyanígy a diákok között is rengetegen tudják, ér­tik a nyelvet. Például most jártak var- gás gyerekek Londonban, és azok a diákok, akik soha életükben nem is jártak ott, minden nevezetességről mindent tudtak. Tehát olyan képzést kapnak nálunk, amellyel bárhol meg­állják a helyüket. Ezt bizony odakint értékelik, és máris szívesebben jön­nek hozzánk. Tulajdonképpen három éve figyelünk jobban Európára, hi­szen korábban leginkább egyesült ál­lamokbeli kapcsolataink voltak. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jegyében azonban egyre inkább az eu­rópai országok körében fejlődnek ki együttműködéseink. Ebben a tanév­ben, azaz szeptembertől már francia, angol, német és belga kapcsolataink „éltek”, de tavasszal Amerikából, Ja­pánból is várunk gyerekeket, továbbá szintén tavasszal szervezünk utat Bel­giumba, és ekkor jönnek hozzánk Wa- lesből is. Aztán érkezik egy diák Ausztráliából is, és lehet, hogy abból is kialakul egy együttműködés. Mellesleg egy skóciai kapcsolaton is dolgozunk. Megfigyeltük, hogy egy kapcsolat álta­lában három évig tart, aztán leülepszik, majd újra feléled. Úgy vélem, az évek folyamán Európa minden országából lesz iskolai kapcsolatunk.- Az iskolában mennyire érzik a di­ákok, hogy olyan intézményben tanul­nak, amelynek széles körűek a kapcso­latai?- A gimnázium pedagógiai program­jában egyebek mellett az is szerepel, hogy fontos értéknek tartjuk más népek kultúrájának megismertetését. A gyer­mekek elfogadják és érzik azt, hogy egészen más a saját bőrükön megtapasz­talni az ismereteket. Egyébként erőfeszí­téseinket a szülők is jól látják, hiszen nem véletlenül íratják hozzánk gyerme­keiket. Tudják, hogy itt a tantárgyi tudás megszerzése mellett akár világot is lát­hat fiuk, lányuk. Máskülönben a szülők maguk is formálják az iskolát, hiszen nemrégiben tették szóvá, hogy miért nincsen orosz kapcsolatunk. Tették ezt a közismert nehézségek ellenére. így az ő kívánságukra - úgy néz ki - egy orosz program is beilleszkedik a nemzetközi kapcsolatrendszerünkbe.-A diákok hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy országunk csatlakozását követően elmehetnek Európa más tá­jaira dolgozni, élni?- Ez előfordulhat, bár azt gondolom, mi magyar állampolgárokat nevelünk, tehát amikor nemzetközi programokat szervezünk, akkor arra utalunk, hogy nem kell abba a bizonyos „nyugatimá­datba” esni, hanem mindent az értékén kell kezelni. Ha ezek után ők mégis úgy döntenek, hogy inkább máshol élnek, akkor sincs katasztrófa, hiszen az unió a népek egymás mellett éléséről szól, nem pedig a szembenállásról. Tóth András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom