Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-28 / 252. szám

1998. október 28., szerda 9. oldal Érdekességek Orvos a világ végén Anya es fia két teljes napon át gyalogolt a zord hegyek között Nepál tájain. A vi­dék szépségét csak az anya látta, a tizennégy éves Udam Rai sajnos nem. ő, annyi honfitársához ha­sonlóan, szürke hályogban szenvedett, és anyja vezette kézen fogva a nemegyszer veszélyes ösvényeken. A Himalája egyik falujába, Lahanba tartottak. Itt dolgozik a környék jóte­vője, a helybeliek által szent­ként tisztelt német doktor, dr. Albrecht Henriig. Az ötven­éves szemész sok ezer ember látását adta vissza. A földte­kén - mondja - vagy 40 mil­lió világtalan él, többségük az elmaradott országokban. Húszmilliónak van szürke há­lyogja, ami viszonylag egy­szerű tízperces műtéttel gyó­gyítható. A Mount Everesttől két­száz kilométerre lévő lahani klinikán egész nap futószala­gon folyik a műtétek sora. Evente tízezer operációt haj­tanak itt végre. A jótékonysági pénzekből létesített 280 ágyas kórház természetesen mindig színül­tig tele van. Hajnalban már sorban állnak a bebocsátást kérők. Többségük messziről, valóban a világ végéről gya­logolt ide úttalan utakon, várva a csodát, aminek híre persze régen elteijedt. És a csoda menetrendszerűen be is következik. Hennig doktor 1983 óta naphosszat és nemegyszer éj­szaka is a műtőasztalnál áll, az utóbbi időben már egy ne­páli kollégával, dr. Pradhan- nal együtt. Fizetniük csak a tehetősöknek kell. Udamnak a műtét ingyenes, és az azt kö­vető kétnapos klinikai utóke­zelés is. Visszafelé a fiú már csak szokásból és szeretetből fogja meg anyja kezét. Látja a fölé magasodó hegyeket és a mélyben tátongó szakadéko­kat. Ferenczy Europress Egy ősi tiszai eledel éttermi premierje A Hableány sulyommártásos ínyencsége A legenda szerint Isten úgy teremtette meg a Tisza folyót, hogy meghallgatva az emberek panaszát, vízzel töltötte meg azt a szé­les barázdát, amit igencsak kacskaringósan húzott meg ekéjével az étkét összevissza kereső, éhező szamár. Ez a derék, nagy fülű csacsi bizonyosan nem talált még sulymot, de az itt élők hamar rájöttek, hogy a Tisza felszínén tenyésző növénynek ehető a ter­mése: kemény héjú burkát felnyitva ugyanis lisztes belű, geszte­nyeízű kincset találtak az egykoron pákászva, halászva, gyé­kényt fonva, botot vágva megélni tudó vízi emberek. Nem is oly rég még a gyerekek is tudták, hogy a súlyom belse­jében csemege van elrejtve. Ám a civilizáció lassan-lassan elfe­lejtette velünk az éhségcsillapí­tás ezen egészségesen praktikus módját. Sőt! A súlyom létéről ma már legtöbbször csak akkor szerzünk tudomást, ha termé­sébe belelépünk, ugyanis az ék­telen szitkokat előcsalva tud fájdalmat okozni négyágú éles „körmével”. Ám gyanítható, hogy a következő hír hallatán még azok is megenyhülnek, akik „sebnyalogatós”, rossz szájízzel emlékeznek a sú­lyommal való találkozásra. A Tisza-tó talán legnépsze­rűbb vendégfogadójának, a ti- szaörvényi Hableány Hotelnek vezetője, Molnár György - aki „echte” tiszai fiatalemberként jó három évtizede kötelezte el magát a konyhaművészetnek - elhatározta, hogy feloldozza a sulymot szúrós bűnei alól. A jó hírű gasztronómus ugyanis, fel­idézve gyermekkori emlékeit, egy olyan újítást ügyeskedett ki, amely halételei tartozéka­ként osztatlan sikert arat. Leg­utóbb a Tisza-tavi vendéglátá­sért és idegenforgalomért hiva­talból elkötelezett regionális idegenforgalmi bizottság tagja­ival zsűriztette a sulyommár- tással „megvadított” süllőszele­got, így jósolható, hogy a súlyom, mondhatni világpremierként, ha­marosan nyomtatásban is szerepel majd a Hab­leány étlapján. Annál is inkább, mert az idegen- forgalmi szakemberek, csettintve a különlege­sen pikáns ízekre, erre kérték az újító kedvű vendéglátóst, biztosítva támogatásukról: segítik őt, hogy ez az étlapi ku­riózum a széles nagyvi­lágban is gasztronómiai bestseller legyen. Talán ez lesz az egyik járható útja annak, hogy őseink öröksége még jobban hozzájáruljon a Tisza- tó idegenforgalma sike­réhez, az ehető, tüskés súlyommal, a . népha- Jó étvágyat a különlegességhez! gyományokkal, a haj­fotó: sz. M. dani vízparti lét csen­desen pihentető, rő­téit. A bírálóbizottság kiváló- mantikus praktikáival együtt, nak minősítette az ételújdonsá- -percze­Van akinek a biztosítás nyugalmat és befektetést, van akinek élet-, lakás-, illetve gépjárműbiztosítást jelent. Másnak gondoskodást baleset esetén, vagy egyszerűen nyugdíjbiztosítást. Mindannyian másra gondolunk, ha a biztonságról van szó, mégis könnyű megtalálni a testre szabott megoldást. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztonság - akkor © őssejtek a köldökzsinórból? Különböző prospektusokban és folyóiratokban azt tanácsolják az anyáknak, hogy a csecsemő születésekor a köldökzsinórból vett vért fagyasztassák le. Ez ugyanis - hirdetik, egyébként nem teljesen indokolatlanul - olyan őssejteket tartalmaz, ame­lyek a gyermek esetleges leu­kémiájánál - a kemoterápiát vagy a sugárkezelést követően ­az immunrendszert ismét rege­nerálják. Dr. R. Handgretinger, a tübingeni gyermekklinika pro­fesszora azonban tudományos vizsgálatok adataira hivatkozva figyelmeztet, hogy ez a vér túl kevés őssejtet tartalmaz. Elő­nyösebb ezeket a terápia előtt normális vérből nyerni. Ezenkí­vül a lefagyasztás és a tárolás igen drága eljárás. FEB Turistalátványosságnak sem utolsó Himnusz és zászlófelvonás - naponta ötvenszer Amikor egy külföldi hajó be­úszik a hamburgi kikötőbe, hagyományosan, évtizedek óta hangszórókból fölcsendül annak az államnak a himnu­sza, amelynek zászlaja leng a hajón. Egykoron hanglemez­ről szólt a magasztos zene, ké­sőbb magnószalagról, egy ideje pedig számítógép-me­revlemezről. A hamburgi Willkom Höftről, az üdvözlővártáról naponta (szigorúan napkeltétől nap­nyugtáig) akár ötven alkalom­mal is elhangzik a világ akár­hány nyelvén: „Isten hozta Hamburgban. Örülünk, hogy kikötőnkben köszönthetjük!” Eközben a schulaui révház előtti teraszon Hamburg város­állam zászlaját is felhúzzák a 40 méter magas árbocra, mi­közben a himnusz szól. Szívet- lelket melengető, kedves szo­kás, turistalátványosság egy­aránt. A világon egyedülálló hajó­köszöntő intézmény 1952 óta működik Hamburgban. Az 500 bruttó regisztertonnánál na­gyobb hajóknak nem csupán érkezéskor, hanem távozáskor is kijár a ceremónia. Az elmúlt 46 évben vagy 800 ezer alka­lommal csendült föl himnusz és kúszott le meg föl a Hanza-vá­ros lobogója az Elba-torkolat közelében. Kezdetben a kö­szöntőkapitányok távcsővel fürkészték az érkező óceánjá­rókat, hogy idejében kideríthes­sék: melyik ország nemzeti himnuszát kell majd megszólal­tatniuk. Természetesen még így is előfordultak tévedések. Egy izraeli hajó egyszer pél­dául a belga himnusz hangjaira úszott el az üdvözlővárta előtt. A horizontot fürkésző ügyele­tes ugyanis a hajó neve - Ant­werpen - alapján tájékozódott, és nem vette figyelembe, hogy az Antwerpen izraeli zászló alatt közlekedik. Ilyen kelle­metlen helyzetbe ma már nem kerülhet a tengerek és viharok által próbált Willkom Höft szolgálattevő csapata, közte két volt hajóskapitány. Az.érkezése előtt fél órával már tudhatják, hogy milyen zászló alatt közle­kedik egy-egy Hamburgba ér­kező hajó. A komputer merevlemezén 150 ország nemzeti himnuszá­hoz „hozzárendelték” az üdvöz­lőmondatokat is. A digitális technikának köszönhetően még rossz időjárási körülmények között is tökéletesen hallható az „Isten hozta” és az „Isten önökkel” kezdetű köszöntés a várta előtt elhaladó hajók fe­délzetén. F. E. Bátorságpirula félénkeknek Nagy-Britanniában forga­lomba került az első olyan gyógyszer, amely a betegesen rettegők gondjain enyhít. A Seroxant néven szabadalmaz­tatott pirula az egyetlen a vi­lágon, amely az úgynevezett közösségi fóbiában szenve­dőkön segít. Bár átlagosan minden tizedik ember félénk­nek vallja magát, ezeknek csak töredéke betegesen visz­szahúzódó. Ők azok, akik annyira irtóznak az ismeretle­nekkel való találkozástól, hogy legtöbbször ki sem mozdulnak otthonról. A ta­pasztalatok szerint a Seroxant ilyen esetben képes annyira oldani a félelmeket, hogy a betegek normális életet élhet­nek. A készítményt a brit tár­sadalombiztosító is támo­gatja. Ferenczy

Next

/
Oldalképek
Tartalom