Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-28 / 252. szám
1998. október 28., szerda 9. oldal Érdekességek Orvos a világ végén Anya es fia két teljes napon át gyalogolt a zord hegyek között Nepál tájain. A vidék szépségét csak az anya látta, a tizennégy éves Udam Rai sajnos nem. ő, annyi honfitársához hasonlóan, szürke hályogban szenvedett, és anyja vezette kézen fogva a nemegyszer veszélyes ösvényeken. A Himalája egyik falujába, Lahanba tartottak. Itt dolgozik a környék jótevője, a helybeliek által szentként tisztelt német doktor, dr. Albrecht Henriig. Az ötvenéves szemész sok ezer ember látását adta vissza. A földtekén - mondja - vagy 40 millió világtalan él, többségük az elmaradott országokban. Húszmilliónak van szürke hályogja, ami viszonylag egyszerű tízperces műtéttel gyógyítható. A Mount Everesttől kétszáz kilométerre lévő lahani klinikán egész nap futószalagon folyik a műtétek sora. Evente tízezer operációt hajtanak itt végre. A jótékonysági pénzekből létesített 280 ágyas kórház természetesen mindig színültig tele van. Hajnalban már sorban állnak a bebocsátást kérők. Többségük messziről, valóban a világ végéről gyalogolt ide úttalan utakon, várva a csodát, aminek híre persze régen elteijedt. És a csoda menetrendszerűen be is következik. Hennig doktor 1983 óta naphosszat és nemegyszer éjszaka is a műtőasztalnál áll, az utóbbi időben már egy nepáli kollégával, dr. Pradhan- nal együtt. Fizetniük csak a tehetősöknek kell. Udamnak a műtét ingyenes, és az azt követő kétnapos klinikai utókezelés is. Visszafelé a fiú már csak szokásból és szeretetből fogja meg anyja kezét. Látja a fölé magasodó hegyeket és a mélyben tátongó szakadékokat. Ferenczy Europress Egy ősi tiszai eledel éttermi premierje A Hableány sulyommártásos ínyencsége A legenda szerint Isten úgy teremtette meg a Tisza folyót, hogy meghallgatva az emberek panaszát, vízzel töltötte meg azt a széles barázdát, amit igencsak kacskaringósan húzott meg ekéjével az étkét összevissza kereső, éhező szamár. Ez a derék, nagy fülű csacsi bizonyosan nem talált még sulymot, de az itt élők hamar rájöttek, hogy a Tisza felszínén tenyésző növénynek ehető a termése: kemény héjú burkát felnyitva ugyanis lisztes belű, gesztenyeízű kincset találtak az egykoron pákászva, halászva, gyékényt fonva, botot vágva megélni tudó vízi emberek. Nem is oly rég még a gyerekek is tudták, hogy a súlyom belsejében csemege van elrejtve. Ám a civilizáció lassan-lassan elfelejtette velünk az éhségcsillapítás ezen egészségesen praktikus módját. Sőt! A súlyom létéről ma már legtöbbször csak akkor szerzünk tudomást, ha termésébe belelépünk, ugyanis az éktelen szitkokat előcsalva tud fájdalmat okozni négyágú éles „körmével”. Ám gyanítható, hogy a következő hír hallatán még azok is megenyhülnek, akik „sebnyalogatós”, rossz szájízzel emlékeznek a súlyommal való találkozásra. A Tisza-tó talán legnépszerűbb vendégfogadójának, a ti- szaörvényi Hableány Hotelnek vezetője, Molnár György - aki „echte” tiszai fiatalemberként jó három évtizede kötelezte el magát a konyhaművészetnek - elhatározta, hogy feloldozza a sulymot szúrós bűnei alól. A jó hírű gasztronómus ugyanis, felidézve gyermekkori emlékeit, egy olyan újítást ügyeskedett ki, amely halételei tartozékaként osztatlan sikert arat. Legutóbb a Tisza-tavi vendéglátásért és idegenforgalomért hivatalból elkötelezett regionális idegenforgalmi bizottság tagjaival zsűriztette a sulyommár- tással „megvadított” süllőszelegot, így jósolható, hogy a súlyom, mondhatni világpremierként, hamarosan nyomtatásban is szerepel majd a Hableány étlapján. Annál is inkább, mert az idegen- forgalmi szakemberek, csettintve a különlegesen pikáns ízekre, erre kérték az újító kedvű vendéglátóst, biztosítva támogatásukról: segítik őt, hogy ez az étlapi kuriózum a széles nagyvilágban is gasztronómiai bestseller legyen. Talán ez lesz az egyik járható útja annak, hogy őseink öröksége még jobban hozzájáruljon a Tisza- tó idegenforgalma sikeréhez, az ehető, tüskés súlyommal, a . népha- Jó étvágyat a különlegességhez! gyományokkal, a hajfotó: sz. M. dani vízparti lét csendesen pihentető, rőtéit. A bírálóbizottság kiváló- mantikus praktikáival együtt, nak minősítette az ételújdonsá- -perczeVan akinek a biztosítás nyugalmat és befektetést, van akinek élet-, lakás-, illetve gépjárműbiztosítást jelent. Másnak gondoskodást baleset esetén, vagy egyszerűen nyugdíjbiztosítást. Mindannyian másra gondolunk, ha a biztonságról van szó, mégis könnyű megtalálni a testre szabott megoldást. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztonság - akkor © őssejtek a köldökzsinórból? Különböző prospektusokban és folyóiratokban azt tanácsolják az anyáknak, hogy a csecsemő születésekor a köldökzsinórból vett vért fagyasztassák le. Ez ugyanis - hirdetik, egyébként nem teljesen indokolatlanul - olyan őssejteket tartalmaz, amelyek a gyermek esetleges leukémiájánál - a kemoterápiát vagy a sugárkezelést követően az immunrendszert ismét regenerálják. Dr. R. Handgretinger, a tübingeni gyermekklinika professzora azonban tudományos vizsgálatok adataira hivatkozva figyelmeztet, hogy ez a vér túl kevés őssejtet tartalmaz. Előnyösebb ezeket a terápia előtt normális vérből nyerni. Ezenkívül a lefagyasztás és a tárolás igen drága eljárás. FEB Turistalátványosságnak sem utolsó Himnusz és zászlófelvonás - naponta ötvenszer Amikor egy külföldi hajó beúszik a hamburgi kikötőbe, hagyományosan, évtizedek óta hangszórókból fölcsendül annak az államnak a himnusza, amelynek zászlaja leng a hajón. Egykoron hanglemezről szólt a magasztos zene, később magnószalagról, egy ideje pedig számítógép-merevlemezről. A hamburgi Willkom Höftről, az üdvözlővártáról naponta (szigorúan napkeltétől napnyugtáig) akár ötven alkalommal is elhangzik a világ akárhány nyelvén: „Isten hozta Hamburgban. Örülünk, hogy kikötőnkben köszönthetjük!” Eközben a schulaui révház előtti teraszon Hamburg városállam zászlaját is felhúzzák a 40 méter magas árbocra, miközben a himnusz szól. Szívet- lelket melengető, kedves szokás, turistalátványosság egyaránt. A világon egyedülálló hajóköszöntő intézmény 1952 óta működik Hamburgban. Az 500 bruttó regisztertonnánál nagyobb hajóknak nem csupán érkezéskor, hanem távozáskor is kijár a ceremónia. Az elmúlt 46 évben vagy 800 ezer alkalommal csendült föl himnusz és kúszott le meg föl a Hanza-város lobogója az Elba-torkolat közelében. Kezdetben a köszöntőkapitányok távcsővel fürkészték az érkező óceánjárókat, hogy idejében kideríthessék: melyik ország nemzeti himnuszát kell majd megszólaltatniuk. Természetesen még így is előfordultak tévedések. Egy izraeli hajó egyszer például a belga himnusz hangjaira úszott el az üdvözlővárta előtt. A horizontot fürkésző ügyeletes ugyanis a hajó neve - Antwerpen - alapján tájékozódott, és nem vette figyelembe, hogy az Antwerpen izraeli zászló alatt közlekedik. Ilyen kellemetlen helyzetbe ma már nem kerülhet a tengerek és viharok által próbált Willkom Höft szolgálattevő csapata, közte két volt hajóskapitány. Az.érkezése előtt fél órával már tudhatják, hogy milyen zászló alatt közlekedik egy-egy Hamburgba érkező hajó. A komputer merevlemezén 150 ország nemzeti himnuszához „hozzárendelték” az üdvözlőmondatokat is. A digitális technikának köszönhetően még rossz időjárási körülmények között is tökéletesen hallható az „Isten hozta” és az „Isten önökkel” kezdetű köszöntés a várta előtt elhaladó hajók fedélzetén. F. E. Bátorságpirula félénkeknek Nagy-Britanniában forgalomba került az első olyan gyógyszer, amely a betegesen rettegők gondjain enyhít. A Seroxant néven szabadalmaztatott pirula az egyetlen a világon, amely az úgynevezett közösségi fóbiában szenvedőkön segít. Bár átlagosan minden tizedik ember félénknek vallja magát, ezeknek csak töredéke betegesen viszszahúzódó. Ők azok, akik annyira irtóznak az ismeretlenekkel való találkozástól, hogy legtöbbször ki sem mozdulnak otthonról. A tapasztalatok szerint a Seroxant ilyen esetben képes annyira oldani a félelmeket, hogy a betegek normális életet élhetnek. A készítményt a brit társadalombiztosító is támogatja. Ferenczy
