Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-28 / 252. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1998. október 28., szerda Nemzetközi kiállítások. Tegnap a kőbányai vásárvá­rosban megnyílt a Buda- transpack Nemzetközi Csomagolási és Anyagmoz­gatási szakkiállítás, s ugyanott a Printexpo Nem­zetközi Szakkiállítás is. A két szakmai rendezvényen összesen mintegy 350 kiál­lító szerepel több mint tíz­ezer négyzetméteren. Nyugati City Center. Megkezdődik a 300 millió dolláros beruházással a Nyugati pályaudvar mellett lévő 16 hektáros területen létesülő Nyugati City Cen­ter bevásárló- és szórakozta­tóközpont építése - jelentet­ték be a befektetők az ünne­pélyes alapkőletétel után. Begyűrűző válság. A ma­gyar vállalatoknak legkeve­sebb 140 millió dolláros oroszországi kinnlévőségük van, s mintegy 210 millió dollár értékű, erre a piacra szánt eladatlan készletük halmozódott fel - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmé­réséből. Az orosz piac be­dugulása a kamara szerint legkevesebb 3500 magyar- országi munkahely megszű­nésével járhat. Megoldást keresnek. „Záros határidőn belül meg kell oldani a két ország me­zőgazdasági vitás ügyeit” - jelentette ki Torgyán József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter a buda­pesti magyar-lengyel me­zőgazdasági tárgyalásokat követően. Szindikált hitel. A Westel Rádiótelefon Kft. kedden 25 millió dollár felvételéről szóló hitelmegállapodást írt alá a CIB Bank Rt. vezette bankkorzorciummal. A hi­telt különböző devizában is lehívhatja a mobiltelefon­szolgáltató, a kölcsön futa­mideje három év. Ötezer felé tart a BlIX. A Budapesti Értéktőzsde hiva­talos részvényindexe hétfőn 197 pontos, 4 százalékos emelkedéssel zárta a napot. A BUX értéke 4908 pont. Forgalmas bank. Raiffei­sen Unicbank az első há­romnegyed évben mintegy 185 milliárd forintos mérlegfőösszeget ért el. Jó esély van arra, hogy ez a szám az év végére 200 mil­liárd forintra emelkedjen - mondta Felcsuti Péter, a hi­telintézet vezérigazgatója. Decemberben nyit az utasterminál December 7-én adják át a Bu­dapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér 2/B terminálját - kö­zölte a Légiforgalmi és Repülő­téri Igazgatóság (LRI) kedden az MTI-vel. A terminál for­galma egy héttel később, a reg­geli órákban érkező és induló repülőgépek fogadásával indul meg - tájékoztatott az LRI. - Ezzel egyidejűleg megszűnik a Ferihegyi 1-es terminál utas- forgalma. A repülőtéri igazgatóság a részletekről még novemberben informálja az utazóközönséget. A Ferihegy 2/B utasterminál hozzájárulhat ahhoz, hogy Ma­gyarország a régió üzleti, ke­reskedelmi és turisztikai köz­pontjává váljon. A mintegy 120 millió dolláros beruházás 1997 márciusában kezdődött, az épí­tési fővállalkozó a kanadai Ca­nadian Commercial Corpora­tion. A beruházást a Ferihegy Utasterminál Fejlesztő Kft. - főként hitelből - valósítja meg. A szolnoki Menyhárt csempe- és padlólapszaküzlet tegnap Martfűn nyitotta meg csempekuckóját; ezzel már megyénk hat településén van üzletük. A volt gyermekorvosi rendelőben megrendelt árut még aznap házhoz is szállítják. fotó: mészáros Az ipari parkok és a modernizáció Mintegy félezer külföldi résztvevővel háromnapos nemzetközi befektetési konferencia kezdődött Budapesten, amelynek köz­ponti témája az ipari parkok fejlesztése és a külföldi tőkebevo­nás lehetőségeinek szélesítése. Hazánkban 75 telephely nyerte el az ipari park címet, ebből egyelőre 30 tekinthető működőké­pesnek, az ott foglalkoztatottak száma meghaladja a 30 ezret.-Hazánk felzárkózásának fel­tétele a modernizáció, amely gazdaságunk stratégiai alapját jelenti - hangsúlyozta megnyi­tóbeszédében Chikán Attila gazdasági miniszter. - Ahhoz, hogy beazonosítsuk helyünket a világban, a megfelelő eszkö­zöket is meg kell találnunk. Ebben a folyamatban rendkívül fontos szerepet töltenek be az ipari parkok. Fejlesztésükkel érhető el, hogy a korábbi évek­hez hasonlóan biztosítva legyen az évi 1,5-2 milliárd dollárnyi működő tőke beáramlása. A külföldi tőke ott érzi ma­gát biztonságban, ahol sikerül megteremteni a politikai stabili­tást is. A kormány minden tö­rekvése erre irányul, többek között ez az év végére elké­szülő kis- és középvállalkozói program célkitűzése is. Az ipari parkok létesítésére kiírt kétéves pályázat hamarosan lejár, ezért már most a hosszú távú fejlesz­tésben kell gondolkodni. A két­szintű pályázati rendszer meg­felel mind a külföldi, mind a hazai befektetők elvárásainak, azonban olyan minőségi fej­lesztésekre van szükség, ame­lyek megfelelnek az Európai Unió elvárásainak is. Szegvári Péter, a Miniszter- elnöki Hivatal helyettes állam­titkára elmondta, hogy az or­szág térségei között két és fél­szeres a különbség fejlettségük tekintetében, ezért megnő a te­rületfejlesztési támogatások szerepe. A területfejlesztési pá­lyázatokban a márciusban kör­vonalazott hét régió kerül elő­térbe, noha ezek még nem köz- igazgatási egységek. Ehhez igazodnak majd területileg az úgynevezett különleges vállal­kozási övezetek (Pécs, Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Mis­kolc, Nyíregyháza, Veszprém, Győr, Sopron), amelyek a jö­vőben nagyobb állami támoga­tásra számíthatnak. Cs. J. Új termék a jelzáloghitel-piacon Még az idén új termékkel jelentkezik a Föld- és Jelzáloghitel Bank Rt. (FHB): kétmilliárd forint értékben bocsát ki jelzálog­hitelleveleket a bank, miután rendelkezésére áll a kellő fedezet - tudtuk meg Bozai Ritától, a bank kibocsátási igazgatójától. Eredetileg október végére ter­vezte a bank a hazánkban még újdonságnak számító jelzálog­hitellevelek forgalomba hozata­lát. A premier azonban még vá­rat magára, aminek alapvető indoka a tőkepiac jelenlegi kedvezőtlen helyzete. Az FHB számára az állampapírok magas hozama miatt a tervezett idő­pontban túl sokba került volna az indulás, a kibocsátás straté­giáját újra kellett gondolni. A végleges döntés e héten szüle­tik meg. Kivárják a valószínű­leg bekövetkező hozamesést, így az év végére kedvezőbb po­zíció érhető el. A jelzálog-hitellevelek a tel­jes biztonságot nyújtó állampa­pírok és a nagyobb kockázatot jelentő vállalati kötvények kö­zött helyezkednek el. Zártkörű kibocsátás esetén a törvény nem írja elő a felügyeleti enge­dély beszerzését, de a bank elő­zetesen megküldte tájékoztató anyagát a feltételekről az Ál­lami Pénz- és Tőkepiaci Fel­ügyelet számára. A bank az első fordulóban intézményi befektetőkben, mindenekelőtt biztosítótársasá­gokban gondolkodik. Már 1-1,5 milliárd forintnyi hitellevél ki­bocsátására van fedezete, amelynek értékbecslését a PriceWaterhouseCoopers végzi és tartja nyilván. A fedezetet az 1,5 milliárdnyi hitel kibocsátá­sához bizonyos ingatlanok jel­zálogértéke biztosítja. Az öt­éves futamidő már eldőlt, az azonban továbbra is vita tárgyát képezi, hogy változó vagy fix kamatozásúak legyenek-e a pa­pírok, mert egyelőre nem látha­tók át a jövő évi inflációs vára­kozások. A második fordulóban - re­mélhetőleg már februárban - nyíltvégű, lakossági papírok kibocsátására is sor kerülhet a jelzáloghitelek forgalmának és az általuk képviselt fedezetek függvényében. Ez akár a 20 milliárdos értéket is elérheti, négy éven át tartó, folyamatos kibocsátás esetén. (jtk) Kútba esett a 600 ezer tonnás búzaügylet? Lett volna benne fantázia Meghiúsulni látszik az a 600 ezer tonnás gabonaüzlet, amelyet több mint egy hó­nappal ezelőtt „szenzáció­ként” jelentettek be a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumban. Azt még nem lehet tudni, hogy a szlovák-amerikai Apis Holding valóban visz- szamondja-e az üzletet, az viszont tény, hogy a mai na­pig nem utalta át az export garanciáját jelentő 1 millió dollárt a Fantázia Kft. által megjelölt banknak. Az ügy­letnek más homályos pont­jai is vannak. Az Apis Holding és a Fantá­zia Kft. közötti ügyletet szep­tember 23-án jelentette be az FVM közigazgatási államtit­kára. Néhány héttel később a szaktárca vezetője felhívta a gazdák figyelmét, hogy csak azonnali fizetés ellenében és megfelelő banki, illetve ál­lami garancia mellett adják el a búzát a felvásárlónak. A le­vél azt is világossá tette, hogy az FVM semmilyen garanciát nem adott a magánvállalkozá­sok vásárlásaihoz. Azt nem le­hetett tudni, hogy a miniszteri intelem vonatkozott-e a Fantá­zia Kft. által beharangozott 600 ezer tonnás ügyletre is. Sokak szerint az első perc­től kezdve kétséges volt a megállapodás sikere. Konkré­tan azonban akkor kezdett azzá válni, amikor a búzafel­vásárláshoz szükséges 1 mil­lió dollár átutalása a szerző­dés aláírását követő egy hó­napon belül sem érkezett meg a Fantázia által kijelölt bank számlájára. A Fantázia szerint a jelen­legi helyzet azért következett be, mert egyes konkurens ke­reskedőcégek a megállapo­dásban foglalt összegnek át­lagosan 20-30 százalékkal „aláígértek”. A gabonaexportőrök szá­mára viszont érthetetlen, hogy az Apis miért ragaszkodott a Fantáziához, miért vállalt magára nézve előnytelennek tűnő kötelezettséget arra az esetre, ha az üzlet meghiúsul. A megállapodásban ugyanis kikötötték, hogy ha a szerző­dés bármely fél hibájából kútba esik, a kárvallott jogor­voslatért fordulhat a bíróság­hoz, és kötbér címén a ki nem szállított áru szerződésben foglalt értékének 10 százalé­kát követelheti. Az agrártárcánál nem lát­nak okot az aggodalomra. Kása Ferenc, az Agrárrend­tartási Hivatal elnöke szerint az idén október végéig - a ta­valyi 971 ezer tonnával szemben - 1,4 millió tonna búza hagyta el az országot, és a tervek szerint a hátralévő két hónapban is - a kukoricá­val együtt - nagy tételek, ha­vonta mintegy 300 ezer tonna kiszállítására kerül sor. Kosa szerint nem aktuális a kérdés, hogy mi lesz annak a 600 ezer tonna búzának a sorsa, ha az Apis-Fantázia szerződés szertefoszlik. Aki­nek gabonája van, attól a ke­reskedők felvásárolják. Az el­múlt napokban mind a nem­zetközi, mind a hazai gabona­piac megmozdult. Az export­árak nőnek, már nem kell attól félni, hogy a termelők vissza­tartják búzájukat, mint tették azt korábban az alacsony ár miatt. Újvári Gizella Tartósan - minden második Csökken a munkanélküliségi ráta Az év harmadik negyedében 7,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta - de­rül ki a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) gyors- tájékoztatójából. Az első negyedévben még 8,7, a második negyedévben pedig 8 százalékos volt a KSH által számított munka­nélküliségi ráta. A harmadik negyedévi adat egy százalék- ponttal alacsonyabb 1997 azonos időszakának adatánál. A KSH adatai szerint 1998 harmadik negyedévében 3 716 000 foglalkoztatottat és 303 000 munkanélkülit tartottak nyilván. Együttesen tehát 4 019 000-en voltak je­len a munkaerőpiacon. Ez a 15-74 éves népesség 51,8 százaléka. A férfiaknál 8,2, a nőknél 6,7 százalékos volt a munkanélküliség a vizsgált időszakban. A foglalkoztatottak száma kismértékben nőtt az előző negyedévhez, és az előző év azonos időszakához ké­pest is. A hivatal reprezentatív felmérés alapján számítja a munkanélküliséget. Ezt a módszert fogadják el nem­zetközi összehasonlításra. A 7,5 százalékos ráta összevet­hető például az uniós orszá­gok átlagosan 10,1 százalé­kos munkanélküliségével. A KSH tájékoztatójában rámutat, hogy a tartósan, azaz egy éve vagy annál ré­gebben munka nélkül lévők száma igen magas, arányuk az összes munkanélküliek körében 50,2 százalék. Adókilátások jövőre: kedvezőbb sávok, nagyobb terhek? Ki lesz gazdagabb, ki szegényebb? Á llandó beszédtéma ma­napság, kinek kedvez, s kinek nem a jövő évre terve­zett adó. Ezen belül is sokan számolgatják a bérből és fize­tésből élők várható jövedel­meit. A kormányzati tervek 5 százalékos gazdasági növeke­déssel, 11 százalékos infláció­val és 13 százalékos nominál­bér-növekedéssel számolnak. Bár a részletes adóelképzelések még nem ismertek a szakma előtt sem, a nyilvánosságra ke­rült adatokból kiszámítható, hogy jövőre kis mértékben nő az átlagos adóterhelés, mégpe­dig oly módon, hogy havi 56 ezer forint bruttó bér alatt nő az adóteher, míg fölötte többféle változat képzelhető el. Ennek az az oka, hogy bár az adósávok és a kulcsok kedve­zőbbek, mint tavaly, a munka- vállalók terhei más tényezők miatt emelkednek. Ilyen az al­kalmazotti jóváírás csökken­tése, a visszaigénylés felső ha­tárának 50 400 forintról 36 ezer forintra mérséklése. Ráadásul csak 1 millió forintig, azaz havi bruttó kevesebb mint 84 ezer forintig lehetne igénybe venni e kedvezményt. Mindezen túl a dolgozót ter­helő tb-járulék is 1 százalékkal magasabb lesz. Mindent össze­vetve a munkavállalók mintegy 80 százalékának adóterhe - a gyerekkedvezmény nélkül - jövőre alighanem magasabb lesz. A gyerekkedvezmény is sajá­tos módon hat majd a jövedel­mekre. Jelenleg két változat „fut”, a mértékekről egyelőre nincs döntés. A kormány által beterjesztett változatok mind­egyike azoknak kedvez, akiknél mindkét szülőnek van akkora rendszeres bérjövedelme, amelyből már adójóváírásra is futja. A kisebbik jóváírási vari­áns esetén egy gyermek szülei­nek fejenként havonta legalább 41 ezer forintot kell ahhoz ke­resniük, hogy az ideivel azonos összegű adót fizessen a család. Két és három gyermek ese­tén a helyzet kedvezőbb: ezek a családok már a 27-28 ezer fo­rintos jövedelem esetén elérik az adó-visszatérítés határát. Hátrányos a rendszer azoknak a családoknak, ahol csak egy ke­reső van, netán egyik, vagy mindkét szülő munkanélküli, esetleg szociális ellátásból él. FEB (Táblázatunk adatai tájé­koztató jelle­gűek, nem tartalmazzák a gyerekked­vezményt és azokra vo­natkoznak, akik csupán munkaadó­juktól húznak javadalma­zást - A szerk.) Példák az éves keresetekre az eddigi adótervek ismeretében Bruttó kereset (Ft) Kézhez kapott fizetés (Ft) (11% infláció esetén) Reálkereset­változás 1998 1999 1998 1999 % 150 000 169 500 132 750 134 753-8,7 250 000 282 500 221 250 224 588-8,7 350 000 395 500 289 775 310 873-6,7 500 000 565 000 378 650 412 175-1,9 700 000 791 000 489 150 546 615 +0.7 850 000 960 500 566 025 647 498 +3,1 1 000 000 1 243 000 694 150 755 285-2 2 000 000 2 260 000 1 164 217 1 293 251 +0,1

Next

/
Oldalképek
Tartalom