Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-15 / 242. szám

1998. október 15., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Hatpárti egyezség esélye Alkotmánybíró-választás novemberig A parlamenti pártok illetéke­seinek eddigi nyilatkozatai alapján úgy tetszik, hogy az Országgyűlés alkotmánybíró­jelölő bizottságának október 19-ei ülésén a tagok többsé­gének támogatását elnyeri az a három jogász, akik a taláros testület lejárt mandátumú tagjai helyébe léphetnek. Mint ismeretes, Sólyom László­nak, az Alkotmánybíróság el­nökének, továbbá Adóm Antal­nak és Kilényi Gézának novem­ber 22-én jár le kilenc évvel ez­előtt kelt mandátuma. Miután három párt - az MSZP, a FKGP valamint az SZDSZ - elvetette azt az ötletet, hogy ismét meg­válasszák őket, új jelölteket ke­restek. Közülük Czucz Ottó, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem professzora, Ku- korelli István, az Országos Vá­lasztási Bizottság elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Strausz János, a Fővárosi Bíróság nyugalmazott büntetőbírája élvezi a hat par­lamenti párt 1-1 képviselőjéből álló jelölőbizottság többségé­nek bizalmát. A gyors döntés fontosságát átérzik a honatyák, mert tudják: ha novemberig nem választa­nak új tagokat a testületbe, ak­kor az könnyen működésképte­lenné válhat. Ehhez már az is elég, ha a maradék nyolc al­kotmánybíró közül egyet ágy­nak dönt az influenza. Információink szerint a MIÉP és az SZDSZ egyelőre csak Kukorelli István jelölését tartja elfogadhatónak. Hack Pé­ter, az SZDSZ képviselője fel­vetette: ideje lenne, hogy a talá­ros testület tagjai között nő is szerepeljen. Három jelöltjük: Kolonay Csilla munkajogász, Lamm Vanda, a Jogtudományi Intézet professzora, és Palánkai Tiborné, az Alkotmánybíróság főtanácsadója. Pokol Béla, a jelölőbizottság kisgazdapárti tagja nem tartja lehetetlennek, hogy a hétfői ülésen egyezségre jussanak. Elmondta, politikai kérdések­ben megállapodás született, már csak a törvény által tá­masztott jogi feltételeknek kell a jelölteknek megfelelniük. Az SZDSZ javaslatáról azt mondta: újabb és újabb alkot­mánybíró-jelölt neve ugyan felmerülhet időről időre, ám a tapasztalatok szerint évek múl­tán juthat el egy-egy jelölt oda, hogy a parlament többségének bizalmát megszerezze. Horváth Magdolna A közbiztonság a legfontosabb közügy Virágzó gazdasági bűnözés A rendőrség terhelhetősége felső határához érkezett, többmilliárdos hiányt görget maga előtt, ami természetesen rányomja a bélyegét a polgá­rok biztonságérzetére is - hangzott el a tegnap megren­dezett negyedik Közbizton­sági Fórumon. Mint azt ár. Orbán Péter orszá­gos rendőrfőkapitány (képün­kön) elmondta, az idei első fél­évben csaknem 30 százalékkal emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. Rá­adásul ez a növekedés elsősor­ban a súlyosabb esetekre vo­natkozik, legfőképpen a vagyon elleni és a gazdasági bűncse­lekmények területén. A helyzet vidéken is súlyos: egyes me­gyékben a bűncselekmények száma 80 százalékkal nőtt. En­nek ellenére nem tervezik a rendőrség jelentősebb átszerve­zését, inkább az irányítás terü­letén változtatnak. A főkapi­tány aggasztónak nevezte a közlekedési balesetek számá­nak növekedését is, ám - mint mondta - ennek okait még nem tárták fel. Dr. Felkai László, a Belügy­minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára a fórumon a köz­biztonságot érintő, leg­égetőbb napi feladatnak azt tartja, hogy a rendőrség is felkészüljön a koszovói vál­ság lehetséges hazai következményeire. Sür­gette az együttműködés javítá­sát a Határőrséggel, tekintettel arra, hogy a fegyveres konflik­tus kirobbanásakor jelentős menekülthullám várható. Em­lékeztetett rá: a boszniai háború idején több mint tízezren fo­lyamodtak menekültstátusért. Az akkor lakóhelyükről elüldö- zöttek egy része jelenleg is Magyarországon él. A közbiztonsági fórumot a legnagyobb rendőrséget támo­gató szervezet, a Police Ma­gyar Közbiztonsági Alapítvány szervezte. Céljuk az volt, hogy a köz biztonságáért felelősséget érző, és azért tenni akaró sze­mélyek és szervezetek vezetői üljenek le, s beszéljék meg a te­rület legfontosabb problémáit, illetve a tennivalókat. Az ala­pítvány 1994-ben történt meg­alakulása óta 180 millió forint­tal támogatta a rendőrséget. (sts) Szabad a légtér a NATO előtt Az Országgyűlés tegnap megszavazta a kormány indítványát Az Országgyűlés szerdán hozzájárulását adta ahhoz, hogy a NATO repülőgépei egy esetleges Jugoszlávia elleni katonai akció során igénybe vehessék Magyarország légterét. Az or­szággyűlési határozati javaslatra 260-an szavaztak igennel, 11-en elutasították az indítványt, hatan tartózkodtak. Az Országgyűlésnek arról kel­lett döntenie, hogy az ország' légterének rendelkezésre bo­csátásával hozzájárul-e Ma­gyarország a koszovói válság megoldását célzó, esetleges NATO-fellépéshez. A kor­mány eredetileg azt javasolta, hogy a parlament zárt ülésen vitassa meg a témát, de a ház- bizottság ülésén elállt ettől, mert az MSZP képviselőcso­portja nem szavazta volna meg a minősített többséget igénylő előterjesztést. Martonyi János külügymi­niszter tolmácsolta a magyar kormány véleményét, amely szerint a koszovói konfliktus tartós rendezése csak tárgyalá­sos úton lehetséges. Az eddigi tapasztalatok azonban arról tanúskodnak, hogy a szemben álló felek külső nyomásgya­korlás nélkül nem képesek út­ját állni a nyílt fegyveres harc kiterjedésének. Ezért központi szerep hárult a NATO-ra, amely a kilátásba helyezett ka­tonai fellépéssel az egyedül hatásos nyomásgyakorló esz­köz felett rendelkezik. A szö­vetség célja az, hogy biztosítsa a feltételeket a konfliktus tár­gyalásos rendezéséhez, a régió stabilitásának és biztonságá­nak helyreállításához - mondta a külügyminiszter. A NATO október 10-én hi­vatalos jegyzékben kérte ha­zánkat, hogy tegyük lehetővé légterünk korlátozásoktól mentes igénybevételét a Jugo­szlávia fölött végrehajtandó légi hadműveletekhez. Az esetleges jugoszláv ellenlépé­sek esetére és a kiszolgáltatott helyzetben lévő vajdasági ma­gyarok biztonságának védel­mére kielégítő garanciákat kaptunk a szövetségtől, így Martonyi a kormány nevében kérte a légtér megnyitásához szükséges parlamenti határo­zat megszavazását. Bejelen­tette azt is: a kormány a lehető legsürgősebben megvizsgálja, hogyan tudnánk hatékony és érdemi segítséget nyújtani a tervezett, mintegy kétezer fős koszovói EBESZ-misszió ki­küldéséhez. Orbán Viktor miniszterel­nök szerint a Jugoszlávia terü­letén élő magyar kisebbség érdekében is segítenünk kell az albán kisebbség védelmé­ben fellépő nemzetközi erőket, így, ha egyszer majd a vajda­sági magyarok szorulnak se­gítségre, nagyobb lesz az esé­lyünk a nemzetközi közösség beavatkozására. A MIÉP részéről Csurka István arra intett, hogy ne ke­veredjünk bele ebbe a hábo­rúba, mert semmi szükségünk nincs arra, hogy kiélezzük a szerb-magyar viszonyt. Ezzel szemben Gyuricza Béla (Fidesz) történelmi jelen­tőségűnek ítélte a határozati javaslatot. Kovács László, az MSZP frakcióvezetője, az előző cik­lus külügyminisztere úgy vélte: a Ház döntése egyaránt érinti Magyarország biztonsá­gát, hazánk és a NATO viszo­nyát, valamint a vajdasági magyarság sorsát is. Leszö­gezte, hogy a jugoszláv veze­tés nem teljesítette a Bizton­sági Tanács határozatában foglaltakat, s ezek után való­ban nem maradt más megol­dás, mint a katonai erő haszná­latának kilátásba helyezése, esetleg alkalmazása. Szent-Iványi István (SZDSZ) örömét fejezte ki afelett, hogy kedden biztató hírek érkeztek Belgrádból a válság tárgyalásos rendezésére vonatkozóan. A politikus sze­rint a megállapodásra nem ke­rült volna sor, ha a NATO nem lép fel ilyen határozottan. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum pártelnöke fenntartásai ellenére arra kérte az MDF országgyűlési képvi­selőcsoportját, hogy támo­gassa a kormány javaslatát a Magyar Köztársaság légteré­nek megnyitására. Lezsák teg­nap levelet is küldött Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben leírta: a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőinek tájékoztatása meggyőzte őt ar­ról, hogy félelmeik indokol­tak. Ugyanakkor az MDF el­nöke - mint úja - megnyug­vással értesült Martonyi János külügyminisztertől, hogy kéz­zelfogható közelségbe került a békés politikai rendezés, és ennek következtében minimá­lisra csökkent a katonai táma­dás esélye. Végül - a MIÉP kivételével - a parlament minden képvi­selőcsoportja megszavazta a kormány javaslatát. S. Á. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége ellátási zavaroktól tart Januártól keserű lehet a pirula Az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjének korábbi nyilatkozatával ellentétben a nagykereskedők igen komoly elmaradásokat tapasztalnak a gyógyszerellátás jövő évi za­vartalan működését szolgáló jogszabályalkotásban - jelen­tette be Fekete Tibor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövet­ségének ügyvezetője szerdán. A legfőbb problémának azt tartják, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben még meg sem kezdődtek a jövő évre vonatkozó gyógyszerár­tárgyalások. Tehát az sem dőlt el, hogy milyen lesz a társa­dalombiztosítás támogatási rendszere. A nagykereskedők ezáltal nem tudnak kellő idő­ben felkészülni a várható igé­nyekre. Nemcsak a gyógy­szerárak változásából eredő felvásárlási láz nehezíti meg a patikák év végi ellátását, ha­nem a támogatások mértéké­nek változása is felbonthatja a „piaci” egyensúlyt. Ma már a patikák ellátása nem havi egy szállítással tör­ténik, hanem naponta teljesítik a rendeléseiket. Az átállásra a gyógyszer-nagykereskedők­nek is idő kell, mert a rendkí­vül szigorú tárolási szabályok mellett a készletek indokolat­lan túlméretezése óriási költ­séggel járna. Az utóbbi tíz esztendőben ugyanis hétszeresére nőtt a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek száma, s egyre több a hűtést igénylő, maxi­mum 2-8 Celsius-fokon tárol­ható és szállítható patikaszer. A szövetség szerint a bete­gek, a patikák, a kórházak és az orvosok érdeke is az, hogy a gyógyszerellátásban mi­előbb kialakuljon a törvényes rend, amit nem lehet pillanat­nyi ötletekkel egyik napról a másikra felborítani. Emellett a szervezet is fontosnak tartja, hogy végre működésbe lépjen az a vényellenőrzési rendszer, amellyel nyomon követhető a gyógyszerforgalom és tetten érhetők a visszaélések. N. Zs. Fenyegető telefon. Egy fe­nyegető telefon miatt tegnap felfüggesztették tevékenységü­ket a taszári bázison kívül mű­ködő Médiaközpontban az Egyesült Államok Nemzeti Támogató Egységének katonái. Hasonlóképpen visszavonultak a bázisra a Civil Katonai Együttműködési Központ so­mogyi megyeszékhelyen dol­gozó katonái is. Deutsch a püspöki karnál. A jövő évtől felálló Ifjúsági és Sportminisztérium jelentős tá­mogatást kíván nyújtani az egyházak ifjúsági és sportszer­vezeteinek is - közölte Deutsch Tamás, a tárca kijelölt vezetője tegnap azt követően, hogy megbeszélést folytatott Balás Béla megyés püspökkel, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar if­júsági referensével. Ingyen oltóanyag. November elején kerül az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kirendeltségeire az a 800 ezer adag influenza elleni védőoltás, amelyet az egész­ségügyi dolgozók és a krónikus betegek kaphatnak meg. SZDSZ-vélemény. Az SZDSZ szerint igazságtalan és elfogad­hatatlan minden olyan család- támogatási rendszer, ami nem számol a családok jövedelmé­vel - nyilatkozta tegnap Béki Gabriella. Az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke ezek közé sorolta a gyed visszaállításának szándékát, a gyes alanyi jogúvá tételét, és a gyermekek után járó adókedvezményt. Korszerű határállomások. Két és fél milliárd forintos költ­séggel korszerűsítik a csenger- simai magyar-román határál­lomást. A hamarosan kezdődő beruházás alapkövét Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tegnap he­lyezte el, majd megtekintette a tiszabecsi magyar-ukrán átkelő átépítését is. Baloldali találkozó. Mint­egy kétórás megbeszélést foly­tatott Kiss Péter, a szocialista párt ügyvezető alelnöke és Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke kedden. A találkozó té­nyét tegnap mindkét politikus megerősítette. Kiss Péter sze­rint tájékozódó, ismerkedő jel­legű megbeszélést folytattak. A miniszter védelmében. Minden valóságalapot nélkü­löző közönséges koholmány az a médiában sorozatosan megje­lenő valótlan híradás, miszerint a Független Kisgazdapárt szor­galmazná Pepó Pál környezet­védelmi miniszter leváltását - tartalmazza Torgyán József pártelnök tegnapi közleménye. Tiltakozott a környezetvédelmi tárca is, és bepereli az érintett országos napilapot. Az országos képzési jegyzék 470 szakmát kínál a jövő szakembereinek Kevesebb mesterség - több tudás Hatályba lépett a szakmák új jegyzéke, tartalmában és szerke­zetében is megújult a képzési rendszer, nagy horderejű válto­zásokkal kezdődött tehát az új tanév a szakoktatásban - nyi­latkozta lapunknak az illetékes minisztériumi vezető. Benedek András, az oktatási tárca helyettes államtitkára el­mondta: a mintegy 470, iskolá­ban oktatott szakmát tartalmazó Országos Képzési Jegyzék be­vezetése négy éve kezdődött el, és a szakképző iskolákba az idén beiratkozott fiatalok már csak az abban felsorolt mester­ségek közül választhattak. Nem túlságosan távoli cél, hogy a szakmák számát tovább csökkentsék 280-300-ra, hason­lóan az EU-országok gyakorla­tához. Ezáltal az ifjú szakembe­rek sokoldalúbb, konvertálha­tóbb tudáshoz juthatnak, és szükség esetén könnyebben át­képezhetik magukat. Az iskolák képzési rendjének átalakításával a szakmák iránt érdeklődők pályaválasztása a 16. életévre tolódott ki. Ez a va­lóságban azt jelenti, hogy az ál­talános iskola nyolc osztályát követően a szakmunkáskép­zőkben az első két évfolyamon általános ismereteket, művelt­séget nyújtó képzés folyik, és csak azután tanulják a fiatalok - általában két esztendeig - magát a szakmát. A szakközép­iskolákban az érettségit köve­tően kerül sor az egy-két éves szakmai specializálódásra. Mindennek a gyümölcse az ezredforduló után érik be. A szakoktatás irányítói ugyanis 2000 utánra azt a gyakorlatot szeretnék általánossá tenni, hogy a szakképzésbe bekap­csolódó fiatal - érdeklődésé­nek megfelelően - úgyneve­zett szakmacsoportot válasz- szón magának, például mező- gazdaságit, elektronikait, gép­iparit vagy mást, és képessé­gei, lehetőségei szerint ki-ki különböző szinten sajátítsa el az ismereteket. A tudás meg­szerzésének lépcsőfokai: szakmunkásképző, szakközép- iskola, majd az érettségi után két év alatt megszerezhető technikusi oklevél. A helyettes államtitkár em­lékeztetett arra, hogy a múltban az iskolák saját műhelyeikben, vagy az állami iparban biztosí­tották tanulóiknak a gyakorlati oktatást. Ez egyebek között az ismert gazdasági változások miatt tarthatatlanná vált, új megoldásokat kellett keresni. Két éve lépett életbe több más mellett az úgynevezett ta­nulószerződés intézménye. Ez­zel lényegében visszaállt a szakmai gyakorlatoknak a vi­lágháború előtt már bevált rendszere, amelyben a tanulók gyakorlati képzése döntően a gazdálkodó szervezeteknél folyik. Deregán Gábor Zsebre tett milliók Az elmúlt időszakban több, tízmillió forintokra rúgó gazda­sági bűncselekmény nyomára bukkantak a Heves megyei rendőrök. Egy budapesti kft. azt használta ki, hogy csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatására jelentős állami dotáció igényelhető, amelyet az APEH- en keresztül igényelhet vissza a gazdálkodó szervezet. Kétszázötven, Hevesen és környékén élővel kötöttek munkaszerződést március ele­jén 17 100 forintos alapbérre, azonban csupán 7 ezer forintot fizettek ki, miközben termelő munkát nem folytattak. így 72 millió forint állami támogatást tettek zsebre jogtalanul. A rendőrség csalás és sik­kasztás miatt indított eljárást a cég három képviselője ellen. Ugyancsak a Heves megyei rendőrök nyomoznak egy ma­gyar-amerikai vegyes vállalat ügyében, amelynek képviselői a megyében gabonát vásároltak fel. A gazdákkal 8-15 napos fi­zetési határidőben állapodtak meg, 1800 forint/tonna áron. A búzát elszállították, ám érte a határidő letelte után sem fizet­ték ki. A társaság nyomát a rendőrség a cégbíróságon nem találja. Több tízmilliós csalással gyanúsítják Nagy László vison- tai bártulajdonost. A férfi 94- ben és 95-ben magánszemé­lyektől kölcsönöket vett fel. Biztosítékként fiktív dokumen­tumokat mutatott be, amelyek­kel igazolta, hogy hamarosan 33 millió forint birtokába jut. Végül 40 millió forint tartozást halmozott fel, amelyet nem egyenlített ki. A férfit körözik. H \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom