Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-14 / 241. szám
A KUNSÁGBAN JÁRTUNK Kunmadaras • 0 Ügyes kezű asszonyok A Gála Nőiruha-készítő Szövetkezeti Kft. kunmadarasi telephelyén jelenleg huszonöt asszony, leány dolgozik. A cég a közeljövőben szeretné ezt a létszámot megduplázni - mondta érdeklődésünkre Baráth Miklósné üzemvezető. A budapesti központú cég öt telephelye közül az itteni a legnagyobb. Már 14 éve dolgoznak a német érdekeltségű Ina-Lima cégnek. A fővárosban számítógépes rendszerrel kiszabott női modelleket varrják össze az ügyes kezű lányok, asszonyok. Miután az üzemben több anyuka van gyesen, így állandóan munkaerőgondokkal jónak mondható, hiszen 20 ezer forinton felül van a nettójuk, s ehhez jön még az étkezési térítés. Az üzemnek év végéig rengeteg a megrendelése, karácsonyig minden hétvégén dolgoznak az asszonyok. A varroda az elmúlt két évtized alatt igazán megérett a felújításra. A német partnerük vállalta, hogy az elavult gépparkot A lakosok keresik az üzem modern ruháit Egyeseknek nehéz a felfogásuk Az önkormányzat a cigányprogram részeként pályázatot nyújtott be a Közmunkatanácshoz négy hónapos közmunkára. A belvízelvezető rendszer karbantartását július közepén kezdték. A november 15-ig tartó munkán 125 munkanélküli vesz részt, akiknek 90 százaléka a kisebbséghez tartozik, tizenöten pedig rendszeres szociális segélyen vannak - tudtuk meg Márki Sándor polgármestertől. közmunkán részt vevők nem értették meg, hogy foglalkoztatásuk újabb lehetőséghez juttatja őket az egyéb szociális ellátások jogosultságát tekintve. Összességében azonban a képviselők véleménye is az, nagy öröm, hogy a foglalkoztatást teDolgoznak a közmunkások Az elnyert 20 miihó forinthoz az ön- kormányzat 6 millió forint önrészt vállalt. A közmunkával a település egynegyed részének - a Kar- cagi-Kálvin utcák által határolt, délkeleti rész - csapadékvíz-elvezető rendszerét kell létrehozni, illetve a meglévő árokrendszert felújítani,- Az eddig elvégzett munka megítélése más a lakosság, más az önkormányzat szemszögéből - mondta Márki Sándor. Bár a kapubejárók, átereszek költségét magára vállalta az önkormányzat, az itt lakók ennél is többet várnának.- Saját tapasztalatom az, hogy alaposan meg kell szenvedni ahhoz, hogy a feladatot maradéktalanul teljesíthessük, mert a közmunkában részt vevők többségének hozzáállása - tisztelet a kivételnek - jellemezhetetlen. Éppen ezért folyamatos személycseréket kell végrehajtani ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az előírt követelményeket - fejtette ki Márki Sándor. A polgármester szerint az alapvető gond az volt, hogy a kintve a Közmunkatanács érzékelte a település problémáit, és pozitívan értékelte pályázatukat. A négy hónap tapasztalatait felhasználva már a következő pályázatuknál tudni fogják, hogyan célszerű a brigádok kialakítása, és a feladatok pontos felmérése mellett a finanszírozási követelményeket is ismerni fogják. Száz üzletben kapható kenyerük Huszonötmilliós fejlesztés a pékségben küzdenek. Mint Baráth Miklósné elmondta, a munkaügyi központon keresztül folyamatosan keresnek gyakorlattal rendelkező varrónőket, de eddig nem sok sikerrel. Az üzemben a korábbi teljesítménybérezésről áttértek a fix órabérre, így a dolgozók precízebben, nyugodtabban dolgoznak. Az üzemvezető szerint a fizetésük helyi viszonylatban három év alatt korszerűbbre cseréli, és az épület belső tatarozásának költségét is biztosítja, így a tavaszi leálláskor már kezdődhet a munka. Az itt dolgozók és a községben lakók is sokan keresték korábban a varroda szép termékeit. így szeptembertől az üzemben kialakítottak egy üzlethelyiséget, ahol az öt telephely választékát kínálják. Megszépült a ravatalozó. Az önkormányzat hétmillió forintot biztosított a községi ravatalozó korszerűsítésére, melynek tervezője Tanács Lajos, kivitelezője a karcagi Kozépker Építőipari Szövetkezet volt. A Madarasi Kenyér Kft. az önkormányzat tulajdonában van, és megalakulása óta nyereségesen gazdálkodik. A régi, elavult épületükből néhány hete modem, korszerű épületbe költözhettek. Mint Lajtos Márton ügyvezető igazgató lapunknak elmondta, a huszonötmillió forintos beruházást két év alatt valósították meg. A cég jelenleg az idetartozó vízműteleppel együtt ötven embernek - közülük negyvenegyen a sütőipari tevékenységgel foglalkoznak - ad biztos megélhetést. A szép új üzemben már modem olasz Polin kemence segíti a pékek munkáját, de a az osztrák dagasztógépekkel is könnyebb a munka. A hagyományos, lapátvetéses kenyérsütést egyelőre december végéig folytatják a régi üzemrészben. A későbbiekben ott alakítanak ki egy szállítórekesz-mosót, és a bolt eladóterét is bővíteni kívánják. Az új üzemben - mely egyébként az évekig üresen álló tűzoltólaktanyából alakítottak ki - a süteményt már három műszakban készítik, hiszen az üzem három kunmadarasi boltja mellett naponta mintegy száz környező boltba is szállítanak Nagyivántól, Újszentgyörgyön át Karcagig. A hat tonna kapacitású üzemben a hétféle kenyérből napi 30 mázsát sütnek, a 20-25 féle péksüteményből pedig mintegy 8 ezer készül itt rendszeresen. Az utóbbi években jelentősen csökkent az üzemben az átlagéletkor, sok a fiatal szakmunkás, akiket az üzemvezető vidékről hozott haza dolgozni, de most is többen tanulnak péknek Karcagon és Egerben. Lajtos Márton tudja, a jó szakembert meg is kell fizetni, így tavaly 20 százalékos, idén pedig a nagy beruházás, fejlesztés ellenére 10 százalékos béremelés volt az üzemben. Kádár Ferenc pék munka közben A község díszpolgára A képviselő-testület a község fejlesztése, valamint a lakosság érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként díszpolgári címet adományozott Bozsó Sándornak. A kunhegyesi születésű Bozsó Sándor már 20 évesen elkötelezte magát az államigazgatás iránt. Az akkori járási tanács tervcsoportjánál kezdett el dolgozni, majd 1957-től 1964-ig Kunmadarason volt vb-titkár, majd 1970- ig tanácselnök. Irányítása alatt kiemelkedő eredményeket értek el a település ivóvízellátása, út-járda építés, fásítás terén. Mindig nagy hangsúlyt fektetett a közoktatás, művelődés, sport támogatására. 1990 óta települési képviselőként és alpolgármesterként tevékenykedik A kertészkedés jelenti a kikapcsolódást - mondta Bozsó Sándor Kunmadarasért. Bozsó Sándornak - aki bár évei számát tekintve nyugdíjas, - ma is annyi energiája van, mint egy ötvenévesnek. Feleségével van egy vállalkozása hat alkalmazottal. Munkájuk révén több településen is jelen vannak. Hobbija a kertészkedés. Roppant büszke két lányára és négy unokájára. Mint mondta, a család minden sátoros ünnepre hazajön Kunmadarasra. A nyugodt családi hátteret számára felesége, Magdiba biztosítja, aki nevelte a gyerekeket, s már harminchét éve végzi a házimunkát. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Mészáros János és Bartha László Ismerkednek a számítógéppel Az önkormányzat anyagi támogatásának és a Suli-Net programnak köszönhetően az általános iskola komoly számító- gépparkkal és szaktanteremmel rendelkezik - tudtuk meg Kneifel Imre számítástechnika-tanártól. használni kívánják a hálózatra kötött gépeket, s ha lesz vonaluk, akkor az Internetre is rákapcsolódik az iskola. Az önkormányzattól kapott támogatásból és az iskola megtakarításából korábban 18 modem gépet vásárolhattak, így ötödiktől tanítják a számítás- technikát. A nyáron pedig a Suli-Net program keretében újabb multimédiás gépekkel gazdagodtak, így egyszerre tizenkét diák dolgozhat az Office ’97 programmal. Reggelenként pedig fakultáció keretében minden felsős ismerkedhet az új programokkal, mely- lyel már iskolaújságot is tudnak készíteni. Később nyelvoktatásra és az oktatói CD-k bővítésével közismereti órákon is Kneifel Imre és tanítványai Itt mindenki talál programot A művelődési házban minden korosztály megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelő programot. Legutóbb a szüreti felvonuláson vehetett részt a község apraja, nagyja. Géléi Józsefné igazgatótól megtudtuk, hogy havonta 3-4 ezer ember fordul meg a kultúra házában tartott szakkörökön, rendezvényeken. A zongora-, szolfezsoktatás mellett itt tartja foglalkozásait az ifjúsági klub, a vöröskeresztes baráti kör, a nyugdíjasklub, az őszirózsa népdalkor, a vakok és gyen- génlátók, a mozgássérültek és a nagycsaládosok helyi csoportja. A hímző, sakk szakkörök után a tiszafüredi Pátria művésziskola támogatásával indul a néptáncoktatás. Ugyancsak új a tartásjavító torna. Szüreti felvonulás Az igazgatónő már az október 24-i nyugdíjas-találkozót szervezi, novemberben az egészség- neveléssel foglalkoznak, decemberben pedig több csoportnak lesz Mikulás- és fenyőünnepsége, s a fiataloknak metálkará- csonyt rendeznek.
