Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-12 / 239. szám

Szolnokiak temperálták a levegőt Egyre lejjebb a táblázaton Jászberény és Karcag versenyfutása 8., 9., 11. oldal Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap ^I * csapágyak 2 • szimeringek jWD • csavarok • alátétek N, 5/5 t© * kenőzsírok • és még 2 14 fajta if ipari §>- műszaki termék­e o csoport Príma Csapágy Kft. Jászberény, Dózsa Gy. u. 38. Telefon: 57/405-545 20/9530-131 Változatlan a helyzet a művelődési központban A veszélyes emelet még tartja magát Mint arról lapunkban írtunk, életveszélyes a szolnoki Városi Művelődési Központ (VMK) emeleti része. A beázások miatt ugyanis időnként hullik a mennyezet, folyik a falból a víz. A megoldást az épület tetejének teljes cseréje jelentené, ami több millió forintot igényel, ám erre pillanatnyilag nincs meg a pénz. A VMK Kht. ügyvezető igazgatója akkor úgy nyilatko­zott, hogy a következő nagy esőzések után kénytelen lezárni az emeleti részt. Mint megtud­tuk, azóta még nem volt komo­lyabb baj a központban, a tető ideiglenes foltozgatása folya­matosan történik, ám egy nagy esőzést már nem bír ki anélkül, hogy le ne kelljen zárni az eme­leti részt. (Folytatás a 3. oldalon) Narancs szépe néven rendezett szépségversenyt szom­baton Kisújszálláson a Fidesz-MPP helyi szervezete. A gyer­mekkategóriában Kemény Nikolett vitte el a pálmát, a felnőt­teknél pedig a szépségkirálynői koronát a karcagi Nagy Niko­letta (középen) fejére helyezhette a zsűrielnök Fórián Szilvia (jobbról a második), míg udvarhölgyei a kisúji Szőke Edina (balról) és a karcagi Nagy Szilvia (jobbról) lettek, fotó: b. l. Cserkészprogram ’48 szellemében A berekfürdői Megbékélés Házában találkoztak a hét végén az ICHTÜSZ Cser­készközösség vezetői, akik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról és a szervezet jövő évi prog­ramjáról is tárgyaltak. Mint dr. Bóna Zoltán főtitkártól megtudtuk, az ICHTUSZ a Ma­gyar Cserkészszövetség protes­táns tagozata. A bereki tovább­képzésen az ország több pontjá­ról érkezett vezetőik vettek részt, hogy megtárgyalják a cserkészek jövő évi programját, valamint a szabadságharc évfordulójához kapcsolódón a vallási jogegyen­lőségről, a forradalom és hitvallás kapcsolatáról is beszélgettek. A több ezer taggal rendelkező ICHTHUSZ-nél programjaikon a biblikus katolikus cserkész is ott­hon érezheti magát - mondta Bóna Zoltán, aki szerint mai, atomizálódó társadalmunkban egyre fontosabb kell hogy legyen a kis közösségek - cserkészek, önképző kör, család - szerepe. A cserkészmozgalomnak - mely bizonyos formális jegyeket és hitbéli elkötelezettségeket is megkövetel, célul tűz ki - azon­ban meg kell küzdenie a ráragasz­tott militarista és klerikális előíté­letekkel is. A főtitkár szerint en­nek egyik eszköze lehet az októ­ber 23-tól november 1-ig tartó or­szágos protestáns napok rendez­vénysorozata, majd a jövő évre elfogadott rendezvénysorozat is. Ebben sí-, rover- (tizenhat éves­nél idősebb cserkészek túlélőtá­bora) és pünkösdi tábor is szere­pel. D. E. Temploma lett Rákócziújfalunak Nagy érdeklődés mellett szen­telték fel szombaton Rákóczi- újfalu ökumenikus templomát. Az ünnepségen a katolikus és a református egyház is vezető személyiségekkel képviseltette magát. A program megnyitó­jaként a település polgármes­tere, Kecskés János mondott köszöntőt. Az új templomot közadako­zásból, önkormányzati támo­gatásból és pályázati forrásból, közel nyolcmilliós költségve­téssel harminc-negyven köz­hasznú munkás építette fel. A támogatók és a kivitele­zők munkájának elismerésekor a polgármester kiemelte Nagy József, az építkezés műszaki csoportvezetőjének szerepét, akit a budapesti Falvak Kultú­rájáért Alapítvány a Kultúra Lovagja kitüntetésre is java­solt. -molnár­A lakosság támogatásával - és az églek segítségével - bő egy esztendő alatt felépült Rákócziújfalun az új templom fotó: mészáros János A víkendházakból elvitt holmik nagy részét visszakapják a károsultak Résen voltak a hobbitulajdonosok A kunszentmártoni mintához hasonlóan a Mezőtúr környéki hétvégi házak sem úszták meg sértetlenül az utóbbi hetek csendes őszi napjait. A tulajdonosoknak ezúttal viszont szeren­cséjük volt, ám saját maguk ébersége is közrejátszott abban, hogy a tettesek kézre kerültek. Hat hétvégi házat törtek fel a Kö­rös holtága mentén. A zömében budapesti tulajdonosoknak ösz- szességében több százezer forint kárt okoztak a betörők, akik nem voltak eléggé elővigyázatosak. A tulajdonosok ugyanis - okulva a korábbi kellemetlen tapasztala­tokból - nyitva tartották a sze­A közjogi kamarák fennállásuk óta önfenntartók, azaz bevétele­ikből kell finanszírozni a műkö­dést. A bevétel döntő része a tag­müket, próbálták megfigyelni a környéken őgyelgő alakokat. így történhetett, hogy a betörések kapcsán számukra gyanússá vált fiatalokról személyleírásokkal tudtak szolgálni a rendőrségnek. A nyomozás során egy 14 és egy 17 éves - a betörőszakmában abszolút kezdőnek számító - fiút díjakból származik, ugyanakkor évenként változó összegű pályá­zati pénzeszközöket is sikerült elnyerni egy-egy projekt megva­hallgattak ki gyanúsítottként, akik beismerő vallomást tettek, sőt, még a tavasszal történt, ez idáig felderítetlen víkendház-fel- törési sorozatból is elismertek egyet-kettőt. A házkutatásokon így nemcsak a mostani, hanem a korábbi „balhékból” származó holmik is kerültek elő. Akadnak azonban olyan bűn­jelek is, amelyeket nem tudtak azonosítani a nyomozók, ezért feltételezik, vannak még károsul­tak, akik nem jelentkeztek a rendőrségen. -hgy­lósításához - mondta érdeklődé­sünkre Kasza Józsefné, a megyei kereskedelmi és iparkamara pénzügyi vezetője. A 13 500 tag részére megküldték a szabályzat­ban meghatározottak szerint a tagdíj számlákat, melyekből ed­dig több mint 60 miihó forintot fizettek be a vállalkozások. (Folytatás a 3. oldalon) Rendezték a tartozást A mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, amint a ta­valyi év költségvetésének zá­rásakor kiderült, 3 millió 756 ezer forintos hiányt halmozott fel. Az intézmény vezetője tavasszal intézkedési tervet készített. Ennek eredménye­ként a hiányból 1 miihó 831 ezer forintot sikerült ledol­gozni. A kimutatható deficit 1 millió 925 ezer forintra apadt, amit még tovább csök­kentett az APEH által elis­mert 371 ezer forintos adótúl­fizetés visszautalása. A fentiek alapján a leg­utóbbi testületi ülésen terjesz- tette a városatyák elé a Teleki igazgatója azt a kérelmet, amivel a hiány teljesen ren­dezhető. Időközben ugyanis pályázati úton további 388 ezer forintot is nyert az iskola. Az igazgató kérte annak az 1 millió 201 ezer forintnak a visszapótlását, ami 1997-ben elvontak az iskolától. A testü­let a kérést megszavazta, így a Teleki gimnázium rendezte a tartozását. ses Javul a kereskedelmi és iparkamaránál a tagdíjfizetési morál Közjogi feladatokból 1,5 milliós bevétel Tavaly összességében a kiszámlázott tagdíjak 70 százaléka folyt be, ám idén már eddig is megközelítette ezt az arányt a bevétel a megyei kereskedelmi és iparkamaránál. A befizetett tagdíjak összege meghaladja a 60 millió forintot. A bevételek mellett a szolgáltatásokra is egyre jobban összpontosít a köztestület. Kampányzárás focivillámtomával Kampányzáró délutánt rende­zett tegnap Szolnokon a Fi- desz-Magyar Polgári Párt. En­nek keretében az Olaj-csarnok­ban focivillámtomát rendeztek, melyen részt vett a Fidesz- kormánytagok csapata, a Fi­desz szolnoki csapata, a szol­noki médiaválogatott, illetve a helyi vállalkozók csapata. Fel­vételünk a nyitótalálkozón ké­szült, ahol a Fidesz-kormány vegyes csapatával mérkőzött meg az Újságírók-T-Plasztik csapata (fehérben), és ha csak hétméteres rúgásokkal is, de „megfenyítették” a Varga- Várhegyi államtitkárduó irá­nyította politikai elitet. (A rendezvény előtti sajtótá­jékoztatóról a 3. oldalon ol­vashatnak. ) FOTÓ: M. J. Űj utakon a megyei vállalkozásfejlesztés Egy kis belső piac is az inkubátorház Sikeres az 1995-ben indított inkubátorház-program Szolno­kon, miután jelenleg alig van kiadható területe az Inku-Via Kft.-nek, mely a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány inku­bátorházát üzemelteti. Jelenleg több mint huszonöt vállalkozás bontogatja szárnyait a „keltetőben”. A mikro- és kisvállalkozás-fej­lesztés területén a vállalkozásfej­lesztési alapítvány új utakat nyi­tott meg 1995-ben, mivel ekkor indította el inkubátorház-prog- ramját. A cél az, hogy elsősorban a kezdő vállalkozások a kezdeti időszakban a piacinál kedvezőbb körülmények között jussanak te­lephelyhez, infrastruktúrához. Szükséges ez azért is, fejtette ki Kontra Levente, az Inku-Via Kft. ügyvezetője, mert a rendszervál­tozást követően, a privatizációs hullám után fajlagosan egyre magasabb költségekkel tudnak a kisvállalkozók telephelyhez jutni. Bizonyos tevékenységek sikere pedig ezen múhk. Az inkubátorházba ma már nemcsak a kezdők kopogtathat­nak, bár jelenleg szinte telt ház van az alapítvány József Attila úti területén. Azt sem határozzák meg, mondotta Kontra Levente, hogy egy-egy vállalkozás meny­nyi ideig tartózkodhat az inkubá­torházban. Ennek oka az, hogy előre nem lehet megmondani egy tevékenységről, hogy annak hány év alatt milyen - kvázi kötelező - fejlődési pályát kell befutnia, s azt sem lehet meghatározni, hogy ha valaki 3-4 év alatt nem nőtt óriásira, akkor az életképtelen. A cél a segítség, s ha az ötlet is megfelelő, akkor maga a vállal­kozás növi ki a helyét, s költözik el a „keltetőből” - a tapasztalat szerint. Mindemellett az inkubátorház egy kis belső piac is, hiszen a bent lévő vállalkozások egymás­nak is szolgáltatni tudnak. A je­lentkezők közötti válogatásnak ez is egy szempontja, ugyanis ér­deklődőből egyelőre nincs hiány. Ezért is látják úgy a vállalkozás- fejlesztési alapítványnál, hogy az inkubátorház-szolgáltatás piac­képes, hosszú távra tervezhető, s ennek megfelelően a felújítási program is folytatódik a volt szovjet objektumban. E. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom