Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

1998. szeptember 1., kedd Hazai Tükör 5. oldal Pénz a közszférának Miközben a gazdaság forrá­sai mintegy 16 százalékkal bővülnek jövőre, a közszfé­rába 13-13,5 százalékkal jut több pénz - mondta a Pénz­ügyminisztérium önkor­mányzati főosztályának veze­tője az Önkormányzati Szö­vetségek Tanácsának (ŐSZT) tegnapi konferenciáján. Várfalvi István szerint jövőre a verseny- és a közszférában egyaránt átlagosan 13 százalék körüli nominális bérnövekedés­sel lehet számolni. A Pénz­ügyminisztérium kétszázalékos reálbér-növekedést tervez, ugyanis ennél nagyobb mértékű emelés rontaná a gazdaság ver­senyképességét és növelné az inflációt. A közszférában átlag feletti bérnövekedésre az ügyészek, a pedagógusok és a szociális te­rületen dolgozók számíthatnak. A dologi kiadásokat a közszfé­rában átlagosan 5 százalékkal növelik 1999-ben. Ennél na­gyobb mértékű növekedésre az egészségügyben lehet számí­tani a jelentős elmaradások mi­att - mondta Várfalvi. A jövő évi költségvetésben legalább az államháztartás főbb adóbevételeinek növekedésével megegyező mértékű támoga­tásbővülést várnak a helyi ön- kormányzatok - véli Sulyok Jó­zsef, az OSZT elnöke. A szö­vetség szerint az elosztás során figyelembe kell venni az eltérő helyi adottságokat is. Balsay István, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtit­kára hozzátette: hangsúlyt kell kapnia a helyi önkormányzatok közötti esélykiegyenlítésnek. Ezt egyfelől támogatással, más­felől lefölözéssel lehet elérni. Bizonytalan eredetű pirulák a feketepiacokon Életveszélyes és büntetendő Egy idő óta gyógyszereket is árulnak a feketepiacokon. Kapható már például a leg­újabb, amerikai potencia­javító tabletta is, amelynek hivatalos hazai törzskönyve­zése csak év végére várható. Dr. Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet fő­igazgatója lapunk kérdésére vá­laszolva elmondta, hogy Ma­gyarországon a törvények ér­telmében csak gyógyszer­nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező cégek és a patikák árusíthatnak gyógyszereket. A piaci feketeárusok tehát jogsér­tést követnek el, és cselekede­tük büntetőjogi következmé­nyekkel is járhat. A gyógyszerforgalmazás na­gyon szigorú szabályokhoz kö­tött, elsősorban a betegek vé­delmében. Részletesen megha­tározottak például a tárolás, a szállítás feltételei. Előírás a magyar nyelvű tájékoztató is. A dobozokban megtalálható leírá­sok fontos ismereteket nyújta­nak a betegnek. Ezeknek azért is nagy a jelentőségük, mert hamisított készítmények soka­sága lepte el a világot. A „már­kás” készítmények csomago­lása szinte azonos az eredetivel, csak éppen a hatóanyag és a használati utasítás hiányzik be­lőlük. A hamis gyógyszerek mellett lejárt garanciájú, bi­zonytalan eredetű pirulák is kaphatók a piacokon, (németh) Tizenöt éltes a Bibó kollégium. Nemzetközi tu­dományos konferencia kezdődött tegnap az Országházban, abból az alkalomból, hogy 15 éve alakult meg az ELTE Bibó István Szakkollégiuma. A résztyevők az ország EU-csatla­kozásáról cserélnek eszmét. A tanácskozáson előadást tar­tott Michael Lake (a képen Áder Jánossal), az EU magyar- országi delegációjának elnöke is. fotó: feb/diósi imre Mennyit ér a nagy leleplezés? A „titokminiszter” egyelőre őrzi a titkát Ha vannak is lapjai, nem mutatta meg őket fotó: feb/diósi Az Országgyűlés Nemzetbiz­tonsági Bizottságának hétfői zárt ülésén nem tisztázódtak a Fidesz vezető politikusai­val és családtagjaikkal kap­csolatos adatgyűjtésre vo­natkozó érdemi kérdések. Néhány országos napilap szerkesztőségébe ismeretlen feladók vasárnap eljuttatták az ügy néhány dokumentumát. Titokzatos postás Ezekből az iratokból kiderül: készítői egy nyilvános, számí­tógépes cégadatbankból sze­rezték kizárólag gazdasági jel­legű értesüléseiket. A „cél­személyek” között nemcsak a Fidesz egyes vezető politiku­sai, hanem szocialista és SZDSZ-es politikusok is van­nak. Feltehetően a szerkesztő­ségekbe eljuttatott anyag nem teljes, csak egy része a kor­mány birtokában lévő dosszi­énak. A titokzatos borítékot például a Népszabadság szer­kesztőségébe egy svéd rend­számú SAAB 9000-es autóval szállították. Zárt ajtók mögött Az eset kivizsgálására teg­napra összehívták a nemzet- biztonsági bizottság ülését. Az eredetileg nyilvánosra szánt tanácskozást a miniszterelnö­köt képviselő titkosszolgála­tokat felügyelő miniszter ké­résére - a kormánypárti és MIÉP-es honatyák szavazatá­val - zárt üléssé nyilvánítot­ták. Kövér László ugyanis kö­zölte: olyan új tényeket sze­retne ismertetni, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra. A tanácskozásról távozó po­litikusok elmondták: Kövér László se nem ismertette, se nem mutatta be a dokumen­tumokat és ezúttal sem derült ki, hogy ki és kinek a megbí­zásából végzett adatgyűjtést, mint ahogy az sem világos, hogy törvénytelen volt-e az el­járás. A nyilatkozó képviselők nem tudtak felvilágosítással szolgálni arról sem, hogy köz­pénzekből folytatták-e az ak­ciót, illetve, hogy abban részt vettek-e a titkosszolgálatok. Ezzel szemben Kövér László a teremből távozóban kijelentette: tájékoztatta a bi­zottság tagjait „a sajtóban megjelent egyes találgatások­kal és feltételezésekkel kap­csolatos információiról”, ame­lyek között volt államtitoknak minősülő adat is.- A nemzetbiztonsági szol­gálatoknak az adatgyűjtésben való esetleges részvételét bi­zonyító információ jelenleg nem áll a rendelkezésemre ­fogalmazott a miniszter. Elis­merte, hogy semmilyen do­kumentumot nem nyújtott át a bizottságnak, mert úgy véli, a parlament plenáris ülésének kell döntenie arról, hogy ez a bizottság, vagy egy ad hoc tes­tület folytassa-e a vizsgálatot. Nyilatkozatok, bírálatok Keleti György, a bizottság szocialista elnöke kijelentette:- Kövér László a dokumen­tumok átadását ahhoz kötötte, hogy a bizottság napirendre tűzi-e a téma megvitatását. Ezt azonban a testület kormány- párti és MIÉP-es tagjai elve­tették. Azt tapasztaltam, a kormánykoalíció mindent megtett annak érdekében, hogy a vizsgálatot meggátolja. Keleti - részletek közlése nélkül - megerősítette: az ülé­sen érdemi új információk és államtitkok is szóba kerültek. Új célszemély neve viszont nem hangzott el. Világosi Gábor (SZDSZ) aggályosnak nevezte, hogy a bizottság nem ismerhette meg a miniszterelnök által említett dokumentumokat. Az is meg­válaszolatlan maradt, hogy kik, kiket és miért figyeltek. Nikol its István szocialista honatya, volt nemzetbizton­sági tárca nélküli miniszter szerint szerencsésebb lett volna, ha a dokumentumok eredeti formájukban juthatnak el a bizottsághoz. Nikolits úgy ítéli meg: „ez egy cégnyilván­tartási vizsgálat, amelynek eredményét megpróbálták elemezni”, de ez „még kör­nyezettanul mány-kísérletnek is gyenge”. Véleménye szerint semmi sem utal arra, hogy megfigyelés történt volna, leg­feljebb adatgyűjtés folyt.-Az eddig nyilvánosságra került és a Kövér László által ismertetett adatok alapján a megfigyelési ügy a nemzetbiz­tonsági testület kompetenciá­ját meghaladó, soldcal na­gyobb anyagnak egy része, ezért nem volna helyes, ha a bizottság tárgyalná az esetet - mondta az újságíróknak Mikes Eva, a grémium fideszes alel- nöke. Hozzátette: Orbán Vik­tor bejelentését egy Fidesz- rendezvényen, Fidesz-küldöt- teknek beszámolva tette. A parlamenti vizsgálóbizottság felállításának szükségességét a politikus azzal is magya­rázta, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságá­ban ma ott ülnek azok is, akik az elmúlt négy évben felügyel­ték a nemzetbiztonsági szolgá­latokat. Tóth Károly (MSZP) szerint annak, hogy a kormánypártok az önálló parlamenti bizottság létrehozása mellett állnak ki, több oka is van: az egyik, hogy a lehető legkésőbb és a lehető legkevesebb iratot kell­jen e testületnek átadni. A má­sik, hogy néhány hétre vagy hónapra „eltereljék a figyel­met a tényleges ügyről, a ki­nevezések körüli zavarokról”. Nyomoz a rendőrség A BRFK közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Fideszhez közel álló vállalko­zók érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok ügyében - jelentette be Jakab Géza ez­redes, a BRFK bűnügyi fő­igazgatója. Csak egy győztes van. A né­met Siemens pályázata nyerte a honvédségi kapcsolástechnikai eszközök beszerzésére kiírt úgynevezett telefontendert - je­lentette be Szabó János honvé­delmi miniszter. Hozzátette: ha mégsem tudnak 30 napon belül megegyezni a Siemensszel, ak­kor a második helyezett Lucent Technologiesszal veszik fel a kapcsolatot. Felsőoktatási feladatok. Nemzetközileg kvalifikált munkaerő képzését, a verseny- képességhez szükséges kultúra átadását és minél több fiatal be­fogadását sorolta a felsőoktatás legfontosabb feladatai közé Pokomi Zoltán oktatási minisz­ter a Magyar Rektori Konfe­rencia hétfői ülésén. Párbeszéd munkaadókkal. A vállalatok és a kormányzat közötti párbeszéd javítására hat közös munkacsoport létrehozá­sáról állapodott meg Chikán Attila gazdasági miniszter és Orbán István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szö­vetsége elnöke, illetve Széles Gábor társelnök. Két ellenzéki jelölt. Katona Béla, az MSZP budapesti fő­polgármester-jelöltje nem lép vissza sem Demszky Gábor, sem más javára az októberi ön- kormányzati választáson. Ezt ő maga jelentette be tegnap új­ságírók előtt. Az SZDSZ a NAT-ról. Horn Gábor SZDSZ-ügyvivő véle­ménye szerint kívánatos a NAT folyamatos tartalmi felülvizsgá­lata, de nem elfogadható annak teljes megkérdőjelezése. Mint mondta: az SZDSZ számára el­fogadhatatlan az erkölcstan be­vezetése, és félő, hogy a hitok­tatás kötelezővé tétele újabb ideológiai és világnézeti vitákat fog kiváltani. Autonóm vélemény. Az Au­tonóm Szakszervezetek Szö­vetsége nem támogatja a társa­dalombiztosítási érdekképvise­leti egyesület megalakítását, amit több más szakszervezeti szövetség is szorgalmaz - kö­zölte Borsik János, a szervezet társelnöke. Szerintük az ilyen civil egyesület léte hátráltat­hatja egy tényleges ellenőrző intézmény létrehozását. Biblikus konferencia. Nemzetközi Biblikus Konfe­rencia kezdődött hétfőn Szege­den a helyi Hittudományi Főis­kola szervezésében. A négyna­pos, ökumenikus rendezvény témája a csodaelbeszélések elemzése, mert az előadók sze­rint a csodák manapság foglal­koztatják az embereket. Több kulturális kísérőrendezvénye is lesz a konferenciának, vallási témákkal foglalkozó grafikákat is kiállítanak. Beszélgetőpartnerünk Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap új elnöke Több támogatást érdemel a vidék Kár minden kitört üvegablakért. Minden lelkeken ejtett se­bért. Korántsem kívánná hát ok nélkül teljesen felforgatni a Nemzeti Kulturális Alap egészében jól működő rendszerét Jankovics Marcell, az augusztus 1-jén kinevezett új elnök, de bizonyos aránytalanságok megszüntetése, az utóbbi években felbillent egyensúly helyreállítása okvetlenül szükséges. Milyen aránytalanságokra gondol? Az eltelt hónap bizo­nyára jó lehetőséget kínált az „lap munkájának áttekintésére és a legsürgetőbb teendők fel­vázolására.-Valóban így van. Az már most egyértelmű például a számomra, hogy sürgősen meg kell szüntetnünk a különféle összeférhetetlenségeket - vála­szolta az ismert filmrendező, művelődéstörténész. - A kura­tóriumok, bizottságok tagjai közül többen érintettek a pá­lyázatokban, oly módon pél­dául, hogy a saját intézményük által beadott pályamunkák el­bírálásában is részt vesznek. Ezen változtatni kell.- Hogyan ?- A közvetlen szakmát ter­mészetesen nem „száműzném” ezekből a testületekből, de „tár- sadal másítanám” azokat. Na­gyobb teret engednék az adott területhez, irodalomhoz, kép­zőművészethez, zenéhez értő „civileknek”, kritikusoknak vagy akár műgyűjtőknek is. Feltétlenül változtatni kell a Budapest-vidék arányon is, mert a vidékiekénél lényege­sen nagyobb a fővárosi pályá­zók, és így a támogatottak száma is - folytatta Jankovics Marcell. - Talán csak a köz- művelődés kivétel, itt viszont túlzottan a művelődési házak javára billen az egyensúly.- Mely területek igényelhet­nének nagyobb támogatást az alap 2-3 milliárdos keretéből?- Nem vagyok a művelődési házak ellen, ezt talán fölösle­ges is hangsúlyoznom, de hiba lenne leszűkíteni kizárólag az ő tevékenységükre a közműve­lődést. Mindenképpen ebbe a körbe tartozik például az óvoda, majd az iskola, ame­lyek már jó ideje átvették a csa­ládtól a gyermekek kulturális nevelésének a feladatait. Rájuk férne a Nemzeti Kulturális Alap segítsége. Vagy másik példát említve: teljességgel hi­ányzik hazánkban a játékterve­zés, ami pedig van, az esetle­ges. Emiatt a szülők és a gye­rekek érezhetik úgy, joggal, hogy magukra hagyatottak.- Bizonyára könnyűszerrel lehetne még néhány mostoha sorsú területet, réteget, intéz­ményt találni. Az új elnök fotó: feb- Fenntartási gondokkal küszködnek fontos nemzeti kulturális intézményeink is, például a Műcsarnok, a Buda­pest Film, ezzel szemben pél­dául a fotóművészet nem pa­naszkodhat. A Képzőművé­szeti Főiskola is az alaphoz fordult annak érdekében, hogy működni tudjon. Nem hinném, hogy a költségvetés helyett a mi feladatunk a működtetés.- Szívesen említ képzőművé­szeti példákat. Véletlen ez?- Természetesen nem. Az iparművészetet, a „dizájnt” például azért tekintem nagyon fontos területnek, mert a kör­nyezetkultúra „felelősének”, a közízlés, a viselkedés formáló­jának tartom. A kuratóriumok­nál a szövegelvű kultúra mö­gött a vizuális kultúra arányta­lanul háttérbe szorul.-Nem tart attól, hogy sok haragost szerez magának?- Egy idő után bizonyosan így lesz. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az arányok igazításánál nem elvenni sze­retnék egyes kulturális terüle­tektől, hanem adni a hátrányos helyzetűeknek a jövő évi nö­vekményből, (deregán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom