Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-30 / 229. szám
1998. szeptember 30., szerda Gazdasági Tükör 9. oldal Alternatív szolgáltatások Küszöbön a Magyar Posta privatizációja A Magyar Posta élén történt vezércsere - Krupanics Sándor kinevezése - egyben az intézet privatizációjának startját is jelenti. A magyar piacon már jelen van az alternatív posta csírája, s az EU-csatlakozás is verseny elé állítja a postát. Az Európai Unió a postai szolgáltatások liberalizálását 1999. január 1-jére időzíti. Az 5 éve készülő, idén elfogadott hírközlés- politikai koncepció pedig már tartalmazza a privatizációs terveket - tájékoztatta lapunkat Krupanics Sándor, a Magyar Posta vezér- igazgatója. A magánosítás első fecskéje a holland posta: a céget elsőként vezették be a tőzsdére, privatizálták. Nyomában van a német és a brit posta is. Az alternatív postai szolgáltatások azonban már hazánkban is jelen vannak: csak a fővárosban 10 futárküldő szolgálat működik, egy német cég már érdeklődik a csomagküldő-hálózatunk iránt, s jelen van a UPS, a DHL és a TMT. A világ egyik legértékesebb postai piaca, az európai - évtizedek óta állja az amerikaiak „támadását”. A minisztérium a 2000. évre tervezi az egységes hírközlési törvényt, s attól kezdve a privatizációnak jogszabályi akadálya sem lesz. Előreláthatólag három-öt év kell ahhoz, hogy tőzsdeképes cég legyen a vállalat. Elsősorban gyorsabb szolgáltatásokra számíthat a lakosság, mivel távközlési informatikai rendszerre fog épülni a postai logisztika. Emellett otthonról lehet majd rendeléseket feladni: például mikor érkezzen a levél, sőt az e-mail leveleket be lehet „csomagoltatni” a postával a világ több pontján. A tervezett 2 milliárd forintos nyereség az idén feltehetően 11,5 milliárd forinttal lesz több a megnövekedett levél- és készpénzforgalomnak köszönhetően. A szinttartás a minimálterv jövőre, de hosszú távon az a célunk, hogy a nyereség ne forgalomfüggő, hanem tervezhető legyen. A soron következő öt év verseny elé állítja a Magyar Postát is, ezért már most elkezdődött a felkészítés időszaka - tájékoztatta lapunkat Bölcskei Imre hírközlési államtitkár-helyettes. Ennek első lépcsője a tőzsdére vitel, minden bizonnyal pénzügyi, s nem stratégiai befektetők közreműködésével. Erre akár 2001- ben is sor kerülhet, ha az átállás zökkenőmentes lesz. Mindez azonban nem képzelhető el gyökeres korszerűsítés, így természetesen komoly tőkebevonás nélkül. Új informatikai hálózatot kell kiépíteni a pénz- és postai forgalom biztonsága érdekében. Már megkezdődött a mintegy 45 milliárd forintos beruházást igénylő rendszer kiépítése a kisebb postákon is, amely a postai küldeményeket azonnal, elektronikus úton könyveli, adatait beadja a központi információs hálózatba. A posta magánosításakor a Matáv privatizációjához hasonló lépésekben gondolkodik a tárca. Ezek egyike a nemzetközileg elfogadott könyvelési rendszer bevezetése, (csemyánszki) Különbözőek vagyunk, ezért néha UGYANARRÓL a dologról másképp gondolkodunk, \Tngye" h'Ía«\etonsWm’SS35". Van akinek a biztosítás nyugalmat és befektetést, van akinek élet-, lakás-, illetve gépjárműbiztosítást jelent. Másnak gondoskodást baleset esetén, vagy egyszerűen nyugdíjbiztosítást. Mindannyian másra gondolunk, ha a biztonságról van szó, mégis könnyű megtalálni a testre szabott megoldást. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztonság - akkor © Sereghajtó az agráriwn Egyes nyugat-európai szakértők szerint Magyarország legkorábban 2006-ban lehet az Európai Unió tagja. A csatlakozási feltételek kidolgozása, egyeztetése a szakszervezetek részvétele nélkül nem lehet eredményes - nyilatkozta lapunknak Be- reczky András, a MEDOSZ főtitkára, az Agrár Szakszervezetek Európai Szövetségének (EFA) alelnöke. Az Európai Unióban még nem körvonalazódtak az elképzelések a felvételre váró közép-ke- let-európai országok csatlakozásának feltételrendszerérői. Az Európai Bizottság mező- gazdasági főigazgatósága szerint a belépésre csak 2006 után kerülhet sor, ettől az időponttól számíthat Magyarország is az uniós tagországokat megillető támogatásokra és kedvezményekre - összegezte az EFA legutóbbi bécsi konferenciáján hallottakat Bereczky András. A főtitkár elmondta: a nyugat-európai szakértők és szak- szervezeti képviselők kemény csatákra számítanak a szabad munkavállalás kérdésében. Ez a jogosultság ugyanis a belépéssel kiterjed majd az űj tagországok munkavállalóira is. Az EFA vezetői szerint a belépéskor azonnal biztosítani kellene a munkaerő szabad vándorlásának lehetőségét. Más szakértők viszont - a szociális ellátásbeli és a kereseti arányok nagyfokú különbsége miatt - gazdasági migrációtól tartanak, ezért átmeneti korlátozásokat javasolnak. Bereczky a probléma felvetését üzenetként értékelte, amely arra figyelmeztet, hogy haladéktalanul meg kellene kezdeni a magyar mezőgazdaságban dolgozók jövedelmének az európai átlaghoz közelítését. A szakszervezeti vezető szerint ebből a szempontból a jelenleg tervezett adójogszabály- módosítás nem sok jóval kecsegteti az agrár-munkavállalókat, akiknek a keresete alacsonyabb a többi ágazat dolgozóiénál. Az adóváltoztatás következtében jövőre az alacsony keresetűek adóterhei növekednének, ami a mezőgazdaságban dolgozók nettó keresetcsökkenését eredményezné. Ez pedig ellentétes az EU-csatlakozás irányával, a jövedelembeli különbségek egymáshoz közelítésének szándékával, szögezte le a főtitkár. (újvári) Autópályadíjak vegyes rendszere Több kaput nem építenek Az M3-as autópályán január 1-jétől 6 Ft-os kilométerdíj, illetve 19-20 ezer forintos bérleti díj bevezetése várható. A vegyes rendszerű díjfizetés megfelel a kormány hosszú távú érdekeinek, amelyek szerint az autópályák fenntartási és karbantartási költségeit maguk a használók fedezik majd, míg a pályafejlesztés állami beruházásként valósul meg - tájékoztatta lapunkat Manninger Jenő politikai államtitkár. A gazdasági kabinet előtt van az a kormánytervezet, amelyet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium készített az M3-as díjtételeire vonatkozóan. Nem kizárt azonban, hogy a kilométerenkénti 6, illetve a 19-20 ezer forintos bérleti tarifák megváltoznak, hiszen a Pénzügyminisztérium most végzi a költségszámításokat. Kedvezmények bevezetése sem várható, hiszen a rendszeres pályahasználatért tervbe vett 20 ezer forintos összeg eleve kedvezményesnek tekinthető. A már kiépített kapuk megmaradnak ellenőrzés illetve forgalomszámlálás céljából, ám újak már nem épülnek. A kormány célja az M3- ason január 1-jétől érvényesülő kombinált rendszer bevezetése az összes hazai autópályán, ennek érdekében már tárgyalások folynak a fizetésképtelen ELMKA-val, az Ml-es üzemeltetőjével. A legközelebbi tervek között szerepel az M3-as Polgárig terjedő szakaszának befejezése 2001-ig, valamint az M7-es meglévő szakaszainak felújítása, illetve Zamárditól a határig történő továbbépítése. A beruházás részben költségvetési forrásból, részben kötvények kibocsátásával, illetve hitelfelvétellel valósulna meg, hiszen az eddigi építkezések is azt bizonyították, hogy hazánk hitelfelvételi pozíciói kedvezőek. Mindez azonban nem jelenti a koncessziós szerződések lehetőségének teljes kizárását. Tény azonban, hogy okulva az Ml-es csődjéből, tisztán magánerőre nem szabad támaszkodni. Cs. J. Ha reggelre minden a helyére kerül a 8 órakor nyíló Coop Cash & Carry raktáráruházon Tiszaföldváron fotó: mészáros
