Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

1998. szeptember 1., kedd Megyei Körkép 3. oldal Óvják gyermekeinket Idén március 1-jével Szol­nokon „Az önkormányzat és a rendőrség a gyermeke­inkért” elnevezéssel prog­ramot indítottak, amelynek keretében Szolnok összes ál­talános iskolájánál a reggeli iskolakezdéskor, illetve a délutáni befejezéskor egyenruhás rendőrök bizto­sítanak. A programnak nem csekély anyagi vonzatát Szolnok ön- kormányzata biztosította és biztosítja december 31-ig. Az állandó rendőri jelenlét szavatolni igyekezett az isko­lába igyekvő gyerekek biz­tonságát, az iskolák környé­kén történő biztonságos és balesetmentes közlekedést, valamint az egyéb negatív je­lenségekkel szembeni foko­zott védelmet. A program rendkívül sike­res volt, ezért mától a rend­őrök továbbra is igyekeznek megóvni a gyermekeket min­den negatív jelenségtől, mely az iskolák közvetlen közelé­ben lesekszik rájuk - tudtuk meg Szűcs Tibor rendőr őr­nagytól, a közlekedésrendé­szeti osztály vezetőjétől. Tornaterem Jásztelken Felavatták tegnap Jásztelek ál­talános iskolájának új, 288 négyzetméteres tornatermét. A 144 diákkal működő nyolc osztályos iskola tornatermének építésére még ’92-ben létrehoz­ták a Tornaterem Alapítványt. Az elmúlt négy évben fo­lyamatosan tartott az összesen 27 milliós költséggel megvaló­sult létesítmény építése. Az ál­talános iskolában eddig nem volt tornaterem. Az önkormányzat mintegy kilencmilliós állami céltámoga­tást nyert az építkezéshez. A tornaterem felszereléséről egy békési társaság, a Marathon Trade Bt. gondoskodik. Tejáremelés... (Folytatás az 1. oldalról) Azt azonban, hogy pontosan mikortól drágul a tej, a feldol­gozók és a kereskedők egyez­kedését követően lehet tudni. Az előzetes kalkulációk szerint egy liter tejért körülbelül 3-4 forinttal többet kell majd a bol­tokban hagynunk. A WÉS Rt. egyébként októ­bertől megduplázza - havi négymillió literre növeli - a felvásárolt tej mennyiségét, et­től az időponttól ugyanis a kö- röstetétleni Yogo Kft.-nél leáll a termelés, és átkerül a tulajdo­nos Nutricia csoport más üze­meibe, így a WÉS-hez. L. Z. Kaposvári Gyula mindig Szolnok érdekében tevékenykedett Nagy tudós, nagy lokálpatrióta volt Gacsári Kiss Sándor kanonok szentelte meg a koporsót Eltemették tegnap Szolnokon Kaposvári Gyula nyugalma­zott múzeumigazgatót. A ra­vatalnál és a sírnál több szá­zan búcsúztak a közéleti em­berként és lokálpatriótaként is ismert és becsült tudóstól. A család, a barátok és tisztelők tömege búcsúzott tegnap Kapos­vári Gyulától a szolnoki temető­ben. Az egyházi szertartás után Kovács Libór alpolgármester mondott búcsúbeszédet.- Egy várost a benne élők te­vékenysége tesz híressé - mondta. - Kaposvári Gyula nagyban hozzájárult Szolnok hír­nevének gyarapításához, nagy tudós, nagy lokálpatrióta volt. Az élet számos területén volt javas­lata, mindig a városért. Nem anyagi javakat, hanem szellemi kincseket gyűjtött, és azokat ön­zetlenül szétosztotta műveiben. Kertész Róbert múzeumigaz­gató a muzeológusok nevében búcsúzott. Kiemelte, hogy Ka­posvári Gyula reneszánsz ember volt a szó klasszikus értelmében, sok minden érdekelte, szerte­ágazó munkásságát egyelőre még áttekinteni sem lehet. A sírnál Tímár Sándor a tanít­ványok, az egykori cserkészek nevében búcsúzott. A temetés után családtagjai, barátai, ismerősei, tisztelői a Mú­zeumudvarban jöttek össze, ahol Szabó László emlékezett meg Kaposvári Gyuláról, majd kötet­len beszélgetéseken idézték föl alakját és munkásságát. Információink szerint önkor­mányzati képviselők körében kezdeményezés születik arról, hogy a szolnoki kulturális díjat Kaposvári Gyuláról nevezzék el. A javaslatot várhatóan az oktatási és kulturális bizottság szeptember 4-i ülésén Káplár József képvi­selő terjeszti elő. B. A. Tanévnyitó Jászapátin és Szolnokon Az európai kihívásnak kell megfelelni A gazdaság fejlődésével egyre inkább felértékelődik a humán erőforrás, a szaktudás szerepe az országban - jelentette ki Benedek András, az oktatási minisztérium államtitkára Jász­apátin, a megyei Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola tanévnyitóján, mely egyben a szakképző is­kolák országos tanévnyitója is volt. A pénteki avatóünnepséget köve­tően tegnap Jászapátin ténylege­sen birtokába vette az új szak­képző iskola, illetve a Mészáros Lőrinc Gimnázium kollégiuma épületét a diáksereg. A két intéz­mény közös évnyitó ünnepségén Kiss János, a szakképző igazga­tója köszöntője után az oktatási minisztérium képviseletében Be­nedek András államtitkár szólt. Mint mondta, a kormány politi­kájában kiemelt helyet foglal el az oktatás támogatása. A szaktu­dás szerepének felértékelődésé­vel a diákságnak sem mindegy, hogy milyen szakképzéssel lép­hetnek választott pályájukra. Aláhúzta, a tanulmányaikat most elkezdő diákoknak már az egyre szélesedő foglalkoztatási piac, az Európai Unió kihívásai­nak kell megfelelniük, felkészü­lésüket e szerint is irányítani kell. Benedek elmondta, az általá­nos képzés mellett a szakképzés erősítését kell megcélozni. Tu­domásul kell venni, hogy a kö­zépfokú oktatási intézmények há­romnegyedében szakképzés fo­lyik. Az innen kikerülő pálya­kezdők munkához való viszonya az ország jövőjét határozza meg. * 69. tanévnyitó ünnepségét tar­totta tegnap Szolnokon a Jász- Nagykun-Szolnok Megyéért Díj­jal kitüntetett Varga Katalin Gimnázium. Az ünnepség egyút­tal városi tanévnyitó is volt. A megjelenteket Kovács Libór al­polgármester köszöntötte. Mint mondta, Szolnokon a lakosság húsz százaléka diák. A megye- székhely iskola- és diákbarát vá­ros még akkor is, ha az önkor­mányzat nem tud annyit áldozni az iskolákra, amennyit szeretne. Iváncsik Imre, a megyei önkor­mányzat elnöke további jó mun­kát lavánva nyújtotta át a kitünte­tést Botka Lajosné igazgatónak. Az igazgatónő szólt arról, hogy az iskola a folyamatosság és a megújulás szellemében dolgo­zik. Új pedagógiai program ké­szült, amelynek fontos eleme a diákjogok fokozott figyelembe vétele. Az ünnepség végén dr. Séllei Imréné, a szülői munka- közösség, Rácz Márta pedig a diákönkormányzat nevében kö­szöntötte a tanárokat, és gratu­lált a kitüntetéshez. csb, ba Szolnoki mozdonyvezető életveszélyben (Folytatás az L oldalról)- Azt pedig mindenképpen írja le, hogy nagyon, de nagyon szorítunk érte, és visszavárjuk ide, a MÁV Rt. szolnoki vonta­tási főnökségére. A súlyosan sérült mozdony- vezető elvált ember. Két gyer­mek édesapja. Most a szüleinél lakik. Hosszas csengetés, tele­fonálás után tudtuk elérni az édesapját, miután abból a fővá­rosi kórházból, ahol az intenzív osztályon ápolják, nem adhat­tak felvilágosítást.- Mit mondhatnék? - így az édesapa, fájdalomtól megtörve.- Nekünk ő a mindenünk, egyetlen fiunk. A feleségem most is fenn van nála, beenged­ték az intenzív osztályra. Gép­pel lélegeztetik, változatlan, életveszélyes az állapota, hi­szen a rázuhanó vagon nem kímélte. Nem tudok többet mondani, ugye megérti. Mi til­tottuk meg, hogy az állapotáról a kórházban nyilatkozzanak. Várunk és reménykedünk. D. Szabó Miklós Új hetilap szeptember második felében Jó Vasárnap Reggelt! Azok az olvasók, akik vasár­naponként is szívesen bön­gésznének egy megyei lapot, ma még hiába járnák sorra az újságosstandokat. Igaz, jelennek meg vasárnapi la­pok, de hát ezek olyan té­mákkal foglalkoznak, ame­lyek igencsak távol esnek a megyétől. Nos, még néhány hét, és ott lesz az újságáru­soknál a vasárnapi megyei lap, az Új Néplap Vasárnap Reggel. Kiadónk régi elhatározása válik valóra pár hét múlva. Hónapok óta dédelgetjük a tervet: be kellene tölteni azt az űrt, amit a vasárnap je­lent az újságot szeretők szá­mára. Mára jutottunk el odáig, hogy a tervek végre „újságformát” öltsenek. Az előkészítő munkálatok során számtalan feladatot kellett megoldanunk. Meg kellett teremtenünk az új hptilap anyagi, személyi és tárgyi feltételeit, gondos­kodni az árushelyekről stb. Át kellett gondolni azt is, hogy milyen hangvételű, fel­építésű lappal lépünk be a piacra és várhatóan kik ol­vassák majd hetilapunkat. Tisztázni kellett, hogy mi­ben hasonlítson, miben tér­jen el az Új Néplap Vasár­nap Reggel a hétköznapi példányainktól - és sorol­hatnánk még hosszasan az előkészítés fontosabb kérdé­seit. Mára szinte minden ösz- szeállt. Tehát szeptember második felében - minden valószínűség szerint 20-án - megjelenik az Új Néplap Vasárnap Reggel. A lap ti­zennégy oldalas lesz, az első és a hátsó oldala színes nyomással készül. A hét­köznapi számoktól annyi­ban tér el, hogy kevesebb lesz benne a napi aktuális hír, inkább az események hátterét, érdekes, izgalmas vonatkozásait világítja meg szórakoztató formában. Méretében azonos, de lát­ványában más lesz az újság, elsősorban a szembeötlő címbetűk, a nagyméretű fo­tók miatt. A kevesebb aktu­ális hír természetesen nem azt jelenti, hogy a lap nem foglalkozik a szombati nap fontosabb eseményeivel. Nyilván a jelentősebb me­gyei, hazai és nagyvilágbéli történések, a szombati sportesemények nem ma­radnak ki az Új Néplap Va­sárnap Reggelből. Ámi még nagyon fontos: minden lap­számban lesz játék, rendkí­vül értékes nyeremények­kel! A lap árusítását úgy igyekszünk megszervezni, hogy az árushelyek „menet­vonalba” essenek - tehát ne kelljen sokat gyalogolni an­nak, aki Új Néplap Vasár­nap Reggelt akar vásárolni. Itt nyilvánvalóan a piacok, vasárnap nyitva tartó bol­tok stb. jönnek számításba. Most 340 árusítóhelynél tar­tunk a szervezésben, de ezt a számot növelni szándéko­zunk. Hát ennyit dióhéjban az Új Néplap Vasárnap Reg­gelről. A megjelenésig ter­mészetesen még többször, újabb és újabb informáci­ókkal jelentkezünk. Berki Imre felelős szerkesztő Ünnepel a karcagi áfész A tovább erősödő versenyben az első félévben megállta a helyét a Karcag és Vidéke ÁFÉSZ. A ma kezdődő és szeptember 15-ig tartó őszi szövetkezeti napok keretében a megemlékezéseken túl a tagság részére kedvezményes vásárokat is hirdettek. Az őszi szövetkezeti napok nyi­tásaként a dolgozók ma emlékez­nek meg a Karcag és Vidéke ÁFÉSZ alapításáról, s az ünnep­ség keretében adják át a törzs- gárda-elismeréseket, valamint a szövetkezeti munkáért járó em­lékplakettet, melyet idén hat dol­gozónak ítéltek oda - tudtuk meg Szabó Károlytól, az igazgatóság elnökétől. A szövetkezet első embere arról is beszámolt, hogy a tavalyi év hasonló időszakához képest jelentősen javult első fél­éves gazdálkodásuk. Bár az árbe­vétel 25 millióval maradt alul a tervezettől, gazdálkodási ered­ményük azonban a tavalyi 5,4 milliós veszteséggel szemben 7,4 millió forint nyereség, ez biztató a második félévre nézve. Az áfész az első félévben hat­millió forintot fordított karbantar­tásra, felújításokra, a második félévben megszépül a berekfür­dői 13. és a kunmadarasi 112. sz. vasbolt is. A szövetkezet taglétszáma majd négyezer. Számukra, a tagi vásárok támogatására 2 millió fo­rintot biztosítottak. A napok ideje alatt a karcagi 16. sz., a berekfür­dői 13. sz. és a kunmadarasi 106. számú ABC-ben vásárolhatnak tagi kártyájukkal 5 százalékos kedvezménnyel a lakosok. A többi egységben kóstolók és egyéb akciók várják a tagokat. NEMERE ISTVÁN: Szomszédom a ha 33. WH T Akkor kibiztosítottam a gránátot. Oly ismerős a mozdulat, a pöcök kiugrik a helyéről, számolok magamban, huszonegy, huszon­kettő, és dobom abba az irányba... A robbanás zaja mindent fe­lülmúlt. A detonáció szele szinte elsöpörte az elnököt és kísérőit. Repülő egyenruhás testeket lát­tam, de nem sokáig, mert persze lehúztam a fejemet. Már-már a kijárat közelében voltunk, ami­kor az ajtónál valaki megragadta akarómat... Múlani! A titkosszolgálat főnöke véres arccal, de meglepő erővel szorí­totta a kezemet. Éppen azt, ame­lyikkel a pisztolyt húzhattam volna elő a zakó zsebéből. A rémült tömeg visítása, bömbölése lehetetlenné tett bár­miféle beszélgetést. De Múlani nem is erre számított. Bár köz­ben ő is kiabált - az embereit hívta. Közelebb rántottam.-Mbuninak vége, te ostoba! Tűnj el, míg ki nem nyírnak té­ged is!-Az elnök úr... mindent túlél... Téged is, te nyomorult - hörögte, és vérben forgott a szeme. Láttam, itt csak egy sokk segíthet. Már a kijárat összeszű­külő részében voltunk. Még tíz másodperc, és talán megszaba­dulok tőle?- Mit mondott neked az öcséd? - kérdeztem. A kezünket nem tudtuk mozdítani, olyan szorosan álltak körülöttünk az emberek. Jól láttam, hogy a ha­rag eltorzítja az arcát.- Mit tudsz az öcsémről?- Csak azt, hogy éppen olyan gazember, mint te - óvakodtam használni a „volt” szót. Nem árultam el neki, hogy az ifjabb Mulanit már valahová elvitte a folyó. Amikor ritkult a tömeg - már kisodródtunk a diszkó elé -, végre felszabadult a másik ka­rom. És a lábam is. Rúgtam, ütöttem, de Múlani nem hagyta magát, ordított embereinek. Tud­tam, ebből baj lehet. Ha elkap­nak, végem van. Mbuni elleni merénylet, és a szerbek elrablá­sát is rám bizonyítják, ráadásul jogosan. Kitéptem szorításából a jobb kezemet, de ő is fegyverért nyúlt. Erről eddig megfeledkeztem; embereitől a tűzvész kitörésekor szerezhetett egy pisztolyt. Mire előrántotta volna, én időhiány miatt a zsebemből lőttem. Mú­lani megingott. A tömeg szétfu­tott, a diszkó épülete lángoktól recsegett. Szirénázva jött egy rendőrautó... Múlani is lőni akart, sőt lőtt is. De már csak maga elé, a földre. Kábultan állt, aztán lassan dőlni kezdett. A tömeg rárohant, az ajtó felől áramló emberek nem is figyeltek a lábuk alá. Másokat is eltapostak. Múlani arca eltűnt a lábak között. Körülnéztem, és rohantam tovább. Az épület másik oldalán töb­ben autóikat menekítették volna, de a kocsik összegabalyodtak, egymást akadályozták. A járdán megtorpantak a menekülők, most már biztonságban érezték magukat, és figyelni kezdték a tűzvész alakulását. Mzingában aligha van európai értelemben vett tűzoltóság. Amikor vissza­néztem, a lángok éppen elérték a tetőt. De azt hiszem, sikerült ki­menekíteni mindenkit. Kivéve az elnököt és vagy nyolc-tíz tár­sát. A testőrök fejvesztetten fut­kostak, ebből is tudtam: nincs parancsnokuk. Nincs, aki vezé­nyelhetné őket... Fellélegeztem. Akkor jutott eszembe: ha minden rendben ment, a fiúk már mind a bárkán vannak, a parton a három terep­járó - de nekem nem maradt jármű! Elbotorkáltam a kevéssé megvilágított utcákon távolabb, és fogtam egy taxit. * A bárka azonnal elindult, amint a fedélzetre ugrottam. Felnyikor- dultak a kikötőstég mohos osz­lopai, a motor dübörögni kez­dett. Az öreg hajós állt a kor­mánynál. Willt és Heinzet előre­küldtem az orrba, figyeljenek. Mindenkinél ott volt egy gép­pisztoly és egyéb fegyverek is.- Hol van Roland? - kérdez­tem Dinótól.- Lent a foglyoknál - társam és barátom hangjában éreztem valamit. Amit nem is akart ki­mondani.- Te és Paul gyertek velünk. Paul lesz a tolmács, a szerbekkel egy lengyel talán szót tud érteni. A bárka fenekén egy mennye­zeten ingó lámpa fényében fura jelenet tárult a szemem elé. Két szerb a nyirkos sarokban ült, hátrabilincselt kézzel. A harmadik - Mitrovic - középen térdelt. Roland éppen őt pofozta. De olyan kegyetlenül és szünet nélkül, hogy azonnal felment bennem a pumpa. Odaugrottam, és elkaptam a kajját.- Megőrültél...? Vissza, te ál­lat! (Folytatása következik)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom