Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-18 / 193. szám
16. oldal Nagykunsági Európa-Napok .»Néplap 1998. augusztus 18., kedd A túrkevei szövetkezet elnöke szerint tovább aprózódnak a földek Hiányzik a versenysemlegesség A Túrkevei Mezőgazdasági Szövetkezet 1993-tól holdingként működik. Az átalakulást az akkori törvények szerint végrehajtották, vagyis a szövetkezet termelőtevékenységét kft.-kbe vitték be. A szövetkezet több mint tíz kft.-t alapított, jelenleg közülük az a tíz van talpon, amely az elmúlt évek viharos közgazdasági viszonyait túlélte.- Az elmúlt öt év eredményeként a kft.-k törzstőkéje gazdálkodásuk eredményeként valamivel nőtt is - mondja Simon József elnök. Három-három növény-, illetve állattenyésztő kft., egy tápot gyártó és szállítási tevékenységet folytató kft., egy papírdobozt előállító, egy építőipari tevékenységet folytató és egy számviteli, ügyviteli tevékenységet végző és szolgáltató kft. ad munkát összesen az 500 dolgozónak. Több mint egymilliárdos vagyoneszköz Új dolog volt a tagoknak, hogy nem egy tag és egy szavazat érvényesül a döntéseknél, hanem a kft. vagyoni hányada, az üzletrész nagysága. A szövetkezet a kft.-kben mint legnagyobb tulajdonos, átlagosan 46 százalék tulajdoni hányaddal bír. A kft.-k a szövetkezet több mint egymilliárdot érő vagyoneszközeit bérlik a saját eszközeik mellé, így látják el feladataikat. A növénytermesztő kft. befejezte a nyári betakarítást, betárolta a saját tárolóba a megtermett gabonát, folyamatosan végezték a mintavételt, laboratóriumi vizsgálatot. A learatott búza döntő többsége étkezési minőségű, aminek ára van, s ami a költségoldalban természetesen megjelenik. Gabonapiac! helyzet: okok és okozat- A kft.-k vállalták az őstermelők, gazdák búzáinak tisztítását, szárítását, tárolását - fűzi hozzá Simon József. — Akiknek mi integráltuk, azokét egy az egyben, akik pedig megfelelő minőségű terménnyel fordultak hozzánk, azoknak a tisztítást és tárolást is vállaltuk. Az elnök szerint a gazdák többsége kivár, mivel sláger lett a búza Magyarországon, abból fakadóan, hogy sok termett belőle. A mai gabonapiaci helyzet kialakulásának legalább négy oka van. Az elmúlt években a jó minőségű étkezési búzának viszonylag elfogadható felvásárlási ára volt. Ebből fakadóan nagyon sok alapanyag-termelő, aki eddig nem gabonát termelt, az elmúlt év őszén ráállt a búza termesztésére. Ez az országosan termett ötmillió tonna körüli mennyiség így alakult ki. A másik fontos ok, hogy az állatlétszám rendkívüli módon lecsökkent. A harmadik ok, hogy az elmúlt évről nagy mennyiségű óbúza jött át, amely búza „randevúzik” a most betakarított búzával. A negyedik fontos ok, hogy olyan jelenségről jönnek hírek, akik eddig ugaroltatták a földjüket, most ezt a területet is gabonával, többnyire búzával vetették be, ami a világpiaci nagyságrendbe szintén belejátszik. Mindezek eredményeként alakult ki a jelenlegi gabonahelyzet úgy Magyarországon, mint Európában, amihez még az emberi tényezők és érdekek is belejátszottak. Simon József elnök Alapanyag-termelőként az a véleménye Simon Józsefnek, hogy a megtett intézkedések nem elégségesek, nem versenysemlegesek, mert termelő és termelő között tesznek különbséget. Miért jobb termelő az, aki a saját kis földjén maga termeli meg a búzáját, miközben az esetek jó részében nem is ebből él meg, nem ez jelenti számára az egzisztenciát. .„Elszabaduló” költség- növekmények Vagy mennyivel jobb termelő az, aki a kis földjét odaadta bérbe és azon termelik meg a búzát, úgy, hogy adott esetben ebből kell megélnie. Az alapanyag-termelőknek egy nagy gondjuk van, nevezetesen: a termeléshez felhasznált anyagok árai folyamatosan emelkednek. Legyen az a műtrágya vagy a villamos energia, amely hamarosan még drágább lesz, ennek következtében a többletköltségek is emelkednek. Eddig is voltak költségnövekmények, amelyeket soha nem lehetett érvényesíteni az árakban, de most ilyen termékárak esetében végképp nem lehet. Legyen az a búza, a tej vagy a hús. Bizony a jó minőségű, jó beltartalmú búzának nagy ára van. A szövetkezetben egy közel öt tonna körüli hozamnál 18 ezer forint, vagy annál is több lesz egy tonna búza előállítási költsége, márpedig az étkezési, jó minőségű búzáért legjobb esetben 18 ezer forintot lehet kapni. Piaci szereplők: ki húzza a rövidcbbct? A konklúzió: a termelők jó részénél a befektetett költség sem térül meg. Mi lesz a megélhetésükkel? Az élelmiszer- gazdaság három fő szereplőjének, az alapanyag-termelőnek, a felvásárló-kereskedőnek és a feldolgozónak az állam által levezényelt egyazon érdeke kellene legyen, hogy mind a három éljen meg. Nem lehet az, hogy az alapanyag-termelő húzza mindig a rövidebbet, hiszen már most nagyon sokan mentek közülük tönkre. Ami a lisztpiacon is kialakult, az egy „gyilkos” állapot. Sokan takarmányminőségű búzából is készítenek lisztet, nincs lemi-. nősítve, csak a háziasszonyok morognak, hogy lehet az, hogy abból semmi ételt nem lehet csinálni, mert folyik szét. Hiába tárolták be a gazdák a terményeiket arra számítva, hogy a költségeik fedezetére valamivel jobb áron majd eladják, sajnos kényszerértékesítésre szorulnak legtöbben. Folytatódik a termőföld továbbaprózódása Gyakran beszélünk Európáról - folytatja az elnök -, ami jó, ha ott vagyunk, de hogy technikailag és támogatás szintjén is ott legyünk, a mai gondjaink miatt nem biztos, hogy a csatlakozást megérjük majd, legyen szó kicsi, közepes vagy nagyobb gazdálkodóról, éppen az előbb említettek miatt. Elgondolkoztató: míg a világ élelmiszer-gazdaságában, az EU-ban nagy koncentrációk, egyesülések figyelhetők meg, addig nálunk ezzel ellentétes tendenciák, továbbaprózódások érvényesülnek. Nagy gond, hogy a törvénykezés lassú, kormányonként módosulnak a törvények, ami nem ad biztonságot. Európában több évtizeden át nem mernek a mezőgazdasági törvényhez nyúlni. Ha mégis változás van, feltétlen kikérik a mezőgazdasági érdekképviselet véleményét. Nekünk innen kellene elindulni ... Félszázezret érő tenyészkosok Kádas Antal egyszerre két cégnek is ügyvezetője. A Juhtenyésztő Kft.-nek közel 4,5 ezer darab a juhállománya, ezen belül 3 ezer darab az anyajuh. Közülük 400 darab országos hírű törzsállomány, 2600 pedig szaporítótenyészetként elismert. A juh közismerten exportorientált termék, zömében olasz piacra „utazik”, a tenyészkosokat, tenyészjerkéket pedig kis- és nagygazdaságoknak to- vábbtenyésztési célra értékesítik. A szaporulati eredmény éves átlagban egy anyára 1,4- 1,7 bárány, 5-5,5 kilogramm gyapjútermeléssel. A TMS Sertéstenyésztő Kft. ‘93-ban alakult. Két törzstenyészete a Dalland hibrid és a magyar nagy fehér. Összkoca- létszám 400 darab, ezt egy éven belül 150-nel szeretnék növelni. Származási lappal rendelkező egyedeket értékesítenek kistermelőknek és nagyüzemeknek egyaránt. A Dalland „mindentudó” hússertés, tartásától függően naprakészen szabályozható a súlygyarapodása. Hat hónapos korára vágóéretté hizlalható. Megfelelő takarmányozással mindkét sertésfajtánál 105- 130 kilogramm közötti 52-56 százalékos minőségi húskitermelés lehet a hozadék. Tenyészkosok a túrkevei juhtenyészetben Szám-Ügy Szolgáltató Kft., Túrkeve Kifelé is nyitottak A túrkevei Szám-Ügy Szolgáltató Kft.-re nem kevés felelősség hárul. A több mint 30 számviteli dolgozó a holdinghoz tartozó valamennyi társcég számára végzi az adatfeldolgozást, bér- számfejtést, könyvviteli tevékenységet, az adózással és társadalombiztosítással kapcsolatos legkülönfélébb feladatokat Hosszú úton A Túrkevei Mezőgazdasági Szövetkezethez, mint holdinghoz tartozó cégek vezetőivel való beszélgetéseinkben kivétel nélkül visszavisszatérő kulcsszó volt a minőség. Az Európai Unióba való betagozódást követően a talpon maradás csak minőségi termékekkel lehetséges, még ekkor is keményen meg kell dolgozni a piacot a vevőkért. Legyen a termék kiváló túrkevei hússertés, búza, anyajuh, tenyészjerke, takarmánykeverék, zöldségpor vagy kartondoboz. A folyton változó gazdasági szabályozókkal, konkurenciával telitűzdelt úton nem könnyű az előrejutás. Az öt éve tartó menetelés fárasztó, de a kitartás előbb-utóbb meghozza majd a nagyobb sikereket is. Amint Mikola Ilona, a cég munkatársra elmondta, megkezdték a kifelé való nyitást, ami annyit jelent, hogy nem a szövetkezethez tartozó külső egyéni és társas gazdálkodók, szervezetek számára is vállalják szolgáltatásként a fentebb sorolt szakmai tevékenységi kör ellátását. Ehhez korszerű, hálózatban üzemelő számító- gépparkkal és megfelelő szakembergárdával rendelkeznek. Egyre nagyobb az érdeklődés e hiánypótló szolgáltatás iránt, már vállalkozók is jelentkeztek. A Szám-Ügy Kft. szeretne az egyéni gazdálkodókkal is kapcsolatot teremtem, elsősorban adózási kérdésekben, mert úgy az őstermelőknek, mint a mezőgazdasági vállalkozóknak ez jelenti a legnagyobb gondot. A szolgáltatási körbe beletartozik a kettős és egyszeres könyvvezetés, adótanácsadás, az adóbevallások szakszerű elkészítése. Akifelé való munkavégzés azon túl, hogy szabad kapacitásukat is leköti, bevételeiket is növeh. Nagy takarmánygyárak árnyékában A Keve-Táp Kft. 1993. január 1-jén alakult, jelenlegi törzstőkéje 40 millió forint - mondja Herczegh István ügyvezető. Keveréktakar- mány-gyártás, tápok kis- és nagykereskedelme a legfontosabb tevékenységük, illetve szálb'tási üzemágukkal a belföldi árufuvarozás. A keverőüzem irányítópultja FOTÓ: ILLYÉS CSABA A cég nagy takarmány gyárak árnyékában keresi Túrkeve központtal mintegy 30 kilométer sugarú körben az értékesítésben a piaci réseket. A kiskereskedelemben is igyekszik a lábát mindinkább megvetni. Nehéz takarmányt eladni, mert sokan megtermelik maguknak a sze- mestermény-szükségletet. A cég vezetője reméli, hogy az elkövetkező években az új kormány helyére teszi az állattenyésztést, és olyan közgazdasági viszonyokat teremt, hogy megfelelő nyereség legyen ezen a tevékenységen. Ha így lesz, a jelenleginél kedvezőbb pozícióba juthatnak a növénytermesztők és a feldolgozók is. Túrkeve legnagyobb árbevételű cége Az Agrokeve Kft. 2100 hektár szántóterületen gazdálkodik, főként hagyományos növényeket, kalászosokat, napraforgót, borsót termel. Specialitásuk a zöldségnövények termesztése, a petrezselyemzöld, vöröshagyma, fűszerpaprika. A zöldségfélék feldolgozását Binder-típusú üzemükben végzik. Tisztítják a nyers petrezselymet a feldolgozóüzemben- Az üzem negyven dolgozónak ad munkát, ami a kisyáros- ban nem elhanyagolható szempont. Az Agrokeve a legnagyobb cég Túrkevén, éves árbevételünk meghaladja a 400 millió forintot - tájékoztat Bodnár Miklós ügyvezető. - Őszi búzát 800 hektáron, őszi árpát 100, száraz borsót 150, napraforgót 4-500, takarmány- kukoricát 160, csemegekukoricát és zöldségnövényeket 120- 120, silókukoricát és lucernát 200 hektáron termesztünk. Ez az utóbbi években kialakult termékszerkezet, korábban mintegy 150 hektáron foglalkoztunk cukorrépával, azonban abbahagytuk a termesztését, mert nagy hozam mellett sem volt jövedelmező. A kulcsszó a minőségtanúsítvány A Keve Pack Kft. doboz- és csomagolóanyag-gyártással, kartonok, egyéb kiegészítő papíranyagok előállításával, fóliák konfekcionálásával foglalkozik. Az üzem már 1985-ben működött, ‘93-tól kft. a szervezeti formája.- Az alkalmi, illetve állandó partnereink száma 100-120, és főként export csomagolóanyagok iránt van igény - fogalmaz Magos Vilmos ügyvezető. Ezek minőségbiztosítása rendkívül nehéz az ISO-rendszer miatt. A Keve Pack számára mind sürgetőbb az ISO-tanúsítvány megszerzése. A belföldi csomagolóanyag iránti igény jelentősen lecsökkent az éves szinten várhatóan 70 millió forint árbevételt elérő cégben. A A Keve Pack Kft. síkkimetsző gépe közelmúltban szerény fejlesztésre is futotta, egy síkkimetsző gépet tudtak vásárolni. A csomagolóanyag-gyártásban versenyhelyzet van, a magas alapanyag- árakkal igen nehéz stabil piacot szerezni a kisebb cégeknek - nyilatkozta Magos.
