Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-03 / 180. szám

YA€îl.WK K,A Mi a baj a koleszterinnel? Sokat lehet hallani arról, hogy nem jó, ha magas a koleszterin­szintünk. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy valójában mi is a baj a koleszterinnel. Dr. Jakus Zoltán nem híve az irreális kívánságoknak Orvos a parlamentben A Táplálkozási Fórum szakem­berei körültekintően vizsgálva a koleszterin szerepét az éle­tünkben, arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy nem önmagában a koleszterintől kell félnünk, hanem csak a magas koleszte­rinszinttől. A koleszterin ugyanis az emberi és állati szervezet sejtjeinek nélkülözhe­tetlen alkotórésze. A sejthár­tyák fontos építőanyaga, alko­tórésze epesavaknak, vitami­noknak, hormonoknak. Ha azonban magasabb koncentrá­cióban fordul elő a vérben, ak­kor a fölösleg lerakodhat az ér­falba, és szerepet játszhat az ér­elmeszesedés kialakulásában. A magas koleszterinszintet (a dohányzással és a magas vérnyomással együtt) a szívin­farktus és az érelmeszesedéssel járó betegségek fő kockázati tényezőinek tekintik. Ezek kö­zül bármelyik önmagában is képes beindítani az érelmesze­sedés folyamatát, együttesen pedig a kockázat megsokszoro­zódik. Régóta köztudott, hogy azoknak, akik több állati ere­detű, telített zsírsavat fogyasz­tanak, magasabb a koleszterin­szintje, és gyakrabban éri őket szívinfarktus. Ha Európa térké­pét nézzük, azt mondhatjuk, hogy a mediterrán országokban jóval alacsonyabb a koleszte­Az is a furcsaságok között tart­ható számon, amikor az egyik páciensnek a földimogyoró okozott panaszokat, de csak nyáron duzzadt meg tőle az ajka, télen ehette bátran, semmi baja nem lett tőle. Ezekben az esetekben ugyanis azért okoztak gondot az említett élelmiszerek, mert éppen parlagfűszezonban ették, és úgynevezett keresztreakció lépett fel. A gyümölcsök közül ugyanígy panaszt válthat ki például a kivi, a banán, a cse­resznye. Az allergiával foglalkozó szakemberek tapasztalata sze­rint egy betegnek általában 3-4 féle allergiája is van. A pácien­sek között egyre több a gyerek. rinszint (és a szívinfarktus), mint Észak- vagy Közép-, Ke­let-Európábán. A ’90-es évek egyik legna­gyobb felfedezése, hogy a ko­leszterinszintet csökkenteni le­het diétával és gyógyszerrel, és hogy az esetek mintegy egy- harmadában az érelmeszesedés vissza is fejleszthető. A kezelés legfontosabb része a diéta, vagyis a zsír- és kolesz­terinszegény étrend. Csökken­teni kell a telített (állati ere­detű) zsírok fogyasztását. Sok termékben (például húsok, hús- készítmények, tejföl, zsíros saj­tok, sütemények, édességek) úgynevezett rejtett zsír talál­ható. A legtöbb koleszterin a velőben, tojássárgájában, máj­ban, nyelvben, vajban, a csir­kehús bőrében van. Miközben csökkentjük a telí­tett zsírsavak fogyasztását, nö­velni kell a telítetlen zsírsava­két, mert ezek csökkentik a ko­leszterinszintünket (például növényi eredetű táplálékok, margarinok.) Növelni kellene viszont a halfogyasztást, mert a halhús­ban a többszörösen telítetlen zsírsavak egyik élettanilag hasznos formája fordul elő. Ajánlottak még asztalunkra a sok zöldség, gyümölcs, vagyis a rostos élelmiszerek, és minél kevesebb alkohol. Míg korábban a 15. életévet je­lölték meg általában az aller­giák kezdetének, ma már az öt­hat éves gyerekeknél is számít­hatnak rá. Sajnos, még mindig kevesen tudják, hogy az allergia jól ke­zelhető, a kezeléssel megelőz­hető az állapot súlyosbodása, gyulladás kialakulása, így nem is fordul orvoshoz. Pedig nem ártana változtatni ezen a helyzeten, különösen ak­tuális ez most, a parlagfűsze­zonban. ’ Sokszor lehet találkozni olyan esettel is, amikor valaki kutyára, macskára allergiás. Ezt azonban többnyire nem veszik komolyan, tehát továbbra is együtt élnek az állatokkal. Parlamenti képviselő lett dr. Jakus Zoltán, fül-orr-gégész főorvos, a jászberényi kórház igazgatója. Gyakorló orvosként, kórház- igazgatóként és képviselőként több szemszögből is látja az egészségügyet. Arról kérdez­tem, hogy szerinte is olyan ka­tasztrofális helyzetben van a magyar egészségügy, mint mondják, vagy lehet javítani rajta? Hol szorít a cipő?- Lehet javítani. Nehéz hely­zetben van az egészségügy, ha a dolgozók fizetését nézem, vagy azt, hogy milyen gépekkel dolgoznak az orvosok, milyen állagúak az épületek. A kórhá­zak helyzetét azonban nem le­het általánosítani, külön-külön kell megnézni őket.- Milyen előnyt jelent a par­lamenti munkában, hogy Ön nap mint nap praktizál?- Kórházigazgatóként is jó, ha megtartja az ember a kap­csolatot a betegekkel, kollé­gákkal, mert úgy jobban látom az intézmény helyzetét. Ha pe­dig tudom mint kórházigazgató, hogy hol szőrit a cipő, akkor ezt elmondhatom a parlamentben is.- Mit kellene az egészség­ügyben rövid távon javítani?- A mostani miniszter célja elsősorban a sürgősségi fel­adatok megoldása. A sürgős­ségi ellátást a mentőszolgá­latra akarják telepíteni. A Dunántúlon már vannak rá példák, meg kell valósítani keleten is. Ha csak a mi példánkat né­zem, Szolnok és Jászberény viszonylatában például ötven kilométerre van egymástól a mentőszolgálat, és ez sok. Megyénkben négy évvel ezelőtt alakult az asztmabetegek megyei egyesülete, amely arra hivatott, hogy tanácsokkal, életmódbeli segítséggel támogassa a tagokat. Mint a tevékenységüket segítő szakfőorvos, dr. Csányi Zsuzsa elmondta, jelenleg körülbelül 800 olyan betege van a tüdőkórház­ban, akiket asztmával gondoz. A páciensek 60 százaléka az enyhe, 20 a közepes, 20 pedig a súlyos asztmások közé tartozik. Sokan nem járnak rendszeresen gondo­- Milyen ügyet szeretne tá­mogatni képviselőként?- Azt, hogy minden állam­polgár megkapja azt az egész­ségügyi ellátást, ami jár neki. Például a mi kórházunkban is olyan ellátást kell kapnia egy sebészeti betegnek, mint a me­gyeszékhelyen. Persze, a műtéti stílusok, típu­sok változhatnak. De az a szint, amit mi, egy városi kórház kép­viselünk, az mindenütt egy­forma kell legyen. Tehát ne le­gyen alávalóbb egy jászberényi beteg az ellátás szempontjából mint az, aki mondjuk egy na­gyobb intézménybe fekszik be.- Ez mennyire függ a pénz­től? ■- Nagyon is, mert a diag­nosztikának kell nagyon jónak lenni a kórházakban. Hogy itt, helyben ki lehessen vizsgálni a beteget, és ha olyan műtét szükséges, amit mi nem tu­dunk, akkor továbbküldjük. A megoldást az jelentené, hogy a diagnosztikába - mivel nagyon drága - beszállnának tőkeerős cégek, ha a miniszté­rium hozzájárul és az egész­ségbiztosítási pénztár is befo­gadja.- A betegek egy része nem arra panaszkodik, hogy őt ho­gyan operálták, hanem arra, hogyan bántak vele. Sokan csak munkadarabnak érzik magukat egy futószalagon.- Én már régen mondom, hogy a páciens nem fog rekla­málni azért, hogy hosszant vág­ják fel vagy keresztbe. De azért igen, hogy tiszta-e a kórterem, az ágynemű, hogyan szólnak hozzá az orvosok, nővérek.- Azt mondják az egészség- ügyi dolgozók, hogy ha jobban megfizetik őket, akkor másképp viszonyulnak a betegekhez. En ebben nem hiszek. zásra, pedig ezt a betegséget ma már gyógyszerekkel jól lehet ke­zelni. A nagy áttörést a belégzéssel használható szteroidok megjele­nése jelentette. Ezeknek ugyanis nincs olyan drasztikus mellékha­tása, mint a tabletta vagy injekció formájában adott szteroidoknak. A beteg azonban sokszor türel­metlen, mert ezzel a kímélete­sebb módszerrel nem érez azon­nali javulást, mivel lassan fejd ki a hatását.- Alapjában véve 'én sem nagyon hiszek. Ha azt mon­dom valakinek, úszd át a Du­nát, és azt feleli az illető: nem tudok úszni, akkor hiába kér­dezem meg, hogy: na és, ha fi­zetek kétszáz forintot, akkor tudsz-e? A halvány reménysugár- Szerintem azért van valami halvány reménysugár. Mivel a finanszírozási rendszer a fek­vőbeteg-intézményekben a tel­jesítmény után történik: kide­rült, hogy a betegek igenis kel­lenének az intézményeknek! Az orvosok is kezdik ezt már felismerni, és kénytelenek vál­tani. Mert ha nem foglalkoznak a páciensekkel úgy, ahogy kel­lene, azok elmennek máshová. Különösen a műtétes szak­máknál érezhető egyébként, hogy nem úgy foglalkoznak a betegekkel, mint ahogy elvár­ható lenne. Az is nagy kérdés, hogy a be­teg felvilágosítása hogyan tör­ténik, mert az orvos nagyon könnyen „be tudja vinni az er­dőbe” a pácienst. Általában azért ennél tisztességesebb az egészségügy.- Lehet, hogy az itt élő embe­rek úgy gondolják most, hogy Ön ebben a pozícióban több mindent el tud intézni a kór­háznak, mint eddig.- Nem hiszem, hogy el tud­nék, de ilyen igénnyel még nem is jelentkeztek nálam. Ahol az ember tud, ott segít, de nem va­gyok „kijárás” típus. Azt is tudomásul kell venni, hogy ennek a kórháznak mire van igazán szüksége. Irreális kívánságokat kórházigazgató­ként sem teljesítek, képviselő­ként sem. Elsősorban dolgozni kell, nem pedig kívánságok garmadájával jelentkezni. Megyénk az országban körül­belül a harmadik helyen áll az ismert asztmás betegek számát tekintve. Az orvosok sokszor tapasztal­ták, hogy a különböző szanatóri­umokból hazatért megyénkbeli betegek milyen jó állapotban vannak, aztán, ahogy visszaáll- nak a megszokott életrendre, me­gint romlik az állapotuk. Ezért is alakult meg Szolnokon évekkel ezelőtt az asztmaklub harminc taggal (most több mint száz a lét­szám), hogy a klub keretében ta­nácsokat, lehetőségeket kapjanak arra, hogy állapotukon javítsa­nak. A mértékletesség változatosság is Mit együnk és miből meny­nyit? - a ma emberének na­ponta többször is nekifeszül­nek ezek a kérdések. A különböző szakemberek szinte mind mást állítanak. Van, aki a sertéshústól óv, má­sok azt is megengedik. Aki nagyon szigorú, az pedig még a tejet, tojást is megengedhe­tetlennek tartja. Azok, akik valamilyen be­tegség miatt eleve diétára szo­rulnak, tehát bizonyos ételeket vagy elkészítési módokat ke­rülniük kell, talán könnyebb helyzetben vannak, mert az orvosok és a diatetikusok megmondják, hogy mit ehet­nek és mit nem. Súlyosabb esetben akár kalóriára, dekára kiszámolva is a napi adagot. Nagyobb dilemmában van­nak azok, akik elméletileg bármit megehetnek, mert nem alakultak ki olyan betegségeik, amelyek diétát követelnének. Egyik természetgyógyász így fogalmazott: ha egy évig mindennap banánt eszel, előbb-utóbb kiütésed, „mérge­zésed” lesz tőle. Talán ez a fajta szemlélet az, amit sokan átvehetünk: semmit sem szabad túlzásba vinni. Nem lehet ráállni egy­két ételre (tipikus esete a min­dennapi sült krumpli, kóla, hamburger az amerikai gyere­keknél, ami aztán sokuknál vérszegénységhez vezetett). Ma egy kis gomba, holnap hal, holnapután csirke, aztán tészta, főzelék pulykahússal, közben olykor-olykor egy gyümölcsnap. Magyarorszá­gon is egyre többen követik ezt a modellt. Esznek ők min­dent, nem tagadnak meg ma­guktól semmit. Olykor még a szalonna is az asztalra kerül. De nagyon ritkán és akkor is vékonyan szeletelt, bacon sza­lonna képében, persze egy-két szeletnél nem több. Az ételek megválasztásánál fontos tehát a mértékletesség, hogy mindent együnk (aki megteheti), de semmiből se sokat. És ha betartjuk ezt a szabályt, akkor megfelelünk egy másik elvárásnak, is: an­nak, hogy változatosan táplál­kozzunk. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva A kutyára, macskára csak legyintenek Dinnyére allergiás Pedig egyébként jól kezelhető betegség Ha dinnyét evett, ki kellett hívni a mentőt, olyan rohama volt. A beteg persze nem tudhatta, hogy télen megehetné a dinnyét (ha volna), csak nyáron okoz panaszokat. A betegnek nem mindig van meg a szükséges türelme Ha együtt kell élnünk az asztmával A népesség körülbelül 3-5 százaléka küszködik asztmával. So­kat szenvednek, pedig ma már gyógyszerekkel jól kezelhető a betegség, de a páciensek jelentős része nem fordul orvoshoz. A MÁV-kórházban elért eredményekről számoltak be a kongresszuson Nem csak a rák lehet halálos Furcsa, hogy amíg bizonyos (például daganatos) betegsé­gek esetében az emberek azonnal a legrosszabbra gondolnak, elhanyagolnak olyan bajokat, amelyeknek szövődménye halálos lehet. Ilyen a lágyéksérv, a férfiak egyik leggyakoribb betegsége: 15-20 százalékuknak alakul ki az élete során. A lágyéksérv volt a témája az Urosurgery európai sebészkongresszusnak, ahol Magyarországról a szol­noki MÁV-kórház főigazgató főorvosa, dr. Lóké Miklós se­bész osztályvezető főorvos számolt be a gyógyítás tapasz­talatairól.- A lágyéksérv a lágyéktá- jon előforduló kiboltosulás, amely sokszor a herezacskóba is beterjed - foglalja össze a főorvos a betegség lényegét. - A hasfal sokszor úgy meg­gyengül, hogy ide belecsúsz­nak a belek. Ha nem helyezzük vissza őket időben a has­üregbe, bélelzáródás léphet fel, amely műtét nélkül halálos. A sérv a beteget akadályozza a munkájában, de nemcsak ezért kell megoperálni, hanem a ha­lálos szövődmény lehetőségé­nek kizárása miatt is.- A kórházban mióta végez­nek új módszerrel lágyéksérv- műtéteket?- Egészen 1984-ig úgy tud­ták műteni ezeket a sérveket, hogy utána a betegeknek fáj­dalmaik voltak, és 30-40 száza­lékban kiújult a sérv. Lichtein­stein amerikai sebész 1984-ben új módszert dolgozott ki, melynek során a sérvkaput egy polypropilenhálóval zárta el, így a műtét után nem volt fáj­dalom, hasi feszülés, és a kiú- julás is minimális. Az sem utolsó szempont, hogy jelentő­sen hamarabb gyógyul a beteg. Lichteinstein módszerét Magyarországon én vezettem be először, 1995-ben. Fölvet­tem a kapcsolatot az amerikai sebésszel, és az ő tanácsára egy finnországi tanulmányu- tamon megtanultam az eljá­rást, hiszen a finnek már al­kalmazták ezt.- Milyen eredménnyel végzi ezeket a műtéteket?- A tapasztalataim megegyez­nek az amerikai sebész által leírt kedvező tapasztalatokkal. Hetvenegy saját műtétem volt a MAV-kórházban, és az európai sebészkongresszuson ezek eredményeiről számoltam be, mutattam be az ezzel kap­csolatos poszteremet. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert Magyarországon még sok he­lyen a hagyományos módszer­rel végzik el a lágyéksérvműté­teket, csupán néhány nagyobb centrumban alkalmazzák a kor­szerűbb eljárást. Dr. Löké Miklós ezzel a poszterrel szerepelt a kongresszu­son FOTÓ: ILLYÉS CSABA r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom