Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-18 / 193. szám
1998. augusztus 18., kedd AU Nagykunsági Európa-Napok 9. oldal Alapozó területfejlesztés- Magyarország az Európai Unióba készül. Az elmara- dottabbnak minó'sített térségek, mint a Nagykunság is, milyen fejlesztési irányokat követhetnek, melyek a felzárkóztatás feladatai ?- A társadalmi-gazdasági modernizációnak alapvető feltétele a humánszféra általános fejlődése, hiszen az emberi erőforrás védelme, fejlesztése az egyik legfontosabb eszköze a foglalkoztatási lehetőségek javításának és a munkanélküliség csökkentésének. A fejlődés azonban a környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztéseket is megköveteli. Ezért tartjuk különösen fontosnak a térségi hulladék-gazdálkodási és szennyvízkezelési programok elindítását, de foglakoznunk kell a kórházi veszélyes hulladékok kezelésének kérdésével is. A térség társadalmi-gazdasági fejlődésének elengedhetetlen feltétele a külvilággal való kapcsolat- tartás gyors fejlesztése. A közlekedésben nemcsak az összekötő és az alsóbbrendű utak építésére és karbantartására kell figyelnünk, de gondoskodni kell megfelelő színvonalú és teherbírású kapcsolódási pontokról a tranzit utakon. Középtávú feladat a Kisújszállást és Mezőtúrt elkerülő útszakaszok kiépítése. Nem hanyagolhatjuk el a meglévő vasúthálózat működőképességének biztosítását és fel kell mérni a Kisújszál- lás-Túrkeve-Mezőtúr vasútvonal kiépítésének lehetősé„A Nagykunság a megye keleti felén elhelyezkedő, tradicionális mezővárosokból álló kistérség, 77 ezer lakója 7 településen él. Az infrastruktúra megyei szinten a legkiépültebb, a térség mezőgazdasága erős, viszont az ipar visszafejlődött. A foglakoztatási gondok jelentősek, a jövedelmi viszonyok alacsonyak, a vállalkozási kultúra és a térség innovációs potenciálja a fejlett oktatási rendszer ellenére sem erős.” Ezekkel a szavakkal jellemzi a térséget a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács által júniusban elfogadott területfejlesztési koncepció. Iváncsik Imrével, a Területfejlesztési Tanács elnökével a Nagykunság lehetőségeiről, a támogatásokról és a fejlesztések irányairól beszélgettünk. gét. Az elérhetőséget biztosítani kell a nemzeti és nemzetközi információs rendszerekhez történő kapcsolódás feltételeinek biztosításával is, a korszerű távhívás és a megkezdett térinformatikai rendszerhez kapcsolódás lehetőségének biztosításával. Ennek első lépése a közigazgatási adatátviteli hálózat ki* épülése lehet.- A háttér-feltételek javításán túl a gazdaság milyen területeken számíthat kiemelt segítségre a Nagykunságban ?- A fejlődés egyik lehetőségét a piacképes, növekvő jövedelemtermelő és eltartó mezőgazdaság hordozza magában. Rövid és középtávú feladat a Nagykunság rizstermesztési programjának felfuttatása, de a kistérségi élelmiszeripari fejlesztési tervek is előnyt élveznek. Igaz, ehhez mielőbb be kell kapcsolódni az európai szabvány szerinti minősítés és minőségbiztosítási rendszerekbe. Az ipari termelés bővítését szeretnénk elősegíteni inkubátorházak, ipari parkok kialakításával. Támogatjuk a korszerűtlen technológiájú üzemek modernizálását és megfelelő koordináció biztosításával szeretnénk elősegíteni, hogy megyei beszállítói hálózatok alakuljanak a hazai és a multinacionális cégek fejlesztéseivel összhangban. A térség adottságaihoz igazodó idegenforgalom is számíthat a támogatásra. Berekfürdő érintett a megyei termálfejlesztési programban, de sokat tehetnek az ott élők is a minőségi szálláshelyek kialakításával. Előnyt élvez a turizmus természetbarát formáinak fejlesztése, többek között a falusi vendégfogadás, a kerékpáros-, vízi- és lovasturizmus, a vadászat. Támogatásra és befektetésre érdemes a Nagykunság településein erősödő, termálvízkincsre épülő gyógyturizmus. A kisvállalkozásoknak és a nagy kereskedelmi hálózatoknak egyaránt kedvez a motorizációhoz és tranzitforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatás-fejlesztés, a tranzitutak melletti kereskedelmi központok kialakításának lehetősége.- A területfejlesztési koncepció megvalósítását az elmúlt időszakban sikerült-e "csörgőforinttal" is támogatni ?- A Megyei Területfejlesztési Tanács a Nagykunság fejlesztését 1997-98-ban néhány közös pályázattal együtt közel 400 millió forinttal támogatta. Mezőtúr, Kisújszállás, Túrkeve, Berekfürdő 163 millió forintos hozzájárulást kapott a szennyvízhálózat építésére. A belterületi útépítést Kenderesen, Mezőtúron, Túrke - vén. Berekfürdőn és Kisújszálláson összesen 74 millió forinttal segítettük. Több mint 85 millió forintot kaptak mezőgazdasági és ipari vállalkozások, többek között technológia fejlesztésre, panzió létesítésére, gépvásárlásra, mezőgazdasági telepek korszerűsítésére. A támogatások megítélésénél fontos szempont volt a beruházás munkahelyteremtő jellege. Az idegenforgalom, a turizmus 35 milliós keretében támogatáshoz jutott mezőtúri képző- művészeti telep rekonstrukciója, a karcagi múzeum felújítása, a kisújszállási termálkút és a karcagi emlékhely mellé pihenő építése, a túrke- vei strandfürdő fejlesztése, vagy a mezőtúri bányató rekonstrukciója is. Jelentős anyagi forrásokat biztosítottunk a térség közép- és hosz- szú távú fejlődését szolgáló tanulmányok elkészítéséhez. Támogattuk a túrke vei ipari park megvalósítási tervének elkészítését, a 4. sz. főút fejlesztésének tanulmánytervét és a Mezőtúri Önkormányzat által megrendelt tanulmányt a város termálvízkincsének gyógyvízzé nyilvánításáról.- Hol tart a Kunmadarasi reptér ügye ?- Az Országos Területfejlesztési Koncepció kiemelt vállalkozási övezetként kezeli a területet és a kormány döntésére vár az az előterjesztés, amely tisztázná a jogi és tulajdonosi körülményeket. Elképzeléseink szerint az állam, mint a reptér tulajdonosa komoly szerepet vállalna az induláskor. Nemcsak az infrastrukturális háttér biztosítása haladja meg ugyanis az anyagi lehetőségeinket, de a meglévő környezeti károk elhárítása is komoly feladat. A feltételek biztosítása után a repülőtér a központja lehetne egy több települést összefogó vállalkozói övezetnek. Kunmadaras, Karcag, Berekfürdő, Kunhegyes, Kenderes, Kisújszállás együttműködésével olyan övezet kialakítását ter. vezzük, ahol a befektetéseket adókedvezményekkel, a támogatási lehetőségek kiszélesítésével és egyéb gazdaságélénkítő eszközökkel segítenénk. Kunmadaras ügye ott tart ahol a Nagykunságé és ott ahol a Kelet-magyarországi kistérségek nagy részének ügye. A fejlődés feltétel- rendszerének kiépítésével biztos és vonzó alap megteremtésén dolgoznak és keresik a nagy lehetőséget, a nagy befektetőt. A hat éve önálló Berekfürdőnek van jövője Berekfürdő az Alföldön, a Nagykunság közepén, Budapesttől keletre, 180 kilométerre található. Megközelíthető a 4-es számú főútról Szolnok-Debrecen között Karcagon keresztül. Berekfürdő múltjában jelentős állomás volt a redemptio, amikor kialakult a jellegzetes tanyavilág, mely az 1896-ban megépülő Karcag-Tiszafüred vasútvonalon Tatárülés néven állomást kapott. A község igazi fejlődése 1936-38-ban kezdődött, amikor Pávai Vájná Ferenc kutat fúrt, és 626 méter mélyről 56 fokos gyógyvíz tört föl. A gyógyvízzel együtt a felszínre érkezett földgázra dr. Veress Zoltán vegyészmérnök 1938-ban üveggyárat alapított. Az üveggyár és a fürdő teremtette munkahelyek és a felszámolt tanyavilág következtében az állandó lakosok létszáma elérte az ezer főt. A község 1992 júliusától önálló település, addig Karcaghoz tartozott. Az önállóvá válás újkori történetéről dr. Kenyeres Imre polgármesterrel beszélgettünk. A leválás után a legfontosabb feladat az volt, hogy megtermelődjenek az önálló működést megalapozó gazdálkodás személyi és tárgyi feltételei. Az indulás nehéz volt, mert az örökség a környék településeihez viszonyítva igen elmaradott infrastruktúra volt: az úthálózat 80 százaléka földút volt, az utcák felében nem volt járda, a szennyvízhálózatra is csak az ingatlanok 15 százaléka volt rákötve, a község létét meghatározó fürdőben és kempingben a legfiatalabb létesítmény kora is meghaladta á tizenöt évet. 1992 a község életében furcsa év volt, hiszen jogi értelemben már önálló volt Berekfürdő, augusztus 9-től választott képviselő-testülete volt, de gazdasági értelemben az önállóságra még várni kellett. Az első gazdaságilag önálló év 1993 volt, amikor ötmillió forint értékben fejleszteni is tudtak, és saját tulajdonba vették a fürdőt, a víz- és szennyvízművet. A következő év a stabilizáció jegyében telt, és lakossági kezdeményezésre jelentős úthálózat-fejlesztés történt: a Radnóti Miklós, a Munkásőr, a Nagy László és a Kun Béla utca kapott szilárd útburkolatot. 1995 a tervezés jegyében telt, hiszen az új képviselő-testület felülvizsgálta a tíz évvel azelőtt készült általános rendezési tervet, s megfogalmazták a fejlesztési irányokat. A főtér rendezési terve, a gázellátás folytatása, ravatalozó készítése, a fürdő rekonstrukciós tervének elkészíttetése lett a következő évek programja. A tervezés mellett bővült a villany- és úthálózat, megtörtént az ön- kormányzati középületek külső, belső felújítása, s az ideérkező vendégek kulturált szórakoztatása érdekében kialakították a falu állandó programjait: fürdőnyitás május elsején ingyenes belépővel, július 1- hez kapcsolódó a bereki napok, nyaranta Nemzetközi Nagykun Művésztelepet tartanak, augusztusban az Eletet az Eveknek Nyugdíjasszövetség találkozóját rendezik meg, a nyári szezonban pedig a strandon minden hét végén szórakoztató műsorral várják a vendégeket. Megalakult a berekfürdői faluszépítő egyesület is, a Berekfürdőért Alapítvány pedig pályázatot hirdetett a lakosság körében a Kulturált Vendéglátásért címre. A nyertesek között százezer forintot osztottak szét. Berekfürdő életében 1996 több szempontból is jelentős év volt, hiszen a tervek, pályázatok meghozták a forintban is kifejezhető eredményeket. A több mint 11 millió forintos támogatásnak köszönhetően jubileumi emlékparkot alakítottak ki, iszaptalanították a közkedvelt horgásztavat, elkészíttették a fürdő rekonstrukciós tervét, és a gázhálózat fejlesztését is megindíthatták. Felújították a strandon a női napozót, megszépült a régi tanácsi kirendeltség, ezzel új otthont adott a polgármesteri hivatalnak. A mozgássérültek részére külön bejárattal kialakított központi kommunális létesítményt adtak át, bérbe vették a Touring Hotelt, s megoldódott a korábban sok gondot jelentő szemétszállítás kérdése is, melyet most egy magánvállalkozó végez. Új telefonközpont is létesült, ami lehetővé tette a lakossági telefonigények teljes körű kielégítését. A legjelentősebb esemény a millecentená- riumhoz kapcsolódva a jubileumi emlékpark kialakítása, a kopjafa avatása volt. Az előző évek tervszerű munkái lehetővé tették, hogy a községben 1997-ben mintegy 32 millió forintos fejlesztést hajtsanak végre. Ebből 15 millió forintot a gázhálózat fejlesztésére fordítottak, két elárusítópavilon és szauna készült a strandon, új kerítést és egy domborművet kapott az iskola, a horgásztó iszaptalanítá- sát is elvégezték, s nemesített útpadkával látták el a főutat. A pénzből jutott a ravatalozó alapjára, kempingfaház vásárlására és útkátyúzásra. Az önállóság ötödik évfordulója alkalmából az iskola felvette a híres tudós, dr. Veress Zoltán nevét, és egy domborművet is felavattak itt ekkor. A polgármester arról is beszámolt, hogy ha idén befejeződik a tavalyról áthúzódó 34 milliós gázprogram, akkor 540 ingatlan csatlakozhat az új vezetékre. 1998-ban folytatják a szennyvízprogramot is, mely 303 lakást érint. Míg hat évvel ezelőtt az utak 80 százaléka földút volt, ma csak egy olyan utcája van a településnek, ahol nincs még útalap. Ez még erre az évre vár éppúgy, mint a ravatalozó építésének a befejezése. A település első embere ígéri, hogy az idelátogatók még jobb kiszolgálása érdekében a következő években fejlesztik a termálfürdőt, a szállodát, a reumatológiai szakrendelést, hiszen a megyében a gyógyturizmus fejlesztési lehetőségei itt a legnagyobbak. Somogyi Árpád: Merengő nő
