Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-18 / 193. szám
4. oldal Nagykunsági Európa-Napok 1998. augusztus 18., kedd Szorgalmas népség él Kenderesen Kenderesen, ezen a patinás, nagy múltú Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen öt perc alatt keresztül lehet autózni. De meg lehet állni is, rácsodálkozva a nagybányai Horthy és Magyary- Korsa család egykori birtokából kinőtt, rendezett nagyközségre, a kastélyra, a műemlék templomokra, a méltóságot sugalló középületekre, a Szent István úti gesztenyefasorra. l Vitéz Baranyi Mihály polgár- mester 1990 óta első embere az 5600 lelket számláló Kenderesnek. Végzettsége szerint agrármérnök, két évtizeden át termelőszövetkezetben dolgozott. A rendszerváltáskor csöppent bele a közigazgatásba. Eredeti szakmáját a ’90-es évek eleji borús kilátások miatt cserélte fel a hivatali munkával.- Polgármester úr! Beszélne a vitéz előnév eredetéről?- A vitézi címet 1996. szeptember 20-án kaptam Debrecenben. 1992 óta van engedélyezve a cím használata Magyarországon. Azóta négy városban - Szegeden, Bicskén, Budapesten és Debrecenben - történt vitézzé avatás. Általában azokat avatják, akik örök- lik szüleiktől a vitézi címet, de a vitézi szék ’95-ben úgy határozott, hogy egyes személyek kelték a vitézi cím odaítélésével. Ez év szeptember 5-én Kenderesen rendezik meg a vitézi avató ünnepséget. Mintegy 200 várományosa van e rangos címnek.- Két ciklust is igazgatott polgármesterként. Melyik volt a nehezebb?- Olyan kollektívát sikerült kialakítanom magam körül, akik mindenben partnerek, segítőkészek, és szakmailag is megállják a helyüket. Ugyanez vonatkozik az intézményvezetőkre is. A képviselő-testület átlagéletkora 56 év volt az első ciklusban, a végéhez közeledő második négy éves periódusban pedig 46 év. Nyolc év alatt sokat fejlődött Kenderes. A második ciklus nehezebb volt, mivel a fejlesztésre fordítható források beszűkültek. Sok olyan feladatot kapott a település, amihez hiányzott a fedezet. 1990-94 között a telefon- és gázhálózat kiépítése mellett a szilárd burkolattal ellátott útfelület 24 százalékról 70-re növekedett, míg ezt megfejeltük további 10 százalékkal ebben a ciklusban.- Ismerve a települések üzemeltetési gondjait, szerencsére nekünk ilyen sosem volt - mondja a polgármester. - Sőt: fejlesztésre is jutott egy kis pénz minden évben. A település két nagy feladat előtt áll. Az egyik a szennyvíz elvezetése, a csatornahálózat Vitéz Baranyi Mihály polgár- mester szilárd hulladék tárolásának a megoldása. Jelenleg a falu szélén gödrökben, ideiglenes lerakóban tárolják a hulladékot. templomunkat mindenképpen meg kell említeni. Népi lakóházaink is vannak, oromfalukon nap- és holdábrázolással. Nem egy patinás, ma már közintézményként funkcionáló épületünk van, amelyek ugyancsak a Horthy-korszakban épültek.- Említette a lakosok szorgalmát. Ez elegendő-e a megélhetésükhöz?- Nem mindig könnyű a megélhetés, de iparkodó ez a nép, még ha lassan is tud előrehaladni, mivel a hagyományos mező- gazdasági termények, a búza, árpa, kukorica árai rendkívüli módon ingadoznak. Nagyon sok, szám szerint 816 magángazda van, akik 20 kombájnt üzemeltetnek. Szépen szaporodik a lóállomány, erőgépekből is közel száz található Kenderesen. Azért ipar is akad. A hét kilométerre fekvő, közigazgatásiA kenderesi polgármesteri hivatal épülete A kastély egyik korhűen berendezett szobája civil tevékenységét is elismerik e cím adományozásával. Esetemben Horthy kormányzó és családjának 1993. évi újratemetésében való részvételemet, a rendezvény szervezését értékiépítése, ami több évre szóló beruházás. E munka tervezését idén kezdtük el, ami fontos, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából ez követelmény. A másik feladat a- Kicsit európai szemmel gondolkozva, mi az amire büszke mint polgármester?- A kenderesi nép szorgalmára mindenképpen büszke vagyok. Erre mindig alapozni lehet. A nagyközség a maga 10,5 ezer hektáros területével - amibe Bánhalma is beletartozik - kifejezetten mezőgazdasági település. A 4-es főút szeli ketté, és a Kisújszállást Kál-Kápolná- val összekötő vasútvonal is érinti, melyek meghatározóak a település fejlődésében. A lakosság mintegy 90 százaléka mezőgazdaságból él, nagyobb üzemek nincsenek, csak néhány kisebb. Hagyományos mezőgazdasági termelést folytat a polgárok zöme, ebből próbálnak megélni, fejleszteni. Amire még büszke vagyok: őseink nagyon szép, rendezett közterületeket hagytak ránk.- Szemlátomást műemlékekben is gazdag a település...- A Horthy-kastélyt, az első világháborús emlékművet, a két lag hozzánk tartozó Bánhalmán működik egy asztalosipari tevékenységet folytató kft., illetve egy mélyépítő cég. Itt bent a településen pedig műanyagüzem, benzinkút, magánvállalkozások, ruhakészítő üzem található.- A közoktatás helyzetét hogyan ítéli meg?- Az általános iskolai oktatás stabil, a középiskolai képzésben viszont a ‘90-es évek elején válaszút előtt álltunk: hogyan tovább? Addig ugyanis kifejezetten „traktorosokat” bocsátottak szárnyra a kastélyban működő szakmunkásképző iskolából, az irántuk való kereslet viszont megcsappant. így jött létre a gazdaasszonyképzés és a többi profil. Mintegy száz hektár állami földterületet sikerült az iskola részére megszerezni, ami tangazdaságként szolgál. Az önkormányzat nagyobb ösz- szegű támogatást nem ad a szakiskolának, de a száz hektáron megtermelt profitot sem vonja el. Az új óvodát 1992-ben adtuk át, ami korszerűen felszerelt.- A ciklus vége felé közeledve van-e valamiféle restanciája az önkormányzatnak?- Még mindig van egy épület- együttes, a volt növényvédő állomás területe, ami nem a céljának megfelelően hasznosul, részben rajtunk kívül álló okok miatt, de talán mi is tehettünk volna többet. Hasznosításra kerültek azok az épületek külön- külön, de jóval nagyobb ipari üzemet is lehetett volna ott létesíteni, a meglévő adottságokat kihasználva. Erről természetesen nem mondtunk le.- Mennyi pénzből gazdálkodik a település évente?- Négyszázmilliós költségvetésünk van, amiből 14 százalékot tudunk fejlesztésre felhasználni, a többit üzemeltetésre költjük. Az önkormányzat szociális juttatásként térítésmentesen földterületet ad használatba a jövedelempótlósaknak, csupán a szántási költséget kell nekik megtéríteni. A Horthy-kastély mai képét 1925-ben Kalin Ferenc tervezte S. Cs. J. A szakiskola tanüzeme télen-nyáron működik Minifarmmal Európába A Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium a vitéz nagybányai Horthy Miklós tengernagytól „megörökölt” kastélyban működik. Az épület mögött található az a komplex minifarm, ahol az országosan ismert szakiskola tanulói télen-nyáron gyakorolhatják az állattartás mesterfogásait. Fejőstehenek a minifarmon A farmon leginkább a példás rend, tisztaság, a tanulók nyugodt munkavégzése a szembeötlő. Gyakorlottan teszik a dolgukat, ami precíz munka- szervezést, remek tanári, szakoktatói háttérmunkát sejtet. A 300 tyúk mellett 12 fejőstehén, 25 anyabirka, kilenc hízóbárány, öt jerke, 10 anyakoca, négy ló élvezi a szellős, korszerű elhelyezést, a folyamatos gondozást. A szakiskolában gazda-, kertész-, mezőgazdasági gazda- asszony-, falusi vendéglátó-, vendéglátóeladó-, mezőgazdaságigépész- és növény termesztőgépész-képzést folytatnak. A gazdaképzés állattartási, kertészeti, növénytermesztési, a kapcsolódó mezőgazdaságigép-üzemeltetési munkák végzésére, önálló vállalkozói tevékenységre készít fel. A kertészképzés a zöldség, gyümölcsszőlőtermesztés hivatásszerű gyakorlásához ad szakképesítést. A mezőgazdaságigépész- képzés a mezőgazdasági erő- és munkagépek üzemeltetési és gépjavítási, a növényter- mesztőgépész-képzés a mező- gazdasági gépek üzemeltetési feladatainak ellátására készít fel. A felsorolt szakmákhoz kapcsolódó mezőgazdaságigépüzemeltetési feladatok ellátásához az iskola biztosítja a mezőgazdasági vontatóvezetői jogosítvány megszerzésének lehetőségét. A mezőgazdasági gazdaasszonyképzés keretében a családellátó teendőkön túl a ház körüli mezőgazdasági munkák, továbbá a falusi vendégfogadás szakszerű ellátását lehet elsajátítani. A falusi vendéglátó-képzés a falusi turizmust szolgáló vendéglátóhelyek kialakításához, üzemeltetéséhez ad szakképesítést. A szakmunkások szak- középiskolájának intenzív nappali tagozatán kétéves képzés után érettségi vizsgát lehet tenni, de lehetőség van külföldi munkavállalásra is, nemzetközi szakmai bizonyítvány megszerzésére. Antal Imre, a kenderesi fafaragó Madarak, életképek nyárfából Farag és rajzol, attól függően, mikor mihez van kedve a Hunyadi utcában lakó Antal Imrének. Leginkább azonban farag. Harminc éve bűvöli kis késeivel a fát. Gyerekként agyagból, sárból formázott kis szobrokat, katonákat. Aztán a katonaságnál a fára váltott. Alkotásai többségét eladta, elajándékozta. A madarakat mindig szívesen faragta Antal Imre- Katonáéknál ’56-ban vó’t egy művész, restaurátor vó’t az apja. Az csinált terepasztalt, abba segítettem be neki. Meg rajzolgat- tam is... Aztán jött a faragás. Kicsi madarakkal kezdtem. Sokat eladtam azokból. Kis kereset-kiegészítés vó’t. Aztán mindig nagyobbat faragtam. Amilyet kértek. Jöttek a sasok. Itt van ez a papagáj. Ez nem nagy. Most lett kész.- Milyen fából készült?- Ez fűzfa.- Mit használ leggyakrabban a fafélék közül?- Nyárfát, mer’ az van itt a legtöbb. Gesztenyefa vó’na legjobb, meg nyírfa.- A késeket maga készíti?- Magam. Itt vannak a fiókban. Esztergát is csináltam.- Kiállítása volt már?- Szolnokon, meg Pesten a művelődési házban.- Mit szeret faragni?- Nincs semmi iskolám. De bármit szívesen faragok. Megfigyelek dó’gokat, oszt leformázom. Faragok én függönytartó díszeket is, meg amit kémek, nem csak embereket. Az a baj. má’ pápaszem nélkül nem megy. Sok a hatvanhét év.
