Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-10 / 160. szám
1998. július 10., péntek Megyei Körkép 3. oldal Perre mennek a részvényekért Borsod-Abaúj-Zemplén megye számos településén az önkormányzatok a privatizáció során kapott gázrészvények ellenértékét visszajuttatják a polgároknak. Ez Alsózsolcán például ingatlanonként mintegy 16 ezer 500 forintot jelent. Utánanéztünk: Mezőtúron és környékén mi lesz a részvények sorsa? Túron még 1997 januárjában értékesítették 115 százalékos árfolyamon a részvényeket. Dr. Répási János alpolgármester elmondta, a pénz a város költségvetését gazdagította. A felsőrészi csatornázás akkor esedékes hitel- és kamattörlesztésére fordították a pénzt, vagyis fejlesztésre költötték.- Szerencsére nem kellett betervezni a város költségvetésébe a gázrészvények árát - mondotta Németh István, Túr- keve polgármestere. - Sikerült igen előnyösen, 149,6 százalékon, 64 millió forintért az értékpapírokat eladni. így a teljes összeget céltartalékba helyezhettük, amit most városfejlesztési feladatokra használunk fel. Megtudtuk, jut belőle a szennyvízberuházásra, az ipari park hatástanulmányára és a strandfürdő új kútjának fúrására is. 20 millió forintot az intézmények elmaradt felújítási feladatokra kapnak meg. Mezőhéken még nem kapták meg az értékpapírokat. Gombás János, a község jegyzője elmondta, 1 millió 600 ezer forintnyi részvényt akartak adni a településnek, de az önkormányzat ezt kevesli. Bírósági úton kívánnak érvényt szerezni igényüknek, hogy a falu 6 millió 722 ezer forinthoz juthasson. A beruházás ugyanis állami hozzájárulás nélkül, lakossági és önkormányzati forrásokból valósult meg. ses Tanárok az iskolapadban Még év elején indította a kisújszállási Kossuth Lajos Általános Iskola a TIT megyei szervezetével közösen azt a számítógépkezelői tanfolyamot, melyre húsz pedagógus iratkozott be, és tett tegnap sikeres vizsgát. A tanárok napi munkájuk mellett vállalták a 200 órás tanfolyamot, és a tanévben hetente kétszer, a szünetben pedig naponta beültek az iskolapadba, hogy elsajátítsák az informatika alapjait. Mint Palágyiné Rúzs Molnár Katalin igazgatónő elmondta, a cseppet sem könnyű számítógép-kezelői tanfolyamot kollégái nemcsak azért vállalták. mert a sikeres írásbeli és szóbeli vizsga után alapfokú számítógép-kezelői OKJ szakképesítést is kaptak, hanem azért, mert így ősztől óráikat - legyen az biológia, rajz vagy matematika - számítógépes programokkal tehetik még színesebbé. A kisújszállási pedagógusok között van olyan is, aki ősztől a felsőfokú számítógépkezelői végzettséget célozta meg. Csak januártól jár alanya jogon Á gyest továbbra is kérni kell A gyermekgondozási segély (gyes) a szülőt továbbra sem illeti meg automatikusan, ezt az ellátást igényeim kell a megyei egészségbiztosítási pénztártól (MEP). Bár az Országgyűlés határozatot fogadott el a családi támogatások rendszerének átalakításáról, azonban csak 1999 januárjától járhat majd a gyes is alanyi jogon. A gyermekgondozási segély 1996. április 15-től jövedelem- függő, rászorultság alapján folyósítandó, szociális jellegű juttatásnak minősül. Mindez azt jelenti, hogy csak az jogosult az ellátásra, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a törvényben előírt határt. Ez 1998. május 1-jétől nettó 26 ezer forint, egyedülálló szülő esetében 31 200 forint. A gyes folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül, ezért a havi ellátásból nyugdíjjárulékot vonnak le. A gyes ösz- szege megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb 'összegével, ami jelenleg 13 700 forint, ám ebből levonnak 7 százalék nyugdijjárulékot. így kézhez csak 12 741 forintot kap a gye- ses anyuka. Maga a gyes a gyermek 3 éves koráig járhat. A tartósan beteg, testi vagy szellemi fogyaté- / kos gyermek 10 éves koráig jár a gyes, alanyi jogon, jövedelemtől függetlenül, de lehet kérni a területileg illetékes MEP vezetőjét, hogy méltányosságból a folyósítást a gyermek 14 éves koráig engedélyezze. A gyest kérni kell, a juttatás egyelőre még nem automatikusan jár. Akkor is igényelni kell, ha előtte - rendszerint - az anya terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban (gyed) részesült. E. Z. Szociális depót kellene létrehozni Jászberényben Adomány van, de szétosztani nehéz Több százait vettek végső búcsút tegnap a szolnoki Körösi úti temetőben Csesznok Tündétől, a budapesti Aranykéz utcai robbantás egyik vétlen áldozatától, fotó: ics Jászberényben korábban a főtéren, a régi nyomda épületében oldották meg a Vöröskereszt önkéntesei a szervezet ruhagyűjtési akcióit, valamint a rendszeresen - minden hónap első hétfőjén - sorra kerülő ingyenes ruhaosztásokat. Mióta az épület életveszélyessé vált és ezért le kellett bontani, a rászorulók csak nehezen juthatnak ruhákhoz. A ruhagyűjtés Jászberényben igencsak eredményesen működik. A helyiek átlagosan havonként négy-öt mázsa ruhaneműt visznek a Vöröskereszthez. Amikor lebontották a korábbi ruhagyűjtő, -raktározó, -kiosztó helyiséget, a raktározást és az osztást a herényi hajléktalanoknak kialakított nappali melegedőben oldják meg, a gyűjtés pedig a Vöröskereszt herényi irodájában zajlik. A város szélén található melegedőbe azonban csak kevesen tudnak kimenni a ruhaosztások alkalmával. Mint azt Máté Évától, a Vöröskereszt helyi szervezetének vezetőjétől megtudtuk, a korábbi létszámhoz viszonyítva a rászorulók alig fele (15-20 ember) keresi fel a nappali melegedőt a ruhaosfc- tások alkalmával - így volt a minap is. Minden akciót megelőzően több mázsa ruhaneműt kell megmozgatni. A problémáról már az önkormányzat szociális bizottsága is tárgyalt, de megoldást - .megfelelő raktárhelyiséget, mely egyben begyűjtő- és elosztóbázis is - eddig még nem sikerült találni. Nem működik jól a bútorkiadás sem. Amikor egy-egy felajánló megjelenik, a felkínált bútorokat az érintettől - raktár hiányában - csak akkor tudják elszállítani, ha az igénylistán már kiválasztották azt a rászoruló családot, amelynek az adott bútorra a legnagyobb szüksége van. Máté Éva szerint egy szociális „depó” kialakítása lenne a megoldás. Ha sikerülne a helyben működő karitatív szervezetekkel összefogni, akár egy közösen foglalkoztatott felügyelőt is alkalmazhatnának, aki a raktárban irányítaná a ruhák, bútorok, esetleg élelmiszerek gyűjtését, tárolását, és itt megoldható volna a felajánlások szétosztása is. Egyelőre azonban marad a szükségmegoldás, ám a szervezet gyűjtési akcióit termék szetesen nem szüneteltetik.-bankaHegyekben a búzafelesleg (Folytatás az 1. oldalról) A számadatokat elemezve az előadó hangsúlyozta, hogy a jelenlegi támogatási rendszer szerint a termelők - 18 ezer forintos önköltséget figyelembe véve - tonnánként 3-5 ezer forint veszteséget szenvedhetnek. Az állami, garantált áras felvásárlási rendszer későn, éppen tegnap látott napvilágot. Erre egyébként csak megyénkből 1600 termelő összesen 286 ezer tonnára jelentette be eladási szándékát. A beszállított búzának az ellenértékét ugyan 90 napon belül teljes mértékben megkapnák a termelők, azonban a mintázta- tás túl hosszú időt vesz igénybe, s addig nincs hol tárolni a terményt. Ráadásul - mint az később kiderült a Concordia Közraktározási Rt. képviselőjének felszólalásából is - a nagyobb beszállítók piaci árat, 30-40 ezer forintot fizethetnek egy-egy laboratóriumi vizsgálatért. A kistermelők mintavételenként 3000 forint plusz áfát kötelesek leszurkolni. A kamara szerint - mondta Guba Mihály - egyszerűsíteni kellene a mintáztatást, hogy az aratás ne húzódjon el, hiszen a kombájnról nem lehet egyből a garantált áras felvásárlókhoz szállítani a búzát. A közbeni tárolás pedig nem megoldott, még a nagyüzemeknél sem. A gyógyszer csak az lehet a búzabajokra, ha a kormányzat felszabadítja az exportot, nem korlátozza azt, s legalább 4000 forint támogatást ad tonnánként, függetlenül a búza minőségétől. Ha ennél kevesebb ugyanis a támogatás összege, akkor a termelők a felvásárlóktól nem fogják megkapni a 18 ezer forintos árat, mert eladhatatlanná válik a búza a külpiacokon. Einvág Összetáncolták edzőtáborukat A tiszaszentimrei népi táncos gyerekekről kis túlzással elmondható, hogy összetáncolták saját „táncos” edzőtáborukat. Si- roki útjukhoz ugyanis nagyban hozzájárult az az összeg, amely a május 23-i jótékonysági esten gyűlt össze, s amelyen produkciójuk fergeteges sikert aratott. Persze a július 11-től 19-ig tartó siroki edzőtábor költségeinek fedezetéhez szüleik és a Nemzeti Kulturális Alap 70 ezer forintos támogatása is kellett. A 25 felső tagozatos gyerek minden bizonnyal meg is hálálja majd a „befektetést”, hiszen a szentimrei néptánccsoport egyre tehetségesebben bontogatja szárnyait. Ez elsősorban tanáraiknak, az egykoron Ki Mit Tud?-döntős tiszafüredi néptáncegyüttes két szólótáncosának, a Nagy házaspárnak a munkáját dicséri, ők mindent megtesznek azért, hogy a szentimrei gyerekek egyszer túlszárnyalják az ő sikereiket is. Ehhez kiváló lehetőséget kínál a siroki tábor: a várkempingben pihenéssel, a művelődési házban pedig kemény munkát igénylő próbákkal. P. M. Örményes községért Megszületett az első alapítvány Megszületett Örményes első alapítványa, amelynek fő célja a község közéletét segíteni, közhasznú célokat megvalósítani. Az Örményes Községért Alapítvány alapítója a polgármester, Török Csaba és felesége, Török Csabáné. Az alapítvány támogatandó céljai között felsorolja többek között az egészségmegőrzés, a műemlékek és a természet védelmének, a sportéletnek, a közbiztonságnak a támogatását, vagyis minden olyan célt, amelyről az alapítók úgy gondolták, hogy a községben lévő anyagi erőket összefogva kell érdekükben mozgósítani. Mint Török Csaba elmondta, Örményesen 20-30 olyan vállalkozót, céget, magánszemély ismernek, aki szponzor lehet. Közülük többen már eddig is támogattak különböző célokat. Praktikusabbnak látják, ha évente egykét alkalommal nagyobb ösz- szeggel támogatnak egy alapítványt, amelynek a kuratóriuma aztán dönthet arról, hogy milyen célokat segítenek a rendelkezésre álló pénzből. Az alapítvány szeretné az adó egy százalékát is ,.megcélozni”, amelyet eddig a helybeliek - mivel a községben nem volt alapítvány - máshová utaltak. Az Örményes Községért alapítvány a közélet összes szereplőjét szeretné összefogni: azokat is, akik adni akarnak, s azokat is, akik kérni szeretnének. P. E. Túl sok a törpeharcsa, de kevés a compó Elegendő hal úszkál a Holt-Tiszában A horgászható halak aránya nagyon jó a szolnoki Alcsi-Holt-Ti- szában - ezt állapította meg az az állományfelméró' vizsgálat, amelyet június 22. és 25. között közösen végzett el a Magyar Országos Horgászszövetség (Móhosz), az FM-hivatal és a Közép- Tisza-vidéki Horgászegyesületek Szövetsége. Erre azért volt szükség, mert a horgászok jelezték: „nincs hal a Holt-Tiszában”. A lapunkhoz eljuttatott felmérés - melyet Tóth László, a Mo- hosz szakszolgálatának vezetője irányított és értékelt - szerint a fenti szervezetek két ütemben végzik a halállomány felmérését: az elsőre június végén került sor, a második felmérést pedig szeptemberre tervezik. Minderre azért van szükség, hogy a legpontosabb, leghitelesebb eredményt lehessen kapni arról, hogy milyen halfajokból menynyi él a vízben, milyen beavatkozás szükséges egy állományszabályozáshoz, s milyen legyen a jövőbeni telepítés. A felmérést végzők általános értékelése szerint a horgászható halak aránya nagyon jó. Az ösz- szesített értékelésben a legnagyobb tömegben előforduló - és horgászszempontból fő zsákmánynak tekintett - halakat, összesen 11 fajt (busa, kárász, keszegfélék, ponty, amur, süllő, harcsa, angolna, csuka, compó, bahn) vettek figyelembe. Az összes kifogott hal súlya 69 120 kilogramm, a horgászható hal busa nélkül 38 620 kilogramm, az egy hektárra eső átlag pedig 371,3 kilogramm (amelynek 20 százaléka ponty) volt. A kisebb testű állomány vizsgálatát, így értékelését ősszel végzik el. A felmérők külön is megjegyzik, hogy nagyon sok a törpeharcsa (ami országosan jellemző), meglepően sok a viszonylag nagy angolna, csökkent viszont a nagy testű busa állománya és kevés a compó, pedig a lágy iszap a jelenleginek a többszörösét is eltartaná. A versenypályán rendezett versenyek is visszaigazolják az értékelés tapasztalatait. Például a legutóbbi vetélkedésen három óra alatt 9,98 kilogramm volt az egy főre jutó átlagfogás - áll a vizsgálatról készült jelentésben. Kalandozások a Tündérkertben - testvériskolai kapcsolattal Szolnoki pedagógusok a Székelyföldön A kapcsolatfelvétel szándéka vezette a szolnoki Széchenyi Körúti Általános Iskolát, amikor nemrég Erdélyben, közelebbről a székelyföldi Kovásznán társintézményt keresett magának, mellyel mára egyre jobban működő együttműködést sikerült kialakítani. Távlati célja e viszonynak az iskola tanulóinak rendszeres és kölcsönös látogatása, illetve cseréje lesz. Első lépésként a szolnoki iskola tanárainak csoportja tett látogatást Kovásznán - Becsek Ede igazgató meghívására - Szügyi Dezső' igazgató vezetésével, melyet ősszel fog viszonozni az ottani tanári kar küldöttsége, előkészítendő az első gyermekcsapat érkezését. Mint megtudtuk, az ismerkedő út eredménye minden várakozást felülmúlt. Ä szolnokiak részére- Gazda István tanár úr kalauzolásával - feltárta Székelyföld mindazt a kincsét, ami miatt mindig megkülönböztetett helye volt a magyar kultúrában és történelemben. Állhatott a csoport Csomakőrös templomában, ahol egykor Körösi Csorna Sándort keresztelték, olvashatott ősi rovásírásos feliratot Dózsa György szülőfalujában, Dálno- kon, fejet hajthatott Gábor Áron és Tamási Áron sírjánál, és elmélkedhetett az orvul legyilkolt székelyek falujában, Mádéfalván. Jártak többek között Erdély legnagyobb fejedelmének, Bethlen Gábornak ifjúkori lakóhelyén, és láthatták a zágoni Mikes-kúriá- ban, milyen hatalmas akarással és elszántsággal, de szegényes eszközök birtokában hozza rendbe nagyrészt végpusztulásra juttatott emlékeit a Székelyföld népe. Sok élményről lehetne még beszámolni, ám összegzésként csak annyit: sajnos sok a tudatlanság, az előítélet, sokszor a szándékos félrevezetés a határon túl élő magyarokkal kapcsolatban. Ezeket a hasonló kapcsolat- teremtések tudják elsősorban oldani. A szolnoki iskola kezdeményezése ugyan nem egyedülálló, de még nem is igazán meghatározó e téren (általában inkább Nyugat felé építenek ki kapcsolatot az intézmények). Mindenestre a példa követésre érdemes ... (bgy)