Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-21 / 169. szám

1998. július 21., kedd Az Új Néplap Kisújszálláson 7. oldal Parkrendezés, hulladékszállítás A legfontosabb városi feladatokat ellátó intézmények közé tar­tozik Kisújszálláson a Városgazdálkodási Vállalat, melynek igazgatója a még igen fiatal Tatár Zoltán. Tatár Zoltán 32 éves, Kisújszál­láson látta meg a napvilágot. Nős, felesége a helyi gimnázi­umban iskolatitkár, két gyer­mekük van. Pályafutását az önkormány­zatnál kezdte, ahol egy évig dolgozott. Majd ezután a Vá­rosgazdálkodási Vállalathoz került - immár több mint 10 éve. Itt végigjárta a ranglétra különböző fokait, majd végül igazgatónak válasz­tották. A vállalatnak 30 ál­landó dolgozója van, ezenfelül 17-20 főt alkalmaznak az idénymunkákra. A Városgaz­dálkodási Vállalat éves költ­ségvetése 70 millió forint kö­rüli. Két feladatot lát el az intéz­mény. Egyrészt a hulladékszállí­tás - ez teszi ki az éves költség­vetés egyharmadát -, másrészt a még önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok (lakóházak, 26 egyéb ingatlan) kezelése - fel­újítás, bérbe adás - tartozik a fő feladatok közé. Egyéb tenniva­lói: parkgondozás, köztisztaság megóvása, padkarendezés, ki­sebb magas- és mélyépítési munkák. Az ipari részleg konté­nerek gyártásával, veszé­lyes hulladékok szállítá­sára szolgáló konténerek vizsgáztatásával foglal­kozik. Tatár Zoltán munkája során nagy hangsúlyt fek­tet a szemétlerakásra vo­natkozó szabályok betarta­tására - különösen az állattete­mek esetében, melyeknek nem megfelelő helyre történő szállí­tása, lerakása az emberre és kör­nyezetére egészségügyileg egy­aránt káros következményekkel járhat. Gaál Klára A Ford céggel látogatott Amerikába Clinton székébe azért nem ülhetett Sándor Ferenc közismert autó­szerelő, kereskedő. Nem is olyan régen cége, a Ford többedmagá- val egyhetes, számára ingyenes USA-beli útra vitte. Először is alaposan megnézték Detroitban az autógyártás fellegvárában a Ford gyárat, ahol naponta másfél ezer kocsi gördül le. A munká­sok fele nő, a szerelés egyéni, sa­játos: ki rövidnadrágban, ki edzőcipőben, ki trikóban végzi a munkáját. De végzi, csinálja szívvel-lélekkel, hiszen mérik a teljesítményeket. És arrafelé rangot jelent dolgozni, különö­sen a Ford cégnél dolgozni. (Gyanítom, meg is fizetik a munkásokat, úgy, hogy ösztön­zésre nincs szükség.) Washingtonban is voltak az USA ottani országházában. Lát­lak a honatyák székeit, bele is le­hetett ülni, de az elnöki székbe ti­los volt. Nagy meglepetésként a bejáratnál Washington szobrával szemben Kossuth Lajos szobrát pillantották meg. Bekukkantot­tak New York feketenegyedébe, a Harlembe is, megnéztek egy táncos-zenés darabot a Broad- wayen. Átugrottak Kanadába, megcsodálni a Niagara-vízesést. Utaztak vonaton, végtelenül tá­gasak, kényelmesek, hihetetlenül tiszták az ottani kocsik, ülések. Több múzeumot végigrohantak, -loholtak, és jó néhány állófoga­dáson megkóstolták az ottani hi­degtálakat, temérdek zöldséggel, gyümölccsel, hallal bőven ellá­tott kínálatot. A rend kedvéért írom le: aki nagyon jól akart lakni, az felkeresett egy mexikói, esetleg kínai éttermet. Remek volt a hét. Feltűnt neki: fitness ide, korszerűnek mondott táplálkozás oda, temér­dek az államokban a kövér, a meglehetősen elhízott ember. Viszont hozzánk, közép-európa­iakhoz hasonlítva végtelenül nyugodtak és magabiztosak. Ámít csinálnak, eltökélten csi­nálják. És az esetek többségében si­kerül az elképzelésük, megvaló­sul a tervük. $8 SÈ& Egyszerre hat-hét kút „dolgozik” A rossz nyelvek szerint a városban azért nyílt annyi kocsma, hörpintő, söröző, mert eseten­ként felettébb érzik a klór az ivóvízben, így a je­lenség ellen nem kevesen oly módon védekez­nek, hogy tartózkodnak a helyi víz fogyasztásá­tól. A magyarázat tetszetős, ugyanakkor az is igaz, nemcsak a sör, de a víz is fogy dereka­san, elvégre 13 ezer 420 lélek él itt. Mindeb­ből az jut a már sokat megélt, több mindent látott ember eszébe, ami hajdan díszlett egyes, főleg az állomásokon kiépített csapok felett, miszerint: A víz megszokásból iható. Akár így van, akár úgy, mos­tanság a melegebb napokon ezerötszáz-ezerhétszáz köb­méter a fogyasztás, sőt hét­végeken eléri, meg is haladja a napi kétezer köbmétert. Tény az is; olykor klórízű a víz, de ha minden igaz, ez a panasz hamarosan rendező­dik egy - szaknyelven fo­galmazva - automatikus ér­zékelőrendszer üzembe állí­tásával. Ami az árakat illeti, itt áfá­val együtt 123 forint a víz köbmétere, és ahol kiépített, további 76 forint a csatorna­díj, ami összesen 199 forint. Hogy mennyit fizetnek a la­kók? Egyénektől függ: akad­nak öreg anyókák, apókák, akik néhány köbméterrel ha­vonta megússzák, de ahol nagy a lakás, több a kisgye­rek, bizony a havi vízmennyi­ség a 15-20 köbmétert is el­éri, és ezt tessék beszorozni a megfelelő összeggel! A vá­rosban és környékén 17 kút van, bár ebből egyszerre 6-7 üzemeltetése is elég. Ezek a kutak hatezer köbméterig (természetesen naponta) ki tudják elégíteni a vízigénye­ket. Hogy a csúcsokról is es­sék szó, az idén 2 ezer 300 köbméter volt eddig a leg­több, de tavaly előfordult egy ízben napi 3 ezer 100 köbmé­teres fogyasztás is. Ez nem Ez a víztorony még sokáig képes kielégíteni a vízigényt hivatalos városi csúcs . . . A néprajzi múzeum fáradhatatlan mindenese Baltával vágták apróra a gazdalegényt Zsoldos István tanár úr, vagy ahogyan városszerte ismerik, Zsoldos Pista bácsi már a nyolcvanne­gyediket tapossa. Szép kor, nagy kor, sokat látott, tapasztalt: két fiú, egy lány édesapja, sőt már hét unokája is született. A feleségét három éve te­mette. Elvégezte a teológiát is, volt segédlelkész, tanyasi lelkész, ezt követően évtizedekig gimná­ziumi tanár. 1971-ben létesítette a helyi néprajzi múzeu­mot, amelynek azóta is fáradhatatlan mindenese, gyűjtője, vezetője, ha kell, takarítója. Remek se­gítőt kapott Fekete Anita tanítónő személyében. Az ott tárolt anyag felöleli a régi, paraszti gaz­dálkodás eszközeit, korabeli bútorokat, háztartási gépeket, az állattartás, konyha eszközeit, réges- régi elsárgult fényképeket, korabeli írásokat, új­ságokat. Az egyik legbecsesebb az, amelyiket nagy hamarjában nem talál, de döbbenetes eseményt közölt ez a korabeli újság 1878 áprilisából. A mostani Honvéd utcában állt egy csárda. Oda be­tért az egyik fiatal, Nagy nevű gazda. Az ott lé­vőkkel parázs vitába keveredett, de állítólag már korábbról is maradt elszámolnivalójuk egymás­sal. Elég az hozzá, szó szót, tett tettet követett, és a Takács fiúk agyonütötték. Ez nem volt elég, fejszével apró darabokra vagdalták, és arra kérték az ottani szolgálót, hogy a nagy bográcsban főzze meg pörköltnek. A szolga meg­tagadta a kérést, időközben értesítették a zsandárokat, akik rövid úton-módon le­fülelték a tetteseket. El is ítélték őket, és 1900 körül szabadultak, majd haza­térve gazdálkodtak, dolgoz­tak tovább, mintha mi sem történt volna. Az első vi­lágháború azután elsodorta őket a településről. Nem maradt más hátra utánuk, csak ez a nem mindennapi, apróra kitervelt és szó szerint vég­hezvitt gyilkosság, amelynek a híre még a csá­szárig is eljutott Bécsbe. Pista bácsi megígérte, mire legközelebb me­gyünk, talán meglesz az újság, így mi is elolvas­hatjuk, hogy történtek szörnyűségek száz-egyné- hány esztendeje is. Addig is az idős tanár úr az II- lésy család monográfiáján, történetén dolgozik, akik a XVIII. század derekától a XIX. közepéig öt nemzedéken át voltak nagykun kapitányok. Zsoldos István Két család Ismét megjelent egy nagy ér­deklődésre számot tartó hely- történeti kiadvány Kurucz Já­nos tollából. Tette ezt azért, hiszen ese­tenként egy-egy település, vi­dék életében az átlagosnál fontosabb, jelentősebb szere­pet játszanak bizonyos csalá­dok. Sajnos az elmúlás, a fe­ledés ködfátyolában nevük egy idő után eltűnik a köztu­datból. Holott megérdemel­nék, hogy tetteik tovább élje­nek. Ilyenek Kisújon az Illé- syek, akik az 1848/49-es sza­badságharcban jelentős sze­repet játszottak, de tevékeny részesei voltak a Tisza szabá­lyozásának, a református templom építésének is. A Kerek család is fontos szerepet játszik a település életében. Nemcsak a szabad­ságharc jeles katonája Károly és Ferenc, de remekül is gaz­dálkodtak. Legendájukat Mó­ricz Zsigmond regényben dolgozta fel. A képes anyago­kat Ö. Tóth Lajosné gyűjtötte, felelős kiadó és szerkesztő dr. Ducza Lajos, a korrektúrázás­ban pedig dr. Vincze Sándor segített. Az érdekes kiadványt az önkormányzat és a helyi hagyományőrző baráti kör is támogatta. Megvásárolható az önkor­mányzatnál. Tetemek a konténerekben Még azt megértem, ha va­lamelyik nebuló dicsek­vésre méltatlan szekundá- kat tartalmazó ellenőrzőjét mondjuk a szeméttartó konténerbe csempészi. Mondván, arra való. Az is elfogadható, ha háztartási szemét, hulladék kerül ebbe a tárolóba. De leg­újabban vannak emberek, akik elhullott anyadisznót erőltetnek bele, máskor süldő, döglött tyúk, kutya büdösödik és áraszt nem kimondottan húsvéti illa­tokat a környezetbe. Nem beszélve arról, hogy mek­kora a fertőzésveszélye ezeknek a bomlásban lévő, szagos tetemeknek. Gyaní­tom, gyanítják, aligha gye­rekek rakják bele az állati tetemeket. ők esetleg az ellenőrzőt csúsztatják be. De hát az csak annak büdös, aki ezt teszi. Míg a döglött malac mindenkinek. . . Az oldalt írta: D. Szabó Miklós A fotókat készítette: Csabai István A középkorú strand Immár harmincadik éve, hogy tárt kapukkal várja a kisújszállási strand a fürdőzni vágyókat. Az idei év májusában ismét meg­nyitotta kapuit Kisújszálláson a városi strand. Üzemeltetője a Vá­rosi Víz- és Csatornamű. Nagy Ist­ván, a működtető vállalat intéz­ményvezetőjének elmondása sze­rint a szokásosnál kevesebben lá­togatják a strandfürdőt. A májusi hónap bevétel és látogatottság szempontjából rendkívül gyengére sikeredett, s bár júniusban némi javulás mutatkozott, júliusban - igaz, még csak épp hogy elmúlt a hónap közepe - ismét visszaesni látszik a forgalom. Ami remélhető­leg csak a kedvezőtlen időjárással magyarázható. Az idei legmaga­sabb napi forgalom nyolcszáz vendég. A fürdőzőket négy medence várja - egy 33 méter hosszúságú úszó-, egy 1,4 méter mélységű, egy gyógy- és egy gyermekme­dence. Szakemberek vezetésével úszásoktatás is folyik a strand terü­letén. A mozgásra, kikapcsoló­dásra vágyókat egyéb sportolási lehetőségek is várják, többek kö­zött tenisz, lábtenisz, strandröp­labda, csónakázás. A gyerekek ön­feledt szórakozását biztosítják a különböző, mára igen elterjedt fa­játékok. Az idei jegyárak: napi gyermekjegy 100, felnőtt 150, napi úszó 70, délutántól pedig csak 70 forint a belépő. Nagy István szerint az immár 30. éve működő fürdő idegenfor­galmi szempontból sincs kellően kihasználva, holott a feltételek adottak. G. K. Jó a termés, ahol nem érte csapás Bizony jó lenne a Nagykun Szövet­kezetben is, ha korábban vagy az utóbbi időben nem érte volna tetemes kár, belvíz, valamilyen egyáltalán nem kívánt csapás. Részben ez történt az őszi árpájuk egy részével is, hiszen az elvetett 283 hektárból 43-at kimo­sott a belvíz, de kár lett további 53 hektáron is. Az aratása ottjártunkkor már befejeződött, ahol nem érte csa­pás, hektáronként 45 mázsát fizetett. Még nagyobb erőpróba a búza, hi­szen ebből 1 ezer 222 hektárnyit ve­tettek. Mintegy 100 hektárnyi kifa­gyott, és további 420 hektárt károsí­tott belvíz. így erre a kiesésre várják a minisztérium valamilyen kárpótlását. A többi, a megmaradó területek jól mutattak, ezeket reggeltől estig 7 kombájn borotválja. Tavaly 55 mázsa volt az átlagtermés, és előreláthatóan ez a mennyiség az idén is meglesz ott, ahol a terület nem szenvedett kárt. A tavalyi búzatermésből is maradt még 150 vagonnyi, mintegy ezerötszáz tonna. Ezt nem adják el, úgy döntöttek, hogy a két, szakosított sertés­telepük jó étvágyú röfögőivei feletetik, ahonnan évente mintegy 18 ezer hízót visznek el, bocsátanak ki. Nagyszerűek a kombájn­jaik, rendelkeznek már egy olyan, 35 millió forintba ke­rülő Class Lexionnal, amelyik teljesen automatizált, légkon­dicionált, és odabenn a legna­gyobb kinti kánikula idején is mondjuk 20 fokot mutat a hőmérő. Egyébként Tuka , Gyula termelési igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a búzát telepeiken tárolják, miután megfelelő helyeket alakítottak ki számára. Jó az új búza, megfelelő minőségű - mu­tatja Borók Lajos, aki 15 éve kombájnve­zető

Next

/
Oldalképek
Tartalom