Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-20 / 168. szám

1998. július 20., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Debreceni alapítvány a mozgássérült gyermekekért Segítséget kért és kapott a füredi család Vat7.il Ló'ríncné, aki három éve egyedül neveli három gyermekét, februárban a ti­szafüredi polgármesteri hi­vatal előtt véletlenül pillan­totta meg a debreceni „Sze­retet és Gondoskodás” Moz­gássérült Gyermekekért Alapítvány mikrobuszát. Felírta a kisbusz oldalán lévő címet, s megfogalmazott egy szívbe markoló levelet. Leírta, hogy amióta italozó életmódot folytató félje el­hagyta a családot, egyedül kénytelen neveim és eltartani három gyermekét, akik közül a 17 éves Magdi varrószakmun­kásnak tanul, míg a kicsik, a 13 éves Melinda és a 11 éves Lő­rinc mozgássérültek és értelmi fogyatékosak. A főállásban gondozóként otthon lévő anyu­kának még törleszteni kell 2021-ig a lakás - amelyben rend és tisztaság uralkodott mindenütt - OTP-részleteit, ami még tovább növeli azokat a gondokat, amelyekről a negyvenéves asszony nyíltan és őszintén beszámolt levelé­ben, amelyben segítséget is kért féltő, óvó gyermekszere­tete kiteljesedéséhez. Segítsé­get kért - és kapott is. Tóth János, az alapítvány munkatársa átadja az aján­dékokat a gyerekeknek fotó: sz. m. Az alig több mint egy éve létrehozott alapítvány kuratóri­umának elnöke, Smidróczki Zoltán érdeklődésünkre el­mondta, hogy az országos ha­táskörű szervezet a mozgássé­rült gyerekek gyógyításának esélyeit kívánja növelni, ezért lehetőségeik szerint kórháza­kat, egészségügyi intézménye­ket, rehabilitációs intézeteket, magánszemélyeket és családo­kat is támogatnak, hogy ked­vezményezettjeik, akik önhibá­jukon kívül lettek „korlátozot­tak”, boldog és egészséges fel­nőtté válhassanak. Megyénk­ben már közel harminc család érezte ezen jótékony, tiszta szívű, önzetlen gondoskodás segítségét. Ahogy szombaton délelőtt Varzilék is, ugyanis Melinda és Lőrinc rendszeres gyógytornája lehet hatéko­nyabb ezután az új szobake­rékpárral, mászófallal, torna­szőnyeggel és a hozzá tartozó kiegészítőkkel. A gyerekek örömét látva - a 17 éves Mag­dinak is jutott egy Világatlasz - bizonyos, hogy a mosoly, az öröm is gyógyító hatású. P. M. Vizsgázó „csahosok” a kastélyban Nincs nyári uborkaszezon Vezsenyen Beruházások előtt és után A nyár beálltával sok helyen megáll az élet. A munkahelyek ki­ürülnek és elcsendesednek. Persze vannak kivételek, mint pél­dául a vezsenyi polgármesteri hivatal, ahol Hatvani Lajos pol­gármesterrel beszélgettünk. A polgármester elmondta, ná­luk most is van tennivaló, nem fejeződött be a munka. Igaz ez akkor is, ha nemrégi­ben végeztek a telefonhálózat bővítésével, ami évtizedekre kapacitást biztosít majd új vonalak bekötéséhez, illetve lehetővé teszi a kábeltelevízió bevezetését is. Ezzel azonban közel sem zárultak le az infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások a faluban. Háromszáznyolc- vanmilliós költségigényével legjelentősebb itt is a csator­názás. A munkálatok június elején elkezdődtek, de az utolsó simításokig várhatóan még két év fog eltelni. Ezen­kívül a közelmúltban nyertek el pályázat útján 31 millió fo­rintot, amelyből augusztusi kezdettel mintegy hét kilomé­ternyi útszakasz teljes felújí­A JAK vezetője, Szálkán Rózsa festőművész kalauzolásával kaptunk bepillantást a művészte­lep életébe. A két hétig itt mun­kálkodó tíz jászsági művész munkáiból kiállítást rendeztek, melyet az elmúlt hét péntekén nyitottak meg. Az egy évvel ezelőtti művész­telep alkotásaival a tábort kö­vető bemutatón kívül még négy kiállításon ismerkedhetett meg a Jászság és a főváros közönsége. Remélhetőleg idén is nagy si­kere lesz az alkotásoknak. A vá­rosban sokan segítenek a művé­szeknek. Van, aki anyagiakkal, van, aki mással, mondjuk a kép­tása történik majd meg egy hónap alatt. Hatvani Lajos polgármester bizakodó a tekintetben, hogy ezek a jelentős beruházások enyhítenek majd valamelyest a foglalkoztatási gondokon is, mivel harminckét százalék a regisztrált munkanélküliek aránya a településen. Némi reménnyel a környékbeli munkalehetőségek bővülése is kecsegtet ez ügyben. Az iskola háza táján sincs tétlenség. A tavaly szeptem­berben, szintén pályázaton nyert huszonegy személyes iskolabusz nemrégen úszótan­folyamra hordta a gyerekeket Tiszakécskére, az elmúlt héten pedig a Balatonra szállí­totta a diákokat, ahol egy hétig táboroznak az önkor­mányzat támogatásával. (molnár) keretek összeállításával. Borbás P. Mária festőművész megje­gyezte, hogy szívesen látnak vendégül bárkit a helyiek kö­zül, szívesen beszélgetnek munkájukról, életükről, a ké­szülő alkotásról az érdeklődők­nek. Szalkári Rózsa elmondta, hogy már megkezdték az Jász­sági Alkotók Köre ötéves jubi­leumára tervezett színes kata­lógus előkészítését, remélhető­leg a két hét munkái közül is belekerülhet néhány. A kiállítást augusztus 11-ig tekinthetik meg az érdeklődők a jászapáti Helytörténeti Múze­umban. -banka­Azt, hogy az Ebtenyésztők Ti­szafüredi Egyesülete jól és szakszerűen végzi a dolgát, jelzi, hogy a szervezet immá­ron hatodik alkalommal lehet házigazdája országos ebte- nyészszemlének. Szombaton a Kemény-kastély árnyas és gyönyörű parkjában az őrző-védő és szánhúzó kutyák kaphattak „tpvább tenyészthető- ségi” bizonyítványt a nemzetközi minősítésű bírák tói, Kincses Andrástól és P. Szabó Bélától. Érdeklődésünkre dr. Koska Gábor területi főállatorvos, a fü­(Folytatás az 1. oldalról)- Mi nem tudjuk. A termelés ná­lunk nincs koordinálva, mindenki azt vet, amit akar, illetve amije van - folytatta. - Akinek kevés a pénze, nem tud jó minőségű ve­tőmagot venni, és a termése eleve nem is hozhatja a kívánt minősé­get. Át kellene alakítani a támo­gatási rendszert is, hiszen a most kezdő gazdálkodóknak egyszerre kell venni gépet, vetőmagot, nö­vényvédő szert és tárolókapaci­tásról gondoskodni. Ezt pedig redi ebtenyésztők elnöke el­mondta, hogy közel 60 kutya - körülbelül 18 fajta, a schnauze- rektől a németjuhászig - érkezett az ország minden pontjáról, hogy vizsgázzon. Ez sikerült is, hiszen a külcsín, élettani jellemzők, az engedelmességi és „csibészelő” próbák után a legtöbb gazdi büszke volt hűséges négylábú társára. A tenyésztők ebszerete- tére talán nagyon is jellemző példa, hogy Kárász Dániel Tom­páról indulva még úgy is levizs­gáztatta két gyönyörű rottweile- rét, hogy azoknak, mivel a gazdi kocsija Fegyvemeknél lerobbant, sokan - különösen a kisvállalko­zók - nem buják. Mivel az esőzések még a na­pokban is folytatódtak, a búza minősége újra romlott a térség­ben. Ezért egyre kevesebb a jó minőségű búza, aminek az ára - véli Kovács László - meg fog emelkedni. Szerinte információs szolgálat kellene megyei szinten, ahol tudnák, ki miből mennyit termel. Ehhez persze a termelők­nek be kellene jelentkezni a szol­gálatnál, és ma még sokan inkább át kellett ülniük egy taxiba. Ezzel együtt a „kutya melegben” min­denki elégedett lehetett. A ven­dégek elsősorban a valóban le­nyűgöző környezet miatt, a szer­vezők pedig a nagy érdeklődé­sért. E kettő együtt talán arra is feljogosítja a füredieket, hogy az igen rangos CAC kiállítás rende­zői házigazda teendőit is ellássák jövőre. Erről azonban még csak óvatos büszkeséggel tett említést dr. Koska Gábor, aki munkatársa­ival együtt minden dicséretet megérdemel a „csahosok” jól si­került füredi vizsgás parádéjáért.-percze­eltitkolják, hogy mennyi terüle­ten gazdálkodnak. A törökszentmiklósi vállal­kozó saját gyakorlatából azt látja, hogy a mostam búzaválságba sok kistermelő tönkre fog menni, akik még a tavaszi munkálatok diját sem fizették ki, az aratás hasznára várva. Véleményéhez hozzátette: néhányan nagyon jól fognak kijönni a mostani hely­zetből, de hogy egyetlenegy ter­melő sem lesz köztük, az biztos. Referenciabankká válnak Korszerűsítés az ügyfelekért A Tiszafüred és Vidéke Taka­rékszövetkezet jó gazdálko­dása lehetővé tette, hogy kor­szerűsítse fiókjait, székházait Az impozáns, új kunhegyesi székház megépítése után így kerülhetett sor a karcagi és ti- szaburai banképület rendbeté­telére. Jelenleg pedig folya­matban van a tiszafüredi székház átalakítása. Vajkó Ferenc elnöktől megtud­tuk, hogy a tiszafüredi Bizalom Minőség Kft. körülbelül három hete kezdte el a külső átalakí­tási munkákat azok után, hogy a fürediek által csak „totózó­ként” ismert üzletrészt alkal­massá tették arra, hogy a várha­tóan szeptember 10-ig tartó át­alakítás és korszerűsítés idején is zökkenőmentes legyen az ügyfélforgalom. Egyébként 112 négyzetmé­terre bővül az átalakítások ré­vén az ügyfél- és ügyintézői park úgynevezett diszkrét ügy­intézői helyekkel. A belsőépíté­szeti munkákat a kunhegyesi székházhoz hasonlóan a szen­tesi Pallaidó Kft. végzi majd el. Az elnök arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a tiszafüredi ta­karékszövetkezet, amely egyébként Egyek község csat­lakozásával Hajdú-Bihar me­gyére is kiterjesztette szolgálta­tásait, az országban elsőként lesz részese annak a kisbanki projektnek, amely a legkorsze­rűbb elektronikus adatfeldolgo­zás és giró pénzkezelési rend­szer bevezetését eredményezi a IV. negyedévben. pm Gombamérgezés: újabb áldozat A hét végén a Debreceni Or­vostudományi Egyetem 1. klinikáján meghalt a 10 nap­pal korábbi Hajdú-Bihar me­gyei gombamérgezés harma­dik áldozata, egy tamásipusz­tai fiatalember - közölte a klinika szóvivője az MTI-vel. Ugyanennek a gyilkos galóca ál­tal okozott mérgezésnek már ál­dozatául esett egy három és fél éves monostorpályi kislány és egy tamásipusztai asszony is. A vasárnap meghalt fiatalember válságos állapota miatt Budapes­ten a májtranszpantációs várako­zólistán is rajta volt. A hét végén újabb gombamér- gezéses tünetekkel jelentkező be­teget, egy hajdúböszörményi fér­fit vettek fel a debreceni Kenézy Gyula Kórház belgyógyászati osztályára. A vizsgálatok során kiderült, hogy mint valamennyi hajdú-bihari gombamérgezett, ez a férfi is gyilkos galócától kapott mérgezést. (MTI) Az egész város segíti munkájukat Jászságiak művésztelepe Az első napok még a témakereséssel teltek el, készültek a vázla­tok, a művészek járták a környéket. Azután megkezdődött az alkotómunka, előkerült az ecset, a festék, munkához látott a fa­faragó is. Július elején immár második alkalommal indult út­jára Jászapátin a Jászsági Alkotók Köre (JAK) Művésztelepe. Csendélet születik. Munkában Borbás P. Zsuzsa. fotó: sj Kinek jó a búzaválság? Aratott Jászapáti apraja-nagyja Az aratók bemutatták a marokszedést, a kévézést is fotó: ics A hét végén, szombaton is­mét megrendezték Jászapá­tin az immár hagyománnyá váló aratóünnepet. A ren­dezvény régi és új szokások felelevenítésével kellemes ki- kapcsolódást ígért az érdek­lődőknek. A frissen kelők reggel nyolc órakor már a városháza előtt gyülekeztek, és ezt követően a mezőgazdasági szövetkezet te­lephelyén álló tájházhoz láto­gathattak el. A csaknem hu­szonöt éves épület udvarán Fricné Urbán Magdolna, a kul­turális intézmények igazgatója ismertette a programot, majd átadta a szót Járvás Istvánnak, Jászapáti alpolgármesterének, aki köszöntőjében szólt a régi Egyszer én is közétek állok... alföldi emberek munkájának fontosságáról, az aratási szoká­sokról. A tájház falai között a paraszti élet csaknem minden tárgyi eszközét fölfedezhették a látogatók. A szemlélődés után Rusvai József, a gazdakör elnöke se­gédletével megkezdődtek az aratási előkészületek. Az elnök a kasza megfenése után „a bú­zák mezejére” vezette a zarán­dokló tömeget. Tizennégy, népviseletbe öltözött pár kezdte az aratást, melynek so­rán bemutatták a maroksze­dést, a kévézést és a csomózást is. A nagy munka végeztével az aratók és a nézelődők éhsé­güket szalonnával, hagymás zsíros kenyérrel csillapíthatták, szomjukat pedig hideg tejjel olthatták. A délutánt a gyerekek nagy örömére a játszóház és a kéz­műves-foglalkozások nyitot­ták. Születtek is a fürge kezek alatt sorjában a szalmafonatok, sókerámiák, bábok, agyagedé­nyek. Ám hogy a szülők se unatkozzanak, ők is készíthet­tek szárazvirágdíszeket, hall­gathattak élő zenét. Ha mégis többre vágytak, átvonulhattak a művelődési ház mögötti sza­badtéri színpadhoz, ahol meg­tekinthették a népi táncosok műsorát. Délután a művelődési ház emeleti termében a Jász­apátiról elszármazottak baráti beszélgetésre gyűltek egybe. A helybeliek képviselete mellett érkeztek kanadai, svájci ven­dégek is. Itt volt Andrási Ist­ván, Majzik László, Bolyós Bertalan, Jakkel Imre, Szeke­res Imre, sőt vendég festőmű­vészek az alkotótáborból, mint Szalkári Rózsa és Macsi Sán­dor is. Este a vigadalmat az arató­felvonulás nyitotta, közben a nézelődők két menettáncban is gyönyörködhettek. Az est fénypontja mégis a .felvonulás utáni vidám hangulatú aratóbál volt, ahol vacsoraként feltálal­tak négy bográcsnyi marha- pörköltet és az utána követ­kező rétest. A hangulat további részéről a Jászapáti Néptánc­együttes gondoskodott, majd a mulatozás hajnalig tartott. Tábori Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom