Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-17 / 166. szám

2. oldal Körkép 1998. július 17., péntek Még három és fél év. Az Eu­rópai Parlament képviselői el­fogadják, hogy Magyarország 2002. január elsejét tekinti az EU-csatlakozás lehetséges dá­tumának - közölte Szájer Jó­zsef, az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságá­nak fideszes elnöke tegnap Fe­rihegyen, miután hazaérkezett Strasbourgból. Tájékozódó megbeszélés. Stumpf István, a Miniszterel­nöki Hivatalt irányító miniszter a tervek szerint a jövő hét ele­jén külön-külön találkozik a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek vezetőivel - közölte csütörtökön Borókai Gábor kormányszóvivő. Földművesek Torgyámtál. Csütörtökön Torgyán József földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszterrel tárgyaltak a belvízkárok enyhítéséről és a gabonatermelők jövedelem- pótló támogatásáról három me­zőgazdasági érdekvédelmi szervezet képviselői. A tárgya­lást a Magyar Parasztszövetség, az Országos Gazdakörök és a MOSZ kezdeményezte. Székosztás. A Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumá­ban már ismertek a helyettes ál­lamtitkári posztok várományo­sai. Baán László a gazdasági, Semjén Zsolt az egyházi, Pál József a hazai és a nemzetközi kulturális ügyek, Visy Zsolt a közművelődési és közgyűjte­ményi kérdések, Entz Géza a műemlékvédelmi ügyek fele­lőse lenne - közölte Prőhle Gergely államtitkár. Minisztériumi átrendezés. Chikán Attila gazdasági mi­niszter tegnap találkozott a ko­rábbi Munkaügyi Minisztéri­umból tárcájához átkerülő szak­területek vezetőivel és dolgo­zóival. A Gazdasági Miniszté­riumhoz kerül át az Érdek­egyeztető Tanács titkárságán kívül a bérmegállapodások fő­osztálya, a foglalkoztatási prog­ramok, valamint a munkaügyi kapcsolatok osztálya is. Székházat a voksokért. El­készült a MIÉP törvénymódosí­tási javaslata a székházzal nem rendelkező pártok ingatlanhoz juttatásáról. A MIÉP elképzelé­sei szerint egyetlen alkalommal minden olyan politikai erő igé­nyelhetne a kincstári vagyonból székházat, amely az előző vá­lasztáson a voksok legalább egy százalékát megszerezte. Rablás fényes nappal. Csü­törtökön Budapesten elrabolták az ukrán nagykövetség egyik gépkocsiját. A kék Mercedes 200E a XI. kerület egyik útke­reszteződésénél állt, amikor eddig ismeretlen tettesek kirán­gatták a jármű vezetőjét, és el­hajtottak a kocsival. Orbán Péter főkapitány két héten belül dönt a további személycserékről Fegyelmezett, hatékony rendőrséget Az új országos főkapitány a belügyminiszter oldalán fotó: feb/kallus györgy A tegnapi állománygyűlésen jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság dolgozói előtt Pintér Sándor belügy­miniszter a már korábban nyilvánosságra hozott személy- cseréket. A szervezeti változások ezután kezdődnek. Orbán Péter rendőr dandártá­bornok lett az országos rendőr- főkapitány. Az ORFK eddigi közbiztonsági főigazgató-he­lyettesét a miniszterelnök július 16-ai hatállyal nevezte ki. A belügyminiszter Kiss Ernő dandártábornokot, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság fő­igazgatóját, meghagyva eddigi tisztében, az ORFK megbízott bűnügyi főigazgatójává, illetve megbízott főkapitány-helyet­tessé nevezte ki. Megerősítette, hogy a KBI egy későbbi idő­pontban betagozódik az ORFK szervezetébe, de hozzátette, hogy a zavartalan integrálódás­hoz idő szükséges. Hatala József rendőr ezre­dest a XX-XXIII. kerület ed­digi rendőrkapitányát a bel­ügyminiszter az ORFK köz- biztonsági főigazgatójává ne­vezte ki.-A korábbi vezetőket nem munkájuk hiányossága miatt váltottuk le, hanem mert a rendőrség irányításáról más elképzeléseink vannak - jelen­tette ki Pintér Sándor, hozzá­téve, hogy ez nem jelenti az elmúlt másfél évben végzett rendőri tevékenység negatív megítélését.- Lesz még változás az ORFK-n és a BRFK-n belül, de ez csak akkor tisztázódik, ha az új főkapitány áttekintette a különböző vezetők teljesít­ményét - jelentette ki a mi­niszter, majd hozzátette: - Úgy ítélem meg, hogy több vezető nem egészen korrekten alkalmazta az eszközeit a szervezett bűnözés elleni harcban. A rivalizálást meg kell szüntetni. Az ORFK személyi válto­zásaira vonatkozó elképzelé­seim kialakítására augusztus 1-jéig, a szervezeti átalakítás­sal kapcsolatos terveim ismer­tetésére szeptemberig kértem határidőt a miniszterelnöktől, a feladatok végrehajtását no­vember 30-ig kell befejeznie a főkapitánynak - közölte a mi­niszter, aki - elmondása sze­rint - fegyelmezett, sorait ösz- szezáró, hatékony rendőrséget szeretne kialakítani. Teljesítik a választási ígéreteket Gógl Árpád egészségügyi miniszter a jövedelmek reálértéké­nek megőrzését, adójóváírást és az ügyeleti díjak rendezését ígérte a jövő esztendőre az ágazatban dolgozóknak, Harrach Péter szociális és családügyi miniszter pedig a segítségüket kérte tárcája feladatainak megoldásához. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) alapszervezetei ta­nácsának csütörtöki ülésén vett részt és szólalt fel a két miniszter Gógl Árpád tarthatatlan ál­lapotnak minősítette, hogy az egészségügyiek az anyagi megbecsülés szempontjából „a hivatásos halászokkal vete­kednek az utolsó helyért”. Hangsúlyozta: az egészség­ügyet érintő választási ígére­tek teljesítését már a jövő év­ben megkezdik, a kormányzat határozott elképzelésekkel rendelkezik az ágazat fejlesz­tésére. Ennek egyik fontos eleme, hogy a betegek rende­zett körülmények között ve­hessék igénybe az ellátást. Gógl Árpád újabb pénzek felszabadítására lát lehetősé­get az egészségügy számára, ha a szociális juttatásokat az állam nem az egészségbiztosí­tási alapból, hanem más költ­ségvetési helyről utalná, vi­szont az állam az ágazatnak járulékot fizetne a nyugdíja­sok után is. Harrach Péter felhívta a fi­gyelmet arra, hogy Magyaror­szágon a 3 gyermekes csalá­dok 60 százaléka él a létmini­mum közelében, 400 ezer a veszélyeztetett gyermek, és a házasság intézménye is vál­ságba került. A lakosság nehéz szociális helyzetben él, a szegény réte­gek fokozott támogatásra szo­rulnak. Hozzáfűzte: mindez nagy kihívást jelent a tárca számára, aminek csak a szoci­ális ellátórendszer dolgozói­nak segítségével felelhet meg.- Ha a ciklus végére netán még azt is elérnénk, hogy a termékenységi arányszám nö­vekedjen, akkor elmondhat­juk, hogy sokat tettünk az or­szágért - tette hozzá. Átvilágítási nagyüzem lesz A néhány, még függőben lévő ügy lezárása után, szeptem­ber 1-jétől az átvilágító bírók megkezdik az új képviselők, magas beosztású személyek múltjának vizsgálatát. Jelenleg négy átvilágítási ügy van bírósági szakaszban - kö­zölte Incze Béla, az egyes fon­tos tisztségeket betöltő szemé­lyek ellenőrzésére létrehozott bizottság soros elnöke. Az előző ciklus országgyű­lési képviselői közül hatan tá­madták meg bíróságon az el­lenőrző bizottságok határoza­tát. Eddig két ügyben született jogerős ítélet. .Amennyiben a bíróságok megerősítik korábbi határozatunkat, meg kell vizs­gálni, hogy indokolt-e az ada­tok nyilvánosságra hozatala.” Incze Béla elmondta, hogy szeptember 1-jétől elkezdődhet a 205 új parlamenti képviselő névsor szerinti átvilágítása. „Megkezdtük a szükséges ada­tok begyűjtését a Honvédelmi Minisztériumtól, a Belügymi­nisztériumtól, valamint a tit­kosszolgálatoktól” - közölte, hozzátéve, hogy a testület nem tart nyári szünetet. A bizottságok azt vizsgálják, hogy az eskütételre kötelezett, illetve a parlament által megvá­lasztott tisztségviselők nem voltak-e III/III-as ügynökök, a nyilaskeresztes párt tagjai, s nem teljesítettek-e szolgálatot 1956-1957-ben a karhatalom­nál. Azok is a törvény hatálya alá tartoznak, akik tájékoztatást kaptak a Belügyminisztérium III-as ügyosztályától. Mi lett az adományok sorsa? Hercegnői nyughely a Kutyák szigetén Mint nemrég kiderült: Ku­tyák szigetének hívják azt a kis földdarabot, amelyen a tavaly tragikusan elhunyt walesi hercegnőt eltemették. Diana nagyapja valaha ott föl- deltette el kedvenc vadászku­tyáit, ahol ma a sírhely áll. Csak a boldogtalan hercegnő teme­tése előtti napokban távolítot­ták el a szigetecskéről a méte­res kutyasírköveket, hogy he­lyet teremtsenek az egész világ részvéte mellett utolsó útjára kísért asszony hamvainak. Alig emésztette meg a köz­vélemény a történetet, máris következett az újabb meglepe­tés. Folyamatosan gyarapodik a Diana nevét viselő jótékony- sági alapítvány tőkéje: százez­rek fizetik be megtakarított pénzük egy részét. Jó 25 milli­árd forintnak megfelelő összeg gyűlt össze a kisemberek ado­mányaiból, 35 milliárd pedig a „Gyertyák a szélben” című El­ton John-lemez bevételeiből. Sokan kérdezik, mi lett a csaknem 60 milliárd forintnak megfelelő összeg sorsa? Brit lapok leleplezéseiből tudható, hogy az alapítványkezelő ügy­védek bő egymilliárdot már zsebre is vágtak, amin joggal botránkoztak meg az adakozó milliók. A többi pénz sorsát egyelőre a legnagyobb titokza­tosság övezi. Bartók helyett Mátyás király. Szeptember elsején új 1000 forintos bankjegy kerül forgalomba. Előlapján Má­tyás király, hátoldalán a visegrádi vár képe látható. Az új, kisebb méretű bankjegysorozat ezen darabja mellett, 2000 szeptemberéig a régi ezres is forgalomban marad. De figye­lem, a 100 forintos papírpénzt csak ez év utolsó napjáig, azaz 1998. december 31-ig fogadják el törvényes fizetőesz­közként. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Párizs támogatja az unió bővítését A kormányváltással történelmi lehetőség nyílt meg Orbán Viktor miniszterelnök Jacques Chirac francia köztársasági elnök és Lionel Jospin kormányfő meghívására egynapos munkalátogatást tett a francia fővárosban. Hazaindulása előtt megkoszorúzta Antall József néhai miniszterelnök párizsi emléktábláját. Orbán Viktor és párizsi vendéglátója fotó: feb/reuters Orbán Viktor, akinek első útja - köz­vetlenül a választások után - Bonnba vezetett, múlt heti nem hivatalos láto­gatásán Párizsban rámutatott: csütör­töki tárgyalásai azért is fontosak, mert világossá teszik, hogy Magyarország kiegyensúlyozott külpolitikát folytat. A kormányfőt elkísérte Martonyi Já­nos külügyminiszter és Rockenbauer Zoltán, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának alelnöke. Jacques Chirac az Élysée-palotá- ban fogadta Orbán Viktort, aki a tár­gyalás után adott rövid nyilatkozatá­ban elmondta, hogy a megbeszélés központi témája az Európai Unió ki­bővítésének témaköre volt. Ezt cím­szavakban a magyar miniszterelnök így foglalta össze: a bővítés a lehető legrövidebb időn belül megvalósul, a csatlakozást az Európai Unió belső re­formjai nem fogják hátráltatni, s a bő­vítésre való tekintettel választják meg a belső reformokról szóló tárgyalások formáját. Részletekről szólva a magyar kor­mányfő „ambiciózus, de reális cél­nak” nevezte, hogy a francia európai uniós elnökség idején, tehát 2000-ben befejeződjenek a tárgyalások a csatla­kozásról. Szerinte így tarthatóak lesz­nek az időpontról kialakított korábbi magyar elképzelések. A magyar kormányfő kijelentette, hogy a joganyagok egyeztetésének befejeződése, vagyis az úgynevezett screening lezárulása előtt, még az ősszel megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások az Európai Unióval. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar érdekek szempontjából a le­hető legjobban alakul a francia állás­pont. „Mindketten úgy érezzük, hogy a magyarországi kormányváltással történelmi lehetőség nyílt meg arra, hogy új lendületet adjunk a fran­cia-magyar kapcsolatoknak” - mondta a miniszterelnök. Hozzáfűzte, hogy ez az ambíció mindkét vezetés­ben megvan. A tárgyaláson fontos téma volt a két ország kulturális kapcsolatának fejlesztése. Chirac elnökkel megálla­podott abban, hogy a 2001-re terve­zett franciaországi magyar fesztivál a kapcsolatok jelentős eseménye lesz. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom