Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-10 / 134. szám

2. oldal Világtükör 1998. június 10., szerda Eltávolodik Európától Vik­tor Kiima osztrák kancellár sze­rint az olyan állam, amely „egyáltalán nincs tekintettel egy másik állam aggodalmára”. Kiimát rendkívül felháborította a mohi atomerőmű aktiválása, valamint az, hogy Vladimír Meciar szlovák kormányfő ko­rábbi ígérete ellenére nem tájé­koztatta az osztrák felet. Magyarország lesz az Euró­paija nevű, brüsszeli központú nemzetközi kulturális rendez­vénysorozat díszvendége. Az Európai Unióhoz is kapcso­lódó, a kontinensen kiemelkedő jelentőségű őszi fesztiválon ta­valy Csehország volt a külön­meghívott. A Duna Televízió szlovákiai nézettségéről nem készültek ugyan felmérések, de annyit ha­tározottan tudunk, hogy adása­inkat ma többen nézik, mint ko­rábban - mondta kedden Sára Sándor elnök, aki a Duna Tele­vízió műhelyeinek vezetővel együtt találkozott a műsor szlo­vákiai magyar nézőivel. Elhunyt Agostino Casaroli bí­boros, a Vatikán kelet-európai politikájának építőmestere. A főpap 83 éves volt, 1979-től 1991-ig vezette a Vatikán ál­lamtitkárságát, amely poszt az egyházi állam szervezetében a kormányfői tisztségnek felel meg. Az ő nevéhez fűződik a Magyar Népköztársasággal 1964-ben megkötött egyezség. Valós erőfeszítéseket sürge­tett a dalai láma az összes atom­fegyver felszámolására. Tibet szellemi és vallási vezetője a Friedrich Naumann Alapítvány meghívására hétfőn látogatott el Berlinbe, ahol az „Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkoza­tának 50 éve” című rendez­vénysorozaton vett részt. A 62 éves vallási vezető megerősí­tette Tibet autonómiájára, va­lamint az emberi jogok tibeti tiszteletben tartására vonatkozó követeléseit. Lebontják a belga hatóságok a tizennégy gyilkossággal gyanú­sított magyar-belga állelkész, Pándy András brüsszeli házait. A nyomozók abban bíznak, hogy a teljes átvizsgálással újabb bizonyítékok kerülnek a kezükbe a makacsul tagadó gyanúsított ellen, aki nyolc hó­napja van őrizetben a belga fő­város legismertebb börtönében. Heves harcok törtek ki szem­tanúk szerint kedden hajnalban az etióp-eritreai határ közelé­ben fekvő Zalambessa térségé­ben: A két fél egymást vádolja a két napja tartó viszonylagos nyugalom felborításával. Tízezer embert kellett kitele­píteni Nyugat-Indiában az ott pusztító hurrikán miatt. A duma vádat emelne Jelcin ellen Moszkvában megkezdődtek a gazdasági tisztogatások Az orosz elnök a német kancellárnál FOTÓ: FEB/REUTERS Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök bonni találkozóján megtárgyalták az orosz gazdasági reform céljait és esélyeit. A két politikus megvitatta a koszovói hely­zetet és elítélte az indiai és a pakisztáni atomrobbantásokat. Miközben az orosz elnök Né­metországban tartózkodott, a moszkvai törvényhozás alsó­háza, az Állami Duma többsé­gét alkotó baloldal hivatalosan is előterjesztette a Borisz Jelcin leváltását célzó kezdeményezé­sét. A kommunista, az agrár­párti és a néphatalmi frakciók közös javaslatának napirendre tűzését 215 képviselő támo­gatta aláírásával. Az orosz alkotmány előírásai szerint az államfő hazaárulás vagy más komoly bűncselek­mény esetén mozdítható el posztjáról, Az eljárás azonban elég nehézkes, s gyakorlatilag szinte végigvihetetlen. Az orosz baloldal a Szovjetunió •felbomlasztásával, gazdasági káosz előidézésével - s ezzel összefüggésben népirtással -, az orosz törvényhozás 1993- ban történt szétlövetésével, továbbá a csecsen polgárhá­ború kirobbantásával vádolja az államfőt. Ezzel egy időben az orosz hatóságok támadásba lendül­tek, hogy az adózási fegyelem szigorításával nagyobb bevé­telhez juttassák az összeomlás szélére jutott költségvetést. Moszkvában kedden beje­lentették, hogy az éjszaka őri­zetbe vették Jurij Jurkovot, az orosz állami státisztikai hiva­tal elnökét, valamint a hivatal számítógépközpontjának va­lamennyi vezetőjét. Az orosz biztonsági szolgálat azzal vá­dolja Jurkovot és társait, hogy rendszeresen meghamisították a nagyobb cégek és vállalatok statisztikai adatait, s ezzel le­hetővé tették számukra, hogy kibújjanak adófizetési kötele­zettségeik alól. A statisztikai hivatal veze­tői a vádak szerint ténykedé­sükkel hozzájárultak a „szürke- és a feketegazdaság” térnyeréséhez. Felróják nekik, hogy pénzért adatokat szolgál­tattak ki egyes cégekről. Búcsú a Mirtől. Elköszönt az orosz űrállomástól a Discovery amerikai űrrepülőgép, és ezzel befejeződött a két ország kozmoszkutatásának ez a közös fejezete. A Mir hamarosan teljesen kiürül, és önmegsemmisítő pályára áll. fotó: feb/nasa tv, reuters Hírháttér Hiábavaló drogcsúcs Világkonferencia a kábítószer-fogyasztás és -csempészet leküzdé­sére? A tapasztaltabb újságolvasók már lapoznak is ilyen hír lát­tán. A közönynek jó oka van: hiába nyílt meg ugyanis a hét elején New Yorkban kellő diplomáciai felhajtás kíséretében az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszaka, alapos a gyanú, hogy e tanácsko­zás sem hoz majd sokkal több eredményt, mint a megannyi korábbi próbálkozás. Pedig a nyitóbeszédet tartó Bili Clinton megdöbbentő adatokat említett: a statisztikák szerint manapság világszerte csak­nem 200 millió ember rabja a drogoknak, s az AIDS terjedésétől a szervezett bűnözésig, a pénzmosástól a korrupcióig megannyi más társadalmi baj is szorosan összefügg a kábítószer-élvezettel. Hogy mindebben ki a hibás, arról régóta folyik a vita. A termelő országok a nagy felhasználókra (többek közt épp az USA-ra) mu­togatnak, mondván: ha nem volna igény, akkor nem lenne szükség utánpótlásra sem. A fogyasztó államok viszont rendre az Arany- háromszög vagy Latin-Amerika kormányzatait sürgetik, csapjon le a drogbárókra, a koka- vagy máktermelő parasztokra, hisz megol­dást csak az hozna, ha elmaradnának a szállítmányok. Igazság mindkét állításban van, ám az érvelések általában „elmennek” egymás mellett, az oly sokszor meghirdetett átfogó programok így rendre - eredménytelenül - kifulladnak. Kérdés, mi lesz a sorsa a Clinton által bejelentett, öt évre szóló kampánynak, amelynek elő­ször meg kell teremteni a pénzügyi kereteit. (szondy) Amerika is csatlakozott Belgrád bojkottálásához Beavatkozik a NATO? A magyar Külügyminiszté­rium növekvő aggodalommal figyeli a koszovói válság elmé­lyülését, és megítélése szerint tovább nem halogatható az érdemi párbeszéd megkez­dése az érintett felek között - olvasható a Budapesten ki­adott közleményben. A nyilatkozat kifejti, hogy Ma­gyarország, mint a térséggel szomszédos állam, közvetlenül is érdekelt a konfliktus mi­előbbi rendezésében, s egy olyan megoldás kimunkálásá­ban, amely tartós stabilitást nyújt az egész régió számára. Az Európai Unió tagországai után az Egyesült Államok is úgy döntött, hogy a véres ko­szovói fellépés megtorlásául életbe lépteti a már egyszer el­határozott, de felfüggesztett be­ruházási tilalmat Szerbia ellen. Washington egyszersmind be­fagyasztotta az Egyesült Álla­mokban található jugoszláv kinnlevőségeket is. Luan Hajdagara albán vé­delmi miniszter szerint már megtörtént a NATO-csapatok albániai felvonulásához szük­séges területek felderítése. Jacques Chirac francia államfő azt kívánja, hogy a nemzetek közössége „nagyon keményen” lépjen fel Szerbiával és Szlobo- dan Milosevics elnökkel szem­ben, és vegye fontolóra annak a lehetőségét, hogy a NATO a Biztonsági Tanács felhatalma­zása alapján akár a katonai be­avatkozásával vessen véget a válságnak. A tervet az Egyesült Államok is támogatja. Mandátumok és rakéták Párttámogatási pénzek - üzleti kasszákból Az amerikai kormány évek­kel ezelőtt enyhítette a Pekin- get sújtó rakétatechnikai szál­lítási tilalmat. Már annak idején felröppentek a hírek, hogy az enyhítés fejé­ben bizonyos kínai személyisé­gektől tekintélyes összegek folytak be a választásokra ké­szülő Demokrata Párt kasszá­jába. Ám csak most szivárgott ki, hogy elsősorban amerikai óriáscégek üzleti érdekei álltak az ügy hátterében. A Hughes és a Loral kon­szern éveken át engedélyt kért a kormánytól arra, hogy hírköz­lési műholdjaikat kínai rakétá­val juttassák a világűrbe, mert azok lényegesen olcsóbbak a hazainál. Az engedélyeket mind a republikánus Bush, mind a demokrata Clinton el­nöktől meg is kapták. Ezt követően a Loral első számú vezetője 1996-ban már 632 ezer dolláros adománnyal vezette a demokraták támoga­tóinak listáját, s szerepelt azon - minő véletlen - jó néhány kí­nai rakétagyáros is. A demokraták a botrány ki­robbanása után visszafizették a gyanús pénzeket. A washing­toni képviselőház elítélte a tör­ténteket, és úgy döntött, hogy Peking a vizsgálat lezártáig nem juthat hozzá a korszerű ra­kétatechnikához. FEB Alapítványok is kapnak a befolyt pénzből Pumukli - bélyegen A német posta híres azokról a bélyegso­rozatokról, amelye­ket az ifjú gyűjtők számára, illetve a fiatalok támogatá­sára adtak ki. A be­folyt összeg megha­tározott hányadát ugyanis az ifjúságot segítő alapítványok kapják. Ma jelennek meg a német postahivatalokban bélyegen a legkedveltebb rajzfilmfigu­rák: többek között Maja, a méhecske, vagy a nálunk is jól ismert - magyar közremű­ködéssel készült - Pumukli- sorozat vörös hajú manója. A 30-50 százalékos felár­ral kibocsátott bélyegek 1965 óta keresettek a gyűjtők és természetesen a gye­rekek között. Tava­lyig több mint 300 millió márka folyt be a pótlékokból: a pénzt ifjúsági intéz­mények fenntartására fordították. A kibocsátók azt remélik, hogy élénkül a kereslet a jó­tékonysági akciókat megala­pozó bélyegsor iránt. Egy ideje ugyanis lanyhult az ér­deklődés az ifjúsági bélyegek iránt, ami azzal is magyaráz­ható, hogy túl sok volt bennük a közvetlen nevelő célzat. A rajzfilmfigurák közel állnak a felnőttek szívéhez is, ami azért is lényeges, mert ők ad­ják a zsebpénzt a bélyeg- gyűjtő gyerekeknek. Szálloda lesz Sade márki kastélyából A Franciaországot felkereső tu­risták hamarosan megaludhat­nak a szadizmus ősatyjának, De Sade márkinak egykori háló­szobájában. A provance-i kas­tély tizenegymillió frankért - mintegy 360 millió forintért - lett egy avignoni házaspár tu­lajdona. Szállodává akarják át­alakítani az épületet, amelyet mostanáig a megyei közigazga­tás kezelt, ám a fenntartási költ­ségek időközben annyi pénzét felemésztették, hogy inkább megvált tőle. De Sade márki egyébként nem ebben a kastélyban, hanem a börtönökben alkotott, miután különösen kicsapongó élete miatt Napóleon lecsukatta. Ké­sőbb bolondokházába került, ahol szexorgiákkal párosított színi előadásokat rendezett. Egyre több a „zöld bűncselekmény” Nagy-Britanniában Vigyázat: lopják a kerti törpéket! A gyönyörűséges parkjairól és sok millió hobbikertjéről is híres Nagy-Britanniában viszik-lopják mindazt, ami nincs lebetonozva. Például a kerti törpéket és a díszcserjéket. A rendőrség napról napra több „zöld bűncselekménnyel” kénytelen foglalkozni. A tol­vajok kiássák a kerti díszta­vacskát aranyhalastul, taviró­zsástul, szökőkutastul. A bili­árdasztal simaságú pázsitot is körbeszabják, és szőnyegként fölcsavarva lépnek meg vele. Ha valaki költözködik, gyakran megjelennek a „zöld­tolvajok”, s miközben a rako­dómunkások a ház ingóságait pakolják kocsira, aközben ők a kertet fosztják ki - panaszolja lan Frater, a Commercial Union, Nagy-Britannia egyik legnagyobb biztosítási társa­ságának munkatársa. A „füves kezűek” nagy valószínűséggel megrendelésre dolgoznak, miután sokan gyorsan szeret­nének szép kertet teremteni a házuk körül. A parkosítás Angliában nem olcsó mulatság. A lopott bukszust, ezüstfenyőt, tavacs­kát, ápolt pázsitot, a kerti tör­pét és a szökőkutat viszont bagóért árulják a tolvajok. Nem vesződnek viszont a ne­hezen mozdítható kerti búto­rokkal, hintaágyakkal. A fűnyírónak azonban könnyen „lába kél”; elegendő munka közben beugrani a la­kásba egy csésze teára, üdí­tőre. A kertből meglovasítják az antik oszlopdíszeket, ame­lyeket aztán a használtcikk- kereskedők üzleteiben vagy a bolhapiacokon kínálnak meg­vételre. A brit biztosítók egy ideje külön kockázatként kezelik a kerti ingóságokat, növényeket, és persze extra díjat is szá­molnak értük. Kisebb a díj­szabás akkor, ha a tulajdonos helyzetjelző mikrochippel látja el javait. így azután egyre több a mozgatásra sivítozó kerti törpe, az érintésre zúgó-búgó növény. A természet lopás­gátló elektronikával való fel­szerelése nagy divat lett Nagy- Britanniában. (kulcsár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom