Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-17 / 140. szám
4. oldal Gazdasági Tükör - Megyei Körkép 1998. június 17., szerda Értékálló államkötvény Június elején újfajta értékpapír forgalmazását kezdte meg a Magyar Államkincstár fiókhálózata. Az új, 2005/D jelű államkötvény lényege, hogy a papír névértéke az ismertté váló inflációs adatokkal folyamatosan kiigazításra kerül és az így megnövelt tőke után jár a kamatfizetés. Ezáltal elérhető, hogy a befektetett pénz garantáltan ne veszítsen az értékéből. A kisbefektetők gyakori félelme, hogy megtakarításuk „elinflálódik”, azaz kevesebb árut és szolgáltatást vásárolhatnak meg a futamidő végén, mint a befektetéskor. Az Államadósság Kezelő Központ ezért most olyan új államkötvényt kínál, amelynek konstrukciója biztosítja a reálkamatot, ami nem más, mint a mindenkori infláció felett kifizetett kamat mértéke. A Központi Statisztikai Hivatal havi fogyasztói árin-- dexét alapul véve kiszámolható minden egyes napra a befektetés névértékét folyamatosan gyarapító tőkenövekmény, amely teljes mértékben kárpótolja a befektetőt a pénze értékvesztéséért, ráadásul a kompenzált érték után rakódik az értékpapírra nap mint nap a kamat is. A garantált reálkamat, azaz a kamatprémium mértéke az új államkötvény esetében 4 százalék, kifizetésére minden év március 12-én kerül sor. A hétéves futamidejű kötvényt egyébként nem kell lejáratig megtartani, hiszen a másodlagos forgalomban bármikor értékesíthető, a Magyar Államkincstár is naponta jegyez eladási és vételi árfolyamot. Az inflációval indexált államkötvény fő vásárlói a biztosítók és a nyugdíjpénztárak lehetnek, de ezen kívül népszerűségre számíthat a lakosság körében is, hiszen ezzel a konstrukcióval bármely befektető évekre előre teljes biztonsággal kivédheti a ki nem számítható inflációt. Wermeser Zsolt Sokat segíthetnek a gépkörök Elavult technikával nem lehet korszerűen termelni A korábbi évekhez hasonlóan az idén is gondot okoz - főként az aratás, betakarítás idején - a múltból örökölt elöregedett, élettartamának utolsó éveit taposó mezőgazdasági géppark. Elavult technikával nem lehet korszerűen termelni. A szakemberek tíz-tizenöt esztendőre becsülik, amíg a koros gépeket újakra tudják cserélni a gazdálkodók. Csökkent a foglalkoztatás Az év első négy hónapjában a 10-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 2 millió 491 ezren álltak alkalmazásban, 0,2 százalékkal kevesebben, mint tavaly ilyenkor - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből. Január-áprilisban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó nominális átlagkeresete 20,6 százalékkal haladta meg az 1997 év azonos időszakának adatát. Ezen belül a költségvetési intézményekben 21 százalékkal, míg a versenyszférában ennél szerényebben, 20,5 százalékkal növekedtek a keresetek. Az év első négy hónapjában a havi bruttó átlagkereset 62 120 forint volt, ezen belül a szellemi dolgozóké 84 610 forint, a fizikai foglalkozásúaké pedig 45 290 forint volt. A nettó átlagkereset 42 140 forintot tett ki. Az FM Műszaki Intézetének adatai szerint a traktorok, aratócséplő és fontosabb mezőgazdasági gépek átlagéletkora megközelíti a tíz esztendőt. Dr. Hajdú József igazgató szerint nyugat-európai mércével mérve ez nem nagy idő, ha a gépek nincsenek túlzottan igénybe véve. Csakhogy Magyarországon hamarabb használódnak el ezek a masinák, hiszen egy traktor évente 1500-2500 üzemórát „dolgozik” a földeken, ez öt-, hat-, olykor tízszerese annak, mint amennyit Nyugat-Európában üzemelnek. Ráadásul ezeknek a gépeknek nyolcvan százaléka gyengébb minőségű, korszerűtlenebb kelet-európai gyártmány és csak húsz százaléka képviseli a fejlett, nyugat-európai műszaki színvonalat. A kicsiknél kevés a gép A gazdaságok technikai felszereltségéről árulkodó adatok szerint a gépesített üzemek száma jelenleg hatvanezer, ebből 51 ezer a magángazdaság, 2000 szövetkezet, a többi pedig egyéb társasági formában gazdálkodó szervezet. A traktorok egyharmada a gazdasági társaságok és szövetkezetek tulajdonában van, kétharmada - 65 ezer darab - a magángazdaságokban található. A 9500 darab nagy értékű kombájn egy harmadát a nagy- gazdaságok birtokolják. E géppark kétharmada viszont kisgazdaságok tulajdonában van. Harmincnégymilliós fejlesztés a túri fazekasoknál A svéd Ikeának is szállítanak A Túri Fazekas Kft. hosszú évek küzdelme után megvetette lábát az Ikea-láncon belül, de a svéd piacon maradás érdekében fejlesztésekre van szükség. Ennek érdekében (is) pályáztak a megyei területfejlesztési tanácshoz. A tanácshoz munkahelymegtartó beruházás érdekében adtak be pályázatot, melynek keretében 17 millió forint elnyerésében reménykedtek. Ebből 10 milliót meg is kaptak. Ozvald Márton, a cég ügyvezetője elmondta, a közeljövőben kezdenek egy 34 milliós fejlesztésbe. Többek között matricázó és korongozó automatát szereznek be, kiépítik a számítógépes termelésirányítási rendszert. Lehetővé válik az is, hogy nemzetközi adatbankokhoz csatlakozzanak. A most megkezdődő munka egy többéves program része, mely a cég megalakulásakor kezdődött. A kézi technológiát jelentős mértékben gépivel váltották fel a hagyományok ápolása mellett. Ezt a világpiaci igényekhez való alkalmazkodás tette szükségessé, ugyanis külhonban a nagy sorozatú és olcsó termékek az eladhatók. Ez a svéd Dcea-lánccal való együttműködésükre fokozottan igaz. E kapcsolat megtartása érdekében szükséges a termelés bővítése, hiszen a bútorairól ismert cég az eddigieknél jóval több terméket vásárolna a túri üzemtől. Ha nem tudnának megfelelő mennyiséget és minőséget szállítani, veszélybe kerülne dolgozóik munkahelye is. ses Állat- és növényfajok létét teszi bizonytalanná az emberi hiúság és önzés a Élhettek volna még... Évente több százezer védett állat esik áldozatul orwadászok, kereskedők puskáinak, csapdáinak. A Földön naponta kihal egy állatfaj, mert felelőtlenül divatcikkeket készítenek bőrükből vagy éppen hópárducot akar kandallója elé valaki. Erre hívja fel a figyelmet egy kiállítás Karcagon. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló kormányszintű megállapodásnak köszönhetően a hatóságok egyre erőteljesebben léphetnek fel a állatfajok pusztítóival szemben. A CITES 1973-ban alakult, a Washingtoni Egyezményhez 126 ország, köztük Magyarország csatlakozott, így 1985 óta több ezer állatot koboztak el a magyar határokon is. A karcagi Déryné Művelődési Központban a Környezet és Természetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala Ökológiai Osztályának a határon elkobzott, védett állatok prémjéből és a belőlük készített divatcikkekből látható kiállítása. Bemutatják többek között azt a hópárducot, amelyet egy mongol diplomata akart kicsempészni. A tárlaton az is kiderül, hogy a vámosok a határőrséggel közösen értek már tetten olyan bandát is, amely száz farkaskölyköt akart kicsempészni. Az elkobzott állatok azóta a Pireneusokban, egy harminc hektáros területen a látogatók kedvencei lettek, a kutatók pedig az életmódjukat tanulmányozhatják. A kiállítás mintegy elrettentésül arra a tényre szeretné felhívni a figyelmet, hogy az emberi hiúság és önzés hogyan teszi bizonytalanná a vadon élő növény- és állatfajok létét. A tárgyak többsége mind-mind élőlények tucatjainak pusztulása árán jött létre. így a pitonbőr pénztárca, a krokodilbőrrel díszített férficipő, a pitonbőr szemüvegtok, a kígyóbőr öv vagy a kígyóbőr karkötő mind értelmetlen pusztítás műve éppúgy, mint a Marco Polo-vadjuh trófea, a kikészített leopárd-, farkas- és hópárducbőr. Az értelmetlen irtással szemben a szakemberek igyekeznek fellépni, hiszen az emlősök közül a hiúz, a medve, a vadmacska, a vidra, a farkas mellett harmincnégy ragadozómadár, a baglyok, a darvak, a fehér gólya, a borzas pelikán, a kanalas gém, a vörösnyakú lúd, a kékcsőrű réce, a parlagi vipera, az orvosi pióca is védettséget élvezne az összes orchideával, erdei ciklámennel, hóvirággal együtt. S hogy ezeket a ritkaságokat unokáink is láthatják-e, vagy csak fotókon mutathatjuk meg, melyek azok az állatok, növények, melyek élhettek volna, ha nem válnak piaci áruvá, az rajtunk és környezetünkön is múlik. Daróczi Erzsébet A mezőgazdaságban az átlagos traktorméret 72 lóerő. A kisvállalkozások általában a 60-80 lóerőseket használnak, míg a nagyüzemekben főként 80-100 lóerős vagy annál is nagyobb teljesítményű gépek üzemelnek. Tőke plusz hitel Az intézet nyilvántartása szerint az agráriumban jelenleg száz hektárra átlagosan 1,8 traktor - kisüzemekben 2,5, nagyüzemekben 1,1 munkagép - jut. Ez a gépsűrűség - összevetve az Európai Unió országaival - alacsony. A főigazgató szerint ezt a mutatót az elkövetkezendő években - az európai uniós csatlakozás idejére 3-ra, illetve a fölé kell emelni. Főként a kisüzemi szektort kell gépesíteni. A korszerűbb technika beszerzésének azonban főként anyagi akadályai vannak, a magánszektorban ugyanis még alacsony a tőkejövedelem. Tisztán saját erőből nem képesek a gazdálkodók lecserélni az elavult masinákat, illetve újakkal bővíteni a meglévő gépparkjukat. A mezőgazdaságnak a nyereségéből kellene megtermelni ennek a költségeit, akkora jövedelem azonban jelenleg még nincs az ágazatban, így új traktorokat, kombájnokat, erő- és munkagépeket csak állami támogatással tudnak vásárolni a gazdálkodók. Az elmúlt két esztendőben 25, illetve 30 százalékos vissza nem térítendő Átképzés pályakezdőknek A munkaügyi központ karcagi kirendeltségén felkészültek a karcagi, kunmadarasi, berekfürdői, kisújszállási pályakezdő fiatalok fogadására. Mint Domokos Gyula munkavállalási tanácsadó elmondta, előzetes felméréseik szerint mintegy 300 pályakezdő fiatal bejelentkezésére számítanak, akiknek többsége szakmunkásképzőt végzett, de gimnáziumot, szakközép- iskolát és főiskolát befejező diák is lesz közöttük. A végzős középiskolásokat még év közben felkeresték, ismertették velük a kirendeltség által biztosított szolgáltatásokat, és az átképzési lehetőségekről is beszélgettek velük a szakemberek. Az általános iskolás diákok részére kiscsoportos foglalkozásokat és tájékoztató szülői értekezleteket tartanak majd a nyáron a kirendeltségen. Az augusztusi állásbörzéjükre meghívják a térségi munkaadókat, képzőintézmények vezetőit is, hogy a fiatalok közül minél több lehetőség közül választhassanak. Emellett személyre szabott együttműködési megállapodást kötnek a jelentkezőkkel. Harangi Istvánná a megyei átképzési lehetőségekkel ismerteti meg a fiatalokat. Mintegy 70 tanfolyam közül választhatnak majd az általánost, középiskolát vagy főiskolát végzett érdeklődők: a betanított kosárfonótól a szakirányú felsőfokú végzettséget adó mérlegképes könyvelőig, bőséges a kínálat. A tanfolyam ideje alatt átképzési támogatást - napi bruttó 164 forint - és útiköltség-térítést is kaphat a pályakezdő. de gépvásárlási és kamattámogatást vehettek igénybe. Az állami hozzájárulás fellendítette a vásárlási kedvet: 1996-ról 1997-re 36 százalékkal növekedett a gépberuházás aránya. Főként a nagyüzemek vásároltak korszerű, fejlett műszaki színvonalú, nagy teljesítményű, energiatakarékos nyugati traktorokat, arató-cséplő gépeket. Az utóbbi években egyébként ez a szektor vette a legtöbb - több mint hatszáz darab - gabonakombájnt. A szakember szerint évente legalább kétszer annyi új traktort kellene használatba venni ahhoz, hogy 15 év alatt megújulhasson az állomány. Ösz- szességében - a költségvetés teherbíró-képességét is figyelembe véve - évi 5-6000 darab új traktor üzembeállításával 10- 15 év alatt lecserélődhet a jelenlegi elavult, elöregedett mezőgazdasági traktorpark Bérvállalkozások Az igazgató szerint a kisgazdaságoknak nem éri meg nagy teljesítményű, drága gépeket, kombájnokat vásárolni, mert nem tudják kihasználni azokat, üzemeltetésük, fenntartásuk igencsak költséges, s így gazdaságtalan lenne. Az elmúlt években hazánkban is kialakultak és már működnek gépkörök, amelyek több falu, géppel nem rendelkező kisgazdálkodóinak igényeit ki tudják szolgálni. Jelenleg 17 gépkör 300 gazdát tömörít. S kiterjedt a bérvállalkozói kör is, amely gépi munkát szolgáltat a megrendelőknek. De esetenként a nagyüzemek is segíteni tudnak a kisvállalkozóknak, a velük szerződésben álló bedolgozóknak. újvári Szász tapasztalatok. Szászország hasznos tapasztalatokat adhat át Magyarországnak a területfejlesztés terén - állapították meg a német tartományi parlament illetékes bizottságának tagjai, illetve magyar területfejlesztési szakemberek keddi tanácskozásukon. Szászországban az éves tartományi költségvetésnek 7-8 százalékát költik környezetvédelmi célokra, s a területfejlesztést regionális alapon valósítják meg. Hadi közbeszerzés. A Magyar Honvédség beszerzéseinél a kedvező ár és a jó minőség mellett a kereskedelmi megbízhatóság a fő szempont - mondta Kopasz Jenő mérnök-dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatalának vezérigazgatója. A közeljövőben esedékes NATO-csatlakozás miatt a hadseregnek egyébként egyre több civil beszállítóra van szüksége. Ismét csökkent a BI X. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 7458,86 ponton zárt kedden, hétfőhöz képest 48 ponttal, azaz 0,6 százalékkal csökkent az értéke. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 357,70 Francia frank 36,03 Japán jen (100) 150,39 Német márka 120,80 Olasz líra (1000) 122,68 Osztrák schilling 17,18 Svájci frank 145,04 USA-dollár 217,42 ECU 238,60 Az igazgató az összevonás gondjairól, eredményeiről Két iskolából egy Három éve vonták össze Szolnokon a Délibáb Úti és a Mátyás Király Általános Iskolát. Az összeolvadás nehézségeiről, a gondokról és az eredményekről kérdeztük Kulcsár Balázst, a Mátyás Király Általános Iskola igazgatóját.- Kényszer volt az iskolaegyesítés - kezdte az igazgató -, egyik tantestület sem akarta, de tudomásul kellett venni, s meg kellett keresni a legmegfelelőbb módszert a további munkához. 1995 szeptemberében kezdődött az első közös tanév.- Tudjuk, hogy az egykori Délibáb úti iskolába sok hátrányos helyzetű gyerek járt, közöttük szép számmal cigány gyerekek is. Okozott-e ez gondokat?- Voltak előítéletek a szülők körében, sőt vannak is, ez a beiratkozáskor derül ki. Évente mintegy ötven körzetbeli gyereket máshová visznek, és van olyan szülő, aki négyszemközt be is vallja, hogy nem akaija a gyerekét cigány gyerekekkel egy osztályba járatni. Igaz, vagy tízet hoznak is más körzetekből.- Hogyan sikerült összeolvasztani a két iskolát?- Az egyesítéskor egész osztályokat vettünk át, így az első időben nem volt nagy keveredés, bár előfordult. Arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy továbbvigyük mindkét iskola értékeit. A Délibábból például átvettük a vizuális művészeti nevelés programját, amely kitűnő program a képzőművészeti tehetség kibontakoztatására. A Mátyásban megmaradt a sporttagozat, a néptánc, a matematika, így összességében gyarapodott a kínálat. A rajz, a testnevelés, a matematika oktatása tagozatos osztályokban folyt, ezek megmaradtak, de nyitottá váltak, bárki bekapcsolódhatott a munkájukba. A városi közgyűlés maximálta az osztályok számát, ez keveredést okozott a tagozatok között is, például kényszerűségből egy osztályba járnak matematika és testnevelés tagozatosok. Az eltérő szinten álló gyerekeket a szülők kérésére igyekeztünk külön csoportba tenni, ez is keveredést okozott a két iskola tanulói között.- Voltak-e konfliktusok?- Nem voltak komoly ellentétek. A gyerekek megismerték egymást, ez szükséges a zavartalan együttéléshez, és nem is csak gyerekkorban. Fontosnak tartom, hogy a tanárok és a szülők is hamar megtalálták egymással a közös hangot. Ami a cigány gyerekeket illeti, körükben kettős identitás figyelhető meg: akaiják az integrált nevelést, ugyanakkor elváiják, hogy vegyük figyelembe életmódbeli sajátosságaikat. Ezek közül van, amelyik figyelembe vehető, és van, amelyik az iskola zavartalan működése érdekében nem. Sokan nem érzik jól magukat az emeletes iskolában, a Délibáb ugyanis földszintes volt. Életmódbeli okok miatt többen nehezen viselik a nyolc órai iskolakezdést, vagy például máig is nehezen szokják meg a szaktantermi rendszert, tehát hogy az óraközi szünetekben vándorolni kell egyik teremből a másikba. Mindezeket a nehézségeket azonban sikerült jórészt megoldani, nem volt komoly fegyelmi problémánk.- Hogyan alakult az iskola tanulmányi átlaga?- Egy kissé csökkent, 3,9-ről 3,5-re, de ez nem tragikus. Azt tartom fontosnak, hogy a lehetőségek nem romlottak, a tanulmányi, a kulturális és a sportversenyeken ma is jó eredményeket érnek el a tanulóink. B. A.
