Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-17 / 140. szám

2. oldal Világtükör 1998. június 17., szerda „Szláv államok vagyunk és barátok” A koszovói albán szakadárok Washingtont hibáztatják A Kremlben kedden tanácskozást tartott Borisz Jelcin orosz és Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő. A találkozón a ko­szovói válság rendezésének lehetőségeit vitatták meg. Borisz Jelcin elégedetten nyug­tázta, hogy Szlobodan Milose­vics eleget tett meghívásának.- A jugoszláv államfő bele­egyezett abba, hogy tárgyaló- asztalhoz üljön a koszovói al­bánok képviselőivel - jelen­tette a tárgyalások után az orosz elnök. Szavai szerint le­zárult a tárgyalások első fordu­lója, és sikerült megállapodni az elvekben. „Az egész világ tudomására kell hozni, meddig jutottunk el, hogy ezt követően ne legyen visszalépés” - kö­zölte az orosz elnök. Jelcin utalt Bili Clinton ame­rikai elnökkel hétfőn Koszovó­ról folytatott telefonbeszélge­tésére, arra az amerikai ígé­retre, hogy a koszovói prob­léma megoldásából nem hagy­ják ki Oroszországot. „Mi nem felejtjük el, hogy szláv államok és barátok va­gyunk” - jelentette ki Borisz Jelcin az orosz-jugoszláv csúcs után, amelynek eredmé­nyétől függ, hogy a NATO mi­lyen álláspontra helyezkedik a koszovói rendezés ügyében. „Washington hibát követett el, amikor február 22-én terror­szervezetnek minősítette a Ko­szovói Felszabadítási Hadse­reget (UCK)” - jelentette ki a belgrádi Argument című heti­lap legfrissebb számában meg­jelent interjújában Adem De- maci, a koszovói albánok Par­lamenti Pártjának elnöke. A nyilatkozatból kiderült: a politikus pártja már felaján­lotta, hogy az északír Sinn Fein példájára hajlandó lenne a ko­szovói fegyveres szakadárok politikai szárnyaként fellépni. A pártelnök szerint a washing­toni állásfoglalás szabad jel­zést adott a belgrádi hatósá­goknak a drenicai mészárlásra. * Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn további egy évvel meg­hosszabbította a világszervezet boszniai békefenntartó csapa­tainak a mandátumát. Milosevics és Jelcin megállapodott a koszovói rendezés elveiről FOTÓ: FEB/REUTERS Törökország és Görögország ellentéte változatlanul a csatlakozás útjában áll Az Unió gyorsítaná a bővítést Az Európai Unió mielőbb szeretné megkapni Magyarország­tól és a tagságra legesélyesebb többi közép-európai országtól a tárgyalási pozícióikat rögzítő dokumentumokat, hogy a tárgyalási folyamat gyorsan haladhasson. Japán segítsen Ázsia gazdaságán A Világbank nézete szerint Ázsia gazdasági mélyrepülésé­ből Japánnak kellene kiemelnie a térséget. „Minden bizonnyal túl vagyunk a válság első sza­kaszán, és most egy mély re­cesszió, sőt, alkalmasint dep­resszió jön, amely nagyon hosszú lesz, hacsak nem keze­lik igen gondosan” - mondta a Világbank térségi felelőse, Jean-Michel Severino Mel- boume-ben egy ausztráliai be­fektetési konferencián. A szakember szerint közel van a világméretű visszaesés ve­szélye. „Ez akár már hónapokon belül bekövetkezhet, ezért di­namikus japán gazdaság kell. A nemzetközi bankok együttmű­ködnek a jen védelmében, de azt nem lehet meggyógyítani meg­győző tokiói válságkezelés nél­kül” - hangsúlyozta. A Hubble utódja Már elkezdték a Hubble űrte­leszkóp utódjának tervezését, amelyet valamikor a jövő évez­red elején fognak az űrbe tele­píteni, mégpedig a Földtől mintegy másfél millió kilomé­terre! Az NGST (Next Genera­tion Space Telescope, azaz kö­vetkező generációs űrtelesz­kóp) a látható világegyetem ha­tárát a jelenlegi 7 milliárd fény­évről legalább 14 milliárdnyira fogja kiterjeszteni, elérhetővé téve a csillagászok által Sötét Zónának nevezett régiót is. Arra nézve, hogy mennyibe fog kerülni a Hubble utódja, még becslés sincs. Tény vi­szont, hogy a kutatóközpont, ahol az NGST-t fejlesztik, 48 millió dolláros éves költségve­téssel dolgozik és 470 ember­nek ad munkát. FEB Szívják a fogukat Történelmi vereségnek minősí­tette az amerikai sajtó azt a dön­tést, amelynek nyomán az egyik amerikai cigarettagyártó­nak egymillió dolláros kártérí­tést kell fizetnie egy tüdőrák­ban elhunyt férfi családjának. Ez a második olyan bírósági döntés, amelynek során elma­rasztalták az egyébként 50 mil­liárd dolláros bevételt pro­dukáló iparágat. Korábban ugyanis a gyárak megannyi perben ki tudtak bújni a jogi fe­lelősség alól. A szakértők szerint a leg­utóbbi döntés nyomán aligha­nem újabb perek sora kezdődik, miközben folyamatban van legalább 800 további eljárás is. A legújabb következmény: a tőzsdén szinte az összes do­hánymulti részvényének az ár­folyama számottevően esett. A tagfelvételre pályázó orszá­gok szempontjából ez a leg­fontosabb mondata a brit uniós elnökséget lezáró car- diffi csúcsértekezlet közlemé­nyének. A dokumentum sze­rint az érdemi bővítési folya­mat március 31-ei kezdete óta , jó ütemben halad”: az átvizs­gálás során az uniós joganyag, az „acquis” hét fejezetét sike­rült eddig megvitatni az első körben jelölt országokkal. Az Európai Unió állam- és kormányfői dicsérték az oroszországi gazdasági refor­mokban tapasztalt ,jelentős Ez utóbbi lehetőséget - orosz katonai forrásokra hivatkozva - a moszkvai német nyelvű Russischer Telegraf című lap pendítette meg a minap. Az újság kész tényként közli, hogy a Kreml - válaszul a NATO-bővítés előrehaladott folyamatára - a kalinyingrádi körzetben megkezdte az S-300SP típusú rakéták állo- másoztatását. Ez a körzet úgy­nevezett exkláve, vagyis olyan terület, amely közigazgatási­lag Oroszországhoz tartozik, miközben nem határos vele. Az itt állomásozó balti-tengeri flotta légvédelmét látják el új, mobil rakétaelhárító rendsze­rekkel. előrelépést”, amelyet - a záró- dokumentum fogalmazása szerint - elismer az a döntés is, hogy Oroszországot az unió nem tekinti többé „nem piaci jellegű” gazdaságnak. Törökországról szólva - amelynek uniós csatlakozása elsősorban a rendkívül heves görög ellenállás miatt egy­előre reménytelennek látszik - a záródokumentum meglehe­tősen óvatosan fogalmaz. Megállapította: az Ankarával szembeni uniós stratégia ,.idő­vel bővíthető”. Törökország gyakorlatilag beszüntette a Kalinyingrád - az egykori Königsberg - stratégiai fon­tosságú az ország védelme szempontjából, hiszen Orosz­ország egyetlen olyan balti­tengeri kikötőjéről van szó, amely télen is használható. Ráadásul amolyan „előretolt bástyaként” beékelődik Litvá­nia, Fehéroroszország és Len­gyelország közé; elérhető tá­volságban Finnországtól, Svédországtól, Németország­tól, Dániától. Moszkva az atomtöltetek hordozására is alkalmas légi fegyvereivel a balti flotta ütő­képességét kívánja erősíteni, hogy adott esetben az erő po­zíciójából tárgyalhasson. Bár párbeszédet az unióval, mi­után az érdemi felvételi tár­gyalásokra csak Magyaror­szágot és a többi közép-euró­pai pályázót (Lengyelországot és Csehszlovákiát), valamint Ciprust hívta meg, miközben Ankarát még hivatalos tagje­löltnek sem ismerte el. Koszovóval kapcsolatban az állam- és kormányfők meg­erősítették azt a négypontos cselekvési programot, amelyet a soros brit elnökség által ki­dolgozott tervezet alapján Belgrádnak haladéktalanul tel­jesítenie kell. Csak így kerül­heti el a nemzetközi fellépést. A jugoszláv vezetésnek vissza kell hívnia a tarto­mányból a polgári lakosság el­len hadműveleteket végrehajtó különleges karhatalmi erőket. Be kell engednie a nemzetközi megfigyelőket Koszovóba. Lehetővé kell tennie a több mint 60 ezer menekült haza­térését, s érdemi politikai pár­beszédet kell kezdenie a helyi albánság vezetőivel. Színpompás ceremónia ke­retében vette át cardiffi dísz­polgári kitüntetését Nelson Mandela dél-afrikai elnök, aki már az előző esti díszvacsorán is részt vett II. Erzsébet olda­lán. A királynő méltatta a jö­vőre leköszönő, 80 éves, Nagy-Britanniában és az ud­varban is rendkívüli népszerű­ségnek örvendő dél-afrikai ál­lamfő politikusi és emberi erényeit. Vlagyimir Kurojedov admirá­lis, az orosz flotta főparancs­noka a fejlesztéssel kapcsolat­ban határozottan állítja, hogy a Kalinyingrádba telepített fegyverzetet nem szerelték fel nukleáris robbanófejekkel. Ezzel szemben Leonyid Ivasov vezérőrnagy, a moszkvai hon­védelmi minisztérium nem­zetközi katonai együttműkö­dési osztályának a vezetője megjegyezte: szükség esetén ezen változtatni lehet, ez csu­pán döntés kérdése. Érthető módon ez a szituá­ció csöppet sem nyugtatja meg Brüsszelt. Ugyanakkor az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezetében azt hangoztatják: nem szabad engedni semmi­féle zsarolásnak. S ha a cél az, hogy egy következő körben Litvánia is NATO-tag legyen, a mostani bővítéssel kell bizo­nyítani: nem irányul Moszkva ellen. Gyulay Zoltán Nelson Mandela, Cardiff díszpolgára fotó: feb/reuters Újra atomtöltetek a Baltikumon? Kalinyingrád kulcsfontosságú szerepe az orosz védelemben A NATO-bővítés ellenzői Keleten és Nyugaton egyaránt arra hivatkoznak, hogy az új tagok felvétele alapjaiban sérti Oroszország érdekeit. Békepartnerségi kapcsolat ide, külön­leges összekötői iroda oda, őket látszik igazolni az a feltétele­zés, hogy csöppet sem elképzelhetetlen orosz nukleáris fegy­verek ismételt állomásoztatása a Baltikumban. Európai érdemek „Hosszú és mozgalmas élete önt, a magyart, a németet, az európait, a magánembert és a diplomatát a kontinens népei közötti együttműködés és párbeszéd fáradhatatlan és si­keres alkotójává avatta” - ezekkel a szavakkal méltatták Brüsszelben Josef von Fe- renczy érdemeit, amikor át­vette az Európai Érdemrend Társaság kitüntetését. Hírek röviden Vándorkiállítás a Római Magyar Akadémián Magyarország első lépései a NATO-ban címmel vándorkiállítást nyitott meg Gecse Attila római magyar nagykövet a Római Ma­gyar Akadémia épületében. A fényképválogatás a NATO Partner­ség a békéért programjában való magyar részvételt, illetve a csat­lakozási tárgyalások legfontosabb állomásait mutatja be. A VW nem fizet a háborús kényszermunkáért A német Volkswagen autógyár elutasítja annak a 30 magyarnak a kártérítési igényét, akiket a második világháború éveiben a nácik 1944-ben Auschwitzból a Volkswagen üzemeibe vittek kényszer- munkára - közölte egy igazgatósági tag. Előrehozott választások lesznek a törököknél Mesut Yilmaz török kormányfő és Deniz Baykal, az ellenzéki szo­ciáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője megerősí­tette, hogy jövő tavasszal előrehozott választások lesznek az or­szágban. Lehetséges időpontként 1999. április 18. jön számításba. II. János Pál pápa fogadta Kofi Annant II. János Pál pápa kedden magánkihallgatáson fogadta a Vatikán­ban Kofi Annant, az ENSZ főtitkárát. A mintegy 20 perces, zárt aj­tók mögötti találkozón a tervezett nemzetközi állandó bíróságról volt szó. II. János Pál vasárnapi szentbeszédében azt a reményét fe­jezte ki, hogy a bíróság felállítása „történelmi jelentőségű pillanat lesz a népek közötti kölcsönös megértés elérésében.” Netanjahu nem enged a nyomásnak Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Iz­rael nem hajlandó belemenni egy olyan megállapodásba, amely nem szolgálja érdekeit. Netanjahu cáfolta, hogy védelmi minisz­tere, Jichak Mordehai arra próbálja rávenni: engedjen az amerikai nyomásnak, és keressenek megoldást a 15 hónapja megfeneklett izraeli-palesztin békefolyamat továbbvitelére. Dél-koreai segély az északi országrésznek Dél-Korea egyik legnagyobb konszernje, a Hyundai alapító-elnöke átlépte a panmindzsoni határt. Csüng Dzsung Jung ötven teher­autót és 500 tehenet adományozott az élelmezési és mezőgazdasági gondokkal küszködő Koreai NDK-nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom