Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-11 / 135. szám

1998. június 11., csütörtök 7. oldal Nyár, Baj Nélkül; Munkavállalás csak 15 év felett Bár a legújabb jogszabályok nem teszik lehetővé a 15 éven aluli gyerekek munkaviszony­ban vagy más szerződés alapján történő foglalkoztatását, a gye­rekek közül természetesen mégis sokan töltik munkával a nyár egy részét. Családi kör­ben, otthon a ház körül ki-ki végzi a feladatát. Nincs is ezzel semmi gond, de itt is számolni kell bizonyos veszélyekkel. Érdekes, de a tapasztalatok szerint nem a modem technika, a háztartási berendezések okozzák a legtöbb bajt, hanem a hagyományos hegyes, éles eszközök és a forró tárgyak. A megfigyelések azt támasztják alá, hogy a balesetek többsége vidéken következik be. Igaz, képünk csak egy imitált balesettel kapcsolatos teendőket örökítette meg, de saj­nos tény, hogy a nyári szünidőben az utcán kerékpározó gyerekek bizony nagy veszélynek vannak kitéve, s legtöbbször éppen a saját hibájukból esik meg a baj. Több figyelemmel azonban a legtöbb balesetet meg lehet előzni. fotó: m. j. Hurrá, nyaralunk! Egy-két nap, és végre itt a várva várt vakáció, sőt vannak sulik, ahol már egy hete megszűnt a gyerekzsivaj. Az iskolá­sok végre kiszabadulhatnak a falak közül, ám mint tudjuk, a szabadság veszélyekkel is járhat. A rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola ép­pen ezért szervezett a felső tagozatos diákok és a pedagógu­sok részére a tanév utolsó, tanításmentes napjára egy olyan programot, amely segítséget nyújthat abban, hogy a nyara­lás csak örömet szerezzen mindenkinek. A holnapi „Meg­előzési napon” szakemberek beszélnek a nyár veszélyeiről. A drogozás, a fiatalkori bűnözés, a nyári munkavállalás, a vizek és a tűzgyújtás veszélyei mind szóba kerülnek. A szervezők természetesen a szülőkről és a nagyszülőkről sem feledkeztek meg. Az esti fórumra ugyanis őket hívták meg, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a rendőrség, valamint a szenvedélybetegségek szakértőivel beszélgethessenek. Minthogy e programokon nyilván nem tud mindenki részt venni, lapunk arra vállalkozott, hogy a témát érintően ösz- szeállítást közöl azzal a céllal, hogy a hasznos információk biztonságosabbá tegyék az önfeledt pihenés évszakát min­denki számára. Tanuljunk meg tábortüzet rakni A nyári szünidőben mindenki szeretne kikapcsolódni. Vannak azonban olyan szabályok, amelyeket mindenképpen be kell tartani. A táborozás egyik alapvető szabálya, hogy sátrat verni, lakókocsit leállítani csak kijelölt helyen szabad. A „vadkem­pingezést” szigorúan büntetik Európa több országában. A tűz­védelmi szabályokat is következetesen be kell tartani. A tűzoltásra használható esz­közök a nyári táborokban is a biztonságunkat szolgálják, eze­ket nem szabad más célra (pél­dául játékra) használni. Egy esetleges tűz esetén ezeknek azonnal használhatóknak kell lenniük! Meg kell tanulni tábortüzet rakni. Csak kijelölt vagy kiépí­tett helyen rakjunk tüzet. A tűz környékéről a száraz füvet, ég­hető anyagokat távolítsuk el, ha nincs előre kiépített hely, ké­szítsünk árkot a tűz helye köré, rakjuk körbe kövekkel. Készít­sünk a közeibe oltóhomokot, földet, ásót, lapátot vagy kan­nában, palackban vizet. Szeles időben akkor se gyújtsunk tü­zet, ha minden más feltétel rendben van. Ne hagyjuk őrizetlenül a lángokat, de a parazsat se. Ha közben feltámad a szél, azonnal oltsuk el a tüzet. Ha túl erős a láng, nagy, vastag fával húz­kodjuk szét az égő tűzifát, óva­tos mozdulatokkal csapkodjuk el a parazsat. Vízzel és földdel oltsunk. Az oltás eredményes­ségéről meg is kell győződ­nünk, mert akár egy sziklányi parázs is elég lehet ahhoz, hogy tűz legyen belőle. Mit kell tenni, ha mégis baj van? A legfontosabb: őrizzük meg a nyugalmunkat, és riasz- szuk a tűzoltóságot! Hívjuk a 105-öt! Sokat segíthet a hely pontos megjelölése. A tűzoltók megérkezéséig a rendelkezésre álló tűzoltó esz­közökkel meg kell kísérelni a lángok továbbterjedését. Ne hagyjuk futkosni azt, akinek esetleg meggyulladt a ruhája! Le kell takarni pokróccal vagy kabáttal. Egyre több a gyermek- és a fiatalkorú sértett szúkebb hazánkban Előzzük meg a bűnt, de hogyan? Dr. Balázsné ügyész dr. Busku Terézia Talán nem is kell túlságosan elmélyedni a különböző bűnügyi statisztikákban ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, mennyi ve­szély leselkedik gyermekeinkre. Bűncselekmény áldozataiként vagy éppen azok elkövetőiként sajnos egyre több gyerek- és fia­talkorú kerül bajba. Az adatok azt bizonyítják, hogy megyénk az átlagosnál is kedvezőtlenebb helyzetben van ezen a téren. Az egyes esetek vizsgá­lata kapcsán talán lehe­tőség van arra, hogy a szakemberek utólag fel­tárják azokat az okokat, amelyek a bűn elköve­téséhez vagy az áldo­zattá váláshoz vezettek, de ilyenkor már késő. Az optimális természe­tesen az lenne, ha előre lehetne kalkulálni min­den veszéllyel, ha vala­mennyi baj megelőz­hető lenne. Sajnos úgy tűnik, a dolog nem ilyen egyszerű, ám a tapaszta­latokból okulva mégis tanulhatunk egyet s mást. Dr. Balázsné dr. Busku Terézia a Jász- Nagykun-Szolnok Me­gyei Főügyészségen a fiatalkorúak ügyészekén nap mint nap kénytelen szem­besülni ezzel a problémával.-A tapasztalataim azt mu­tatják, hogy megyénkben egyre több a gyermek- és a fia­talkorú sértett. Az ebből a körből kikerülő elkövetők számára pedig sajnos jel­lemző, hogy Jász-Nagykun- Szolnok megye az országos összehasonlításban az első harmadba került. 1996-os ada­tokat alapul véve megállapít­hatjuk, hogy bár az előző évi­hez képest csökkent a sértettek száma, ezen belül viszont nőtt a gyermekek aránya. Sajnos vannak olyan kategóriák, ahol ez- az arány az átlagosnál is kedvezőtlenebb. Ez megfi­gyelhető a személy elleni bűn- cselekményeknél általában, így például az emberölések, il­letve ennek kísérletei eseté­ben. Az összes gyermekkorú sértett számához viszonyítot­tan hasonlóképp magas a köz­lekedési bűncselekmények gyermekkorú áldozatainak száma. Ami pedig a rablásokat illeti, egyenesen ijesztő a kép: 1996-ban a gyermek- és fia­talkorúak köréből került ki e súlyos bűncselekmény sértett­jeinek közel egyötöde.- Mint tudjuk, az elkövetők­kel kapcsolatos adatok is ha­sonló tendenciát mutatnak, de van-e olyan bűncselekményi kör, amely tipikus a rossz útra tért fiatalokat érintően?- Az utóbbi öt esztendőt megfigyelve azt lehet megál­lapítani, hogy 1995 után ug­rásszerűen megemelkedett a gyermekkorú elkövetők száma. Tavaly 270-en - túl­nyomórészt fiúk - váltak is­mertté a megyében. Döntő többségük vagyon elleni bűn- cselekményt - lopást, betöré­ses lopást, rablást - követett el.- Vajon milyen körből ke­rülnek ki ezek a gyerekek?- Talán meglepő, de az ese­tek háromnegyed részében tel­jes családban élnek, a gyer­mekkorú elkövetők valamivel több mint 12 százalékát neveli az elvált szülők valamelyike. A nevelőotthonok, intézetek lakóinak részesedése csupán 5 és fél százalék. Ezek az ará­nyok kissé eltolódnak a fiatal­korúak esetében.- Mi motiválja őket?-Az okok között első he­lyen az anyagi haszonszerzés áll. Itt azonban messze nem elsősorban a megélhetés biz­tosítása érdekében elkövetett lopásokra kell gondolni. Nem élelemre, hanem sokszor a já­tékgépezéshez kell a pénz. Az is felmerülhet motiváci­óként, hogy vannak olyan anyagi körülmények között élő szülők, akik nem képesek ugyanazt a márkás holmit - vagy éppen a napjainkra jel­lemző őrületben a számítógé­pet - megvásárolniuk gyer­mekeiknek, mint adott esetben más család. Ezt pótolja bűn- cselekmény elkövetése árán a gyerek. Nagy a látencia, de vannak már tapasztalatok a kábítószer megszerzése érde­kében megvalósított bűncse­lekményekkel kapcsolatban is. Az agresszivitás a fiatal­korúakat jellemzi. Tipikus az a magatartás, hogy cso­portokban, egymást her­gelve viszik véghez a bűn- cselekményeket. Ebben vé­leményem szerint hatással van rájuk a televízió, de bi­zonyos zenei műfajok, az utóbbi időben pedig a kü­lönböző sportrendezvénye­ken tapasztalható jelensé­gek is negatívan befolyá­solják őket.- Mit lehet tenni a meg­előzés érdekében ?- A megelőzésben a leg­nagyobb értéket a család, az iskola jelenti. Lehet megelőző hatása azonban az igazságszolgáltatásnak is, ami a rendőrségi tájé­koztató jellegű előadások­tól egészen a bírósági eljá­rásokig terjed. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyerekek nevelhetők, így ez az elsődleges célja még az eset­leges büntetés kiszabásának is. Ami pedig a sértetté válás megelőzését illeti: figyelmes­ségre és fegyelmezettségre kell a gyerekeket nevelni. 13-14 éves gyerek ne járkál­jon éjszaka az utcán, ne legyen hajnalig a diszkóban. Kerülni kell az agresszív szituációkat, jobb „gyáván” elmenekülni bizonyos helyzetekből, mint „bátran” elszenvedni az eset­leges sérelmeket. Főként nyáron jellemző a stoppolás. Tudomásul kell venni, hogy az a gyerek, aki erre vállalkozik, komoly ve­szélyeknek teszi ki magát. Csakúgy, mint azok, akik túl­zott bizalommal viseltetnek idegen emberek iránt. Nagyon fontos: közvetlen kapcsolatot ne létesítsenek a gyerekek idegenekkel, ne fo­gadjanak el semmit azoktól, akik az utcán szólítják le őket! Nem utolsósorban említem a gyermekvédelmi szerveket. A gyámhivatalok, a gyer­mekvédő intézetek, a hivatá­sos pártfogók a gyerekek ér­dekeit szolgálják. Segítsé­gükkel - feltéve, ha a felme­rült problémákkal kapcsolat­ban bizalommal fordulnak hozzájuk -, megelőzhető, hogy ne kerüljön még na­gyobb bajba a gyerek. Horváth Győző A vízen is biztonságosan A nyári vízi közlekedési idényre való felkészülés során évről évre jelentkező probléma, hogy nem min­denki rendelkezik megfelelő ismere­tekkel és felkészültséggel, s úgy vesz­nek részt szabad vizeinken a közleke­désben, fürdőzésben. Ezzel összefüg­gésben egyre több ember kerül olyan veszélyhelyzetbe, amikor csak a sze­rencsén múlik, hogy nem történik komolyabb baj, de nagyon sok eset­ben sajnos tragédiával végződik a kel­lemesnek indult kirándulás. Fürdőzőknek Napozás után lassú mosakodással hűt- sük le magunkat, étkezés után pedig közvetlenül ne fürödjünk. Szeszes ital fogyasztása után tartózkodjunk a fürdő­zéstől. Minden esetben győződjünk meg a víz alatti meder alakulásáról, a vízmélység változásairól a rendellenes vízmozgásokról. A fürdőeszközök használata során (gumimatrac, vízibi­cikli, csúszda stb.) nem ajánlatos felhe- vült testtel a vízbe merülni. A legna­gyobb biztonságot jelentő kijelölt für­dőhelyeken fürödjünk, melynek hatá­rait a parton táblákkal, a vízben bóják­kal, a mély víz határát pedig „120 cm” feliratú táblákkal jelzik. Szív- és ér­rendszeri betegségben szenvedők, rok­kantság miatt mozgásukban korlátozot­tak egyedül ne fürdőzzenek. Ha vizet nyelünk, az úszást abba kell hagyni, forduljunk a hullámzásnak háttal és kö­högjük ki a vizet. Ha hínáros vízen keresztül kell átúszni, akkor azt a lehető legkisebb mozdula­tokkal tegyük. Abban az esetben, ha az örvény lehúz, ne kapálóz­zunk, a lélegzetet visszatartva vár­juk meg, míg ereje érezhetően csökken, és ússzunk a felszínre. Tilos fürdőzni:- hajóútban;- hajóutat és hajózási aka­dályt jelző bóják, nagy hajók, úszó munkagépek és fürdés cél­ját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;- vízlépcsők (Kisköre, Tisza- lök) és vízi munkák 300 méte­res, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és ré­vátkelőhelyek 100 méteres körzeté­ben;- kikötők, veszteglő- és rakodóhe­lyek, kijelölt zárt vízisí és vízirobogó (jet-ski), valamint egyéb motoros ví- zisport-eszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomások területén;- a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterü­letén lévő szabadvizekben;- éjszaka és korlátozott látási vi­szonyok mellett, kivéve, ha a vízfelü­let megvilágított és legfeljebb a mély víz határáig;- ahol a tiltó tábla jelzi (fürdőesz­közzel is tilos ebben az esetben);- a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra. Csónakok és vízisport­eszközök A csónakot (például kajak, kenu) az vezetheti, aki a 14. életévét betöltötte, tud úszni, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri a vízi közlekedési szabályokat és az adott vízterület sajátossá­gait. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt veze­tőt kell kijelölni. A vezető fele­lős a vízi járműben tartózkodó személyek és a vízi jármű biz­tonságáért, a vízi közlekedés szabályainak megtartásáért. A sport- és kedvtelési célú csónak kötelező alapfelszere­lése:- mentőmellény (a csónakban tartózkodó személyek számának meg­felelően);- evező (a csónaknak megfelelő fajta és csónakba tartózkodó személyek ré­szére szükséges darabszámban);- kikötésre alkalmas lánc vagy kötél (5 folyóméter);- a megfelelő vízmérő eszköz (1 da­rab);- a motorkerékpároknál vagy sze­mélyautóknál rendszeresített elsőse­gélycsomag;- fehér jelzőlámpa (éjszakai hajózás esetén). Állítólag a strandok medencéi bizton­ságosabbak a folyóknál. Az óvatosság persze itt sem árt, pláne, ha sok gyerek nyüzsög, labdázik egyszerre. Aki nem tartja be a szabad vizeken a für­dőzés szabályait, annak bizony jár egy kis dorgálás. A vízi rendészeti járőrök a nyá­ron rendszeres ellenőrzést tartanak a Ti­sza teljes hazai szakaszán. fotó: cs. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom