Új Néplap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-06 / 105. szám
* ÚJ NÉPtJVy^^WO^NNE^-KlEV^HTÚL * ÚJ NÉPLAP » TOROM INNEN - KÉVÉM TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN ' TÚRON - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON - «VÉM TÚL 4 ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP 4 TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL j".................... A megye városai közül Túrkevéről legnagyobb az elvándorlás A súlyos szociális válság állandósulhat A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Rt. Szolnoki Területi Irodájának megbízásából Ladosné Varjú Irén és Szoboszlai Zsolt szociológusok a Nagykunság komplex kistérségi gazdaságfejlesztési programja keretében elkészítették a térség humán infrastruktúrájának értékelését. A térséget alkotó hét település (Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras, Mezőtúr, Türke ve) közül ezúttal a tanulmány Türke ve várossal kapcsolatos megállapításait tesszük közzé. Csökkenő népességű, ám fiatalos város Lakónépessége alapján a térség legkisebb városa, de a megyében a középnagyságúakhoz tartozik. Lakossága 1996. december 31-én 10 ezer 271 fő. Népessége 1960 és 1997 között 77,3 százalékra csökkent. A fogyás a ’60-as években volt a legintenzívebb, s gyakorlatilag máig folyamatos. Oka a nagyon magas - a megyei városok között a legnagyobb - elvándorlás. Az ezer lakosra számított vándorlási különbözet a ’80-as évek átlagában -7,8, a ’90-es évek első felében -7,9. A város korösszetétele fiatalos, a legutóbbi népszámlálás alapján számított elöregedési index 0,74. A természetes fogyás -2,8, megfelel a megyeszékhely nélküli megyei átlagnak. Lassan élénkülő ipar A gazdaságilag aktív népesség száma 1996-ban 3 ezer 927 fő. Az ezer lakosra iutó ipari alkalmazottak száma 61, az ország hasonló nagyságú városainál lényegesen alacsonyabb. Az ipari alkalmazottak száma az 1992. évihez képest 144,6 százalékra emelkedett. A megyében Túrkevén kívül csak két városban, Tiszaföldváron és Tiszafüreden történt ezen a területen növekedés, a kistérség egyetlen városában sem. Nőtt az ipartelepek száma, s jelentősen, a kétszeresére az ipar tárgyieszköz-értéke. Az ezer főre jutó vállalkozások száma 47, elmarad az ország hasonló városainak átlagától. A mezőgazdasági gazdálkodószervezetek dolgozói létszáma az ipari alkalmazottak több mint fele. Az 1994-es mezőgazdasági összeírás adatai alapján ezer lakosból 453 végez a háztartásában mezőgazdasági munkát, ez a térség városai között a legmagasabb arány. Túrkeve egyelőre a megye iparából csak kismértékben részesedik, mezőgazdasági jellege erős, de az előbbiekben ismertetett ipari fejlődés remélhetőleg segít csökkenteni a magas munkanélküliséget. Romák leszakadóban A munkanélküliségi ráta Kunmadaras után itt a legmagasabb a térségben. A munkanélküliek 69 százaléka tartósan, legalább 180 napja nem dolgozik. Az ellátásra jogosultak száma 1997 szeptemberében 183 fő, a szociális támogatottaké 453. A város társadalmában magas a leszakadók aránya, azoké, akik önerőből már képtelenek sorsuk javítására. Ok elsősorban a tartós munkanélküliek, sok közöttük a cigány. Gyermekeik között magas a veszélyeztetettek száma. Gyermekvédelmi szempontból kedvezőtlen, hogy a város nem rendelkezik bölcsődével (1996-os adat). Az óvodai férőhelyek lakosságarányos száma megyei városi szinten átlagosnak mondható, kihasználtságuk 114 százalékos. Szintén kedvezőtlen, hogy magas a gyermekintézményekben a nem étkező iskolások, igen magas a nem étkező óvodások száma. A város rendelkezik tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonnal, szociális otthonnal, idősek klubjával. A száz lakásra jutó lakosok száma és a több mint ötven éve épített lakások aránya térségi viszonylatban kedvező. A könyvtári állomány száma a legalacsonyabb Az 1990-es népszámlálási adatok alapján Túrkeve lakosságának iskolai végzettsége átlagos. A befejezett általános iskolai végzettséggel és a szakképzettséggel rendelkezők aránya magas, az ennél magasabb, illetve alacsonyabb végzettségűek aránya nem kiemelkedő. A város általános iskoláiban végzettek háromnegyedét tudná fogadni a gimnáziumi és szakközépiskolai képzést nyújtó középiskola. A térség egyetlen városa, ahol a végzős általános iskolások számától elmarad a középfokú képzési kínálat és ahol szakmunkásképzés sincsen. A városban mozi, múzeum működik. A könyvtárban az ezer lakosra jutó könyvtári dokumentumok száma a megyei városok között a legalacsonyabb, és az utóbbi hat évben jelentősen, 87 százalékra csökkent. Mi várható? A városban 2-3 százalékos népességcsökkenéssel, az óvodások 20, az általános iskolások 15 százalékos csökkenésével kell az elkövetkező 3-5 évben számolni. A munkanélküliség további magas szintje súlyos, nehezen kezelhető szociális válságot eredményez. A szociális ellátásra szorulók és a veszélyeztetett fiatalok aránya tovább nő. A társadalomkutatók az önkormányzati könyvtár fejlesztését, bölcsőde működtetését, az iskolai étkeztetés bővítését, speciális etnikai programok indítását javasolják a hátrányos helyzetűek érdekében. (Legközelebb a tanulmány térségi összefoglalóját ismertetjük.) Hatszoros fejlődés öt év alatt Anyanyelvi versenyt nyert A „Nyelvünkben élünk” anyanyelvi versenyen tavaly elért első helyéért kapott a közelmúltban volt iskolájától, a Kossuth általánostól Farkas Imre-díjat Teremi Nóra. Nóra ma már az egyik szolnoki gimnáziumban tanul, de mint mondta, jó volt visszatérni néhány órára egykori iskolájába. A versenyről szólva elmondta, az igazgatónő, Benies Kálmánné hívta fel a figyelmét a lehetőségre, amivel maximálisan élt is, hiszen az első díjig meg sem állt. Számára a Kossuth kitartást, versenylehetőségeket, jó közösséget jelentett. Teremi Nóra fotó: fé Kitűnő bizonyítvánnyal ment el Túrkevéről, s ezt a szintet Szolnokon sem csökkentette. Félévi értesítője bizony egyhangú: csupa ötös. Hobbija az iskolai csapatban a röplabdázás. Ami szabadideje marad ezen kívül, azt tanulással tölti. Pályaválasztási elképzeléseiről elmondta, mindig más szakmát, hivatást talál ki magának. Jelenleg a biológia tantárgyba „szeretett bele”, orvosi pályát tudna magának elképzelni leginkább. Pillanatnyilag . . . sikerült is. A fejlődés dinamikus. Az első évben még csak tíz, idén már hatvan autóbuszt újítanak fel. ’97-ben megkapták az ISO 9002-es minősítést is, ami garantálja, hogy elérhető áron, európai minőségű munkát adnak ki a kezükből az itt dolgozók. Megtudtuk, a felújításra érett autóbuszoknak legjobban a karosszériájuk, az alvázuk van elhasználódva. Gyakran olyan mértékben károsodott az alváz, hogy egyes részeit újra kell gyártani. Alkatrészproblémájuk nincs, mivel a piacon szinte minden részegységet meg lehet vásárolni. Az ISO 9002 elnyeréséhez a legfontosabb feladat az volt, hogy meghonosítsák azokat az eljárásokat, melyekkel garantálni lehet a hibamentes és az el-A „csontvázra” lecsupaszított autóbuszok néhány hét múlva ... várásoknak megfelelő szolgáltatást. A Klíma Ipari Centrum Rt. járműjavító üzletaga ötödik eve működik Mezőtúron. A részleg autóbuszok felújítását végzi. A megalakulás évében tíz járművet varázsoltak újjá, ma már ez a szám hatvanra növekedett. Az elmúlt évben megkapták az ISO 9002-es minősítést is. Gál Csaba üzletág-igazgató elmondta, a részleg létrejöttét az motiválta, hogy a Volán vállalatoknak nem volt elég kapacitásuk az elöregedett autóbuszok javítására. A saját javítóbázisukat a napi feladatok kötötték le. így a szolgáltatási piacon rés keletkezett, amit a Klíma igyekezett kitölteni. Ez az eredményeket nézve ,.. csillogóan felújított járművekké válnak FOTÓK: TAKÁCS Az oldalt szerkesztette: Simon Cs. József Túrkeve. Fekete Istvánról rendeztek április végén vetélkedőt az általános iskolások részére. A megmérettetést 15 csapat vállalta, köztük egy kuncsorbai. A vetélkedőn a nagy íróra emlékeztek a kérdésekkel. Műveit kellett felismerni, filmrészleteket láthattak, melyekből ki kellett választani, melyik Fekete-regényadaptáció. Meg kellett mondani, az állatnevek milyen élőlényeket takarnak. A vetélkedőt egy, a helyszínen szerveződött csapat nyerte. Mezőtúri üzemmérnökök - negyedszázad után újra együtt A járvány elől a kollégiumba „menekült” Még felsőfokú technikumban kezdtek 1970-ben, de már főiskolásként államvizsgáztak 1973-ban, összesen nyolcvannégyen Mezőtúron, a főiskolai karon. Az elsőként végzett túri főiskolások negyedszázados találkozójukat szervezik. Az akkor végzettek közül hárman emlékeznek vissza az elmúlt időkre. Csendom György üzemgépészként államvizsgázott, négy évet töltött szakmájában. Többszöri váltás után informatikusként dolgozik. Szerinte az átszervezésre mindenki számított, nem érte őket váratlanul. A megnövekedett feladatok megoldásában, az új tantárgyak tanulásában sok támogatást kaptak oktatóiktól. Biztosítási szakemberként ismerik Mezőtúron Varga Nándort. Szintén üzemgépész, 19 évig szakterületén látott el különböző feladatokat. Kollégista volt, ám sokan tősgyökeres túrinak hiszik. Adódik ez abból is, főiskolásként több rendezvényen is szerepelt.- Jó volt mezőtúri hallgatónak lenni - mondja. - A város együtt, nem egymás mellett élt a technikummal, a későbbi főiskolával. Csodálatos érzés volt a kis létszámú intézményben tanulni. Mindenki ismert mindenkit, közvetlen viszony alakulhatott ki mind az alsóbb, mind a felsőbb évfolyamok között. Ma erre a nagy létszámú főiskolákon már nincs lehetőség. Gépjavítás szakon végzett, jelenleg nevelőtanár és gépjárműoktató Soltész Gábor. Szép emlékeket őriz a helyiek és a kollégisták összefogásáról. Amikor egy járvány miatt utcájukat karantén alá helyezték, bemehetett a kollégiumba aludni. A szobatársak ebből nem csináltak problémát. Néha már akkor is gondot jelentett a hallgatók „szabadosabb” életstílusa. Az összeütközések, súrlódások után a legtöbb esetben a kibékülés következett. Több olyan jó barátja volt, van, akivel egyegy ilyen diákbalhé keretében „ismerkedett” össze. A régi diákok nagy szervezőmunkában vannak. Július negyedikén szeretnék viszontlátni nem csak azt a 81 társukat, akikkel együtt vizsgáztak, hanem mind a 120 volt túri diákot, akikkel együtt kezdték meg a hároméves képzést. A toronyban Választási központ A 6. számú egyéni választókerület mezőtúri központjában is minden készen áll a választásra. A választási bizottság elnöke Nagy Irén. A mezőtúri központhoz hat település (Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás) 45 szavazóköre tartozik. Ezek munkáját hangolják össze. Az adatok folyamatosan felkerülnek az országos számítógépes hálózatra, így a fővárosi központ a legfrissebb információkkal rendelkezik majd. A városháza tornyában berendezett informatikai központ munkáját Kacskó László irányítja. Túrkeve. A Föld napja alkalmából szervezett rendezvények sorába illeszkedett a kisiskolások részére megtartott aszfaltrajzverseny. Az előző éveknél kevesebben, harmincötén vettek krétát a kezükbe, hogy a formák nyelvén mondják el, mit jelent számukra a környezetvédelem. A legtöbb rajz a természeti környezet védelmét helyezte előtérbe. Az alkotásokból sajnos az is kiderült, a gyerekek információja a hazai viszonyokról szegényes. A legtöbben oroszlánokat, koalákat védtek volna, míg a közelben élő túzokokról nem született rajz.
