Új Néplap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-05 / 104. szám

6. oldal Megyei Tükör 1998. május 5., kedd A televízióvétel minőségét is vizsgálják a hírközlési főfelügyelet szakemberei egy speciális, erre a célra kialakított autóval. A műszerekkel telerakott gépjármű járja az országot, és méréseket végez. Felvételünk Pusztataskonyban örökítette meg a mérőkocsit. fotö: m. j. Az önkormányzatokat gúzsba köti a pénztelenség Kistelepülések építészeti értékei Az elmúlt években az épített környezet alakítása elsősorban a kistelepüléseken nem volt kellően irányított. Emiatt a magyar kisvárosok, falvak egy része a hagyományos utcaképre fittyet hányó, építészetileg és esztétikailag oda nem illő épületekkel gyarapodott - hangzott el a Magyar Urbanisztikai Társaság szolnoki területi csoportjának nemrég Tiszapüspökiben rende­zett szakmai konferenciáján. Az értékes épületek, épület­­együttesek, utcák és terek megőrzéséért - mutattak rá a tanácskozáson - a helyi ön­­kormányzatok tehetnének leg­többet, ha nem kötné kezüket gúzsba a pénztelenség. Jel­lemzőként említették: az egyik helyhatóság hiába vette lajstromba legjobb szándék­kal a település értékes helyi építményeit, védelmükről vé­gül is le kellett tennie, mert nem volt anyagi eszköze az esetleges kisajátításhoz vagy felújításhoz. Kiutat jelentő módszerként javasolták: kívánatos volna, ha egy-egy önkormányzat el­készíthetné azt a vizsgálatot, amely az adott lakóhely építé­szeti jellemzőit fogja egy csokorba. (A tanácskozásnak helyet adó Tiszapüspökiben éppen egy ilyen készült el, ta­nulságait megismerhették a résztvevők.) E vizsgálatok megállapítá­sai ugyanis - érveltek a meg­hívott polgármesterek előtt - fogódzót adnának ahhoz, ho­gyan épüljön tovább építé­szeti szempontból megfele­lően a kistelepülés, és meg­tartsa az öröklött és büszke­ségre okot adó sajátosságait, jellegzetességeit. A tiszapüspöki példa köve­tését azért is szorgalmazták, mert az idei év elejétől köz­pontosították az építési ható­ságot, és a döntések java az érintett településtől távol szü­letik. Ha viszont a hatóság rendelkezne a lakóhely mű­emléki és építészeti érték­­vizsgálatának megállapításai­val, azokat figyelembe tudná venni az építési engedélyek kiadásakor. Klub a betegségtudat feloldására Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepli idén A rák ellen együtt, egymásért megyei szervezetének mezőtúri klubja. Az idők során 35-40 tagja volt, összejöveteleiket 12-15 daganatos beteg látogatja rendszeresen. A közösség kimondott célja, hogy a tumoros betegeknek erőt adjon, növelje gyógyulásba vetett hitüket. Hiszen, mint azt Sz. Gy.­­né klubvezető elmondta, a keze­lések nem sokat változtak az idők folyamán, mégis egyre keveseb­ben halnak meg. S ebben, reméli, szerepe van a klubnak is. Az ösz­­szejöveteleken részt vevők száma igen változó, hiszen szinte min­denki rendszeresen jár kezelésre. Néha azért nem megy el valaki, mert gyengélkedik, ami sajnos a betegség természetes velejárója.- Azért kellenek a klubok, hogy tudomásul vegyük betegsé­günket - mondja egy klubtag. - Amikor a rendszeres összejövete­lekről hallottam, már olyan idegi és fizikai állapotban voltam, hogy ki sem mertem menni az ut­cára. Ahogy elkezdtem járni a foglalkozásokra, egyre inkább éreztem, vissza tudok térni az emberek közé.- Fel kell oldani a rák körül ki­alakult több évtizedes tabut - mondja másvalaki. - Kevesen merik felvállalni, hogy betegek. Pedig szükség van rá, hogy tuda­tosuljon, a rák nem azonos az azonnali halállal.- Fontos a klubok léte - véle­kedik egy hölgy -, mivel a leg­többen egyedül nem tudják fel­dolgozni azt a tudatot, hogy rák­juk van. A közös beszélgetések bátorságot is adnak a gyilkos kór leküzdéséhez. Idén előadásra várják a mező­túri születésű nemzetközi hírű rákkutatót, dr. Lapis Károly pro­fesszort is. ses „Magam lakom ugyan, mégsem vagyok egyedül, hiszen hívő embernek is­mernek”- mondja Jobbágy György ök már előbújtak a fából: a szent, a gye­rek és szülője Meg kell becsülnünk a külföldi vadászokat Tízmilliókat hagynak itt évente Megyénkben évente átlag 2500 külföldi vadász fordul meg. A vadászkamara titkára, Kővári Ferenc szerint átlag mintegy 15 millió forint bevétele származik ebből csak az államnak, míg a megkötött biztosítások kiadásai is meghaladják az ötmillió fo­rintot. Ezért meg kell becsülnünk őket, főként akkor, ha még hozzászámítjuk azt, hogy közel 30 féle eljáráson kell egy-egy vadásznak keresztülmenni mindehhez. A külföldiek magyarországi vadásztatása jó jövedelemfor­rás mind az államnak, mind a vadásztársaságoknak, mind pedig a turizmusban tevé­kenykedőknek. Ezért az elle­nük intézett támadásokkal legfeljebb mi lőhetünk „ba­kot”, hiszen eleve egy halom procedúrán kell annak átes­nie, aki kis hazánkban akar - nem csak - bakot lőni. Az egész vadásztatás a kül­földi partner bejelentkezésé­vel kezdődik egy vadászati irodánál. Ekkor már az iroda tudja azt is, hogy az adott személy mit szeretne lőni, mi­lyen súlyú trófeát, esetleg mennyi nyulat vagy fácánt akar hazavinni. Mindezek alapján szervezi meg az iroda a vadásztatást, miközben négy-ötszöri levélváltást vé­gez, s ha minden rendben van, akkor az adott vadásztársaság meghívólevelét is postázza az - immár nem csak - érdeklő­dőnek. Ez utóbbira azért van szükség, hogy „vadászunk” a saját puskáját használhassa Magyarországon. Közben - meséli tovább a titkár - egy halom engedélyt is beszerez az iroda: vadászati engedélyt, lőjegyzéket, állat­orvosi igazolást, és megköti a biztosítást is. Mikor végre el­jön a várva várt nap, s a kül­földi vadász megérkezik hatá­runkra, már csak a fegyver­behozatali engedélyt kell ki­töltenie, hogy beengedjék az országba. A vadászat után jön a nehe­zebbik része az egésznek, hi­szen most már a lelőtt vadat kellene hazavinnie a külföldi­nek. Ha trófeát lőtt, akkor előbb a bírálóbizottság követ­kezik, majd a kiviteli engedé­lyek, melyekhez állatorvosi igazolás is szükségeltetik. A határon pedig mint áruszállító léphet ki, a szokásos sorban állással, ügyintézéssel. Van számára egy könnyebb út is: mindezt az adott irodára bízza, persze díj fejében. Az ügyintézés legyen a vendég, illetve az iroda dolga - mondhatnánk. Nem árt azonban tudni, hogy a vadász­tatás a turizmus része. Hiszen csak a vadászati engedélye­kért megyénkben majd 15 millió forinttal gazdagodik az államkassza. A vadásztársa­ságok a bérvadászatból 200 millió forintot meghaladó be­vételt érnek el, s hasonló ösz­­szegre tehetők a vadászturis­ták által különböző szolgálta­tásokra elköltött pénzek is - ecseteli a tapasztalati számo­kat Kővári Ferenc. Ezért sem mindegy számukra, hogy mi­lyen kampány folyik a vadá­szat, a vadásztatás területén, ráadásul a vadászati turizmus bevételeket, megélhetést biz­tosít sokak számára. ein Fába álmodott világ A tiszaörsi Jobbágy György, avagy ahogyan a faluban hívják, Jobbágygyuri bácsi hovatovább a nyolcvanötö­diket tölti, és eddig megfa­­ragott vagy ötezer szobrot. Korábban akadtak kiállítá­sai, a pápának is küldött egy szép darabot, és ma is szobrokat bont ki, fejt ki a fából. „Ha nem faragnék, meghalnék” - summázza a nyolc és fél évtized értel­mét, lényegét. Aki belép hozzá, ezért vala­mire számítson: a rend nem kimondottan kézen fogva jár az idős gazdával, ámbár őt ez egy cseppet sem zavarja. Akit kedvel, szeret, nehezen szabadul tőle, hiszen minden munkájának külön históriája, meséje van, amelyeket illik meghallgatni. Állítja, a szo­bor, a mintázott tárgy akkor az igazi, ha szól az ember­hez, lelke van neki: legyen szó Szent Antalról, Jézusról, az anyáról és gyermekéről, a kocsit hajtó parasztról, neta­­lántán Szulejmán szultánról. A fát addig kell faragni, for­mázni, vékonyítani, amíg az ember eléri a valóságot, azt a figurát, ami benne rejtőzött, csak ki kell bontani a tömör anyagból. Gyuri bácsi mélyen vallá­sos, istenfélő. Elmeséli, a háborúban, a fronton hullot­tak körülötte az emberek, mert a nagy ágyútűzben hol ide, hol oda rohantak, őt egy hang figyelmeztette, mely Is­tené lehetett: áss egy gödröt, kuporodj bele és ne mozdulj ! így élte túl a legnagyobb ve­szélyeket és jött haza a po­kolból. Noha van felesége, élnek gyerekei, unokái, sőt már dédunokái is, most úgy ala­kult az élete, hogy egyedül lakik. Ennek ellenére nem érzi úgy, hogy magányos lenne, vele vannak megma­radt alkotásai. Figyelnek rá, nézik az öreg gazdát, ahogyan helyet foglal az asztal mellett, és nekikezd faragni. Vadnarancsból, vad­körtéből, diófából, bükkfá­ból, mert ezek a legjobbak. Mindaddig formálja, vési őket, amíg el nem jut a bennük rej­tőzködő valóságig ... D. Sz. M. Fotó: Mészáros János A halas napokra minden hely foglalt A Termál telik már... Ennek a keresztnek saját, semmi máshoz nem hasonlító története van, mutatja Gyuri bácsi Szobai csendélet: megfér az asztalon a súrolókefe, az ét­olaj meg az ecet is immár az élő sövénnyel kör­bekerített száztizenhat beál­lóhely jelentős része gazdára talált. Nem is csoda, hiszen a tíz éve itt pihenő osztrák és né­met törzsgárda - van olyan nyugdíjas, aki az év felét a fü­redi termálban tölti - már ott­hon szétkürtölte jó hírét a gyönyörű környezetnek, a ki­váló gyógyhatású termálvíz­nek, a közeli Tisza-tónak, a vadregényes Tiszának, a vé­dett madárparadicsomnak, a horgász- és vadászlehetősé­geknek, no és a Hortobágy, a tokaji, egri borvidék, a Mátra és Bükk szomszédságának. így az sem meglepő, hogy a halas napok idejére - július 10-12. - már minden hely foglalt a négycsillagos, étte­remmel, kétszáz négyzetmé­teres szociális blokkal, főző­helyekkel és teniszpályával és sok egyébbel felszerelt tisza­füredi kempingben. -p-A Tisza-tó egyik legjobban felszerelt és talán legkomfortosabb kempingjében, a tiszafüredi Termálban már évek óta megszo­kott, hogy csak a legzordabb téli hónapokra szűkül le a holt sze­zon. Főleg a törzsgárdának számító német és osztrák vendégek biztosítják ezt a gyakran 8 hónapra tehető kihasználtságot. A legbátrabbak már a hóvirá- nak itt lakókocsijukkal. Idén gok nyílásakor leparkolhat- sem volt ez másképpen, és Újabb beállóhelyet készítenek elő a vendégfogadásra. A háttérben látszik, hogy az első „turistafecskék” már csapa­tostól Füredre érkeztek. fotó: sz. m. Vállalkozás-ügyintézés öt vidéki irodában A megyei kereskedelmi és iparkamara júliustól már összesen - a szolnoki szék­hellyel együtt - hat helyen válj a majd a vállalkozókat. A vidéki irodahálózat kialakí­tása azért is fontos, mert jú­lius 1-jétől az egyéni vállal­kozói igazolványokkal kap­csolatos ügyintézést is a gaz­dasági kamarák végzik. Kar­cagon már működik, míg Kunszentmártonban rövide­sen megkezdi tevékenységét a kirendeltség. Ezenkívül még Jászberényben, Mezőtú­ron és Tiszafüreden intézhe­tik majd ügyes-bajos dolgai­kat a kereskedelmi és ipar­kamara tagjai. E. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom